﻿us 16.
. napos.
Ts/ágos efon: 1-
■
i/ Üllői kel épí-111 akozna t (35-végéig. árták a melyet legedűs laruzási > (H) kö-:zi úttól in a for-:ő városi ér és a okozva, t között ;n a Vi-sak utat
(lttcs és t közös ben. 20 ígyüttes s műso-)órakor Qsora a 21 óra-ílló mű-is Közórakor ilis köz-
Népze-ja a vá-tánccso-s külön-iny utca, sár Sió-Dgram a
í!
fi
t.
Közép-Európa ébredése
Közép-Európa fogalmán Jászi-lól Michnikig, Bibétől Havelig mindenki mást és mást ért. Fejtegetéseik alapgondolata azonban mindegyiküknél annak az egyszerű ténynek a felismerésén nyugszik, hogy a térség népeit a földrajzi és történelmi adottságok együttélésre kényszerítik, s ezt az egymásrautaltságot gyümölcsöző együttműködéssé lenet és kell átalakítani. Ennek megértését bizonyítja, s gyakorlati megvalósításának egyik első jele a Pentagonále, majd He-xagonále néven ismertté vált tömörülés létrejötte. Közép-Európa ébred, újra bekerült a köztudatba, ám egyúttal egyszerre biztató és baljós politikai irányzatok színtere is lett. A régió fő problémái, vitás kérdései terítékre kerülnek a Középeurópai Kezdeményezésre átkeresztelt szervezet mai bécsi, harmadik soros csúcsértekezletén is.
A regionális együttműködés alapvető célkitűzése, hogy az immár hét ország kulturális és történelmi hagyományait szem előtt tartva ösztönözze a Kapcsolatok kiszélesítését a társadalmi-gazdasági élet különböző területein. Jelenleg 119 konkrét tervezeten dolgoznak a munkacsoportokban a közlekedéstől, az energetikán át az idegenforgalomig. Hazánk olyan nagyszabású beruházásokban érintett közvetlenül is, mint a Trieszt-Buda-pest-Záhony-Kijev vasút és autópálya megépítése, az elképzelések szerint Szlovákiában létesítendő radioaktív hulladéktemető létrehozása. S akkor még nem is beszéltünk a kulturális s tudományos ösztöndíjak nagy számáról. A Középeurópai Kezdeményezés lényegét eddig a gazdasági projektek adták, míg a politikai konzultációs tevékenységről alig lehetett hallani.
Az utóbbi időben azonban - elsősorban a délszláv válság miatt -olyan közös problémák merültek fel, amelyek pragmatikus szinten már kezelhetetlenek. Nem elég ugyanis a turizmusról, a kisvállalatok együttműködéséről tárgyalni akkor, amikor a legutóbbi csúcstalálkozó színhelye, Dubrovnik lángokban áll. A határaink közelében dúló háború politikai állásfoglalásra készteti a válságban közvetve, illetve Horvátország révén közvetlenül is érintett tagokat. A Középeurópai Kezdeményezés természetesen csak követheti az ENSZ és az EBEÉ lépéseit, azonban elengedhetetlen, hogy e tömörülés közös javaslatok-kafíepjen fel a nemzetközi fórumokon. Énhez azonban előbb a szervezeten belül kell azonos véleményt kialakítani. Például a kisebbségi kérdésben, amely immár nem csupán emberjogi probléma e térségben, hanem biztonsági ügy. Hűen példázzák ezt a Jugoszláviában vagy a Dnyeszter mentén zajló események. Minden bizonnyal a kormányfői találkozó egyik, ha nem legfontosabb napirendi pontja lesz a boszniai menekültek kérdése is, amely szintén megoldásra vár.
A Középeurópai folyamatok mind szükségesebbé teszik, hogy a szervezet erősítse az eddig háttérbe szorított politikai dimenzióját. Csak így tudja teljesíteni a célként maga elé tűzött stabilizáló szerepet. A térségben zajló események igazolják egy egyeztető regionális fórum lét-jogosultságát, s ezt manapság leginkább a Közép-európai Kezdeményezés töltheti be. Szerepe már csak azért is növekedhet, mert a visegrádi hármak együttműködése, teljesítve történelmi feladatát a jelek szerint kimúlóban van. A bécsi csúcstalálkozó bebizonyíthatja, hogy az egykori Hexagonálé élni tucf a lehetőségével, a szervezet képes új tartalommal megtölteni a megteremtett kereteket, s nemcsak nevében alkalmazkodik az új körülményekhez. Létjogosultsága ugyanis csak így van. S ez esetben teljesülhet Jásziék álma is.
Stíer Gábor
A nyugati hadihajók megkezdték a járőrözést az Adrián
A bosnyák elnök Zágrábba készül
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
A nyugati országok haditengerészeti és légi erói csütörtökön megkezdték a járőrözést a jugoszláv partok mentén, hogy ily módon támogassák a Szerbia és Montenegró elleni ENSZ-szankciók betartatását -közölte a NATO szóvivője Brüsszelben. Stephen Wills őrnagy a NATO brüsszeli főhadiszállásán a Reuternek elmondta, hogy a NATO-erők csütörtök reggel kezdték meg megfigyelő tevékenységüket. A nemzetközi akcióban a NATO haditengerészeti erőiből hat hajó - rombolók és fregattok - és ugyanennyi hadihajó a Nyugat-európai Unió tagállamaitól vesz részt. A NATO-erők az Adriaitenger déli részén járőröznek, figyelik a montenegrói kikötőket, a kikötőkhöz vezető hajóutakat, a hajóforgalmat a Földközi-tengerről az Adriai-tenger irányába. A NATO-WEU közös flottatevékenységét 8-10 járőröző katonai gép és helikopter segíti Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Hollandiából és valószínűleg majd az Egyesült Államokból. Olaszország biztosítja az egész nemzetközi egységnek a hadtápot - közölte a szóvivő.
Közben csütörtökön Londonban folytatódtak a közvetett boszniai közösségközi tárgyalások, de továbbra
is a megegyezés reménye nélkül. Jósé Cutileiro portugál diplomata, aki Lord Carrington EK-békeközvetítő helyettese csütörtök délelőtt Mate Bobannal, a boszniai horvát vezérrel
tanácskozott. Előzőleg hajnalban fejezte be külön-külön megbeszélését Radovan Karadzics szerb vezetővel és Haris Silajdzics boszniai külügyminiszterrel, aki a mohamedán lakosságot is képviseli. Silajdzics már komolytalannak nevezte és visszautasította Karadzics azonnali tűzszünetre vonatkozó javaslatát, a szerb
fél pedig elutasította a boszniai kormány béketárgyalási feltételeit. Lord Carrington maga is igen borúlátóan nyilatkozott csütörtökre virradóra a tárgyalások kilátásairól. Egyelőre ar-
ra sincs remény, hogy a három boszniai vezetőt legalább egy asztalhoz lehetne ültetni Londonban.
Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Ogata Szadako asszony közben ugyancsak Londonba érkezett. Az EK soros elnökségét adó brit kormány fejével, Major miniszterelnökkel akar beszélni arról, miként lehet-
ne megfékezni a nem szerb lakosság elüldözését Bosznia szerbek meghódította kétharmadáról. A főbiztos sürgős nemzetközi értekezletet szorgalmaz arról is, hogy a nyugati országok osztozzanak jobban a boszniai menekültporbléma terhében.
Alija Izetbegovics boszniai elnök rövidesen Zágrábba utazik, s megállapodást ír alá egy állandó iroda létrehozásáról, amelyet rövid időn belül nagykövetségi szintre emelnek - közölte a horvát külügyminisztérium csütörtökön. A jelentés szerint a Horvát Köztársaság hamarosan szintén nagykövetséget hoz létre Szarajevóban, noha a boszniai fővárosban erre most kétségkívül nincsenek meg a feltételek. Szarajevóban változatlanul megoldhatatlan feladat a segélyek szétosztása, mivel az orvlövészek állandóan lövik a konvojokat, amint megpróbálnak a városközpontba hajtani. A boszniai fővárosban a légihíd megindítása óta összesen 230 repülő szállt le 2300 tonna élelmiszerrel. A Drina folyó partján fekvő Gorazdét ostromló szerb erők felszólították a város védőit, hogy tegyék le a fegyvert. Az ajánlatot a muzulmán erők visszautasították, mire a szerb tüzérség ismét ágyúzni kezdte a várost.
(b.m.)
(A Die Presse rajza)
Jelcin átadta Havelnak a két 1968-as „behívólevelet”
A bélyegzőn az állt: sohasem felnyitandó
Prágából jelenti az MTI: Borisz Jelcin orosz elnök rendkívüli küldötte csütörtökön a prágai várban átadott Václav Havel csehszlovák elnöknek két, 1968-ból származó „behívólevelet”. Ezt maga Havel jelentette be nemzetközi sajtóértekezleten.
Az egyik levelet Alois Indra, Drahomir Kolder, Oldrich Svestka, Antonin Kapek és Vasil Bilak írta alá. A nevezettek arra kérték benne Leonyid Brezsnyev akkori szovjet pártfőtitkárt, hogy nyújtson segítséget minden rendelkezésére álló eszközzel. A levélírók azt állították, hogy veszélyben vannak Csehszlovákiában a szocializmus alapjai, s a jobboldali erők ellenforra-
dalomra alkalmas körülményeket teremtettek az országban. Ezt a levelet Brezsnyev felolvasta azon az 1968. augusztus 18-i moszkvai tanácskozáson, amelyen véglegesen döntöttek a Csehszlovákia elleni intervencióról. A tanácskozáson Brezsnyeven kívül Wladyslaw Go-mulka, Kádár János, Walter Ulb-rícht és Todor Zsivkov vett részt.
A Jelcin küldötte által átadott másik „behívólevélnek” csak egy aláírója van, Antonin Kapek. Ebben a levélíró a maga részéről külön is kifejti a „segítségkérés” indokait.
A két levél mellett Havel az augusztus 18-i tanácskozás jegyzőkönyvét is megkapta Moszkvától. A
jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a csehszlovák moszkovita politikusok által közösen írt levelet Pozsonyban adták át Brezsnyevnek, 1968. augusztus 3-án. Az aláírók a levél „maximális titkosítását” kérték.
Havel elnök a levelet a kézhez vétel után haladéktalanul átadta a csehszlovák legfőbb ügyészségnek, másolatát pedig az 1968-as eseményeket vizsgáló - a csehszlovák kormány által kinevezett - történész bizottságnak.
Mint Havel a sajtóértekezleten közölte, Jelcin arról tájékoztatta őt: a két levél olyan bélyegzővel van lepecsételve, amelynek szövege két szóból állt: „sohasem felnyitandó” .
Magyarországra
érkezett
a NATO főtitkára
Csütörtök este Budapestre érkezett Manfred Wörner. A NATO főtitkárát Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter hívta meg hivatalos látogatásra.
A meghívókkal folytatandó tárgyalásokon kívül Manfred Wömert fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József kormányfő. A látogatás tulajdonképpeni célja azonban ceremoniális jellegű: a NATO főtitkárát díszdoktorrá avatják a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. Ezt követően Manfred Wörner előadást tart a NATO jövőjéről.
A hivatalos tárgyalások témakörével kapcsolatban magyar hivatalos személyiségek azt hangoztatták, hogy a legfontosabb téma nem a délszláv válság, hanem a NATO és Magyarország kapcsolatainak erősítése.
Kopint-Datorg: A magyar gazdaság kilátásai
Ki beszél még növekedésről?!
Csapatkivonási elszámolás a kormány előtt
Antall-levél Jelcinnek
A kutatók szinte közmegegyezéssel sorra hasonló eredményre jutnak a gazdasági helyzet megítélésében. A Kopint-Datorg tegnap bemutatott konjuktúrajelentésé-nek szerzői nem értik, a kormány miért a gazdasági növekedés megítélésére teszi a hangsúlyt, mikor egyelőre még az a kérdés: a recesszió mikor adja át helyét a stagnálásnak. Az optimistábbak szerint van esély arra, hogy jövőre a gazdaság teljesítménye ne zuhanjon tovább...
A világgazdaságot elhúzódó stagnálás, lassú növekedési időszak jellemzi - derül ki a Kopint-Datorg legfrissebb konjuktúrajelentéséből, mely a világ- és a magyar gazdaság kilátásairól szól.
A tanulmány szerzői szerint a fejlett ipari országokban legfeljebb az év második felében, illetve a jövő évben lesz némi fellendülés. Ke-
let-Európábán viszont tovább nő a válság, amely tartósságát és mélységét tekintve immár az 1929-es nagy világgazdasági „depressziónál” is súlyosabb. Az idei esztendő első öt hónapjában az ipari termelés Oroszországban 13, Csehszlovákiában 24, Lengyelországban 6, Bulgáriában 20, Romániában 17, Magyarországon pedig mintegy 19 százalékkal esett vissza. Igaz, a volt szocialista tömbön belül erős a differenciálódás: a visegrádi hármak esetében a termelés összezsugorodása kisebb, az infláció lassabb, a külső egyensúly pedig jobb, mint a térség más államaiban.
A világkereskedelem egészére az elhúzódó stagnálás jellemző -nyolc év óta tavaly mérték a legalacsonyabb, 3 százalékos bővülést. Mindezek alapján a tanulmány készítői úgy vélik, nem számíthatunk arra, hogy a nemzetközi környezet kedvezően befolyásolná a hazai gazdaság fejlődését.
(Folytatás a 9. oldalon)
Nanovfszky György moszkvai magyar nagykövet csütörtökön átnyújtotta Antall József miniszterelnök Borisz Jelcin orosz elnökhöz írott levelét D. D. Rjurikovnak, az orosz elnök politikai helyettesének -jelentette be László Balázs kormány-szóvivő, miután a kormány csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg a szovjet csapatkivonással összefüggő gazdasági-pénzügyi kérdések végleges rendezéséről. A miniszterelnök levelében visszaigazolta azt a megállapodást, amit a múlt héten a helsinki csúcsértekezlet alkalmával tartott kétoldalú találkozón erősítettek meg. Eszerint a csapatkivonással összefüggő gazdasági-pénzügyi kérdések végleges rendezése a követelésekről való kölcsönös lemondáson alapszik.
A magyar miniszterelnök és az orosz elnök a pénzügyi kérdések rendezésének ezen elveiben eredetileg 1991. december 6-án állapodott meg Moszkvában. Lényeges előrelépés azonban nem történt, és lapunk tegnapi számában arról is tudósítottunk, hogy az orosz külgazdasági minisz-
térium illetékese még a politikusok megállapodásáról, a nulla megoldás elfogadásáról sem értesült.
A Boszniából hazánkba érkező menekültek helyzetéről Morvay István belügyminisztériumi államtitkár számolt be a kormány ülésén. A kormányülés alatt érkezett jelentés szerint Horvátország felől újabb ötszáz bosnyák menekült lépte át a határt: az idős és beteg emberek öt napja voltak úton. Magyarország kivételes, emberiességi szempontokból őket is befogadta, azonban László Balázs hangsúlyozta: nem lehet ebből rendszer, s Magyarország nem nyújthat segélykezet semmilyen módszeres népkitelepítéshez. A legjobb megoldás az lenne, ha saját országhatárukon belül, ENSZ békefenntartó erők által biztosított területen tartózkodhatnának a menekültek, hogy a helyzet rendeződése után minél könnyebben visszatérhessenek lakóhelyükre.
A kormány egyezményt köt a svéd kormánnyal a vámügyekben történő segítségnyújtásról.
(Folvtatás a 4. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
Expometró épül Dél-Pestre
4.	oldal
Környezetszennyezés és nemzőképesség
5.	oldal
Tízmillió forint alatt ne vágjunk bele semmibe!
7. oldal
Sas a motorháztetőn
7.	oldal
Kinek kell az állami vagyon?
8.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Továbbra sincs köztársasági elnöke Csehszlovákiának
2. oldal
Regionális
csúcstalálkozó
Bécsben
2. oldal
Cseh-szlovák válás
2. oldal
Nincs magyarellenes hangulat Kárpátalján
5. oldal
HOLNAP
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN Pethő Tibor: Szellemi és erkölcsi vértezetben Ruffy Péter: Királyi bölcsesség
5. oldal
Külpolitika: irányváltás és folyamatosság Bába Iván a sikerekről és a kudarcokról
Az ország helyzete rovatunk a 6. oldalon