﻿Az utolsó harcos
„Havel na hrad!", Havelt a várba, kiabálta több ezer ember 1989 őszén a prágai Vencel téren, mikor az ellenzék egyik legismertebb egyénisége, a börtönt többször is megjárt drámaíró, Václav Havel a tömeg követelésére megjelent az egyik ház balkonján. Uj korszak köszöntött akkor Prágára. Most, Havel lemondásával a „bársonyos forradalom" utolsó harcosa távozott - legalábbis egy időre - a politikai porondról, ezzel is igazolva a tételt, hogy ez a korszak végérvényesen a múlté.
Csehszlovákia felbomlása újabb fordulóponthoz ért. Havel történelmi küldetését beteljesítette a rendszerváltás utáni első, különösen nehéz időszak levezénylésével, ám az ország egységéért kiálló magatartásával - azzal, hogy megpróbált engedményeket tenni s bizonyos mértékű integráló hatást fejtett ki - valójában mindkét félnek útjában volt már. Leköszönése a Prágában kormányzó konzervatívoknak most alkalmat ad Pozsonnyal szembeni engesztelhetetlenség erősítésére. A pénteki szlovák szuverenitási nyilatkozat pedig, ha közvetetten is, szintén szerepet játszott az elnök döntésében. A két köztársaság között növekvő szakadék, Havel elképzeléseinek bukása Meciar felemelkedésével is összefügjg. S épp Havel volt az, aki az EBEE helsinki konferenciáján elmondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy a poszt-kommunista rendszerekben feléled az erőszak, a fanatizmus s a gyűlölet démonja. Akkor pedig valószínűleg Meciarra célzott az elnök, mikor a júniusi választások előtt óvott a diktatórikus törekvésű demagógoktól. A működőképes föderáció hívei túlságosan bíztak abban, hogy Meciar képes lesz majd megváltozni. A Mozgalom a Demokratikus Szlovákiáért elnevezésű párt vezére, aki kommunista pártfunkcionáriusból demokratává, föderalistából nacionalistává vedlett át, hogy ismét hitet tegyen a föderáció mellett, majd újból visszavonja azt, választási ígéreteivel önmagát szorította sarokba. Politikai tekintélyvesztés nékül nem úszhatta volna meg, ha koalíciós tárgyalásokat kezd a csehekkel.
Ezzel szemben Havel végig következetes volt: nem óhajtott a csehek és szlovákok közös országának temetéséhez segédkezni. Az is egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a prágai szövetségi kormány a fölbomlás kabinetje, amelynek egyetlen célja a válás kulturált lebonyolítása. Az erős s a szlovák nyilatkozattal visszafordíthatatlan törekvések elé egy olyan európai látókörű, mélyen morális indíttatású egyén, mint Havel, nem akart akadályokat gördíteni.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a volt kommunista országokban ma nem a moralizáló politikusoknak kedvez a légkör. Mint ahogy azt a Die Zeit megállapította, új szellem uralkodik immár Csehszlovákiában is, s a forradalom hőse is alulmaradhat a pártpolitikai játszmákban. Közép-Európában azonban épp a térségre leselkedő veszélyek miatt továbbra is szükség van a Havelhez hasonló politikusokra. Most más típusú politikusok kerültek előtérbe. Havel utolsó elnöki rádióbeszédének szavaival ehhez csak annyit tehetünk hozzá: „Viszontlátásra, jobb időben!" Esetleg nem is olyan sokára, a mind világosabban körvonalazódó alkotmányos rendszerben Csehország leendő első köz-társasági elnökeként.
Stier Gábor
A lemondás nem okozott alkotmányos válságot Csehszlovákiában
Havel távozott, a gondok maradtak
POZSONY - Hétfőn 18 órától Csehszlovákiának nincs köztársasági elnöke. Václav Havel köztársasági elnök alig húsz perccel azután, hogy a szlovák önállóságról szóló deklarációt pénteken elfogadták, bejelentette lemondást. Az államfő szerint a két esemény nem függ össze egymással. Havel a távozást már régóta fontolgatta, hiszen ő az egységes ország alkotmányára tett esküt, s ha ez veszélyeztetve van, illetve ez a köztársaság az ő befolyása nélkül működik, akkor erkölcsi kötelessége funkciójáról lemondani. De azért azt is elmondta az elnök, hogy döntésében szerepet játszott az a tény, hogy Szlovákiában elvesztette a parlamenti választásokon győztes pártok és mozgalmak bizalmát. Ezt nem tartja személyes vereségnek, hanem az általa képviselt politikai szemlélet bukásának tudja be.
Bár hétfőtől nincs az országnak köztársasági elnöke, nem alakult ki alkotmányos válság, hiszen a cseh-
EK-külügyminiszteri találkozó a hármakkal
Brüsszelből jelenti az MTI: Az Európai Közösség tizenkét országának külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon tájékozott források szerint elfogadták a brit elnökség javaslatát, hogy októberben - a miniszteri tanács akkor esedékes ülése alkalmával - találkozzanak a három közép-európai társult ország külügyminisztereivel.
Ez lesz az első alkalom egy ilyen közös tanácskozásra a tizen-kettek, továbbá Magyarország, Lengyelország, illetve Csehszlovákia diplomáciájának irányítói között. Az „európai megállapodásokban”, amelyek ratifikálási eljárása még tart, a politikai kooperáció keretében a legmagasabb szintű párbeszédet irányozzák elő a közösség és e partnerei között.
Az októberi találkozóval kapcsolatban Franciaország és néhány más tagállam külügyminisztere kezdeményezte Bulgária és Románia meghívását is, tekintettel arra, hogy a közöség velük is folytat tárgyalásokat egy „európai megállapodás” aláírásával. A közös tanácskozást kezdeményező brit diplomácia és a közösség bizottsága hétfőn délelőtt hűvösen reagált erre a gondolatra, tekintettel arra, hogy a közösségnek még csak a visegrádi hármakkal van aláírt társulási - „európai” - egyezménye.
szlovák alkotmány szerint a Szlovákiáról szóló önrendelkezési nyilatkozat nem jelenti az ország felbomlását. Ezzel párhuzamosan érvényes maradt a szövetségi alkotmányos rend, s ennek értelmében a szövetségi köz-társasági elnök funkcióját annak meg
nem választása esetén a szövetségi kormány, illetve annak elnöke látja el. Kivételt csupán a kormány kinevezése, illetve a meglévő kormány egyes minisztereinek visszahívása jelent, amelyet, illetve akiket ilyen körülmények között a szövetségi parlament elnöksége jogosult kinevezni, visszahívni.
Ilyen szempontból egyébként érdemes odafigyelni Václav Klaus nyilatkozatára, aki arra figyelmeztetett, hogy örül Havel döntésének, mert az ország működőképes marad, hiszen mind a szövetségi parlament, mind a szövetségi kormány a helyén maradt., Havel elnök pedig szabaddá tette magát a jövőt illetően a legideálisabb megoldások számára, s arra is, hogy rövid időn belül kialakuljon az erős cseh köztársaság, élén éppen Havellal.
A szövetségi kormány egyébként tegnap rendkívüli ülésen foglalkozott a kialakult helyzettel, s a törvényes meg-
oldást választotta. Eszerint a Csehszlovák Hadsereg főparancsnoka a szövetségi kormányfő, Strásky lett mint konnányfő.
Az események fényében mindenki, aki az egységes Csehszlovákia híve, borúlátón váija a szerdai Klaus-Meciar találkozót. A Smena ifjúsági napilap például így kommentálja feleimében az eseményt: „Összejönnek, hogy elválhassanak!” A szakértők szerint a Klaus-Meciar találkozó csak úgy érhet véget, hogy a különválást előkészítő bizottságok jömiek létre, és semmi esetre sem a közös, új állam kontúrjai.
Szintén hétfői hír, hogy a legfőbb ügyész büntetőeljárást indított Vasil Bilak ellen, aki mint a kommunista párt egyik vezetője 1968-ban aláírta a szovjet csapatokat „behívó” levelet. Ez a cselekedet egy 1950-es törvény szerint el nem évülő bűntett, s Bilak akár tíz év börtönbüntetést is kaphat.
(neszméri)
Bosznia továbbra is távol a békétől
A harcok miatt még a szarajevói segélyszállítmányokat is szüneteltetik
ÚJVIDÉK - Miközben Szarajevóban, de Bosznia más területén is folytatódnak a harcok, mintha a tűzszünetet meg sem kötötték volna, Milán Panics, Kis-Jugoszlávia kormányfője folytatta a gyors találkozóit, s a vasárnapi szarajevói megbeszélésekkel tulajdonképpen a boszniai békét szorgalmazó diplomáciai erőfeszítéseinek az első szaka-, sza lezárult. A bosnyák fővárosból a miniszterelnök Belgrád érintésével még vasárnap este Amerikába utazott. New Yorkban Gáli főtitkár és az ENSZ más tisztségivselői a tárgyalópartnerei, akiknek kifejtette béketervét, Washingtonban pedig a kormányzat tagjaitól vár támogatást akciójához.
Csodálatra méltó Panicsnak a gyorsasága, munkabírása, félő azonban, hogy amerikai útja is a látványos, de annál eredménytelenebb szarajevói közvetítéséhez lesz hasonló. Úgy tűnik néha, hogy a szerb származású amerikai üzletember nem Amerikából jött, hanem a Holdról pottyant a jugoszláviai válság sűrűjébe. A bosnyák fővárosban ugyanis számos külföldi újságíró előtt közölte, hogy „megkezdődött a béke Boszniában”. Igaz, hozzátette, hogy „ami a szerb felet illeti”. Mondta ezt akkor, amikor a szerb erők kezdeményezik a harcot szerte a köztársaságban.
Szarajevói útja előtt azt jelentette ki, hogy követelni fogja minden békét óhajtó szerb, muzulmán és horvát harcostól, hogy viseljen fehér szala-
got a bal karján. „Akkor majd tudni fogjuk, ki van a béke mellett, s az eladott fegyverekből újjáépítjük Szarajevót.” Az ilyen és az ehhez hasonló nyilatkozatok, a könnyed fellépés, a szellemeskedés a balkáni válsággal össze nem egyeztethető „friss stílusnak, néha egyenesen esztrádpolitiká-nak tűnik, mint az a bejelentés is: Panics egy szerb tankot ad át ünnepélyesen az ENSZ-erőknek, ami azt jelképezné, hogy a szerb nehézfegyverzetet a kéksisakosok ellenőrzése alá helyezik. Végül azonban ebből sem lett semmi. Sem abból, hogy megkezdődjön a fegyverek átadása, amiben egyébként senki sem hitt.
Bosznia-Hercegovina éppen olyan távol van a békétől, mint a korábbi hetekben. A Londonban kötött tűzszüneti megállapodás - amelynek vasárnap este hatkor kellett volna életbe lépnie -egy percet sem tartott. A „tűzszünet” ideje alatt csak Szarajevóban 23 ember vesztette életét, a sebesültek száma pedig majdnem félszáz. A harcok fokozódása miatt lezárták a szarajevói repülőteret, s ezzel megszűnt a légihíd a humanitárius segélyszállítmányok előtt. Huszonkét repülő fogadását mondták le csak a hétfői napon. A repülőtér lezárásáról maga MacKenzie ENSZ-tábor-nok rendelkezett a reptér közvetlen közelében folyó súlyos összecsapások miatt. Amikor kiadta a parancsot, öt repülő volt útban Szarajevó felé. Valamennyi kénytelen volt visszafordulni.
A szarajevói tüzérségi támadásokért a szemben álló felek ezúttal is egymást teszik felelőssé. De nemcsak a bosnyák fővárosban dúl a harc, hanem a köztársaság keleti és északi vidékein is.
Panics mostani békéltető erőfeszítései - nem kételkedve jószándékában - a jelenlegi hadihelyzetben a szerb fél malmára hajtják a vizet. Nem csoda, hogy a muzulmánok bizalmatlanok annak az országnak a kormányfője iránt, amelyet a világ fő felelősnek nevezett meg a boszniai (és nem csak a boszniai) vérontásért. A túlerőben levő szerbek ugyanis az eddigi harcok során jelentős sikereket értek el, jelentős területeket vontak ellenőrzésük alá, stratégiai céljaikat nagyobbrészt elérték, s most ezeket a sikereket szeretnék politikailag kamatoztatni.
Nem beszélve arról, hogy ha a muzulmánok most nem fogadják el Panics javaslatait, akkor őket terheli majd a felelősség a háború folytatásáért. De elegendőnek tartják-e a szer-bek az eddig elérteket? Mindenesetre Izetbegovics bosnyák elnök Paniccsal folytatott megbeszélései után kijelentette: nem kételkedik abban, hogy Panics szeretné kieszközölni a békét, de abban már igen, hogy ez sikerül neki. S Izetbegovics nem arra gondolt, hogy a muzulmánok teszik ezt lehetetlenné. Szerinte Panics egy igen érdekes ember, lehet még őszinte is, de feltehetőleg nem eléggé tájékozott.
Sebestyén Imre
Sólyom László válasza Antall Józsefnek Lezárható a médiaügy
A Miniszterelnöki Sajtóiroda hétfőn eljuttatta az MTI-nez annak a levélnek a másolatát, amelyet 1992. július 19-i dátummal dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke írt Antall József miniszterelnöknek, melyet kissé rövidítve közlünk.
„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Jogállamban minden alkotmányos szerv maga alapozza meg tekintélyét alkotmányos működésével, s csak maga teheti tönkre azzal, ha nem az alkotmány szerint cselekszik. Ezért a jogi helyzetet s az Alkotmánybíróság hatáskörét teljesen figyelmen kívül hagyó sajtónyilatkozatok vagy közvélemény-kutatások nem sérthetik az Alkotmánybíróság tekintélyét, és nem kérdőjelezhetik meg jogállamban betöltött funkcióját. Nem az Alkotmánybíróságot érintő értelmezési problémáról van tehát szó, hanem immár az alkotmány betartásáról.
A jelen jogi helyzetben azonban az Alkotmánybíróság nem mondhatja ki, hogy a köztársasági elnök konkrét döntése összhangban áll-e az alkotmánnyal, vagy sem.
Korábban magam is felvetettem a nyilvánosság előtt, hogy az Alkotmánybíróság hatásköri vitákra vonatkozó jogkörének terjedelmét törvénymódosítás rendezhetné megnyugtatóan. Eszerint az Alkotmány-bíróság nem csupán azt állapítaná meg, hogy egy ügy mely szerv hatáskörébe tartozik, hanem eldöntené azt is, hogy valamely szerv alkotmányosan gyakorolja-e hatáskörét. Az Alkotmánybíróság ez esetben is kizárólag jogi szempontból vizsgálná az ügyet. Ezzel konkrét vitákat is el lehetne dönteni, anélkül, hogy a felelősség kérdését fel kellene vetni.
Természetesen az Alkotmánybíróság elvont értelmezést adó határozata alapján is lezárható alkotmányosan a rádió és a televízió élteikének ügye.
Tisztelettel: Sólyom László”
ÁVB: kinél van a mentőkötél?
(MTI) Az Állami Vagyonügynökség kezdeményezésére hétfőn megbeszélést tartottak az Általános Vállalkozási Bank Rt. felszámolásának elkerülése érdekében. A megbeszélésről - melyen jelen voltak az Általános Vállalkozási Bank Rt. főrészvényesének, a WestLB (Európa) AG képviselői, a banknál 20 millió forint feletti betéttel rendelkező betétesek és az érintett hatóságok (MNB, Állami Bankfelügyelet) - az ÁVÜ hétfőn közleményt juttatott el az MTI-hez. A dokumentum megállapítja: a megbeszélés napirendjén az Általános Vállalkozási Bank Rt. helyzete és fizető-képességének helyreállítása szerepelt. A résztvevők azt vizsgálták, van-e reális alternatívája a felszámolásnak. A bank főrészvényese azzal a javaslattal állt elő, hogy a hitelezők is vállaljanak szerepet a bank megmentésében. A javaslat lényege: a bank kis és közepes betétesei, számlavezető partnerei meghatározott nagyságrend erejéig kapjanak teljes kielégítést, a nagy betétesek pedig a bankkal szemben fennálló követelésük egy jelentős részéről mondjanak le, hogy elősegítsék
Harminchatezer bűncselekmény öt hónap alatt
Kirúgták a parlamentből, befogadta a Századvég
5.	oldal
Szabadságon a képviselő'
7. oldal
Továbbra is lesz casco
A regény halála?
10.	oldal
A nagy értékű gépkocsikat lopják a Balatonnál
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
A maffia nem tűri az állami beavatkozást Szicíliában
3.	oldal
Milosevics tagadja Belgrád részvételét a boszniai harcokban
a bank szanálását. A jelenlévő nagy hitelezők kifejezésre juttatták azon véleményüket, hogy olyan megoldást nem támogatnak, amely a felszámolás esetén várható kielégítésnél rosszabb.
A megbeszélésen javaslat hangzott el arra vonatkozóan is, hogy egy garanciaalapot hozzanak létre az érintett Autoklinik-csoporttal szemben fennálló követelések fedezetéül. Az érintettek kérték, hogy a bank aktuális pozícióját bemutató írásos előterjesztést az ÁVB menedzsmentjétől kapják meg, és a WestLB (Európa) AG anyacégeivel, a ismételten konzultálva tegyen új, írásos javaslatot a helyzet rendezésére.
Az elhangzottak végiggondolására és az ígért írásos dokumentumok tanulmányozására a jelenlévők időt kértek, és hamarosan ismét találkoznak a megoldás érdekében. A Bankfelügyelet képviselője az egyik hitelező kérdésére elmondta, hogy a Banktanács július 22-én dönt az esetleges további^ intézkedésekről, főképpen az ÁVB felszámolásának esetleges Bankfelügyelet által történő kezdeményezéséről.
