﻿Kormány és sajtó Az újságírók nem katonák
Az ország helyzete rovatunk
Ára: 14,50 Ft
MagwMemzet
Szombati mellékletünkben:
1 Szicília nevezetességei és divatja Új krimink: Halálvirág Nyári keresztrejtvénybajnokságunk edzőrejtvénye
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. július 11., LV. évfolyam, 163. szám
Európa vigyáz?
Irta: Lambert Gábor
A ,
példátlan módon zárult a hidegháború. A vesztes, miután önként
hogy a fejlett ipari érdeke a düledező
fellazította és széttördelte saját birodalmát, kegyetlenül megsarcolta a győzteseket.
Ki tudja persze, hogy Oroszország teljes egészében hozzájut-e a megígért huszonnégymilliárd dollárhoz, s mire lesz elegendő a lassan csöpögtetett pénzügyi infúzió. Hiszen tavaly a nagyravágyó számítások még százhúszmilliárd dollárt emlegettek. Igaz, Gorbacsov, aki a hetek londoni összejövetele előtt szellőztette meg ezen igényeket, végül is üres kézzel távozhatott a találkozóról. Akkor dőlt el végérvényesen, hogy a fejlett ip világnak nem érd birodalom aládúcolása.
Egy év elteltével merőben más körülmények közepette járulhatott Jelcin Münchenbe. A hetek beígért segítsége és gyakorlatias jóindulata pedig akár az első közös válságmegelőző intézkedésként is felfogható. Hiszen bármilyen derűlátóan nyilatkozik is - többek között Helsinkiben Antall Józseffel találkozva - az orosz elnök országa helyzetéről, kijelentései nyomán felidéződik a tavalyi Gorbacsov. Aki addig ismételgette, hogy a peresztrojkának nincs alternatívája, míg éppen Jelcin be nem bizonyította az ellenkezőjét. Amikor pedig most az orosz elnök az, aki kellő meggyőző erővel sugallja, hogy két-három év, és a folyamat visszafordíthatatlanná válik, s szélsőséges ellenzékének se bázisa, se vezére - akkor azért nem árt mellétársítani a magyar miniszterelnök megjegyzését, amely szerint a politikai felügyelet alól kicsúszó hadseregek még nagy veszélyeket rejtenek magukban.
A mostanában oly gyakorta emlegetett válságmegelőző intézkedéseknek a lényege az, amihez a hetek Münchenben megtalálták a formát. Idejében vállalni kell a köz-beavatkozás kockázatát és terheit, hogy a minimálisra lehessen mérsékelni az új kihívások leküzdésének elkerülhetetlen áldozatait. A szovjet utódállamok költséges, de még idejében történő kezeléséhez ellenpróbaként ott van Jugoszlávia.
Amikor az elmúlt két nap során Helsinkiben összeültek Európa, valamint Észak-Amerika állam- és kormányfői, ezt annak tudatában tették, hogy a tizenhét évvel korábban létrehozott nemzetközi fórum, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet jelentősége mára érvényét vesztette. Az intézmény, amely a két nagy ideológiai tábor kiegyezése alapján a status quót garantálta Európában, végképp elavult. S a délszláv válság éles reflektorfénybe állította a biztonsági konferencia nehézkes és elégtelen mechanizmusát. A résztvevő .-jállamok így most megpróbálnák a hidegháború idején született intézményt alkalmassá tenni arra, hogy a valódi háborúkkal is meg-lirkózzék földrészünkön.
ush azt mondta, hogy az EBEE alkalmassági próbája az új
tagó
nák
intés
&
B
arra, hogy amerikai katonák életét kockára tegye a világnak ezen Washingtontól távoli vidékén.
így miközben a helsinki csúcstalálkozó sajtóközpontjában egymás után röppentek fel a híresztelések arról, hogy a közeljövőben útjukra indulhatnak a segélyszállítmányok Szarajevóba (az ENSZ égisze alatt, ám megfelelő NATO-fedezet-tel), az Adrián pedig a Nyugat-európai Unió (esetleg az atlantiakkal közösen) zárja szorosabbra az embargó karanténját Szerbia körül, addig a diplomaták arról vitatkoztak, togadjon-e el a helsinki értekezlet külön nyilatkozatot Jugoszláviáról, avagy sem.
Aki tehát azt várta volna, hogy az EBEÉ azonnal él most kidolgozott felhatalmazásával, s béketeremtésre vállalkozik a NATO, a NYEU vagy az EK segítségével, annak csalódnia kellett. A helsinki 2. értekezlet válságkezelő és megelőző intézkedései a még csak lappangó konfliktusokra vonatkoznak. A kidolgozott elvek első próbája az lehet, ha majd a biztonsági értekezlet valóban elküldi kéksisakosait Karabahba, tényfeltáró bizottságai megérkeznek a helyszínre - többek között a Vajdaságba -, s jelentéseik nyomán konkrét döntések születnek.
Kérdés persze, hogy a válságok eszkalálódásának üteme igazodik-e a bonyolult intézményes mechanizmusokhoz? S a hidegháború utáni Európában kialakult-e már annyi összetartó közös érték, amennyi elegendő az összehangolt cselekvéshez? Hiszen a „konszenzus mínusz egy" új elve, amely a korábban megkövetelt teljes egyetértéshez képest kétségtelen előrelépés, s amely a döntés-hozatalból kirekesztheti a kérdésben közvetlenül érintett felet, ma még esetenként a gyakorlati következmények nélküli politikai nyilatkozatok elfogadásához is kevés.
Elvben lényeges fordulat a kisebbségi megbízott intézményének a létrehozása is, amely annak elismerését jelenti, hogy a nemzeti kisebbségek ügye, közös biztonsági kérdéssé vált. Ám egyelőre homályos, hogy a főmegbízott, ha majd valamikor az év vége táján kinevezik, miként rangsorolja és kezeli mondjuk az északír vagy a baszk panaszt? Hogy a karabahi örmények, a vajdasági magyarok vagy a koszovói albánok félelmeiről ne is beszéljünk. Avagy ki tudja, nem lépe előtérbe addigra Ke-let-Közép-Európa valamely újonnan létrejövő államának friss harsány nacionalizmusa...
Európa a változások kihívásai közepette megpróbál gyázni magára, ez az üzenete a Helsinkiben elfogadott záródokumentumnak. Ehhez formálódnak az új elvek s a válságmegelőzés és válságkezelés aktuális módszerei és jelszavai. Az előbbihez Oroszország, az utóbbihoz Jugoszlávia a kísérleti terep, s minden eddigi tapasztalat azt igazolja, hogy könnyebb és olcsóbb egy robbanást megakadályozni, mint a következményeit eltakarítani. Pillanatnyilag több nemzetközi szervezet is fáradozik azon, hogy ezt az egyszerű tanulságot intézményes logikával megfogalmazza. Az EBEE most kedvező helyzetből indul ahhoz, hogy az új biztonsági rendszer központi eleme lehes-
__ körülmények közepette az
lesz, meg tudja-e oldani a délszláv válságot. Csakhogy többek között éppen az amerikai álláspont az, amelynek a kettős kötődése megnehezíti a szélsőséges délszláv nacionalistákkal szembeni határozót- a. ■	;	,	-	..	,
tabb fellépést. Miközben a nyilvá-	sen. De vigyáznia kell, nehogy a
nosság előtt az amerikai elnök az	sok kijelölt fórum, ules konferen-
európai problémák iránti elkötele- cia közepette szem elöl veszítse
A válságkezelés módszereit keresték a helsinki csúcs résztvevői
Panics: „Isten óvja Milosevicset, ha utamba áll”
(Munkatársunktól)
HELSINKI - A helsinki 2. értekezlet pénteki zárónapján elfogadta a csúcstalálkozó záródokumentumát, a résztvevők aláírták az utolsó hidegháborús fegyverzetellenőrzési megállapodást, s külön nyilatkozat született Jugoszláviáról is. Az igazi szenzáció azonban Milán Panics jugoszláv kormányfő váratlan felbukkanása volt, aki többek között Baker amerikai, Kozinev orosz külügyminiszterrel találkozott, s egy norvát küldött szerint az esti órákban -lapzártánkat követően - Tudj-man horvát elnökkel is tárgyalt. A helsinki értekezlet 51 résztvevő nemzetének állam- és kormányfői csúcstalálkozójukat annak a doku-
mentumnak az elfogadásával zárták, amely az etnikai és nemzetiségi konfliktusok szabályozásának a mechanizmusát próbálja megteremteni. A záródokumentum kilátásba helyezi új fegyverzetellenőrzési tárgyalások megkezdését, az EBEÉ önálló béke-fenntartó akcióit, s létrehozza a nemzetiségi kisebbségek főbiztosának intézményét, amely az etnikai konfliktusokat próbálja előrejelezni és megakadályozni. A résztvevők továbbá még a pénteki plenáris ülés megnyitása előtt aláírták az európai hagyományos erőkről szóló szerződésnek a haderőkre vonatkozó megállapodását. Ez szabályozza minden egyes ország fenntartható haderejének a mennyiségét.
A pénteki felszólalók közül megkülönböztetett figyelem övezte
Borisz Jelcint - Bush amerikai elnök azért halasztotta egy félórával későbbre találkozóját Antall Józseffel, hogy meghallgathassa, mit mond az orosz elnök. Jelcin többek között kifejtette: Oroszország tisztában van az agresszív nacionalizmus veszélyével, amelyik most átveszi a múlt ideológiai konfrontációjának a helyét. Oroszország továbbá támogatja azt a javaslatot, hogy hozzanak létre Európában gyors reagálású erőket - e tekintetben követni kell az ENSZ tapasztalatait. „De a legfontosabb dolog, időben működésbe hozni ezeket az erőket, s nem amikor már kezdetét vette a vérontás, hanem amikor a konfliktusok még éppen csak születőben vannak.”
(Folytatás a 3. oldalon)
Antall József levele Göncz Árpádhoz
„A felmentés kezdeményezése a miniszterelnök joga”
Antall József miniszterelnök pénteken eljuttatta Göncz Árpád köztársasági elnökhöz a médiaelnökök felmentése tárgyában írott levelét. A terjedelmes dokumentum a kormányfő jogi érveit foglalja össze.
A levél mérsékelt hangneme alátámasztja a kormányszóvivői tájékoztatón máskor kifejtett véleményt: a kormány nem érdekelt a miniszterelnök és a köztársasági elnök közötti feszültségben, annak fokozásában. Az államfő a felmentési javaslat alá nem írásakor határozottan leszögezte, hogy álláspontja végleges, elhatározását nem másítja meg. A parlament őszi ülésszakának megkezdődéséig tehát állandósul a médiaügyben kialakult patthelyzet, ennek ellenére reményt keltő tény, ha az ország legfőbb közjogi méltóságai tisztában vannak felelősségükkel, gátat vernek a köztük kialakult vita eszkalálódásának.
(fe)
A kormányfő levele - egyebek mellett - az alábbiakat tartalmazza: „Elnök Úr Gombár Csabának, a
Magyar Rádió elnökének felmentését jogszabály által meghatározott feltétel - az Országgyűlés illetékes bizottsága általi meghallgatás tényét igazoló okirat - hiányára hivatkozva tagadta még. Kénytelen vagyok ismételten megjegyezni, hogy az eddigi gyakorlat szerint a kinevezésre vagy felmentésre irányuló javaslatokhoz az Elnök Úr egyszer sem igényelte a bizottsági meghallgatást igazoló okiratot. Fel szeretném arra is hívni a figyelmet, hogy hatályos jogszabály nem írja elő a köztudomású tényként ismertté vált meghallgatásról készült okirat csatolását a kinevezési vagy felmentési javaslathoz.
Arra is fel kell hívnom Elnök Úr figyelmét, hogy az úgynevezett kinevezési törvény a miniszterelnök kinevezési és felmentési javaslatát a bizottsági meghallgatáson kívül semmilyen más feltételhez nem köti. Ebből következően a miniszterelnök szabad döntési joga az, hogy a bizalmából kinevezett médiaelnök vagy alelnök felmentését bármikor, bármilyen okból (pél-
dául a bizalom megszűnése esetén) kezdeményezze.
Az alkotmány szerint a köztársasági elnök »őrködik az államszervezet demokratikus működése felett«. Ezen alkotmányos rendelkezés magában foglalja azt is, hogy a köztársasági elnök az államszervezet alkotmánynak és a hatályos törvényeknek megfelelő működése felett is őrködik. Éppen ezért mélységesen sajnálom, hogy Elnök Úr Gombár Csaba felmentésének elutasításával olyan felelős, magas tisztséget betöltő személyt részesít sajátos jogi védelemben, szinte teljes sértetlenségét is garantálva, aki a hatályos törvényeket súlyosan és durván több ízben megsértette (például országgyűlési bizottsági meghallgatásakor jogellenesen távozott, szabadságának időtartamára a köztársasági elnök által kinevezett, a Magyar Rádió elnökének akadályoztatása esetén általános helyettesítő jogkörrel is rendelkező alelnök helyett az ügyvezető igazgatót bízta meg az elnöki teendők ellátásával).
(Folytatás a 4. oldalon)
zettségének adott hangot, a színfalak mögött nyilvánvalóvá vált, hogy Bosznia integritása nem elsőrendű amerikai érdek, s a választások évében egyébként sem vállalkozhatna egyetlen amerikai elnök sem
alapvető küldetését, s az események elébe vágjanak a következő csúcsértekezletnek - amelynek pedig éppen Budapest lenne a házigazdája.
Helsinki, július 10.
Kupa: Nem várhatunk csodákat
Csak dilettáns közgazdászok és politikai szélhámosok ígérhetnek biztosat. Választani ma rossz és még rosszabb között lehet. De míg rövid távon nem adhatunk optimista jelzéseket, n kedvezőek
addig hosszú távon k esélyeink - mondta Kupa Mihály pénzügyminiszter a közgazdász vándorgyűlésen.
Kupa Mihály pénzügyminiszter a záró plenáris ülésen a nevével fémjelzett program jelenlegi helyzetéről beszélt. Mint mondta, a program legsúlyosabb mulasztása az, hogy az állam-háztartás, a nagy elosztási rendszerek (nyugdíjalap, társadalombiztosítás) reformja elhúzódott, s ez torlódást okoz a gazdasági folyamatokban is. A késés önmagában még nem lenne akkora baj, ha nem kacsingatna már mindenki a választások felé.
A program eredményei közül Kupa Mihály kiemelte, hogy a piaci intézményrendszer nagyjából kialakult, s hogy a gazdaság szereplőinek megváltozott a magatartása: a vállalatok piaci módon viselkednek, a háztartások pedig megfontoltan gazdálkodnak.
A program pozitívuma az export -néha kényszerből történő - növekedése, a lassan már túl aktív fizetési mér-
legpozíció, a likvid tartalékok, a nettó adósságállomány csökkenése, valamint az infláció - tartósnak látszó -mérséklődése, valamint az állami vállalatok 30-40 százalékának önkéntes társasággá alakulása. Ezekért az eredményekért persze nagy árat kellett fizetni -hangsúlyozta a miniszter. A nemzeti termelés tavaly tíz százalékkal csökkent, s az idén, ,Jia szerencsénk van, számítási hibákkal ki tudunk mutatni egyszázalékos növekedést”. A szociológusok számítása szerint 1,5 millió ember él a társadalmi létminimum alatt, a beruházások történelmi mélyponton vannak, s az alacsony összjövedelemképződés, illetve az állam túlzott szerepe miatt a költségvetés deficitje idén elérheti a GDP 6-7 százalékát.
A program jövőjét illetően Kupa Mihály utalt arra, hogy a tervek szerint az első két évet eleve a stabilizáció (inflációleszorítás, külső pénzügyi egyensúly megteremtése) idejének szánták, s csak a következő két esztendőben (1993-94-ben) számoltak a növekedés beindulásával. Ezt azonban szerves fejlődésként és nem mesterséges élénkítés révén képzelték el, mint ahogy azt ma a dilettánsok szorgalmazzák.
- Növekedésre szükség van, ezt senki sem vitatja - mondta a pénzügy-
BELFOLDON
Furcsa hirdetések nyomában
Tokaji ballada
10.	oldal
A bölcsészettudományi karok felvételi ponthatárai
11.	oldal
Magyarság az ezredfordulón
Az augusztusra összehívott magyarok III. világtalálkozójára készülve, szellemi életünk nagyjait bevonva cikksorozatot indítunk lapunkban Magyarság az ezredfordulón címmel. A nemzet önvizsgálatát, számvetését kívánjuk szolgálni, szellemi hidat építve múlt és jelen között. Az első elemzést mai számunkban adjuk közre - Keresztury Dezső írása fél évszázad múltán ismét azt firtatja: Mi a magyar?
KÜLFÖLDÖN
Ki akar válni Csehszlovákiában?
A volgai németek kálváriája
8. oldal
miniszter -, mert ha továbbra is stagnál vagy hanyatlik a gazdaság, akkor az átalakulással járó szociális feszültségek megsemmisíthetik az eddig elért eredményeket. Kupa Mihály szerint mindenféle élénkítés nélkül növekedési pályára állítható a gazdaság. Ehhez azonban a piaci intézményrendszert tovább kell finomítani, az átalakulást fel kell gyorsítani, olyan szabályozást kell kidolgozni, amely a külföldi tőkét az infrastrukturális beruházások felé tereli, illetve az infláció mérséklése mellett a reálkamat csökkenésére kell törekedni.
- 1992 végére a durva és piszkos munkát elvégeztük, ezután a finom piaci szabályozás következik -mondta a pénzügyminiszter, aki szerint azonban még mindig sok bizonytalansággal kell számolnunk a gazdaság alakulását illetően. Ilyen az agrárszféra átalakulása, a csődök kimenetele, a külföldi felvevőpiacaink fogadókészsége. Nem tudni azt sem, meddig mennek az állam centralizációs törekvései („mind a négy gazdasági miniszter azt hiszi, hogy ő a csúcsminiszter”), s az államigazgatásban sem történt még érdemi változás: a tényleges reformok helyett továbbra is ideológiai viták folynak.
(durst)