﻿Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	KEDD, 1992. augusztus 4., LV. évfolyam, 183. szám
Védegylet?
A magyar ipar lassan oda jut, hogy nem „leli honját a hazában"- ecseteli drámaian a helyzetet a hazai gyógyszeripar egyik vezető gyárának csúcsmenedzsere, a gazdasági kamara alelnöke, aki szigorúan magánemberként állt az élére a honi ipar védelmét támogatni kívánó, a vállalati szféra másfél tucat exponált képviselőjét már most is tömörítő iparvédő alapítványnak.
Amikor Kossuth a múlt század negyvenes éveinek első felében védegyletet alapított, az osztrák-német termékek túlsúlyától tartva tette ezt, miközben nem létezett magyar ipar. Akkor a tagok még azt is vállalták, nem vesznek évekig külföldi terméket.
Ma viszont? - Sokan tartják úgy, hogy megint nincsen magyar ipar, a maradék védelmezőit le-ágazati-lobbistázzák, kiterjedt az importliberalizálás, ami minőségi termékek behozatalát, sőt versenyét is jelenti. Csakhogy az alig fizetőképes vevő inkább az ex-KGST országaiból csempésző bóvliárusokat keresi a vásárlásra szánt órákban, azzal sem törődve, hogy az olcsó áron csupán szakadás-foszlós hamisítványokhoz jut, ha ruhát keres.
Jogos a védegyleti érvelés, miszerint a Szentgotthárd-Záhony átlón, és attól északra meg délre, de magyar határokon belül sok jobb termék is készül, és hogy az adózott tízezreinkből finanszírozott munkanélküliség ellen is hathatós lehet a „Végy magyar árut!" jelszava. Ez némi hazafiasságot feltételez, de éppen a sorvatag, rossz minőséget termelő és azt is inkább még keletebbre exportáló, licencet meg sűrűn onnan vásárló magyar ipar éheztette ki a fogyasztókat a nyugati árukra.
Egy védegylet most csak felemás célokat tűzhet maga elé. Nem teheti meg például, hogy protekcionista, adminisztratív lépéseket sürgessen, védővámok bevezetését szorgalmazza; ezt az alapítók kényszerűen és józanul felismerték, a vegyes vállati terméket is magyarnak ismerik el, meg mindazt, aminél a hazai hozzáadott érték eléri a húsz-huszonöt százalékos szintet. Próbálnak segíteni a reklámozásra alkalmas cikkeket piacra dobó, de marketingismeretek és pénz híján lévő vállalkozásoknak.
Szépek a célok, nyilván hasznosak is, de ma talán naivitás - főleg vezető ipari alkalmazottaknak - a potenciális vásárló honfiúi-honleányai érzelmeire apellálni.
Nem a magyar gazdasági érdekképviseletek mulasztása, hogy kiszorultak abból az egyeztetési mechanizmusból, amelyben korábban fontos szerepet játszottak, és hogy most olykor jogos kéréseikre a kormányzat kevésbé figyel. Mindenesetre	kénytelenek beérni
annyival - különösen a kamara -, hogy elismerik: a mostani ipari miniszter csakugyan ringbe szállt e nemezetgazdasági ág érdekeiért, legalábbis így látszik. Ugyanakkor a Kormányzat két esztendeje adós ama beígért gyökeresen új iparpolitikai koncepcióval, a privatizációs stratégiát	túlzás stratégiának
aposztrofálni, a vállalatok pedig zömmel a lét és nemlét határán lavíroznak, perspektívátlanok.
Egy nyitott gazdaságban igazából semilyen védegyletnek nem volna helye. Ha rossz az importtermék, lépjenek fel a minőségellenőrök; a csempészárut kobozzák el a határon vagy a féllegális árusítóhelyen. A hazai termék pedig váljék olyanná, hogy már csomagolása, minősége, ára pedig különösképp eloszlassa a vevői bizalmatlanságot. A versenyképesség ugyanis a racionalitás, nem pedig nemzeti hovatartozás kérdése. Még ha bajban van is a magyar ipar.
Muzslai Zoltán
Tudjman és pártja
a horvátországi választások győztese
ÚJVIDÉK - Franjo Tudjman biztosan nyerte a horvátországi elnökválasztást, pártjának azonban nem lett abszolút többsége a zágrábi parlamentben. Milán Panics jugoszláv kormányfő a Gligorov macedón elnökkel tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Belgrád és Macedónia hamarosan kölcsönösen elismerik egymást. Boszniában tovább dörögnek a fegyverek.
A vasárnap megtartott horvátországi választások végleges eredményeit majd csak pénteken teszik közzé, a választási bizottság azonban tegnap bejelentette, hogy Franjo Tudjman köztársasági elnök fölényesen vezet, máris megszerezte a szavazatok 56,42 százalékát. Eddig csaknem kétmillió szavazócédulát vizsgáltak meg. Tudjman ellenlábasa, a szociálliberális Drazsén Budisa 22 százalékot kapott, Szavka Dapcsevics-Zfu-csar, a Horvát Néppárt elnöke 6,43 százalékot, a
Horvát Jogpárt elnöke, a szélsőséges nacionalista nézeteiről ismert Dobroszlav Paraga pedig csak 4,86 százalékot. Tudjman pártja, a Horvát Demokratikus Közösség a szavazatok 42,59 százalékát szerezte meg, Budisa pártja pedig 18,38 százalékát.
A horvátországi választások ilyen alakulását két szerbiai ellenzéki pártvezető biztatónak tartja. Vaszna Pesics, a Szerbiai Reformpárt elnöke szerint kedvező jel, hogy Budisa modem liberális irányvételű pártjának egyre több támogatója van Horvátországban, Paraga mögött pedig nem áll jelentősebb erő. Drágán Veszelinov, a szerbiai Népi Parasztpárt elnöke szerint Budisa a horvátországi szerbek támogatását is élvezi.
A horvát választások mellett a világsajtó kiemelkedő helyet szentel Milán Panics egy nap alatt három országban tett látogatásának. A jugoszláv kormányfő vasárnap este Ohridben bejelentette: Jugoszlávia mindent megtesz, hogy a lehető
legrövidebb időn belül elismerje Macedóniát. Kiró Gligorov macedón elnök pedig kifejezte készségét, hogy Macedónia is elismeri Jugoszláviát, és kijelentette, hogy támogatja Panics elképzelését a balkáni államok szövetségéről. Gligorov egy balkáni unióban szeretné látni a régi Jugoszlávia valamennyi utódállamát, közöttük Bosznia-Hercegovinát is.
Az új jugoszláv kormány Panics diplomáciai missziói mellett itthoni teendőihez is hozzálátott. Dr. Várady Tibor igazságügy-miniszter tegnap sajtóértekezleten bejelentette, hogy elkészült az amnesztiatörvény. Megkegyelmeznek mindenkinek, aki nem tett eleget a mozgósítási parancsnak vagy a katonai behívónak, amennyiben a cselekedetének elkövetése után nem állt be a jugoszláv hadsereggel szemben álló fegyveres alakulatba. Kegyelemre nem számíthatnak a háborús bűnösök.
(Folytatás a 2. oldalon)
Újabb biztatások Bushnak a búcsúra
Bírálják a boszniai bénultságot
Budapesten járt az örmény külügyminiszter
(Munkatársunktól)
Hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodott Raffi Hovanniszjan örmény külügyminiszter, s Jeszenszky Gézával a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a karabahi és a délszláv válságról tárgyalt. A megbeszélések középpontjában a kisebbségek helyzete állt.
A magyar külügyminiszter kifejtette, hogy a karabahi válság megoldásáról megegyezik az örmény és á magyar álláspont, erre a helsinki folyamat elvei kínálnak lehetőséget. A feleknek el kellene vetniük az erőszak alkalmazását, és biztosítaniuk kellene a kisebbségi jogokat. Szoros kapcsot jelentenek a két ország között a Magyarországon élő örmények, akiknek helyzete példaértékű lehet az örmény-azeri konfliktus rendezése során. Megállapodtak abban, hogy a jövőben Magyarország képviseletét Örményországban Nanovszky György, hazánk Moszkvába akkreditált nagykövete látja el.
Újságírók előtt az örmény külügyminiszter méltatta a két országot összekötő kapcsolatokat és kijelentette, a demokráciái magyarországi építése modell Örményország számára. Szó esett a karabahi válság megoldását célzó római konferenciáról is, amelynek kapcsán az örmény külügyminiszter elmondta: kiemelkedően fontos lehetőség a tárgyalásos rendezésre.
(Folytatás a 2. oldalon)
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Megrázta Amerikát is a legyilkolt boszniai árvák szörnyű látványa, amit mindegyik tévéhálózat híradói ismétlődően vezető helyen sugároztak. Hétfői vezércikkében a The Washington Post úgy véli: ami Boszniában történik, az mindjobban emlékeztet a náci korszakra; a tehervagonokba gyömöszölt emberekről, az „etnikai.tisztogatásról” érkező hírek ezt tagadhatatlanul indokolják. S ezért jut a mérvadó lap arra a következtetésre, hogy „nyomasztó az erkölcsi kényszer megfékezni a szerbeket”.
Ugyancsak hétfői cikkében a The New York Times-ban a liberális közíró, Ant-hony Lewis és a Postban a konzervatív volt ENSZ-nagy-követnő, Jeane Kirkpatrick egyaránt politikai vészt ígérő módon utal a nyugati államférfiakat félszázada kísértő és kínos hatású chemberlaini magatartásra, s a „távoli országok" iránti oktalan közömbösség súlyos következményeire.
Nem csupán Bush, hanem az Öböl-koalíció többi vezetője közös „rettenetes hibájának” minősíti az iraki diktátor hatalmon hagyását, a boszniai tömegmészárlás amerikai és európai eltűrését: a légitámadások elmaradása Milosevics erői ellen Kirkpatrick szerint felidézik a nyugati államférfiak „elődeinek vonakodását az auschwitzi kemencék bombázásától”. Az ENSZ-döntéseket kiját-
szókkal szemben igenis példát kellene statuálni - sürgeti a diplomata-professzomő, aki szerint ehhez a keretek is megvannak, csak a világszervezetnek fel kell hagynia „a pártatlansággal az áldozatok és kínzóik között” . Az olajjal ellentétben a balkáni
térségben nem forogna kockán amerikai létérdek: „Mindössze a nemzetközi politikának több évtizedes alaptétele, az európai stabilitás a tét...” Csakhát ma már a Kuvaitért megvívott háború sem az, ami volt jó esztendeje a győztes főparancsnok Bushnak: a most megkezdett közös amerikai-kuvaiti hadgyakorlatot vasárnap este az NBC tévéhíradójában megszólaltatott polgárok „gyanúsan választási szagának” minősítették. Kivált előrehozását a republikánusok elnökjelölő konvencióját megelőző két hétre, eredetileg ugyanis a hó végére, szeptember elejére tervezték. Viszont az is jele annak, amit a vasárnapi tévévitákban az elnök pártjának több főembere
amúgy kötelességszerűen hangoztatott: a háborús sikerét ekként is felidézni igyekvő Bush mégsem fontolgatja a távozást. Mégha újabb konzervatív felszólításokat, jóindulatú tanácsba burkolt üzeneteket kap is a búcsúra. Mint a The Wall Street Journal szemleírójától, akit szintén „megdöbbentett”, hogy - körbejárva republikánus, sőt kormányköröket az elmúlt hetekben - milyen kevesen szállnak vitába az érvvel: Bush elvégezte elnöki teendőit, most sikereire hivatkozva távozhatna, s nem kockáztatná, hogy történelmi helyét utóbb a század újra nem választott elnökei, Taft, Hoover, Carter mellett jelöljék ki.
Mindez persze a kormány-párti pániknak is jele. Vasárnap két republikánus vonzalmú lap az ország két partján tanácsolta Bushnak a búcsút, s hogy tegye ő maga „nyitottá” a houstoni elnökjelölő gyűlést. Bush azonban egyelőre csakis az elszántság és harciasság jeleit tanúsítja, s így netán inkább hallgat a The Wall Street Journal másik szemleírójára, aki az 1948 nyarán szintén leírt hivatalban lévő elnök, Truman végül sikert hozó kampányának példájával biztatná. Mindenesetre a Fehér Ház lakója vasárnapi országjárása során a kampánygyűlést szinte elmosó záportól sem hagyta zavartatni magát - Clinton támadásában. Igaz, ellenfele nevét még most sem ejtette ki, de már „arkan-sasi kormányzóként” említette.
Avar János
Már lejár a diplomáciailag szokásos türelmi idő
A nemzetközi fórumokhoz fordulunk Bős ügyében
XXV. nyári olimpiai játékok
Csendes nap Barcelonában
A magyar kormány nemzetközi fórumokhoz fordul szuverenitása, területi integritása sérelme miatt -mondotta Hajósy Adrienné kormányzati szakértő az MTI érdeklődésére hétfőn.
Csehszlovákia május 19. óta nem reagált hivatalosan a vízlépcső államközi szerződését felbontó magyar nyilatkozatra, szóbeli jegyzékre, így a diplomáciailag szokásos türelmi idő is már lejár - még a szomszédos ország kormányalakításait figyelembe véve is. Az utolsó, április 23-i hivatalos csehszlovák levél a Duna október 31-i elterelését helyezi kilátásba, s az elterelésről szólnak az utóbbi időben a sajtóban megjelenő nyilatkozatok is. A hivatalos válasz elmaradása, a hallgatás a további tárgyalások elutasításaként is értelmezhető. Magyarországnak tehát ennek megfelelően nemzetközi fórumokhoz, így például
a Hágai Nemzetközi Bírósághoz, a helsinki folyamat válságkezelő mechanizmusához, a párizsi békeszerződést aláíró országokhoz, a Duna Bizottsághoz szükséges fordulni.
Hajósy Adrienné utalt arra is, hogy a diplomáciai lépésekhez elen-gedőnek tartja az időt, hiszen a szomszédos országban újabban számos anyagi nehézségről, s nem az október 31-i, hanem az év végi elterelésről beszélnek.
Magyarország a május 19-én átadott nyilatkozatban rámutatott, hogy kész új államközi szerződés megkötésére a térség ökológiai, természeti értékeinek, mindenekelőtt az ivóvíz-készlet védelmének elsődlegessége, az árvíz elleni védekezés, a térség természeti viszonyaihoz illeszkedő hajózás alapján.
(A csehszlovák álláspontról információnk a 3. oldalon)
A hétvégi nagy éremeső után hétfőre némileg mérséklődött a versenyek intenzitása, „mindössze” 15 számban hirdettek eredményt a vasárnapi 31 után. Megkezdték küzdelmeiket a szabadfogású birkózók, s ebben a szakágban közel sincsenek olyan vérmes reményeink, mint a kötöttfogásban. Két színre lépett versenyzőnk közül Kiss két mérkőzést nyert, Elekes egyet vesztett, egyet nyert. Utóbbit sajnos sérülés is sújtja, így kétséges holnapi teljesértékűsége.
Vízre kerültek a kajakok és a kenuk is, minden egységünk továbbjutott a középdöntőbe. Az atlétikai versenyek során nagy meglepetés született a nők 800 méteres síkfutó számában, ahol a teljes esélytelen holland van Lángén győzött. Diszkoszvetőnk, Horváth Attila a negyedik legjobb eredménnyel jutott be a döntőbe, igaz, ez közel négy méterrel kisebb, mint az elsőként bekerült Ubartasé.
A vívóknál eljutottunk a csapatversenyekig, amelyek első napján a női tő-
rözők foglalták el a pástokat. Jánosiék annak ellenére sikerrel vették az eddigi akadályokat, hogy mozgásuk nem volt túl meggyőző. A ma folytatódó küzdelemben a nyolc között Olaszország legkiválóbb pengeforgató hölgyeivel kell megmérkőzniük.
Néhány labdajáték eljutott a csoportmérkőzések befejezéséhez. A női kézilabdázók A csoportjában az Egyesített csapat és Németország, míg a B csoportban a Koreai Köztársaság és Norvégia végzett az első két helyen. A röplabdás lányok küzdeleméiben nem maradtak el a meglepetések. A legnagyobb talán az, hogy a kínaiak mind a három mérkőzésüket elveszítették. Az A csoportban az Egyesített csapat és az Egyesült Államok, a B-ben pedig Kuba és Brazília zárt a legelőkelőbb helyeken. A férfiak zárómérkőzései közül néhány még a késő éjszakába nyúlt, így elsősorban az eddig veretlen Olaszország és a csak az emlékezetes „elóvott” meccsen egyetlen vereségét elszenvedő Egyesült Államok között.
MA
BELFÖLDÖN
Daruval
Magyarországra
5. oldal
Több figyelem a honvédelmi érdekekre
5. oldal
6. oldal
A törvény nem teremt erkölcsöt
8.	oldal
Oktatás
a hegyek között
9.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Orosz-ukrán megállapodás a fekete-tengeri flottáról
2. oldal
Döcögős rendszerváltás Tiranában és Szófiában
2.	oldal
Dél-Afrika:
feketék
az égő barikádokon
3.	oldal
Tanévzáró
Németországban
7. oldal
7. oldal
HOLNAP
A szabadság korlátái
6. oldal
Rigoletto a Szigeten
8.	oldal
A negyedik legerősebb párt
Összeállításunk az olasz maffiáról
9.	oldal