﻿US 24.
1
y
Zsebben ' fordul-
•iiAra 27,
Meleo-«. Tele*:
■
t vezető dai alsó
'omílsa-: A XL. ) útin, a lamossí-['.irkolni (gúnyok os villa-dér kö-umosok
nényes Példáit volt, ntetett le irta:
gy ide-Reszen deRlős edvez-Dtta le, s nála
> ényét nap el-
<al)
■9
tek be: ostáig"
rok jól iclység s/tül *
át, * i moz-ivonta* rig sok
Isó le*
kerék-
kocsik
ik. h. p.
iiát jól,
egyéb
ágább,
>rs/ág,
öredó*
salás.
sítmé*
éplaki
Jók)
3
A köz biztonsága
Bevetésirányító központokkal a bűnözők ellen Az ország helyzete összeállításunk a 6. oldalon
Magyar Nemzet
Olimpiai
mellékletünkben:
A magyar küldöttség névsora Doppingtörténeti dosszié Olimpiai legek
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. július 25., LV. évfolyam, 175. szám
Végre a főszereplőké a szó
írta: Malonyai Péter
Barcelona, július 24. - Változnak az idők... Az erő, a szépség, az egészség, a jókedv és az öröm már csak a legnaivabbaknak jut eszükbe a sportról, az ideálok között a legeslegutolsók között található a sportember - másról szól már a mese, mint egykoron. Természetesen a győzelemről, arról, hogy valaki vagy valakik megmutatták a világnak, hogv ők a legjobbak. Századunk kilencvenes esztendeiben csak és kizárólag a siker számít.
Változnak az idők... A szó szerinti antivilágban (magyarán: az ókorban) az olimpiák alatt azt kívánta az illem, hogy hallgassanak a fegyverek. Most viszont? Századunk „vívmányai" közé sorolhatjuk, hogy olimpiák maradtak el háborúlc miatt, olimpiák csonkultak meg hidegháborúk jóvoltából. Hétköznapi logikával felfoghatatlan, hogy ugyannak az élőlénynek, aki képes megmászni a technika csúcsait, arra is „futja" elméjéből, erejéből, hogy városokat fallal osszon ketté, hogy képtelen legyen békében és nyugalomban élni a szomszédaival, hogy presztízsből, virtusból akadályokat állítson az olimpiai randevúk elé.
Változnak az idők... Alig több, mint két esztendővel ezelőtt a (sport)világ derűs volt és optimista. A kelet-európai változások jóvoltából magabiztosan remélte, hogy eljött a politika-mentes olimpiák időszaka, aztán most az ötkarikás nyitány hetében attól volt hangos a világ, hogy hogyan indulhatnak, indulhatnak-e egyáltalán Barcelonában az úgynevezett Kis-Jugoszlávia sportolói.
Változnak az idők... Egykoron a mostanság az unalomig emlegetett Pierre de Coubertin a részvétel fontosságáról szólt. Akkor persze még nem volt profi-amatőr kérdés, nem létezett a doppingháború, csupán A JÁTÉK volt a fontos. A győzteseket csak saját környezetük ünnepelte, a világot legyőző ifjaknak pedig az volt a legfőbb gondjuk, hogy előrejussanak polgári foglalatosságukban, még álmukban se jutott eszükbe, hogy az a ténykedés, amelyre szabadidejüket áldozzák, egykoron hivatássá válik.
Jól megfizetett, bevett foglalkozássá.
Változnak az idők... Két esztendeje még úton-útfélen mondo-atták mifelénk a politikusok, ogy az élsport egyszerűen nem fontos. A nép és a nemzet egészsége mindenekelőtt - ez volt a jelszó. A tétel helyénvalóságát senki se vitatta, csak éppen a világklasszisok létével való szem-beállítását vetette el. Persze igaz, ami igaz, az élsport és a szabadidősport kijátszása egymás ellen mindig „hálás téma", még ha a siker a lehető legolcsóbb is.
Most pedig - hiába, változnak az idők - már ott tartunk, hogy a Barcelonára készülő magyar olimpikonokat az ország közjogi méltóságai köszöntötték, elmondván, hogy nem kérnek mást, csak azt, hogy tudásuk legjavát nyújtva képviseljék Magyarországot. Csupán az alapot emlegették tehát, hiszen az a legkevesebb, ami elvárható egy olimpikontól, hogy a lehető legtöbbet nyújtsa akkor, amikor emberek vetélkednek egymással, ám az eredmény jóvoltából nemzeteket minősítenek. Mert az olimpiai pontversenyt lehet „nem hivatalosnak" minősíteni, ám
azért nincs olyan ország a földkerekségen, ahol ne figyelnének rá: hányadikak a sorban?
Mert kell a siker. Nekünk és a világ valamennyi országában. A diadal vágya független társadalmi berendezkedéstől, rendszer-váltástól, a politika napi aktualitásaitól. Egy példa a volt Szovjetunióé. A FÁK sportminisztere (mandátuma az olimpia záróünnepségével lejár) nemrégiben nyíltan bevallotta, hogy szerinte a politikai falak leomlottak, a sportbeli ellenségképek azpnban még mindig léteznek. Éppen ezért Ruszak úr szerint nincs annál fontosabb, mint, hogy megelőzzék az Egyesült Áííamokat az éremtáblázaton.
Persze nálunk is léteznek álmok, vannak félelmek. A szöuli aranyhullás nagy teher. Ha most, akárcsak négy esztendeje, tizenegy aranyérmünk lesz, akkor nincs semmi baj. Ha az olimpiai bajnoki címek száma tizenkettővel kezdődik, jöhet az eufória. Tizenegy aranyérem alatt már nehezebb a helyzetük azoknak, akik a sportsikereket (is) meg kívánják lovagolni, mifelénk ugyanis a siker meg a kudarc a legtöbbször független a tényéktől - csak minősítés kérdése.
Tizenegy olimpiai bajnoki cím alatt sokan fiaskót emlegetnek majd, s a sport körül szor-goskodókat még sokáig úgy emlegetik, mint akik sikertelenek voltak. Függetlenül attól a cseppet sem elhanyagolható ténytől, mely szerint a sport olyan szférája létünknek, ahol önmagához képest csúcsprodukcióval is veszíthet az ember. Ahol a siker és a kudarc mérhető, s a szó valóban eltörpül a tettek mellett. És ha valakit mifelénk a kudarc kitétellel párosítanak, az nem sok jóra számíthat a pályáján.
Az olimpiák sajátja, hogy az éppen szóban forgó nyári játékok mellett eltörpülnek a korábbi versenyek. Nincs kétségem, a barcelonai szép napok is rengeteg „leg"-gel szolgálnak majd - Szöulhoz, Los Angeleshez, Moszkvához, Mont-reálhoz és a többiekhez képest. Két héten át a sportra figyel a világ, az olimpikonokra kíváncsi a földkerekség - természetesen Magyarország is. Már most megjósolható, hogy lesznek négy esztendőre szóló emlékeink, a klasszisok ismét bizonyítják, hoay a sport különleges valami, elvégre képes arra, hogy két hétre egybegyűjtse a világ legjobbjait. Persze nem feledhető, hogy csak és kizárólag a versenyzőt jóvoltából lehet emlékezetes egy olimpia, az olimpikonoknak lesz köszönhető, nogy még hetekig, hónapokig emlékezünk a Barcelonában történtekre.
Mától azok a főszereplők, akiknek az íratlan szabályok szerint lenniük kell: a versenyzők. Nem számítanak a hatalmaskodó, a sport és a hétköznapok lo-ikájától és erkölcsétől idegen öntéseket hozó szövetségek (lásd: Krabbe és társainak felmentése a doppingvád alól), nincs jelentősége, mit tart a sportról egy-egy, a politikára teremtett testület, kizárólag az a fontos, hogy mi történik a versenypályákon.
Hogy aztán a barcelonai láng kinunytával mire viszik a győztesek és a vesztesek (mire viszi mondjuk, a magyar sport) az már más kérdés.
Nemcsak a sporté. Mert las-san-lassan már a sport kérdéseire is a sporton túlról érkezik a válasz.
Hiába, változik a világ.
Ultimátum és katonai csapás előkészületei
Támogatás Bushnak Bagdad megbüntetésére
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Bush elnök pénteki vidéki kampónykörút-járól nem kennebunkporti nyaralójába, hanem a főváros közelében lévő Camp Da-vidbe ment víkendezni, és fokozandó a programmódosítás drámaiságát, szombat reggelre magához rendelte nemzet-biztonsági főtanácsadóit.
Nagyobb térkép már nem fért Powell tábornok, egyesített vezérkari főnök limuzinjának csomagtartójába: szem elől téveszteni ekkora mappát nem lehetett, s hogy kétség ne legyen, kihez tartozik, a négy-csillagos generális bevárta cipelőemberét, s együtt mentek be a Fehér Ház elnöki szárnyába. S a mindezt Cheney védelmi miniszter megérkezésével együtt rögzítő tévéoperatőrök nyílván egészen véletlenül tartózkodtak az amúgy a sajtó elől lezárt udvarrészen, miként bizonyára az is a történetesen a Bagdadban is fogható CNN szerencséje, hogy tudósítója megtudta: Bush elnök na-
pi programjában nem szerepelt rendkívüli tanácskozás a Pentagon vezetőivel.
A másfél órás megbeszélés után viszont már semmi sem bízatott a „véletlenre”: névtelenségüket megőrizni kívánó magas rangú kormány-tisztviselők megerósítették az elterjedt híreket, hogy a három nyugati nagyhatalom megállapodott a Bagdadhoz intézendő ultimátumban. Erre akár sor is kerülhetett bármikor e hét végén. Legfeljebb az volt kétséges e sorok írásakor, hogy ki adja majd? Hiszen csütörtöki lapzártánk után úgy zajlott le értesülések szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának konzultációja, hogy ott főként a boszniai ügyek, valamint a főtitkár és a BT kisebb hatásköri vitája volt terítéken, s egyelőre nem körvonalazódott a szóban forgó ultimátum. Ráadásul brit diplomaták úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy nem feltétlenül lenne szükség új BT-döntésre, mivel az Öböl-háborút lezáró tűzszü-neti határozat kimondja: ha Bagdad nem hajtja végre, akkor további lépések foganatosíthatók ellene. Túlzott
következtetéseket (például Moszkva vagy Peking, netán más BT-tagok vonakodásáról) viszont oktalanság lett volna a pénteki lapzártánk tájára kitűzött újabb BT-konzultáció előtt levonni, hiszen az ENSZ-ben mindig készültségben lévő és a kulisszák mögött egyeztetó képviseletek, közte a külön is tárgyaló őt állandó BT-tag nagyhatalom szó szerint órák alatt megszövegezhet, előterjeszthet és el is fogadtathat határozatot (és a vok-sokról döntő kormányok is elég gyorsan elérhetóek).
Amerikai háttértájékoztatások szerint a - mindenképpen az Öböl-koalíció, tehát a nyugati hatalmak erői által fenyegetővé tett - ultimátum pár napos határidőt szab a Bagdadnak a meghátrálásra. Ennek hiányában a koalíció lényegében felfüggesztené a másfél éves tűzszünetet. Az amerikai kormánytisztviselők jelezték, hogy a hármakhoz más országok is csatlakozhatnak (egy BT-ultimátum esetében ez értelemeszerű), s felvetődött az ENSZ-főtitkár ilyen értelmű nyilatkozatának lehetősége is.
(Folytatás a 3. oldalon)
A Befész betéttőkésítést javasol
„Bankrablás” történt az Yblnél?
A betétek tőkésítése és annak speciális követelményrendszere tűnik megoldásnak az Ybl Bank ügyében. Ám ennek az a feltétele, hogy az össze nagybetétes - mármint akinek 20 millió forint fölött van az érdekeltsége a pénzintézetnél - megjelenjen vasárnap délelőtt 1/2 11-kor az Aquincum Szálloda Adrianus termében, sőt valamennyien ugyanúgy, egyféleképp döntsenek. Az összesen 492 betétes többsége egyébként 20 millió forint alatti tétellel van jelen az Ybl Bankban, és együttesen egymilli-árd 490 millió forintos követeléssel rendelkeznek. A 20 millió fölötti betétesek - 1,3 milliárd forint az ő számlájukon lévő pénz - zöme állami vállalat. Ezeket az információkat is
közzé tette tegnap délután a Befész elnöksége. Doromby Endre az adatok ismeretében elmondta: az adósságban bankközi és költségvetési pénz is jelentős mértékű tétel. A többi között ezért sem lehet a vállalkozók nyakába varmi, hogy felelőtlenek voltak. Hozzátette, ezúttal is kiderült, hogy nem helyes a bankcsőd fogalmat használni, „egyszerűen” bankrablás történt a felső menedzsment révén.
Az Ybl Bank „megmentési akciója”, a vasárnap délelőtti nagybetétes találkozó és közös, egységes döntés -jelezték - azért ennyire sürgős, mert 27-én 9 órakor le kell tenni az Állami Bankfelügyeletnek a megoldást. Pontosabban: ekkor egy szándéknyilatkozatot nyújt át a sikeres vasárnapi dön-
tés után a Betétesek és Folyószámla-tulajdonosok Érdekvédelmi Szervezet. A döntést ezt követően hozza majd meg a felügyelet. Elhangzott az is, hogy az Állami Bankfelügyelettől, a Bankszövetségtől, a Magyar Nemzeti Banktól és a többi pénzintézettől maximális segítséget kaptak, s a pénzügyminiszter is felajánlotta néhány specialistája közreműködését.
A vasárnap délelőtti találkozótól a Befész azt várja, hogy az érdekeltek valóban hajlandók megegyezésre jutni, ezt igazolják vissza az előzetes megbeszélések. így ugyanis van esélyük a jobb feltételek elérésére, a bank felszámolása hátrányosabb lehet számukra is.
(g.L)
A kormány elfogadta az új vámtörvény koncepcióját
Szektorsemleges elbírálás
A vámrendszer korszerűsítése érdekében új vámtörvényt dolgoznak ki, amelynek koncepciójáról előterjesztést hallgattak meg a kormány csütörtöki ülésén - mondta Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka a szokásos pénteki szóvivői sajtótájékoztatón. A koncepció lényeges eleme, hogy szektorsemleges elbírálást biztosít a magánembereknek, a vállalkozóknak és az állami cégeknek. A tervezet előkészítői igyekeznek elkerülni a joghézagokat, de a túlszabályozást is. Az új vámtörvény felváltja a jelenleg érvényben lévő alacsonyabb szintű jogszabályokat. Kidolgozás alatt áll a tarifatörvény is, amelyben megállapítják majd, hogy az egyes árucikkekre milyen mértékű vámokat vetnek ki. A két törvényt egy időben kívánják életbe léptetni.
A kormány foglalkozott a biztosítási törvény koncepciójával is - erről már Bárfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára számolt be. Elmondta, hogy az új törvény elsődleges célja a biztosítási piac fejlesztése és a biztosítottak védelme. Hazánkban már 13 biztosítótársaság működik, de a díjbevételek 82 százaléka tavaly két nagy szervezethez, a Hungáriához és az Állami Biztosítóhoz folyt be. Az új törvény arra is törekedni fog, hogy garantálja a biztosítótársaságok biztonságos üzemvitelét. A társaságok eddig
részvénytársaságokként működtek, a jövőben már lehetőség nyílna arra is, hogy szövetkezeti és egyesületi formában is létrejöhessenek. Az EK-di-rektívákat is figyelembe veszik a jogszabály elkészítésekor, s ez egyebek között azt jelenti, hogy csökkenni fog a szükséges alaptőke. Fontos szempont az is, hogy az állam a jövőben közhatalomként, törvényi úton vesz részt a biztosítók tevékenységének szabályozásában, korábbi túlnyomó tulajdonosi szerepvállalásáról lemond. Olyan garanciális szabályozókat is beépítenek majd, amely a társaságok csődje esetén védené a biztosítottakat.
Juhász Judit szóvivő nemzetközi kérdésekről szólva megemlítette, hogy a kormány ülésén foglalkoztak a Cseh és Szlovák Köztársaságban zajló eseményekkel. A testület figyelemmel kíséri a szétválás folyamatát és annak hazánkat érintő hatásait is. Ugyancsak megtárgyalták, hogy a romániai Hargita és Kovászna megyében leváltották a magyar prefektusokat. A szóvivő elmondta, hogy a kormány jelenleg nem rendelkezik pontos háttérinformációkkal, s diplomáciai úton igyekszik a testület többet megtudni a történések mozgatórugóiról. Annyi azonban elhangzott az ülésen, hogy a két leváltott tisztségviselő mind a magyar, mind a román lakosság körében népszerű volt, (gy elmozdításuk érthetetlen, nem tudni, kiknek
állt érdekében ez a lépés. Már csak azért sem érthető, mert a kormány szerint az utóbbi időkben több területen is kedvező folyamatok kezdődtek el a két ország kapcsolatában.
A kormányülésen döntés született arról, hogy soron kívüli, kiegészítő támogatást adnak 39, önhibáján kívül nehéz anyagi helyzetbe került önkormányzatnak. Közöttük 325 millió forintot osztanak el az alapellátást nyújtó oktatási intézmények állagmegőrzésére, illetve az elkerülhetetlen felújítási munkálatokra. Az összeget még a nyár vége előtt megkapják
A szóvivő beszámolt arról is, hogy a kormány javaslatot fog előterjeszteni az Országgyűlésnek a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítására. Ez a katonai szolgálatot teljesítők vallásgyakorlását érinti, s lehetővé tenné a közösségi vallásgyakorlást a katonai létesítményeken belül is, amire eddig nem nyílt mód. Ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor bármely hivatalosan nyilvántartott egyház és felekezet vallási tevékenységet folytathat a katonai intézményekben.
A tájékoztató végén a Kurír munkatársának kérdésére válaszolva Juhász Judit elmondta, hogy a kormány nem foglalkozott a szélsőjobboldali nézeteiről ismert francia politikus, Le Pen magyar magánszemély által hazánkba történt meghívásával.
(kőszegi)
MA
BELFÖLDÖN
A kuruzslást bünteti a törvény
4.	oldal
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Borbándi Gyula:
Az új Magyarország az új Európában
Vásárhelyi Miklós:
Mi lesz a magyarral?
5.	oldal
Panaszos Szatmár
9.	oldal
A buddhista főiskoláról
10.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Klestil startja
2.	oldal
Hitler tetemének vándorújáról
3.	oldal
Olivér Stone nagy összeesküvése
Nemzetközi magazin összeállításunk a 8. oldalon
HÉTFŐN
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Esterházy Péter:
A semmiről, a mindenről
11. oldal
Négy olimpiai oldal Munkatársaink Barcelonából tudósítanak
Hétfői mellékletünk, a
AZDASAfj
tartalmából: Bankcsődök: nyilatkozik Bőd Péter Ákos, Telkes József,
Iványi György Bácskai Tamás:
Ki védi
a betétesek érdekeit? Kisbefektetőknek: a bankcsődök után Hogyan lehet bárki sikeres vállalkozó? Nyersanyagok Autópiac Műkereskedelem