﻿_________________________________________________________________ -
az ezredfordulón
Juhász Gyula:
Az újragondolás „kényszere” Cseh-Szombathy László:
A tegnap és a holnap 7. oldal
Expofórum
mellékletünkben
Kaliforniai cég készíti a pénzügyi modellt A hazai recesszióról a Balaton-expón
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1992. július 23., LV. évfolyam, 173. szám
Mindnyájunk
betegágya
Válságban vannak a magyar kórházak és az Országos Mentőszolgálat. Ez ma már senkit sem lep meg, megtanultunk együttélni a pénzhiánnyal, ha beletörődni nem is sikerült. Mégis, az elmúlt napok híradásaiban kétségbeesés érződik: előbb a mentőszolgálat kiáltott segítségért, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikái kényszerültek vészintézkedésekre, néhány napja pedig a főváros tulajdonába tartozó kórházak pénzügyi problémái miatt kellett önkormányzati válságstábot felállítani, s nincs okunk kételkedni, hogy ezek a nehézségek nemcsak Budapestre, hanem az egész országra jellemzőek.
Mi történik tehát jelenleg a magyar egészségügyben? A működésképtelenség határán állnak a kórházak és az állami mentőszolgálat?
A napokban elkészült kórházrekonstrukciós felmérés eredményei azt mutatják, nem csupán a szokásos nyári uborkaszezon miatt került előtérbe a kérdés, és nem a nagypolitika kánikulai esemény-telensége miatt foglalkozik ezzel annyit a sajtó. A gondok valódiak.
Kórházaink állapota ijesztő, több tízmilliárd forint szükséges csupán az épületek helyreállítására, és akkor még nem beszéltünk a muzeális korú műszerekről, a kaszárnyára inkább emlékeztető berendezésről, az egészségügyi dolgozók lehetetlen bérviszonyairól. Arról, hány ágy jut egy szobára, és egy nővérre hány ágy. A deficites költségvetésünktől aligha remélhető többletforrás, tehát a jelenlegi összegből kell megoldani a gondokat. Ha ez nem sikerül, összeomlik a magyar egészségügy.
A népjóléti miniszter szerint nincs igazi aggodalomra okunk.
A horvát-bosnyák megállapodás készülődő közös hadműveletre utal
ÚJVIDÉK - Ha a nemzetközi közösség békeerőfeszítései nem járnak sikerrel, Horvátország és Bosznia-Hercegovina közös hadműveleteket indít. Egyebek között ezt tartalmazza az a barátsági és együttműködési megállapodás, amelyet Tudjman horvát és Izetbegovics bosnyák államfő írt alá kedden este Zágrábban. Az okmány felhívást is tartalmaz a világhoz, külön az ENSZ-hez, az EK-hoz és az Egyesült Államokhoz, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket Bosznia és Horvátország elleni agresszió megfékezése érdekében. A megállapodás szerint a boszniai horvátok fegyveres alakulatai a bosznia-hercegovinai fegyveres erők kötelékében harcolnak, valamint a horvát védelmi tanács képviselői tagjai lesznek a közös parancsnokságnak.
Zágráb és Szarajevó ezzel a megállapodással törvényesítette azt, ami a gyakorlatban jórészt már megvolt, de közvetve azt is bejelentette, hogy nem hajlandó ítéletnapig tétlenül várni a
D
elfoglalt terület 'a szerb ofTenzíva iránya Wcl övezet
at „,nerceg-n '(horvát)
helyzet rendezésére, illetve nem nyugszik bele, hogy területei külföldi megszállás alatt legyenek. A diplomáciai kapcsolatok bejelentett felvételével Zágráb igyekszik elhárítani a gya-
I I szerb	horvát
muzulmán V/Á egyik so Ital
nút, hogy területi igénye lenne szomszédja iránt. (Horvátország egyébként már korábban elismerte Boszniát.) Már jó ideje rebesgetik, hogy a horvát hadsereg nagyobb hadműveletekre
készül, s egyes jól értesültek már fel is sorolták azokat a hadosztályokat, amelyeket Zágráb az offenzíva elindítására összevont. Boszniában a helyzet összetettebb. A szerbek ugyanis a köztársaság területének kétharmad részét ellenőrzik. A rosszul felfegyverzett muzulmánok nem képesek eredményesen felvenni a harcot a túlerőben lévő szerb hadsereggel, s itt is csak a horvát alakulatok képeznek jelentősebb erőt. A zágrábi megállapodás azonban némileg módosítja a helyzetet, ha nagyobb fordulatot nem is hozhat. Utal azonban arra is, hogy Zágráb is, Szarajevó is úgy ítéli meg, hogy külföldi katonai beavatkozás nem csupán napok vagy hetek kérdése. Ha pedig a jelenlegi helyzetre épülne fel a politikai megoldás - amikor is Horvátországnak egyharmada, Boszniának pedig kétharmada van szerb kézen - Zágráb és Szarajevó számára katasztrófa lenne.
(Folytatás a 3. oldalon)
Egészségügyünk olyan pazarló, ' ogy gazdag belső tartalékokkal sndelkezik: éppen pocséklásában
Nagykövetek Nagyatádon
Több menekültet nem tudunk fogadni
rejlik ereje, itt a kitörési pont, ez a belső kincsesbánya. A Népjóléti Minisztérium olyan kórházról is tud, ahol Persilleí mossák fel a padlót. Ilyenképpen a Persil titkos forrássá válhat, ha a személyzet végre belátja: olcsóbb szerrel is fel lehet törölni a padlót, ha a klinikák orvosai megértik, hogy a haldoklók menthetetlenek, ezért felesleges túladagolni a gyógyszereket, ha végre elfogadják majd a körzeti orvos kétnapos leleteit a kórházakban is, és műtét előtt nem fektetnek be napokkal bennünket a fekvőbeteg-intézményekbe. A miniszter szerint minden rendbe jöhet.
Kételkedem, mégis úgy gondolom, az egészségügy racionalizálását nem szabad tovább halasztani. Az anyagi nehézségek nem teszik lehetővé, hogy a társadalombiztosítás , a mentőszolgálat és a kórházak központilag vezényelt reformjára várjanak az érintettek (ez utóbbi egy év múlva kezdődne, az előbbieknél még nem tudni konkrét időpontról). Az intézmények vezetői nem várhatnak tovább a minisztérium intézkedéseire, a kórházaknak és az önkormányzatoknak maguknak kell cselekedniük. Tudomásul kell venniük: olyan zenekarban játszanak, amelynek van ugyan karmestere, de az egyelőre csak a brácsásoknak integet. A minisztérium jelenleg a kártyareformmal van elfoglalva. Számunkra - igazi vagy potenciális betegek számára - mindez akár jót is jelenthet: ha a kormány kiengedi a kezéből az egészségügy reformját, ez felgyorsíthatja a változásokat, egészséges versenyre kényszerítheti a kórházakat.
Mint ahogy ez teljes csőddel is járhat.
Elő Anita
Ötvenhat ország Budapesten akkreditált nagykövete vagy ideiglenes ügyvivője vett részt azon a Külügyminisztérium által szervezett nagyatádi látogatáson, melynek célja az ottani ideiglenes menekülttábor megtekintése volt. Márkus István, a Menekültügyi Hivatal vezetője tájékoztatta a diplomatákat a kialakult helyzetről, majd a menekültek különböző csoportjaival találkoztak. A tábor megtekintése során a vendégek többsége elégedetten nyilatkozott a látottakról.
Nagyatád nemzetközi viszonylatban ismeretlen település, a sajnálatos menekültprobléma most mégis nem kívánt ismertséget szerzett neki. A határában álló korábbi laktanyát feszített tempóban, párhuzamosan a használatbavétellel alakították át fogadótáborrá, egyikeként annak a 23 településen létrehozott 32 hasonló intézménynek, amely a menekülthullám csúcsakor, a tavalyi év végén hazánkban üzemelt. Nagyatád földrajzi elhelyezkedése és egyéb adottságai miatt nőtte ki magát a legjelentősebb táborrá.
Minderről Márkus István tájékoztatta a külképviseletek vezetőit, hangsúlyozva, hogy emellett telítődtek a határ menti települések is, hiszen a tényleges menekültek nyolcvan százalékát nem a táborok, hanem magánszemélyek fogadták be. A Menekültügyi Hivatal becslésed szerint Horvátországból eddig 35 ezer, a Vajdaságból pedig 18 ezer menedéket kérő érkezett. Május-június folyamán indult meg Boszniából a menekülthullám. Először szervezetlenül, majd a Mehramet nevű iszlám karitatív szervezet segítségével zajlott a folyamat, mígnem július elejétől a vajdasági Palics táborából kiindulva szervezték a kitelepítést.
A hivatal vezetője kijelentette, hogy az ország elért lehetőségei határára, s kérjük a terhek nemzetközi elosztását. Felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarország nem tud erőszakos kitelepítési akciókhoz asszisztálni, mint ahogy azt sem tudja tolerálni, hogy Horvátország továbbirányítja a menekülteket. Kérte a diplomatákat, hogy az erkölcsi és anyagi segítség megszerzéséhez nyújtsanak támogatást.
(Folytatás a 4. oldalon)
Kádár Béla az első hat hónapról
Ötmilliárd dollár felett az export
Újból optimista előrejelzései megalapozottságát bizonyíthatta tegnap Kádár Béla, az NGKM minisztere, amikor beszámolt az idei első félévi külkereskedelmi teljesítmény alakulásától; eszerint az export a tavalyi első hat hónap adataihoz viszonyítva 16,5 százalékkal nőtt, mialatt a behozatal hat százalékkal esett vissza. Egyébként a magyar export túllépte az 5,1 milliárd dollárt, nagyjából ekkora volt az import, a miniszter becslései szerint az év végére egyáltalán nem elérhetetlen a 11 milliárdos, a múlt évit 10 százalékkal meghaladó eladási érték, és számolhatunk szerény aktívummal is.
Kádár Béla tényként említette, hogy minden „szirénhang” dacára nem fulladt ki az exportnövekedés, amit az is alátámaszt, hogy az ország tavaly június végi 1,1 milliárd dolláros kereskedelmi deficitje mostanra mindössze 40 milliósra apadt. Megállt a keleti kereskedelem sorvadása is, a volt rubelrelációban a magyar exportőrök forintban számolt jövedelme 23 százalékkal nőtt.
Mostanra a volt Szovjetunióval folytatott kereskedelem öthatoda az orosz föderációba irányult egyébként.
A napokban találkozott a külgazdasági miniszter Muratov tatár miniszterelnök-helyettessel, hogy áttekintsék a néhány hónapja aláírt bilaterális kereskedelmi és gazdasági együttműködés bővítéséről szóló szándéknyilatkozat szignálása óta történteket. Időközben megállapodás született, hogy 1998-ig a Tatár Köztársaság évente kétmillió tonna olajat szállít Magyarországra, addig is körülbelül 100 milliárd forintos tételben vásárol magyar élelmiszeri-pari termékeket, valamint gépipari cikkeket, köztük Ikarus buszokat is.
Egyébként a magyar kivitel 70 százaléka a fejlett országokba irányult, az Európai Közösség felé való növekedés elérte a 23 százalékot, ami érzékelteti azt is: működik a társulási megállapodás. Áruink legfőbb vásárlója még mindig Németország.
Szomorú, hogy az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EF-TA) folytatott kereskedelem mindössze 2 százalékkal nőtt, s az EFTA-országok aránya a magyar külkereskedelemben tovább esett.
(Folytatás a 9. oldalon)
A megállapodást már aláírták
Közép-Európa Egyetem Soros-segítséggel
A kormány ma nem foglalkozik az új szerződéssel
A kormány mai ülésén nem szerepel a napirenden annak a szerződésnek a megvitatása, amely a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Közép-Európa Egyetem közötti együttműködést szabályozná - tudtuk meg Katona Tamástól, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárától. Hozzátette, hogy a testület már többször foglalkozott a szerződéssel, amelyet a tárca részéről Kálmán Attila államtitkár, míg a Soros-alapítvány nevében Dornbach Alajos alelnök írt alá. A végleges elfogadáshoz azonban még tisztázni kell néhány anyagi természetű technikai kérdést. Juhász Judit kormányszóvivő is megerősítette, hogy a minisztertanács a tervek szerint ma nem foglalkozik a kérdéssel.
A Soros-alapítványnál meglepetéssel fogadták a Magyar Nemzet információját, hogy a szerződést a kormány ma nem tárgyalja meg. Mint mondották: az előzetes megállapodás életbe lépéséhez szükséges a kormány jóváhagyása. Ha ez megtörténik, akkor gyakorlatilag megszűnik az a korábbi szerződés, amelyet még a Németh-kormány kötött az alapítvánnyal, s helyébe kerül az új, ami a mű-veliWsi tárra ás a KKzán-Fnróm Partém közötti
együttműködést szabályozza. Mint ismeretes, mind az alapítványt, mind az egyetemet Soros György magyar származású amerikai üzletember támogatja jelentős összegekkel, de egyébként két különálló intézményként működnek. Tehát az új szerződéssel a kormányzat gyakorlatilag csak az egyetemmel marad kapcsolatban.
A Néwi/z-kormánnyal kötött szerződés értelmében a Soros György által adott hárommillió dollár fölötti támogatást a költségvetés a következő évben - forintban - újabb pályázatok finanszírozására visszafizette az alapítványnak. Példul ha 1990-ben négymillió dollárt adott az amerikai üzletember az alapítványnak, akkor a következő évben az egymilliós különbözetet forintban a kormány újabb pályázatok támogatására befizette. A Soros-alapítványnál nyomatékosan elmondták, hogy a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben ezt a forintösszeget nem az alapítványnak adták, nem az használta fel, hanem teljes mértékben a pályázók támogatására fordították.
A Közép-Európa Egyetem magát megnevezni nem kívánó munkatársa a Magyar Nemzet érdeklődésére elmondta, hoov eovetőre mén nincs vénle-
BELFOLDON
Körösi emlékére avatott sztupát a láma
4. oldal
Jóvátétel a testi és lelki
gyötrelmekért
Gyilkosok járnak köztünk
5.	oldal
Nemzeti tudományok
6.	oldal
Verebély Tibor az orvosi hivatásról
8.	oldal
Új vámintézkedések
9.	oldal
A bajuszos magyar
10.	oldal
KÜLFÖLDÖN
ges döntés, hogy a művelődési tárca milyen támogatást, pontosabban milyen épületet ajánl fel. Jelenleg még többféle megoldás is elképzelhető, s a végső döntés a kormány kezében van. Hozzátette, hogy az egyetem nem érdekelt az alapítvány körüli vita elmérgesedésében, s szeretnék, ha mindkét félnek elfogadható megoldás születne, ezt pedig vélhetően elősegítené, ha megszűnne az alapítvány körüli politikai csatározás és ha a sajtóban a valóságnak megfelelő tények kapnának hangot.
Az egyetemen egyébként augusztus 1-jén indul a jogi kurzus, míg a történelmi szeptember 1-jén kezdődik. A továbbiakban politológiai és kelet-európai összehasonlító irodalmi programokat is indítanak. Az intézmény jelenleg a Hűvösvölgyi úti volt Videoton-épületcsoportban működik, ott bérelik helyiségeiket. Ha nehezen is, de folyamatosan működnek, s energiájuk nagy részét a tárgyi feltételek megteremtésére fordítják. Soros György az egyetemet a tervek szerint öt évig fogja támogatni, az elképzelések szerint utána már a saját lábán kellene megállnia az intézménynek.
Elhamarkodott intézkedés a magyar prefektusok leváltása
Az ingusok
3. oldal
Akire záporoztak a díjak
Karlovy Varyban
HOLNAP
Surján László: „A kórházak a túlélés esélyét keresik”
Kell-e nekünk ma az ombudsman?
7. oldal
Chagall-festmény és polgári életforma