﻿Demokratizmus és agyhiány Magyarságismereti népfőiskola
Universitas rovatunk
Magyar Vwt
Szélsőségek kizárva?
6. oldal
A doktornőért tüntetett Szegvár
Mai Bastill
írta: Földes Péter
Mikor több mint két évszázada a párizsi nép elfoglalta a Bas-tille-t - igaz, hogy mindössze hót rabot talált ott joggal hihették, hogy Franciaországban és azután Európa számos országában immár a XVIII. századi felvilágosodás eszméi hamarosan teljes győzelmet aratnak, és eljön a népek aranykora.
Mint annyi más történelmi reménység, ez is illúzió volt. Jöttek népi győzelmek és súlyos vereségek. Igaz, ha rettenetes áron is, a szabadság és az egyenlőség gondolata erősödött mindenfelé a kulturált világban. Most, amikor 203 évvel a Bastille lerombolása után, körülnézünk Európában és a világban, keserűen látnunk kell, hogy hiába tűnt el olyannyira az egykori Bastille, hogy ma már a párizsi nép a Bastille terén felépült csodálatos modern Operaházat tekinti a tér szimbólumának, - a legkülönbözőbb jellegű és természetű mai Bastille-ok, lázító igazságtalanságok, szégyenletes megkülönböztetések, kíméletlen gyilkos gyűlöletek változatlanul nemcsak fennmaradtak, de fenyegetően hatnak jelenkori történelmünkre is.
Úgy tűnik, könnyebb a világűrt úgy-ahogy meghódítani, mint a két világháború nyomán összekuszált emberi és nemzeti kapcsolatokat békésen helyrehozni. A XX. század véres impériumának, a nácizmus ikertestvérének: a kommunizmusnak bukása után még mindig a messzi távolban látszik az az idő, amikor igazi békében, a francia forradalmat követő szép szándékú népmegmozdulások elvei szerint élhetnénk szabadságban és egyenlőségben. Az már bizonyos, hogy a francia, meg nem francia gondolkodók és álmodozók gyönyörű megfogalmazása szerint teljes gazdasági egyenlőség alig egyeztethető össze a modern társadalom szigorú törvényeinek, gazdasági követelményeinek működésével.
A francia népi789-ben, a felvilágosodás gondolatvilágát téve magáévá, szenvedélyesen hihette és üzenhette a világnak: minden rosszat he-tek-hónapok alatt le lehet gyűrni. Ma már tudjuk, micsoda naívság volt a makacs és korlátolt képességű zsarnok XVI. Lajos, meg gyűlölt felesége, az idegen asszony, Maria Antoinette kivégzésétől egy új világ eljövetelét várni. Az illúziók a történelem nagy csapdái...
Mi minden történt azóta Európában, Francia-országban, a sza-badság-egyenlőség-testvéri-ség jegyében vagy annak leple alatt, mennyit akasztottak, mennyi szenvedés zúdult az emberekrel A szabadságért folyó küzdelem új és új rohamokra indult, hogy azután a bátrak, meg az álmodozók kivégzése jellemezze újra az átmeneti kudarcot. Örökölt tanulság: a zsarnokság látható gépezetének legyűrése még távolról sem igazi győzelem, legfeljebb látnató kiindulópont, történelmi jelzés egy új jövő felé.
Ma már, a XX. század végén azt is jól tudjuk, hogy a zsarnokság nem fejezhető le hóhérok útján. A zsarnokság, a diktatúra a maga rettenetes mérgével, hátrahagyott bacilu-saival tovább él a diktatúráktól megszabadult társadalmak
testében és gondolkodásmódjában. Mindig fennáll új fertőzések veszélye. S ami még veszélyesebbé teszi, hogy a legkülönbözőbb országokban és társadalmakban, a demokráciák határain belül meg kívül, új, láthatatlan Bastille-okat épít, hogy tovább mérgezze életünket.
„A hidegháború árváinak" nevezte egy nyugati közíró a nagy demokráciák vezetőit. Akik most szinte tanácstalanul néznek szembe a mai Bas-tilleok lövészárkaiból mindnyájunkat fenyegető veszélyekkel. Ezek a mai Bastille-ok közvetlenül akadályozzák, hogy _ több mint 200 éves forradalom igazságos eszméi, az azóta bekövetkezett technikai-gazdasági előrehaladással kart karba öltve valóban kibontakoztathassanak és megalkossanak egy barátságos, XXI. századi világot.
A sok kis és nagy, mai Bas-tille-t kell most legyőzni a modern világnak, de sajátos történelmünk törvényei szerint Magyarországnak is. Ez napjaink parancsa.
Ez olyan megvalósításra váró feladat számunkra, amit közvetlen földrajzi környezetünk nem könnyít meg. Az elmúlt két év megmutatta, hogy a kommunizmus nyomása alól felszabadult - vagy majdnem felszabadult - szomszédaink számára sok oknál fogva mindez talán még nehezebb feladat, mint nekünk. Közel háromnegyed évszázados együttélés után bomlanak fel országképződmények -, mindez több helyen véres belső háború útján történik. Jogaikban és büszkeségükben meggyötört nemzetek és nemzetiségek gyakran csak az erőszak útján kereshetnek új történeti utat magunknak. A történelmi tévedések és hibák most ütnek vissza tűzzel-vassal és halállal, amikor Kelet-Közép-Európa változásai közben minden amúgy is olyan nehéz.
A láthatatlan, az álcázott vagy a látható kis Bastille-ok meg nem értés, a gyűlölet, a téves megítélések roncsvárai, géppuskái, meg tankjai fenyegetik ebben a rendkívüli szenvedélyekkel fűtött korban a már régen kibontakozott, szabad életformá jó ideje kialakított nyugati i mokráciák életét is.
Nagyon is érthető, hogy ebben a folyton váltakozó feszültségekkel teli helyzetben a magyar közvélemény sokszor döbbenten, a jövő iránti fizikai aggodalommal tekint a történésekre. Alapgondolata: a külső viharok ne okozzanak nálunk bajt. Túl közel ropognak a fegyverek határainkhoz, semhogy igazán nyugodtak lehetnénk. Ilyenkor van igazán szükség az emberi és állam-polgári fegyelemre a haza érdekei iránti önfegyelmező hűségre. Ez az igazán új történelmi helyzet. Váratlansága teszi nehézzé és kockázatossá. Meg kell birkóznunk vele. Most minden bizonnyal a higgadtság alighanem legfontosabb erényünk lehet. A higgadtsi _ hoz sok bátorság kell... Történelmi bátorság egy egészen különleges helyzetben.
A XXI. század küszöbén nagyon kicsivé zsugorodott össze a Föld, különösen a nagy viharokban és a veszélyes viharzónákban útját kereső kis Magyarország számára.
A kormány várhatóan napirendre tűzi a menekültkérdést
Vándorlási láz a határokon
Lassan kezdjük megszokni azt a hatalmas mozgást, ami az idén nyáron - főleg a hétvégéken - |ellemzővé vált Magyar-ország határain. Munkatársunk érdeklődésére Krisán Attila hétfőn délután arról számolt be, hogy éppen csend van, ami azt jelentette, hogy egyedül Nagylaknál volt várakozás -igaz, ott 11 óra. Lefutott a héf-végi török roham, ebből a szempontból péntekig valóban
nyugalom várható. Sajnos ismét érkeztek menekültek, most egy szétbombázott kórház lakói leltek menedéket a határközeli kórházakban.
A hétvégén összesen 257 ezren léptek be hazánkba a nyugati határon, köztük mintegy 46 ezer török és 50 ezer német. Előbbiek elsősorban az osztrák-magyar határon lévő átkelőhelyeken, míg utóbbiak főleg Rajkánál lépték át a határt. Ezeken a helyeken nem voltak különösebb fennakadások, s annak ellenére, hogy a törökök döntő többsége, körülbelül 40 ezer ember Hegyeshalomnál jött be, a legnagyobb csúcs idején is csak két órányi volt a várakozás. Nem így délen és keleten, Röszkénél, Tompánál és Nagylaknál, ahol viszonylag hamar állandósult a 11-12 órás várakozási idő. Ez a kamionok esetében a 20 órát is elérte.
Az 50 ezer német és a 13 ezer oszták beutazó java része turista volt, s célja elsősorban nem Magyarország, vagyis többségükben csak átutaztak, főleg romániai és görögországi végcéllal. Jelentős volt egyébként a szembejövő forgalom is, a déli és a keleti határokat körülbelül 60 ezren lépték át.
Összesen 92-en kértek a hét végén ideiglenes védelmet a magyar hatóságoktól. Közülük 77-en Jakes szerbiai település szétbombázott kórházából érkeztek két autóbuszon, köztük az ápoló személyzet egy része is. A Drávaszabolcsnál beutazott csoport tagjait elsősorban Pécs és Mohács kórházaiban helyezték el. A fennmaradó 15 menekült a „szokásos” nemzetiségi .összetételű volt, bosnyákok és hor-vátok. Az ismét kritikussá váló helyzet miatt a honvédséjg megkezdte a csongrádi Balogh Adám laktanya átadását a Menekültügyi Hivatalnak. A magyar kormány is várhatóan napirendjére fogja tűzni a kérdést csütörtöki ülésén. Minden bizonnyal a belügyi tárca terjeszt be egy tájékoztatót a testületnek, s az ügyben előzetesen - valószínűleg kedden - szakértői tárgyalások is lesznek az osztrák társszervekkel.
Szintén a szokásoknak megfelelően intenzív volt az illegális határ-
mozgás is: 103 határsértőt és 5 segítőt fogtak el. Többségükben - 78-an - a nyugati határon kifelé törekedtek, nagyrészt romániaiak, de megtalálható volt közöttük Libanon, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Srí Lanka és Jugoszlávia egy-két állampolgára, sőt, a szerencse megkísérlésének ezt a módját választotta két hazánkfia is. A 25 befelé igyekvőnek is romániai volt a többsége, s rajtuk kívül irániakat, törököket és jugoszlávokat gyűjtöttek be a határőrök. A „legérdekesebb eset” címét az a két román állampolgár nyerte el, akik valamilyen megfontolásból Csengéméi három lovat is át akartak lopni magukkal Magyarországra.
Szintén határtapasztalat, hogy növekszik a hamis útlevelek használata, ami közokirat hamisításának minősül. A hét végén 11 ilyen esetet sikerült észrevenniük a hatóságoknak, melyek között a standard román, jugoszláv, török, bolgár kísérletezők mellett egy nigériai is fennakadt a szűrőn. Történt egy lőfegyverrel való visszaélés is: egy horvát állampolgár egy forgópisztolyt és egy tojásgránátot hozott magával - elmondása szerint „emlékül”.
(krajezár) (További információink a 4. oldalon)
Doko honvédelmi miniszter drámai levele
Hatvanezerre becsülik a boszniai háború civil áldozatainak számát
ÚJVIDÉK - Ismét vajdasági áldozatai vannak a jugoszláv térségben pusztító vérzivatamak. Tegnap temették el Kishegyesen a 20 éves Sípos Tibort, Szabadkán pedig a 18 éves Nagyteleki Antalt, akik az újvidéki Zslejko Popoviccsal és egy uzsicei fiúval együtt a hét végén estek áldozatul az értelmetlen háborúban. A hírügynökségi jelentések nem számolnak be részletekről. A Tanjug tudósítója csak annyit jelentett, hogy a podgoricai hadtest négy katonája elesett, amikor a dubrovniki fronton Kupari irányából a horvát csapatok ágyútűz alá vették állásaikat.
Bosznia-Hercegovinában minden fronton tovább tart a vérontás. Goraz-de város harmadnapja ostrom alatt áll. A városban hetvenezer helybeli polgár és harmincezer menekült élete forog veszélyben. A BH Press hír-ügynökség szerint 40 tank és ugyanennyi páncélos csapatszállító hatol be Szerbiából és szakadatlanul lövik a várost. Állítólag harci gázokat is felhasználtak. A Szarajevói Rádió azt állítja, hogy Focsa irányából erős szerb csapatok nyomulnak előre a légierő támogatásával. A rádió azonban megjegyzi, hogy az előretörést megállították. Ezzel szemben a szerb hír-ügynökség szerint a szerb csapatok már áttörték az első védelmi vonalakat és kezdenek behatolni Gorazdéba.
Harcokról érkeztek hírek Észak-Boszniából is. Odzsak és Gradacsac
még vasárnap a szerbek kezére került, tegnap azonban a horvát rádió cáfolta ezt a hírt. A Tanjug azt állítja, hogy a szerb csapatok behatoltak e két városba, de még nincs teljesen ellenőrzésük alatt.
Egész Boszniában talán Szarajevó volt tegnap a legbékésebb város, ahol egy-két gránát becsapódásától eltekintve csak az orvlövészek sze-
dik áldozataikat. Az emberbaráti segély tovább érkezik a bosnyák fővárosba, de egyre több a panasz az élelem és gyógyszer elosztására. Rado-van Karadzsics szerb vezető a francia televíziónak nyilatkozott. Szavaiból ítélve („minden szerbet likvidálnak, ha letesszük a fegyvert”) egyelőre aligha lesz vége a háborúnak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Májusi átlagjövedelmek
(MTI) A Központi Statisztikai Hivatal szerint a májusi bruttó átlagkereset - az 50-nél nagyobb létszámú vállalatok adatai alapján, a költségvetési gazdálkodók, s a mezőgazdasági ágazatok nélkül - átlagosan 21 ezer 639 forint volt. Ebből 17 ezer 30 forint a fizikai és 32 ezer 501 forint a szellemi területen dolgozók átlaga. A legmagasabb fizikai átlagkeresetet, 32 ezer 308 forintot a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatás területén (vagyis a bankoknál) regisztrálták, 26 ezer 877 forintot a vegyipar, 21 ezer 189 forintot a bányászat terüle-
tén. A legmagasabb szellemi átlag-keresetet 56 ezer 251 forintot ugyancsak a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatás területén figyelték meg, 45 ezer 30 forintot a vegyiparnál és 35 ezer 355 forintot a fa-, papír- és nyomdaipari termékek gyártásánál. A legalacsonyabb átlagkereset fizikai körben, a textil-, ruházati-, bőrtermékgyártásnál található, 11 ezer 851 forint. A szellemi körben szintén, a textil-, a ruházati-, a bőrtermékgyártásnál található a legalacsonyabb átlagkereset 23 ezer 277 forint.
BELFÖLDÖN
Amerikából nógatták a győri neonácikat
Ki fogadja a dalai lámát?
5. oldal
Új vámrendelkezések
9.	oldal
CD-király
Magyarországon
10.	oldal
Felvételi ponthatárok a jogi egyetemeken, az államigazgatási főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán
11.	oldal
KÜLFÖLDÖN
A Biztonsági Tanács összehívását kérjük
New Yorkból jelenti az MTI: -Magyarország és Ausztria hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a boszniai válság megvitatására. A javaslatot a BT nem hivatalos tanácskozásán terjesztették elő. A testület a nap folyamán hivatalos ülést is tart, amelyen megtárgyalják a kérdést.
A horvát kormány hétfőn bejelentette: nem hajlandó befogadni több bosznia-hercegovinai menekültet. Nem zárja le ugyan a Boszniával közös határvonalát, de a további menekülteket haladéktalanul a szlovén, az osztrák és az olasz határra szállítja tovább.
Bonni
kormánykínok
2. oldal
Szlovák függetlenség -magyar aggodalmak
Aki leleplezte a választási csalást Marosvásárhelyen
HOLNAP
Nincs béke a temetőkben?
7. oldal
Felvételi ponthatárok a tanárképző főiskolákon
10. oldal
Ifjú zenészek tábora
Bűnözés a nagyvilágban