﻿A lakásprivatizáció csapdái Oázisok
a kőrengetegben
Pest-Buda rovatunk
Magp* Nemzet
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. augusztus 24., LV. évfolyam, 199. szám
A tőke érzelmei
Egy magyar világtalálkozót természetesen a szolidaritás és a béke kell hogy áthasson még ha vállalkozókról, tőkésekről, üzletemberekről van is szó. Persze előbb-utóbb a gazdasági racionalitás helyezkedik előtérbe, s igazolódik a tétel, a tőkének nemigen lehetnek nemzeti érzelmei. Magának a tőkésnek természetesen annál inkább. Örvendenek is, hogy az óhazában demokrácia van. Ám kevés kivételtől eltekintve nem ajánlanak fel komoly befektetést. Áki mégis így tesz, az pedig nem érzelmi alapon cselekszik. Aki meg segítőkészségét hangoztatja, az nem biztos, hogy elég tőkeerős is.
Sok, Nyugaton élő magyar vállalkozó meglepődött, amiícor azzal szembesült, hogy már nálunk is léteznek milliárdos forgalmú magáncégek:	alkalmasint
jobb nemzetközi piaci információkkal, mint ők, a kinti magyarok. Akiknek egyike-másika lekezelően, némi akcentussal szólal meg itthon, bár ez utóbbi már nem akkora divat, mint korábban volt. Mindenesetre „törve" próbálja magyarázni, mit is jelent a piac-gazdaság, amit ő csakugyan saját kínján tanult meg. Azt meg mi, itthoniak tudjuk, hogy hasonló sorsúak voltak a hazai vállalkozók is, vergődtek a gazdagodás miatti ayanúsítgatások következtében, küzdenek még mindig a bürokráciával, az inkább csak retorikájában vállalkozásbarát gazdaságpolitikával.
Magyarországnak, az itteni vállalkozóknak a segítségnyújtás tehát nem a segélyekért való kuncsorgást jelenti. Sokkal inkább azt, hogy üzleti partnerséget, rendeléseket kérnek. S noha jogos a nyugati vállalkozó felvetése, amikor azt állítja hogy az itteni ipar főleg a keleti piac kiszolgálására volt alkalmas, szükség van még minőségi fejlesztésekre. De mintha elfelejtené - és innen fakad az alulinformáltság gyanúja -, hogy ide négymilliárd dollárnyi működő tőke érkezett, a kivitel 70 százaléka a fejlett piacgazdaságú országokba vándorol.
Ám egy magyar világtalálkozón nem illik senkinek a szemére vetni, hogy a beruházók között viszonylag kis hányadot képviselnek az évitzedek óta Hegyeshalmon túl élő nyugati magyar befektetők.
Természetesen más a helyzet a környező országok magyar vállalkozói rétegével. A vajdaságiak például régóta rendelkeztek szabad útlevéllel, hosszan sorolhatók a példák az ottani gazdagodásról, persze az utóbbi időszak történései nyomán az elszegényedésről, illetve az őket is sújtó embargóról. Egészen más a helyzet Ukrajnában, ahol nem az ottani kisvállalkozások jelentik a vonzó befektetési lehetőségeket és megint más Erdélyben, ahol az elmaradottság sajnos egyértelmű mind a technológiákat, mind a munkabéreket tekintve. Inkább ők azok, akik magyarságuktól, az anyaországgal való gazdasági kapcsolataiktól remélik a talpra állás lehetőségeit.
Egyelőre éppen a fejlett nyugati magyarság egy részének alulinformáltsága és a határainkon túliak - legyenek bár vállalkozók - elszegényedettséae és az országaikban lévő politikai instabilitás között húzódik a szakadék, amelyet a magyar vállalkozók érdekképviseletei csakugyan áthidalhatnának.
A szándék mindenesetre mindhárom részről megvan.
Muzslai Zoltán
Antall József nyilatkozata
A paktumnak nincs titkos záradéka
(MTI) Egyetértek azzal, hogy egy miniszterelnök betegsége nem magánügy, hiszen az ország szolgálatában kell hogy töltsem az életemet, tehát az országnak tudni kell, hogy milyen az egészségi állapotom. Nyugodtan mondhatom, hogy a betegség vagy ha úgy tetszik, a kezelés miatt egyetlenegy napot nem voltam távol a munkámtól, és a miniszterelnökök átlagos munkaidejét és munkateljesítményét teljesítettem - mondta nyilatkozatának alaphangját megütve Antall József vasárnap a televízió Hét című műsorában.
A miniszterelnököt azért hívták meg a kamera elé, mert pártjának al-elnöke, Csurka István a rendszervál-
tásról és az MDF új programjáról lapjában, a Magyar Fórumban közzétett radikális fordulatot követelő tanulmánya foglalkozik a kormányfő egészségi állapotával - kitérve az utódlásra -, továbbá az MDF-SZDSZ paktummal. Antall József elmondta, hogy az orvosok, akik figyelemmel kísérik a betegségét, pontosan tájékozatják kezelésének minden lépéséről, s állapotáról mindig az igazat mondják.
- Azt hiszem, hogy mindenki elhiszi, hogy van bennem annyi felelősségérzet, hogy pontosan bejelenteném a magyar társadalomnak, a magyar népnek ha a betegségem miatt a kormányfői teendőket vagy akár a Magyar Demokrata Fórum elnöki teendőit nem tudnám ellátni - hangoztatta.
Arra a kérdésre, hogy az 1990-es MDF-SZDSZ paktumnak - mint ezt
sokan hiszik - van-e valami titkos záradéka, a miniszterelnök kijelentette: semmi olyan nem volt a dokumentumban, amit ne hoztak volna nyilvánosságra.
- Amikor sor került arra, hogy a választások után világossá vált, hogy az MDF a legerősebb párt, és a Magyar Demokrata Fórum elnökeként nekem kell kormányt alakítani, akkor rá kellett szánni arra magunkat, hogy tegyünk valamilyen lépést, mert nem lehet kormányt alakítani úgy, hogy a költségvetéstől kezdve minden részletkérdésig kétharmados többséggel kell a törvényeket elfogadni.
így a világ egyetlen demokráciája nem működőképes, tehát ahogy ez eldőlt, sürgősen meg kellett állapodni.
A paktumot (e kifejezésnek különben csak a magyar szóhasználatban van pejoratív értelme) utóbb nem az
MDF és nem a kormány mondta föl az önkormányzati választások előtt, hanem az SZDSZ - fejtette ki a miniszterelnök, hozzátéve: amivel egyébként egyetértek. Az természetes, hogy az ellenzék minél több törvényt akart kétharmadosnak meghagyni, mi pedig minél kevesebbet. Személyes véleményem - mondotta -, hogy egy normálisan működő demokráciában jóformán nincs kétharmados törvény, mert milyen alapon tudna döntéséért az ellenzék felelősséget vállalni, ha nem vehet részt a végrehajtásban.
A következő kérdésre - miszerint a Csurka István-féle tanulmány a kormány munkáját sok esetben rögtönzőnek minősíti, és vélekedése szerint ez az egyik oka annak, hogy kicsúszott alóla a szavazóbázis - Antall József így válaszolt:
(Folytatás a 3. oldalon)
Felelősséggel, méltósággal zajlott az erdélyi magyar kongresszus
A baljós előjelek ellenére kicsit késve, nem a kijelölt helyen a Földművelési Minisztérium tanácstermében, hanem a néhány épülettel távolabbi Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskolán szombaton megtartották az erdélyi magyar kongresszust. Már a Magyarok Világszövetsége közgyűlésének utolsó napján a küldöttek között híre terjedt a rendezvény elmaradásának. Mint a Magyar Nemzet tudósítóját a rendezők tájékoztatták: hetekkel ezelőtt megállapodtak a rendezvény helyszínében, a bérleti díjat kifizették, mégis szombat reggel a kongresszusra érkezőket az alábbi tábla fogadta a Földművelésügyi Minisztérium portáján: a rendezvényt műszaki okok miatt a közeli Alkotmány utcai főiskola épületében tartják. Itt meglepetésükre nem a megállapodott körülmények fogadták őket, még annyi áramot sem kaptak, hogy a mikrofonok működjenek. A kongresszus ennek, illetve az előzetes álhírek ellenére fegyelmezett lég-
körben, szélsőséges megnyilvánulások nélkül zajlott. A zsúfolásig telt nagyteremben több mint négyszáz ember szorongott, több százan pedig a folyosóra és a lépcsőházba szorultak.
Az elnökségben - nemzeti zászló, Erdély címere és a Kárpát-medence etnográfiai térképe előtt - helyet foglalt Király Károly erdélyi politikus, Zolcsák István az Erdélyi Világszövetség társelnöke, Krec-zinger István, az Erdélyi Világszövetség magyarországi szervezetének elnöke és Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány ügyvezető titkára.
A megnyitó után felolvasták Csapodi Miklós országgyűlési képviselő táviratát, aki betegségére hivatkozva nem jött el a kongresszusra, valamint bejelentették: a másik két meghívott előadó, Borbély Imre, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos elnökségének tagja és Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök távolmaradását.
A kongresszuson Zolcsák István, az Erdélyi Vi-
lágszövetség társelnöke, Király Károly erdélyi politikus és Bárki Éva Mária nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély-bizottság elnöke tartott vitaindító előadást. Ezt követően a kongresszus megtárgyalta az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozattervezetét, amelyet a módosítások után többségi szavazással elfogadtak. A tanácskozás végezetül elfogadta azt a javaslatot, hogy az erdélyi magyar kongresszus alakuljon állandó fórummá, amelyet időközben egy tizenkilenc tagú titkárság vezet. Ennek megválasztása után jött létre az elnökség; amelynek vezetője Zolcsák István, társelnöke Király Károly, titkára Atzél Ferenc. A tanácskozás végezetül elfogadta az Erdélyi (romániai) magyar önrendelkezési nyilatkozatot, amelyet az elnökség eljuttat az illetékes hazai és nemzetközi szervezetekhez.
(Az elhangzott felszólalások, az elfogadott nyilatkozat szövege, valamint Király Károllyal készült interjúnk az 5. oldalon)
Bizakodó hangulat a Jugoszlávia-konferencia előtt
A vajdasági magyarság képviselőit is meghívták a londoni értekezletre
ÚJVIDÉK - A londoni értekezlet két nap alatt nem oldhatja meg a jugoszláv válságot, de a tartós béke létrehozásának kezdetét jelentheti. Ezt a derűlátó nyilatkozatot Douglas Hurd brit külügyminiszter adta a Sunday Expressnek. Hurd szerint az értekezlet kijelöli azokat az elveket, amelyeken a válság megoldása alapul, majd folyamatosan nyomást gyakorol minden „érintett félre”, hogy a béke érdekében munkálkodjon. Ez elsősorban a szerbekre vonatkozik. Be kell zárniuk a fogolytáborokat, nem szabad többé megsérteniük az emberi jogokat és abba kell hagyniuk az etnikai tisztogatásokat. A brit külügyminiszter szerint a szerdán kezdődő értekezlet után a tárgyalás és a nyomásgyakorlás váltogatja majd egymást.
Az angolok derűlátásukat valószínűleg azokra a konzultációkra alapozzák, amelyeket az utóbbi napokban folytattak a jugoszláv dráma főszereplőivel. Milán Panics jugoszláv kormányfő már vasárnap elutazott Londonba, útközben Bécsben tárgyal hat amerikai szenátorral. Az úgynevezett jugoszláv delegációnak egyébként négy tagja lesz, Dobrica Csoszics köztársasági elnök, Panics kormányfő, valamint Milosevics szerb és Bulatovics Crna Gora-i köztársasági elnök. A belgrádi Vreme független hetilap azt írja, hogy Milosevics Londonban valószínűleg szerényen a háttérben marad. Ahogy annak idején tagadta, hogy bármiféle köze van a horvátországi háborúhoz és a hadseregre hárította a felelősséget, s ahogy Bosznia miatt mosta a kezeit, most valószínűleg Csoszicsra és Panicsra bízza, hogy Londonban védjék a háború eredményeit.
A török diplomácia egyáltalán nem kételkedik a londoni értekezlet kudarcában. Teljes csőd várható - állítják ankarai diplomáciai körök -, s utána, legkésőbb szeptember végén katonai intervenció. Cet in külügyminiszter a török tervvel utazik Londonba, amelyről azt állítják, hogy az iszlám or-
szágok több mint felének a támogatását élvezi. Ez a terv tulajdonképpen a bosnyák kormány óhajainak a felsorolása. Tartalmazza a tűzszünetet, majd a nehéztüzérség ENSZ-ellenőrzését. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a török terv előirányozza a szerb állások lövetését és bombázását, s amennyiben Szerbia beavatkozik, akkor várhatja a csapást a jugoszláv hadsereg is.
Az etnikai tisztogatás miatt ismét kiéleződött a
helyzet a szerémségi Herkóca falucskában. Pontosabban szólva talán nem is csillapodott azóta, hogy május derekán Seselj csetnik vajda lázító beszédet tartott a faluban s megkezdődött a nem szerb nemzetiségűek üldöztetése. Nemzeti alapon gyilkosság is történt, a falut szinte már valamennyi horvát és magyar család elhagyta. A herkócaiak a múlt héten dr. Várady Tibor szövetségi igazságügyi miniszternél és Momcsilo Grubacs kisebbségi és emberi jogi miniszternél tettek panaszt az elviselhetetlen állapotok miatt.
Bosznia-Hercegovinában minden fronton fellángoltak a harcok. Szarajevóban a muzulmán tüzérség vasárnap reggel megkezdte Lukavica, Vo-goscse, Nedzsaricsi, Vojkovicsi, Ilidzsa és Rajlo-vac lövetését, katonai hírforrások szerint egy nagyobb méretű offenzíva tüzérségi előkészítéséről van szó. Szarajevó peremvidékén harmadnapja heves harcok dúlnak. A SRNA szerb hírügynökség azt állítja, hogy az akciót személyesen Izetbe-govics köztársasági elnök irányítja. Ezt onnan tudják, hogy szerb rádióamatőrök elfogtak egy üzenetet, amely szerint az offenzíva fedőneve „Élet vagy halál” és négy napig, tehát a londoni értekezletig tart majd.
Belgrádban megerősítették, hogy három ENSZ-katona megsebesült a hét végén, két angol sorkatona és egy egyiptomi tiszt. Izet-begovics köztársasági elnök Szarajevóban sajtóértekezleten bejelentette, hogy személyesen vezeti a bosnyák küldöttséget Londonban. Nem akarunk csapatokat, van elég emberünk, mondta Izetbegovics a sajtóérte-kezletelen, csak azt akarjuk, hogy bombázzák a szerb nehéztüzérséget.
Vékás János, a VMDK alelnöke kijelentette, hogy a VMDK lord Carrington meghívása alapján részt vesz a londoni értekezleten ugyanolyan státusban, mint a Szerbián kívüli szerbek küldöttsége. A VMDK tájékoztatja az értekezletet a személyi autonómiára vonatkozó elképzeléséről. A VMDK nem hisz egész Vajdaság autonómiájában, de magyar autonómiát szeretne Észak-Bácskában, Szabadka, Oda, Zenta, Kanizsa, Becse, Bácstopolya és Kishegyes községek területén. Ez a vajdasági magyarok 60 százalékát ölelné fel. A többi magyar településeknek lokális autonómiára lenne joguk.
Gyarmati József
(C&W Syndicate)
MA
BELFÖLDÖN
Egy régi akarat szerveződött újjá
Interjú Csoóri Sándorral
4. oldal
Gyűjtőmedencéből
olvasztótégely
6. oldal
Magna Hungária
6.	oldal
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Duray Miklós:
Építsünk utat a kerékpárosoknak is
Molnár Miklós:
A kozmopolitizmus dicsérete
7.	oldal
Házi szappanfőzés - kihalóban?
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Elnök
ellentámadásban
2. oldal
Elhárult Kanada kettéválásának veszélye
2. oldal
Egy helyben topog a romániai választási kampány
2.	oldal
Dél-Korea és Kína diplomáciai kapcsolatot létesít
3.	oldal
HOLNAP
„Itt sohasem a párt jelölte ki az elnököt”
7. oldal
Ne mozogj!
Ne beszélj! Életveszély! Málnásfürdői riport
7. oldal