﻿Ára: 14,50 Ft
Gazdasági
mellékletünkben:
MRP - munkásokból kapitalisták?
Irányi György a hazai tőkepiacról £
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	HÉTFŐ, 1992. július 13., LV. évfolyam, 164. szám
Ponthatárok -határpontok
Néhány hete befejeződtek a felvételi vizsgák a felsőoktatási intézményekben. A vakáció azonban csak nóvleg köszöntött a felvételiző diákokra, a már nem és a még nem közötti bizonytalanság egyelőre gátat vet a felszabadultságnak. A tehetetlen várakozás hetei ezek az egész család számára. A diákok már számot adtak tudásukról, tisztában vannak elért eredményeikkel is, de a viszonyítás még hátravan: a megfelelés a másokkal való összehasonlítás során dől el. Akár sportról, akár a tudás megmérettetéséről legyen szó, a teljesítmények között az elért pontszámok objektív, áttekinthető natárt vonnak, háttérbe szorítva a személyes körülményeket. E torokszorító időszakban vágyakozva gondolnak szülők és diákok a felvételi rendszer eltörlésére, arra, hogy a tanulni vágyókat az egyetem vagy főiskola szigorú követelményrendszere rostálja meg -ám mindannyian tudják, hogy ez az álmuk egyelőre beteljesületlen marad az intézmények korlátozott technikai és anyagi feltételei miatt. A pénz vagy a gyorsaság könyörtelen versenyfutását sem mindenki találja vonzónak: azt, amikor a jelentkezés benyújtásának időbeli elsőbbsége vagy csak a magas tanulmányi díj Kifizetése tenne különbséget a jelentkezők között.
Évről évre szóba kerül a felvételi rendszer módosításának szükségessége, hiszen az európai átlaghoz viszonyítva kevés a diplomás hazánkban. Művelt, széles látókörű gondolkodókra pedig mind nagyobb számban lenne szükség. Ezért is vezették be az elmúlt években azt, hogy minden jelentkezőt felvesznek, a<i eléri a megállapított ponthatárt. Nem kell rettegni a helyhiányra hivatkozó elutasítástól. Azért, hogy a legjobbak továbbtanulási esélyét növeljék, a jelentkezők két intézménybe is kérhették átirányításukat. Az idén különösen nagy szükség volt a lehetőségek bővítésére, hiszen a demográfiai változások miatt népesebb a felvételiző korosztály, mint az előző években volt. Általában tizenöt százalékkal nőtt a felvételizők aránya. Kiemelkedően magas a jelentkezési arány a művészeti felsőoktatásban, a közgazdasági és jogi karokon, valamint az álamigazgatási területeken. A Rendőr-tiszti Főiskolára hatszoros a túljelentkezés. Az általános növekedésinél kisebb arányú a jelentkezés a műszaki és orvostudományi egyetemekre, valamint a tanítóképző főiskolákra.
Elgondolkodtatnak az adatok mögött rejlő indítékok. Egyetemista és most felvételiző ismerőseimre gondolok, arra, hogy választásukban vajon mennyire befolyásolta őket a társadalom megítélése, szüleik megvalósítatlan álmai? Vajon mennyien mertek közülük vágyaik és képességeik vonzásának engedni, annak a hajtóerőnek, amelyben hivatásuk titka rejlik? A kihagyott évet elvesztegetett időnek tekintik-e, vagy lehetőségnek a tapasztalatszerzésre, az érettebb döntésre? Közülük hányán vállalják a küzdelmet az első sikertelen próbálkozások után? Megkínlódni csak azért tud az ember, amit igazán értékesnek hisz. Gondolnak-e arra, hogy jelenlegi pályaválasztásuk módosítható, na elhibázottnak bizonyul, de a kezdetben kevésbé testre szabottnak érzett foglalkozás is válhat később tudatosan vállalt hivatássá? Bár az egyetemi és főiskolai felvétel meghatározó lehet a diákok életében, mégsem szabad a pontokat a teljes személyiség értékítéletének tekinteni. Legfeljebb viszonyító és viszonylagos pillanatfelvételnek.
László Dóra
Bush Bakerrel a csúcsokról a völgybe „bújik”
Clintont koronázó demokrata konvenció
(Tudósítónktól)
NEW YORK - A fáklya az új nemzedék kezébe kerül - bizakodott a La Guardia repülőtéren a demokraták jelöltjét illő korteskiáltással a „következő elnök”-ként köszöntő és a város kétszázmilliósra taksált konvencióbevételének előre örvendező Dinkins polgármester. S bár Bili Clinton derekát tapogatva előre félt a négynapos politikai gálán elfogyasztandó hamburgertömeg rá eső részéből adódó súlygyarapodástól, a csak szerdán megválasztandó elnökjelölt derűsen ígéri a demokratáknak, hogy ezúttal joggal zengheti a sok ezer konvencióküldött a párt „hivatalos” (a roosevelti időkből származó) dalát: „Újra itt vannak a boldog napok”. A hét végi közvélemény-kutatások ugyan ezúttal is hármas holtversenyről jelentenek, ám Clinton több felmérésben is Bush és Perot elé került, ha csak hajszállal is (és neki ennél is fontosabb a személyével kapcsolatos kétkedők, az őt negatívan megítélők számának érzékelhető
csökkenése). A pártkonvenció - a rá irányuló országos figyelem folytán -hagyományosan az elnökjelölt ugródeszkája, bár az ilyenkor megszerzett népszerűségi előny ritkán tartható hatásos kampány nélkül.
Ha csütörtök, akkor kritikus nap Clintonnak és Bushnak egyaránt. A demokrata pártgyűlés hétfő esti (magyar idő szerint éjfélközeli) nyitányára már csupán egyetlen kérdés maradt: vajon felzárkózik-e az utolsó előválasztásokig makacskodó ellenfél, Brown kaliforniai exkor-mányzó - és a neki elkötelezett hatszáz küldött - a győztes mögé, avagy mégis megrontják a Madison Square Garden revűsen ünnepi egységhangulatát. Némely megfigyelők a Brown-tábor felét vezére által sem ellenőrzött és pártütésre is képes gárdának tartják. Túl nagy zavart azonban ők sem okozhatnak a demokrata nagyágyúkat és ezúttal már utolsó fehérházi lakójukat, Jimmy Cartert is felvonultató pártnak. Clintont szerdán régi ellenlábasa, sok de-
mokrata álomjelöltje, Cuomo New York-i kormányzó fogja előterjeszteni jelöltnek: csak aztán el ne homá-lyosítsa a szenzációs szónok az elnökvárományos csütörtöki „elfogadó” beszédét. Hiszen akkor beszél talán először Bili Clinton igazán az egész országnak, s éppen Bush 1988-as konvenciósikere bizonyítja e szereplés különleges fontosságát: sokan ekkor (és majd a jelöltek tévévitáiban) „mérik fel” először komolyan, rábíznák-e az elnökséget erre a politikusra.
Kijelölvén alelnökjelöltjét, Clinton maga tette izgalommentessé „konvencióját”. Szombat este a fekete politikai sztár, Jesse Jackson is -enyhén vonakodva - felzárkózott, láthatóan zokon véve azt, ami viszont az utóbbi elnökválasztások tanúsága szerint a demokraták esetleges sikerének záloga lehet: a jelölt nem „alkudta ki” e támogatást, csupán elfogadta. S az éppen az alelnök-jelölt államában, Tenneesseben tanácskozó legnagyobb néger szervezet
kongresszusán Clintont és Gore-1 így is megfelelően fogadták. Jackson vasárnap az NBC tévében már csak azt az ütőkártyáját őrizgethette, hogy nem árulta el, hajlandó lesz-e a választási kampányban „lelkesen” mozgósítani a színes szavazókat, akiknek voksa a déli államokban a demokraták javára billentheti a mérleget. Egy másik, hozzá annyira hasonló déli politikust szemelvén ki alelnökének, Clinton látszólag felrúgta a - földrajzi, politikai - egyensúlyteremtés szabályát, ám ez netán éppúgy döntő stratégiai húzás volt, mint az egy lépés távolságtartás Jacksontól és a párt más radikális csoportjaitól: 1966-ban Nixon a „déli stratégiával” alapozta meg a republikánusok negyedszázados (csak a déli Carter által megszakított) korszakát, s a demokrata páros e kulcstérségben próbálna fordítani. Valamint a kis- és elővárosi Amerikában, ahol immár a szavazók többsége él, s ahonnan Clinton is, Gore is származik.
(Folytatás a 2. oldalon)
Az atlanti flottaegység elindult az adriai vizekre
Magyar Művelődési Szövetség alakult a Vajdaságban
ÚJVIDÉK - Szombaton délelőtt Szenttamáson hatvanhét vajdasági magyar művelődési egyesület képviselőinek a részvételéve] megalakult a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség. Elnökévé Dudás Károly írót, alelnökké Fazekas Jánost és Haltai Istvánt választották. A szervezet alapszabályzatában az itteni magyarság nemzeti identitásának megőrzését tűzte ki célul, illetve ahogy Fazekas János fogalmazott az alakuló értekezleten, a VMMSZ arra hivatott, hogy életre keltse a Vajdaság minden zugában a kihalóban levő magyar kultúréletet. Dudás Károly megköszönve az iránta tanúsított bizalmat, többek között a következőket mondta: Amikor Tőkés László a Vajdaságban járt, azt mondta: „Szólni kell alkalmas és alkalmatlan időkben.” Mi most cselekszünk, alkalmatlan időkben, amikor a háború, a szegénység, a nacionalizmus ördöge vesz körül bennünket. Emberfeletti hősiességgel szövetséget alakítunk. Szellemi,
jelképes kerekasztalt kell létrehoznunk a művelődés terén, eltekintve a különböző ideológiai áramlatoktól, és mindazoknak, akiknek szívügyük a magyar művelődési élet, össze kell fogniuk.
A szövetség létrehozása a vajdasági magyarok művelődési életében legalább akkora jelentőségű, mint három évvel ezelőtt a magyarság érdekszervezetének, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közös-
ségének megalakítása volt. Ez a szervezet meghatározó szerepet játszik az itteni magyarok politikai életében. Elnöke, Ágoston András épp a hét végén fordult levéllel Dobrica Csoszics köztársasági elnökhöz, amelyben magyarázatot kér az újabb, tömeges mozgósításokra. A VMDK tanácsa felszólította a magyarokat, hogy ne tegyenek eleget a behívónak. A VMDK úgy tartja, hogy a mozgósítás a jelenlegi politikai helyzetben felesleges és csak a magyarság elleni pszichológiai hadviselés céljait szolgálja.
A szövetségi külügyminisztérium vasárnapi közleményében elfogadhatatlannak tartja az EBEÉ csúcsértekezletének Jugoszláviáról szóló deklarációját, mert az abban foglalt vádak - melyek szerint a boszniai háborúért elsősorban Jugoszláviát terheli a felelősség -„pontatlanok, alaptalanok és igazságtalanok”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Csapatgyűlés Tatán
Antall József köszöntötte az olimpikonokat
Bosznia és Horvátország az ENSZ-hez fordult segítségért
Két esztendővel ezelőtt úgy tetszett, mostohagyerek lesz mifelénk a sport, aztán most, az olimpia előtt a politikusok nem győzik hangoztatni: „a sport és a testnevelés nemzeti ügy”. Gesztus gesztust követ, nemrégiben Göncz Árpád köztársasági elnök járt Tatán a sportolók között, szombaton pedig Antall József miniszterelnök Balsai István igazságügy- és Kupa Mihály pénzügyminiszter társaságában tisztelte meg az olimpikonok csapatgyűlését, Szabad György, az Országgyűlés elnöke pedig táviratban köszöntötte az eseményt.
A kormányfő a XXV. nyári játékokra készülő versenyzőket és szakembereket Coubertin báró szavaira emlékeztette, mondván, ha valakinek a tudásából, a tehetségéből telik arra, hogy világversenyen, sőt olimpián képviselje hazáját, az már fél győzelem. Még akkor is, ha magától értetődően a versenyzőnek nem lehet más célja, csak és kizárólag a győzelem.
Locke-ra, a pedagógia angol klasszikusára hivatkozva Antall József utalt rá, hogy a a nevelés legfőbb
feladata a jellem formálása, márpedig ennek remek eszköze a sport, a versenyzés. Az olimpikonokat arra figyelmeztette, hogy senki se vár tőlük lehetetlent: ha tudásuk legjavát nyújtva becsületesen versenyeznek Barcelonában, már megtették a magukét - függetlenül az érmektől, a helyezésektől.
Az olimpiai eszméről szólva a miniszterelnök emlékeztetett az ókori etikai szabályra, melynek értelmében az ötkarikás versengés idején a fegyvereknek hallgatniuk kell. Századunkban - így Antall József -megfordult a norma-, a háborúk miatt szüneteltek az olimpiai játékok, az ókori eszme ezen követelményét egyelőre képtelen megvalósítani az emberiség.
Magyarország az újkori olimpiák kezdete, tehát 1896 óta csak saját akaratán kívül maradt távol a küzdőtértől - 1920-ban mint háborút vesztett országot kötelezték a távolmaradásra, 1984-ben pedig szovjet parancsra nem indulhatott Los Angelesben.
(Folytatás a 13. oldalon)
A boszniai elnökség úgy határozott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kéri a Go-razde város ellen folyó szerb ostrom miatt. A Tanjug jelentése szerint a köztársaság elnöksége, amelyet muzulmánok és horvátok alkotnak, de nem szerepelnek benne szerbek, a döntést egy Szarajevóban megtartott rendkívüli ülésen hozta meg. Az AFP jelentése szerint Alija Izetbegovic boszniai elnök egyik tanácsadója szombat este közölte, az elnökség azután hozta meg a BT összehívását kérő döntését, hogy megkapta Gorazde védőinek „kétségbeesett üzenetét”. Horvátország is az ENSZ-hez fordult, hivatalosan ENSZ-beavatkozást kérve a volt Jugoszlávia területén a szerb agresszó visszaszorítására.
Szerb fegyveresek közben két kulcsfontosságú horvát, illetve mohamedán települést foglaltak el vasárnap Bosznia északi részén, és ezzel folyosót hoztak létre a Boszniában és Horvátországban lévő szerb települések között. A dpa szerint az újabb harci sikerrel a szerbek Bo-sanski Brod és Orasje települések kivételével az összes fontosabb várost birtokolják. Az újabb harci sikerrel a
szerbek létrehoztak egy szerb ellenőrzés alatt álló folyosót.
Közben sikerült eljuttatni Szarajevó Dobrinja kerületébe az ENSZ segélyszállítmányát. A vasárnap reggeli háromórás tűzszünetet kihasználva, teherautókon mintegy száz tonna élelmiszert és kötszert vittek a városrészbe, ahol 30 000 ember próbálja meg túlélni a közelben fekvő repülőtér ostromát.
Az MTI párizsi jelentése szerint Franciaország egy ezerháromszáz tonnás, Exocet rakétákkal felszerelt hadihajóval csatlakozik az Adriaitengeren létesítendő flottaegységhez, amely ellenőrzi majd: nem szegik-e meg tengeri úton a Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt embargót. A naszád kifutásra készen áll Toulon kikötőjében, csupán a tengeri blokádot irányító olasz flottaparancsnokságtól függ, mikor és hol foglalja el a helyét. Ro-land Dumas francia külügyminiszter a Dér Spiegel című német hetilapnak adott nyilatkozatában - amelynek szövegét vasárnap tették közzé Párizsban - kijelentette, hogy Franciaország nem akar „partizánakciót” Jugoszláviában, nem tesz egyoldalú lépéseket, nem akar önállóan katonai erőt küldeni a volt Jugoszláviába.