﻿okról, I )król szól I
| Botanikai ritkaságokról,
I ökológiai mentőfolyosókról szól
Utolsó menedék I a szabolcsi őstermészet
§ című írásunk környezetvédelmi összeállításunkban a 11. oldalon
Ara: 14,50 Ft
Magyar Nemzet
Merre, itt a Kárpátok karéjában?
A hadak útja mentén 1
1
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. július 10., LV. évfolyam, 162. szám
Utánam,
srácoki
Tombol a nyár, tombol a vakáció. Munkába menet-jövet látom a házbéli, kisiskolás gyerekeket az udvaron, amint unottan rugdalják petyhüdt gumilabdájukat a ház falához. A lakótelepek között meghúzódó tenyérnyi, zölddel övezett játszótereken reggeltől sokszor késő estig gyerekcsapatok ülnek a padokon, láthatóan nem tudnak mit kezdeni magukkal. Persze még szerencse, hogy a levegőn ülnek és beszélgetnek. A fölső emeletek valamelyikén lakó kisfiút alig látni, egész nap a videomagnó és a képernyő előtt kuporog. Szörényi-Bródy dala jut az eszembe: „Amikor én még kissrác voltam..." - még nem volt videomagnó. Volt viszont annyi nyári esemény, az iskolák, tanárok szervezte sátortábor, vándortábor, hogy soha nem kellett unatkoznunk. Van-e ma elég táborozási lehetőség, nyári, üdülési kínálat a kisiskolások és a középiskolások számára?
Azt hiszem, van, azzal a különbséggel, hogy míg egyre kevesebb iskola engedheti meg magának táborok szervezését, addig egyre több szervezet, nem oktatási intézmény, alapítvány vállalja át ezt a feladatot. A szülőknek sokkal nehezebb megszervezni gyermekük táboroztatását, figyelniük kell a hirdetéseket, a lehetőségeket, állniuk kell a megnövekedett költségeket (ami többgyermekes családban még nehezebb), és persze bonyolultabb a jelentkezés is. Emiatt sok iskolás inkább otthon húzza ki a vakációt - legtöbbjük eseménytelen unalomban. Pedig a táborok nem csupán az idő kellemesebb eltöltését jelentik a gyerekek számára, hanem segíthetik fizikai, erkölcsi és szellemi fejlődésüket is.
Vannak szép számmal igen sikeres kezdeményezések. A napokban fejeződött be a Magyar Televízió Cimbora Produkciós Irodájának és a Cimbora Alapítványnak közös zenei, irodalmi és képzőművészeti alkotótábora, ahol nem csak hazánk, hanem az egész térség háromszáz cimboráját látták vendégül. Nemrég került a kezembe a Jeunesses Musicales magyarországi szervezetének nyári, ajánló füzete, melyben valóságos zenei táborcsokrot kínálnak a gyerekeknek. Említést érdemel a Nemzeti Alapítvány és a Magyar Nők Lapja közös cserevakációs akciója vagy az összesen ezer, hazánkban élő nemzetiségi és határainkon túl élő magyar iskolás számára szervezett, Orbán Balázs eszmeiségét hirdető HÍD Nemzetközi Ifjúsági Tábor. Sorolni lehetne a hagyományőrző, környezetvédő, sport, cserkész, életmód és egyéb szaktáborokat. Sajnos a pénzszűke miatt a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány által, az 1992. évi nyári táborok támogatására kiírt pályázat rendelkezésre álló tizennyolcmillió forintos összegére jóval nagyobb, körülbelül háromszáznegyvenötmillió forintos igény érkezett. A pénzből végül több mint kilencszáz tábor kapott támogatást.
Azok a gyerekek járnak jól, akiknek sikerül kihasználni valamit az adódó lehetőségekből. Ismerek kisdiákokat, akik - a szülők legnagyobb aggodalmára - a vakáció kezdete után valósággal eltűnnek,
egészen szeptember elsejéig. Akik nyáron elfoglalják magukat, táboroznak, sokkal jobban kipihenik magukat, mint azok, akik két és fél hónapig csak lógatják a lábukat. Ezért a „táborlakók" az iskolát, a tanulást is jobban várják társaiknál. Reménykedjünk, hogy a lehetőségek szaporodásával és az ország fejlődésével az ő számuk növekedni fog, a tétovázóknak pedig kedvet és lendületet ad hívó szavuk: „Utánam, srácok!"
Devich Márton
Konkrét döntések az Európa-csúcson
Tényfeltáró küldöttségek indulnak Koszovóba és a Vajdaságba
(M unkatársunktól)
HELSINKI - A finn fővárosba sereglett több mint 50 állam és Kormányfő hivatalosan még el sem fogadta az Európai és Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki 2 találkozójának záródokumentumát, máris körvonalazódnak az első intézkedések a célok megvalósítására. Tényfeltáró bizottságokat küldenek a Balkán a Kaukázus, valamint Moldova etnikai konfliktusokkal sújtott övezetére.
Mintegy száztagú megfigyelői csoport Karabahba irányítását is tervezik - egyesek ezt máris az EBEÉ első „kéksisakos” akciójaként értékelték. A döntéseket formálisan még jóvá kell hagyniuk az állam- és kormányfőknek, ám előzetesen kiszivárgott, hogy Moldova egy Dnyeszter-menti területe valamint Dél-Oszétia
mellett Koszovóba és a Vajdaságba is tényfeltáró küldöttségek indulnak. A délszláv válság a kétnapos csúcstalálkozó szinte minden percében jelen van. Nem csupán az egymást követő felszólalásokban kap központi helyet, de a kulisszák mögötti tárgyalásokban is. Ennek elismerése, hogy Manf-red Wörner, a NATO főtitkára újság-
írók előtt nem tagadta: az észak-atlanti szervezet miniszterei valószínűleg külön ülést tartanak Helsinkiben. Előzetesen ismertté vált, hogy pénteken a Nyugat-európai Unió külügyminiszterei ugyancsak összeülnek a finn fővárosban a katonai lépések lehetőségeit mérlegelni.
A helsinki 2 találkozó záródoku-
mentuma ugyanis lehetővé teszi, hogy az EBEÉ a NATO, az Európai Közösség vagy a Nyugat-európai Unió közreműködését kérje, potenciálját vegye igénybe e békefenntartó erők küldéséhez az európai konfliktusokban.
Wörner megerősítette, hogy csupán az EBEÉ-én múlik egy ilyen művelet megkezdése, s kifejtette: felkérés esetén a NATO-erők rendelkezésre állnak. Egy magát megnevezni nem kívánó vezető amerikai tisztség-viselő pedig azt nyilatkozta: az Egyesült Államok azt szeremé, hogy a Szarajevóba irányuló humanitárius szárazföldi segélyeket NATO-erők védelmezzék, s hozzátette: a helsinki találkozó után véleménye szerint a szállítmányok „hamar” útnak indulnak.
Az Egyesült Államok légi- és tengeri támogatást kíván nyújtani a kiterjedt művelethez, amely talán a horvátországi Split-kikötőjéből indulna a háború sújtotta bosnyák fővárosba.
(Folytatás a 3. oldalon)
A nemzeti kisebbségek védelmét sürgette Antall József Helsinkiben
(Munkatársunktól)
HELSINKI - Hadd búcsúzzak azzal, hogy viszontlátásra Budapesten 1994-ben - zárta németül elmondott beszédét Antall József az Európai Biztonsági Együttműködési értekezlet helsinki csúcstalálkozóján.
A következő, két év múlva esedékes állam és kormányfői összejövetel színhelye - mint az a záródokumentumban is megfogalmazódott -ugyanis hazánk lesz, amelyet Magyarország mint Antall József utalt rá, kiemelkedő megtiszteltetésnek tekint.
A kormányfő szerint az EBEÉ a jövőben is épp oly eredményesen járulhat hozzá a jelenkor kérdéseinek a
megoldásához, mint amilyen hatékony eszköznek bizonyult a kommunizmus békés felszámolása évében. Ám emlékeztette a jelenlévő több mint 50 állam- és kormányfőt arra, hogy a változások egy előre csak lehetőséget kínáltak közép- és kelet-európa népeinek a sorsuk jobbra fordítására, ám nem jelentenek garanciát a sikerre. Szükség van a veszélyek idejében történő felismerésére és megfelelő megoldásokra mert ezek elmulasztása igen veszélyes helyzetet teremthet, amelyben a totalitarizmus és agresszív nacionalizmus még mindig meglévő és ellentámadásra lendülő erői lehetőséget kapnának arra, hogy megkíséreljék a hatalom vissza- vagy megszerzését. „Ezek el-
len az erők ellen csak akkor vehetjük fel a siker reményében a küzdelmet, ha magunk között tudhatjuk Európa és Észak-Amerika demokratikus erő-iackjéltétel nélküli tánmatását, beleértve az. Egyesült.Állattok európai katonai jelenlétét is”. |||
Jugoszlávia kapcsán Antall kifejtette, hogy a demokrácia bizonytalan lépései módot adtak a szerb nacionalista erőknek arra a félreértésre, amely szerint Jugoszlávia területi egységének, „a stabilitásnak” a megőrzése fontosabb a világ számára, mint a népek törekvése az önrendelkezési jog, a kisebbségi jogok érvényesítésére a kommunista vezetés és a nacionalista elnyomás lezárására.
(Folytatás a 3. oldalon)
Horvát-bosnyák elnöki találkozó
Helsinkiből jelenti az MTI: Alija Izetbegovics bosznia-hercegovinai elnök és Franjo Tudjman horvát államfő Helsinkiben megbeszélést tartott egymással. A találkozóról kiadott közleményben Tudjman és Izetbegovic azzal vádolták a szerb, illetve montenegrói erőket, hogy új óffenzívát indítottak a horvát határ közelében lévő boszniai területeken, illetve magában Horvátországban. A két vezető politikus egyhangúan elítélte az országaik elleni erőszakot, s bejelentette: köztársaságaik a lehető legrövidebb időn belül nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással. A közleményben egyben hangsúlyozták: a háború után Bosznia-Hercegovinában olyan rendszert kell létrehozni, amely az ország három alkotónemzetének egyenlőségén alapul.
Burlakov, Silov, Grisin...
Lesz-e orosz tábornok, akivel megegyezünk?
Több mint egy éve annak, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot, de közismert, hogy Silov tábornok távozásával az egész folyamat még egyáltalán nem zárult le. Hamarosan elérjük az első évfordulóját az erről folyó tényleges tárgyalások megszakaaásának is. Lapunk az egész folyamat felelevenítésére és a jelenlegi helyzet, a magyar szándékok ismertetésére kérte Annus Antalt, a Honvédelmi Minisztérium köz-igazgatási államtitkárát.
-	Államtitkár úr! A csapatkivonás idején a külső szemlélő számára úgy tűnt, ön semmi mással nem tud foglalkozni, mint a szovjetek távozásával. Ma mennyi idejét veszi el ez a máig lezáratlan ügy ?
-	Akkor én két munkakört láttam el, amelyeket normális esetben külön embereknek kellene megoldaniuk, bár szerencsére erre nemigen tudok precedenst mondani. De természetesen nemcsak rólam volt szó. Kezdettől azt a -később is ésszerűnek bizonyult - felfogást képviseltük, hogy a csapatkivonás nem pusztán katonai, hanem politikai, gazdasági, környezetvédelmi és még nagyon sokféle kérdés, ezért létrehoztunk egy, az egész kormányzati struk-
túrát átfogó szervezetet. Ez a kormánymeghatalmazottból, a helyettesből és a miniszteri biztosokból állt. Az egész ma is működik. Az, hogy a létező legszélesebb szakértői bázison kezdtük el a munkát, s hogy kezdettől konzultáltam a parlamentben képviselt politikai pártokkal, tette viszonylag elviselhetővé ezt az óriási terhet. Emlékeztetném, hogy néhány hónapig az egész dolog politikai súlya is rajtam volt.
-	A tárgyalások megkezdésekor mi volt a két fél induló pozíciója?
-	Az első tárgyalásra 1990 tavaszán, Mátyásföldön került sor. A szovjetek 1,73 milliárd rubelt, mintegy 50 milliárd forintot követeltek. Ezt árucikkekben kérték, élelmiszerekben, építőanyagokban, egyébben. Mi azzal ültünk le, hogy Magyarországnak is vannak kárai. Nem kérdőjeleztünk meg semmilyen érvényes egyezményt, nem kértük, hogy ők térítsenek, azt mondtuk, hogy ezt fel kell mérni, s majd az alapján meglátjuk, ki kinek tartozik. Ez a bejelentésünk majdnem leverte őket a székről, amit én akkor, mint a tárgyalás vezetője, annyira nem is vettem észre, csak a munkatársaim mondták utólag. Amikor Burlakov úr elmondta a magáét, be is akarta fejezni a tárgyalást.
(Az interjú folytatása a 4. oldalon)
Inflációs prognózis
A kormány további kamatcsökkentést szorgalmaz
(MTI) A fogyasztói árak jövőre az idei 20-22 százalékkal szemben már csak 17-18 százalékkal emelkednek - ezt állapítja meg az 1993-as gazdasági program, amelyet a
pénzügyi kormányzat nemrégiben készített el. Az előrejelzés szerint nemcsak a fo-
gyasztói, hanem a termelői árak is lassabban emelkednek. Ez utóbbiak növekedési szintje már csak 12-13 százalék lesz az év folyamán.
A szakértők szerint az inflációs várakozások hatása egyre kisebbé válik. Átalában olyan időszakban, amikor a gazdaságban erősödik a recesszió, nő a bizonytalanság, a fogyasztók és az üzletemberek várakozásai fontos gazdasági tényezővé lépnek elő. A piacgazdaság kiépülésével, a piaci törvények egyre szigorúbb érvényesülésével azonban ezek a hatások mérséklődnek. A pénzügyi szakemberek szerint az inflációs várakozások alapján a fogyasztói áremelkedés elvileg 10-12 százalékra is csökkenhetne.
A kormány tudatosan is elő kívánja segíteni az áremelkedések ütemének mérséklődését. Ennek egyik feltétele, hogy a kamatok to-
vább csökkenjenek. A költségvetés az egyik legnagyobb hitelfelvevővé vált a magyar gazdaságban, így az állampapírok jelentős mértékben befolyásolhatják a kamatszínvonal alakulását.
A Pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy jövőre az idei likviditási kincstárjegyek helyett új, alacsonyabb kamatú, rövid lejáratú értékpapírral lép a piacra. Az értékpapír kamata 15 százalék lesz. Emellett a Pénzügyminisztérium jelentős mennyiségben államkötvények kibocsátását is tervezi, mégpedig csökkenő kamatozással. Mivel az állam jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezik a legnagyobb kereskedelmi bankokban, így befolyással bír üzletpolitikájuk alakítására.
Az elképzelés szerint a jövőben az államnak, mint tulajdonosnak, arra kell ösztönöznie a kereskedelmi bankokat, hogy mérsékeljék az általuk alkalmazott kamatrést, vagyis közelítsék egymáshoz a hitel és betéti kamatokat. Olyan intézményrendszer kialakítását is tervezik, amely hozzájárul a banki hitelezés kockázatainak mérsékléséhez. Amennyiben pedig csökken a pénzintézetek kockázata, úgy kisebb lesz a tartalékolási kötelezettségük, s ez szintén lehetővé teszi a kamatcsökkentést.
BELFÖLDÖN
Országos felmérés a kórházakról
Takarékosság
helyett
áremelés?
Felvételi ponthatárok a gazdasági felsőoktatási intézményekben
KÜLFÖLDÖN
Müncheni értékelés: szegény gazdagok
2.	oldal
Romániai katonák a moldovai harcokban
3.	oldal
A gazdagodás esélyei Erdélyben
Médiaháború: tűzszünet, vagy a béke kezdete? Katona Tamás:
Ki kell mászni végre a lövészárokból!
Kéri László, Haraszti Miklós, Kosa Ferenc, valamint a MŰK és a MÚOSZ vezetői a kibontakozás esélyeiről
Az ország helyzete rovatunk a 6. oldalon
Magyarság az ezredfordulón
Az augusztusra összehívott magyarok ül. világtalálkozójára készülve, szellemi életünk nagyjait bevonva cikksorozatot indítunk lapunkban Magyarság az ezredfordulón címmel. A nemzet önvizsgálatát, számvetését kívánjuk szolgálni, szellemi hidat építve múlt és jelen között. Az első elemzést szombati számunkban adjuk közre - Keres-ztury Dezső írása fél évszázad múltán ismét azt firtatja: Mi a magyar?
