﻿JS 1.		Olimpiai
—-		melléklettel
tg		Munkatársaink
	1	1 Barcelonából tudósítanak
		
7	Ára: 14,50 Ft	
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. augusztus 3., LV. évfolyam, 182. szám
ticik-sok a iát ki
•éklet
jsza-
lején
epén
mér-
kkal.
vbe-pok-b di-
tlma
kből
ntö-
írol-
Titkaink
Pesten nincs titok - mondják a mindent legjobban tudók, s csöppnyi igazuk talán van is. Pesten -mint valószínűleg más nagyvárosokban is - bízvást be lehet szimatolni a filmszínészek családi szentélyeibe, be lehet kukkantani a miniszteri fazekak födői alá, nyomon követhető új és még újabb maharadzsák személyes költség-vetése. Külön orgánumokat alapítanak s árusítanak jó pénzért, melyek semmi mást nem ígérnek, csak hogy titkokról számolnak be olvasóiknak. Borzongással elegyí-
tett csodálattal figyeljük azokat embereket, akik a titkok (jobb reklámtanácsadókkal rendelkezők a
minden titkok) tudói.
Lassan hozzászokhattunk, hogy sorozatban pattognak le információkról az óvó pecsétek, melyikről csak egy-kettő, melyikről mind a hét. De a nagy feltárulás lassan eléri határait, eléri azokat az ismereteket, melyek természetüknél fogva titkosak, s azokat is, melyek lassan új tabuk alapját képezik. A lassan privatizálódó gazdaságban a „társadalmi tulajdon védelmének" foszladozó ideológiája nyomában azonnal megjelent az üzleti és a technológiai titok, a demokratizálódó államélet pedig egyszer majd bizonyára körülhatárolja új szempontjainak megfelelően azokat a stratégiai és biztonsági információkat, melyeknek árnyékban maradása a hatékony működés feltétele.
Hosszú idő után viszonylagos nyilvánosság előtt folyik egy „kémper", egy katonatiszt pere, aki a vád szerint titkos információkat szolgáltatott ki egy másik - ma már nem vagy legalábbis nem abban a formában létező - hatalomnak. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága megkereséssel fordult az illetékes biztonsági szol-
S ólaihoz, vizsgálják meg, hogy erülhetett nyilvánosságra az úgynevezett IFF-ügy kapcsán a katonai repülésben jelenleg is használatos ellenség-barát felismerő rendszer neve. A régi rendszer sajátos, félig katonai, félig civil hadiipari fejlesztő és gyártó intézményeinek menet közben elbocsátott mérnökei is csak találgatják, korábban egyértelműen titoknak minősült tudásukból mi tartozik még mindig ebbe a kategóriába, s a foraandó szerencse tapasztalatával őrzik bizonytalan státusú tudásukat. Jelek, melyek bizonyos információs rendszerek megbomlására utalnak.
A mostani átmenetben - maradjunk az államtitkoknál - még erős átmenetiség tapasztalható. Nem a titokvédelem szabályozásában, hiszen nem ez a kulcs. Egy rendes titok általában jót áll magáért, s a titoktartás szabályozása sem problematikus. Az alapkérdés:	mi és miért minősül
titoknak? Ha túl tág a titkok köre, s az őrzők számára nem mindig érthető, miért kell őrizni, az -leszámítva a kíméletlen agresz-szivitáson alapuló szisztémákat -könnyen válik Csáki szalmájává. Ha valamit eredetileg pontosan meghatározott kíváncsiak, például „imperialista diverzánsközpon-tok" elől rejtenek el, akkor a baráti viszonylatok változásakor üzemzavarok lépnek fel.
Tudni kell, mit érdemes titokként kezelni, arra azonban rá kell ütni a hetedik pecsétet is. Mert titkot tudni nem jó dolog, mindig következményeket rak tudójára. Ami sokszor csak kényelmetlen, bizonyos esetekben azonban kifejezetten életveszélyes.
Krajczár Gyula
Egy hónapra tervezik a kétoldalú béketárgyalásokat Washingtonban
Jichak Rabin az Egyesült Államokba repül
JERUZSÁLEM - Az izraeli kormány vasárnapi rendes ülésén elfogadta az amerikai és orosz közös meghívást a kétoldalú tárgyalások washingtoni folytatására, amelyre augusztus 24-től kerítenek sort az amerikai fővárosban. A tárgyalások - mint azt a szóvivők jelezték -legalább egy hónapig fognak tartani, és már most visszajelzett valamennyi résztvevő fél, hogy jelen lesznek és előrehaladásra számítanak.
Végül is sikerült, amit az izraeliek szerettek volna: kettéválasztani Rabin amerikai útját és a kétoldalú megbeszélések kezdetét.
Az arabok ugyanis már augusztus 10-re tervezték az értekezés megkezdését, mert Rabin útját erre az időpontra már egy hónappal ezelőtt bejelentették. Az izraeli kormányfő látogatásának egyik fő célja, hogy megkapják az amerikai kormánygaranciát a tiz-milliárd dolláros hitelre. Ez a kényes pont, amelybe éppen az arab országok kapaszkodtak bele, s kapcsolnák össze a béketárgyalások menetével. Véleményük szerint ugyanis, ha Izrael hozzájut a kölcsönhöz, akkor újra elkezdi a most befagyasztott településépítést az ellenőrzött területeken. Jichak Rabin viszont kijelentette, a kölcsönnek semmi köze a kétoldalú megbeszélésekhez. Az összeget az új bevándorlók befogadására, munkahelyek teremtésére és a visszaesett izraeli gaz-
daság helyreállítására szánják. A két ügyet helytelen lenne összekapcsolni, éppen ezért el akarta kerülni a dátumok egybeesését.
Ám hogy új szelek fujdogálnak e vidéken, azt
több jelből is érezni lehet. Korábban Oroszország szerepét a béketárgyalásokon csakis a multilatelá-ris értekezleten ismerte el az előző izraeli kormány, míg az új vezetés a kettős meghívót tény-
ként fogadta el. Nem volt különösebb vita azon sem, hogy a tárgyalások helyszíne ismét Washington és nem a Földközi-tenger térsége lesz, bár az új kormány is bejelentette, szorgalmazni fogja a legközelebbi kétoldalú tárgyalások e térségben való megrendezését. Az is újdonság, hogy Izrael nemcsak elismerte, de fel is kérte az Európai Közösség országait a hatékony részvételre a béketárgyalásokon, és az Európai Közösség vezetői ezt elfogadták. Ennek köszönhető, hogy bejelentette izraeli látogatását Francois Mitterrand francia elnök és John Major angol miniszterelnök.
Szeptember közepén Moszkvában folytatódik a sokoldalú közel-keleti leszerelési értekezlet, október közepétől pedig Washingtonban kezdetét veszi a közel-keleti térség vízügyi problémájának hasonló ülésszaka. Mindezekhez a diplomáciai hírekhez társul az a vasárnapi bejelentés is, hogy a Camp David-i egyezmény értelmében az új izraeli kormány ahhoz is hozzájárult: az ellenőrzött területeken létrejövő autonómiával egyidőben több ezer fős palesztin rendít Die Presse rajza) őrség vigyázza az autonóm területeket.
Nem csoda, ha e sok pozitívum hatására a tuniszi központú PFSZ szorgalmazza a találkozást Jichak Rabinnal, és rendkívüli érdeklődést
mutat az új helyzetben.
(beck)
Moldovában megkezdődött a csapatszétválasztás
Moszkvából jelenti az MTI: Vasárnapra virradóra Moldovában megkezdődött a szemben álló felek szétválasztása. Az orosz, ukrán és moldovai katonákból álló békenfenntartó alakulatok elfoglalták állásaikat a Dnyeszter mentén, a lakosságot pedig felszólították, hogy adja le fegyvereit.
A Chisinauból származó értesülések szerint hónapok óta ez volt az első olyan éjszaka, amikor nem voltak lövöldözések. A békefenntartók egy része Benderi és Dubosszári körzetében, a Dnyeszter partjainál állomásozik, nagyobb részük azonban a sokat szenvedett Benderi városába vonult, ahol még mindig feszült a helyzet.
Mostantól minden fegyverest feltartóztatnak, és ellenállás esetén megteszik a szükséges lépéseket, közölték Chisinauban. Valamelyes reménnyel kecsegtet, hogy Benderiben immár együtt járőrözik a moldovai rendőrség és a Dnyeszter Menti Köztársaság milíciája.
Kijárási tilalmat léptettek életbe ugyanakkor Benderiben; tilos gyűlések és rendezvények szervezése is.
Külpolitika a kapuk előtt
Amerika választási versenyfutása „alacsony akadályokkal”
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Több cikkben is elemzi a hét végi amerikai sajtó, hogy bánmennyire is a gazdasági bajokra, vagyis a belső dolgokra irányul a lakosság és az elnökjelöltek fő figyelme, Bush és Clinton külpolitikai pengeváltásai jelzik: korántsem lehet leírni az Amerikán kívüli ügyeket a választásokig hátralévő alig száz napban. Abban persze mindenki egyetért, hogy a hidegháború és főként a meghatározó ellenfél elmúltával a nemzet-biztonságnak immár nincs olyan „vétőszerepe” a Fehér Házért folyó csatában, mint volt korábban: ha valakiről kialakult a vélemény, hogy nem lenne képes féken tartani a szovjeteket, nincs „elég erős keze” a külpolitika kormánykerekéhez, az vesztésre volt ítélve. Ez történt egymás után több demokrata elnökjelölttel is, kezdve McGoverntől. Most viszont a republikánusok rangban második képviselőházi politikusának, Gingrichnek a szavaival már „alacsonyabb akadályokat” kell venni az
elnökségre pályázónak, ám figyelmeztet - gátak azért még jócskán vannak. Ugyanezt a The Washington Postban közölt nagy vasárnapi, a közel-keleti békeesélyeket elemző cikkében Henry Kissinger úgy fogalmaz: mivel Amerika „izolacionistább és a forrásait jobban őrző” lett, „csökkenni fog a készség katonai kockázatokat vállalni távoli országokban”. Ámde éppen Clinton ,Jtarciasabb” közelítése a boszniai drámához jelzi, hogy a külpolitika szó szerint a kapuk előtt áll, és bármikor bekopoghat.
Tudatja ezt a javában országjáró elnökjelöltekkel Kissinger is, aki méltatja Baker külügyminiszter diplomáciai sikerét a közel-keleti tárgyalások sínre tevésében, ám az utód dicsérete közben is hű marad régi mondásához: az államférfi a sikerrel csak belépőjegyet váltott a következő problémához, így aztán Kissinger sürgetőnek minősíti, hogy Washington mielőbb állapodjon meg Jeruzsálemmel „egy átmeneti egyezség körvonalairól”. Mert
a hajdani külpolitikacsináló annak ellenére sem hisz az átfogó és ,Jezáró” közel-keleti béke elérhetőségében, hogy ő is örömmel nyugtázza a kedvező fejlődést mind az arab, mind - Rabin megválasztásával - az izraeli oldalon. Csupán a „lehetőségek ablaka” nyílt ki valamelyest, feltéve, hogy a palesztinok képesek megszabadulni téveszméjüktől: a reménytől, hogy valami nemzetközi nyomással fokozatosan mégis felszámolhatják Izraelt. S mert a palesztinok törekvése az önálló államra s az izraeliek jogos igénye a védhető országukra egyelőre aligha összeegyethető, inkább kellene berendezkedni a tartós békés együttélésre, ami különben ígéretes lehet az előbbieknek, hiszen idővel megszerezhetik azt, amit ma még nem kaphatnak meg. Kissinger éppen azért sürgeti az amerikai-izraeli előzetes „keretegyezményt” az átmeneti megoldásról, mert anélkül a palsztinok lecövekelnek, Washingtontól várva a sült galambot.
(Folytatás a 3. oldalon)
XXV. nyári olimpiai játékon
Szenzációs volt az első hét
Fantasztikus hét után van a magyar sport, Ónodi Henrietta szombat este kilencre növelte az aranyérmek számát. Az egyéni szerenkénti döntőkben két számban léphetett a közönség elé, az ugrásban - holtversenyben a román Milosovici-csal - az első, míg talajon - éppen a román kislány mögött - a második helyen végzett.
Amit a magyar cselgáncsozók ezen az olimpián elértek, az minden képzeletet felülmúl. Moravetz mester csapata immár a negyedik érmet szerezte, Kovács Antal arany-, Hajtás Bertalan ezüst- és Csősz Imre bronzérme után most hat évvel ezelőtti Európa-bajnokunk, Csák József nyert ezüstérmet.
Teljes gőzzel folynak az atlétikai versenyek, s megszületett az első kivételes meglepetés is. Á talán legnagyobb érdeklődést kiváltó számban, a férfial 100 méteres síkfutásában Linford Christie legyőzte a
Lewis távollétében abszolút favoritnak tartott Leroy Burrellt. Ezzel némileg helyreállította a brit atlétika renoméját, melyet erősen megtépázott Livingstone doppingolás miatti kényszerű hazaküldése. Szerény reményeinket első versenybe szálló versenyzőnk, a kalapácsvető Gécsek Tibor beváltotta, ötödik helyezésével megszerezte a magyar atlétika - reméljük első - két pontját.
A hét végén mindkét labdajátékban érintett csapatunk harcba szállt, a pólósok kétszer is. Éles küzdelmet hozott szombaton a magyar-olasz vízilabdacsata. Az itáliaiak játszottak offenzívebben, de nem álltak közelebb a győzelemhez, mint a mieink, akik végül nem tudták megismételni a Tungsram Kupán elért eredményüket. Végül kiegyeztek egy mindent nyitva hagyó döntetlenben. Vasárnap kötelező győzelem volt a napi penzum a kubaiak ellen, amit így
BELFÖLDÖN
A Magyarok Világszövetsége elnökségének állásfoglalása
3. oldal
A többmilliárdos vagyon kezelése felelősséggel jár
Az ágyúk beszéde
6. oldal
Mit fojthat meg az erényesség?
6.	oldal
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Szabó Miklós:
A magyarság változó arca
7.	oldal
Sportról
- az irodalomban
9. oldal
KÜLFÖLDÖN
A potsdami döntés kérdőjelei
2. oldal
Izraelben megkezdik
kitelepítését
2. oldal
repülőgép-anyahajó az Adriai-tengeren
3. oldal
HOLNAP
kívülről kissé magabiztosabbnak is el tudtunk volna képzelni. Szenvedett a magyar csapat, igen nehezen hozta a két pontot. Kézilabdázóink vesszőfutása tovább folytatódik, igaz, most már papírforma szerint. A világbajnok svédektől öt góllal kaptunk ki, néha azonban már jól is játszott a csapat.
Négy ökölvívónk lépett a kötelek köze, és a két nap folyamán, immár a második fordulóban, hogy megpróbálják kiharcolni helyüket a legjobb nyolc között. Szombaton Lakatos, vasárnap pedig Mizsei, Kovács és Szűcs is rendkívül biztosan győzte ellenfelét, s ezzel nagy reményeket ébresztettek a ringek környékén is. Vívásban két férfi egyéni szám összecsapásait bonyolították le. Párbajtőrben Kovács Iván bejutott a döntőbe, ahol a nyolcadik lett, míg a kardozó Szaoó Bence rendkívül magabiztos vívással, a döntőben három olaszt legyőzve lett olimpiai bajnok.
A törvény nem teremt erkölcsöt
Egyetem a hegyek között
9. oldal
\
