﻿Ara: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1992. augusztus 27., LV. évfolyam, 202. szám
Privatizáció - új törvényekkel
Péntektől életbe lép néhány új privatizációs törvény, amelyek lényege, hogy az eddiginél gondosabban szabályozzák az ideiglenesen, illetve a tartósan állami kezelésben maradó vagyon sorsát. Emellett természetesen léteznek olyan kapcsolódó kiegészítések, amelyek módosítják többek között az eddigi társasági törvényt is.
Mindenképpen örvendetes, hogy az állam vagyonköre leszűkült, csupán 160-180 vállalatra korlátozódik a direkt igazgatás, és az úi törvények értelmében megszűnik az úgynevezett minisztériumi tulajdonlási struktúra összes eddigi alapja; elvileg a cégek a tárcákon keresztül nem lobbyzhatnak saját érdekeikben, s a miniszteri vagy államtitkári bársonyszékek tulajdonosai sem tehetik ezt alapítói jogokra hivatkozva.
Az állami vagyont kezelő részvénytársaság, az ÁV Rt. azonban nem áll fel augusztus 28-tól, hatvan napja van a kormánynak az alapító dokumentum kialakítására. Ily módon maradhatnak a találgatások: az említett 160-180 vállalaton belül mekkora vagyonra teszi rá kezét az állam s a privatizáció - mármint az állami kezdeményezésű - mennyire lesz ru-
Salmas. Vitathatatlan ugyanis, ogy célszerű bizonyos stratégiai fontosságú cégek állami kézben tartása, ám a magyar gazdaság most igenis képlékeny állapotában stratégiát meghatározni ugyan lehet, de megmondani előre, mi az, ami biztosan nem eladó, igencsak nehéz. Természetesen vannak nyugati példák, s az sem baj, ha hosszú polémiák kísérik például a távközlés, a vízügy vagy egyéb meghatározó ágazatok cégeinek magánkézbe adását.
A vagyonügynökségnek megmaradnak a jogosítványai. Igaz, szervezeti és működési szabályzata még mindig nincsen, és erről feltehetőleg két héten belül az ÁVÜ-nek előterjesztést kell készítenie a kormánynak. Figyelemmel kell lenniük arra, hogy a törvények értelmében kötelzővé válik a versenyeztetés, kivételt csak a munkavállalói részvénytulajdonosi program keretében végrehajtott dolgozói privatizációs akciók jelenthetnek.
Ugyanakkor azt is tudni kell: az igazi privatizációs koncepciót nem, az új törvények értelmében az ÁVÜ-ért is felelős miniszter és nem is az ügynökség terjeszti elő, hanem a mindenkori vagyonpolitikai irányelvek (ahogy eddig is) maradnak az irányadók.
Tudomásul veszi a privatizációért felelős stáb, hogy a stratégia azért újragondolandó. Eddig a külföldiek „mazsolázhattak", a privatizációs lízing gyerekcipőben jár, s csakugyan oda kéne figyelni a potenciális lakossági befektetőkre, magyarán: a belföldi, tulajdonszerzés ösztökélésére. Óriási kérdés még, hogy a kínálat, a várható hozamok miként hozhatók összhangba az esetleges keresettel, hogyan versenyezhet a reálszférába való befektetés a bankival. Ily módon egyfajta decentralizáláson gondolkodik a privatizációért felelős miniszter stábja, s nagyobb fantáziát próbál tölteni a tudatosabb kínálat, a mostaninál hatékonyabb információs rendszer kialakításába.
Magyarország csak egyben bízhat: a szomszédokénál gyorsabb, s piaci értékű, nem pedig mondvacsinált kuponokért történő privatizáció adta előnyökben, olyanokban, amelyek a befektetőknek is biztonságosak. így a befektető remélhetőleg továbbra is hozzájuthat az általa kiszemelt vállalatokhoz, s a felállófélben lévő AV Rt. pedig nem nehezedik rá azokra a cégekre, amelyek birtoklása - hite szerint - a kormányzást is stabillá teszi.
Muzslai Zoltán
A fenyegetések konferenciája lehet a londoni délszláv „szupertanácskozás”
(M unkatársunktól)
LONDON - „Ez a fenyegetések konferenciája lehet"- mondta a BBC esti elemzője a szerdán kezdődött londoni értekezletről, amelynek megnyitóján mind Major brit kormányfő, mind Gáli ENSZ-főtitkár kemény szavakkal bírálta az agresszoro-kat, s további szankciószigorítást helyezett kilátásba.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Közösség és az ENSZ közös védnöksége alatt szervezett londoni „Jugoszlávia-értekezlet” legfontosabb beszédei nem egy nagyszabású katonai beavatkozás tervét helyezték előtérbe, hanem a visszatérést a civilizált magatartáshoz, az európai normákhoz. Ha ez nem következik be - ezt nyomatékkai hangsúlyozta a brit kormányfő akkor Szerbiának további elszigetelődéssel kell számolnia.
A London szívében lévő, n. Erzsébetről elnevezett konferenciaközpont tárgyalóasztalát nagyjából negy-
ven delegáció ülte körül: itt van természetesen az összes jugoszláv utódállam képviselője, valamint a boszniai szerbek és horvátok megbízottja;
részt vesz a konferencián az EK tizenkét tagországának külügyminisztere, s a volt jugoszláv állam szomszédainak diplomáciai irányítója, így hazánk képviseletében Jeszenszky Géza; jelen van a londoni tárgyalóasztalnál Eagelburger ügyvezető amerikai és Kovirjev orosz külügyminiszter, valamint a kínai és a japán diplomácia irá-
nyítója; megérkezett Londonba az EBEE képviselője, s részt vesz az értekezleten az egész délszláv tragédia egyik fontos vonulatának, az ,ásziám
(A Frankfurter Allgemeine Zeitung rajzaj tényezőnek” a jelzéseként, az Iszlám Konferencia főtitkára, valamint a török külügyminiszter is.
Jó néhány előzetes találkozóra módot adott ez a minden eddiginél szélesebb randevú, de a leglázasabb tanácskozást alighanem lord Carrington lemondása váltotta ki. A tapasztalt brit diplomata nem vállalta tovább az Eu-
rópai Közösség égisze alatt rendezett jugoszláv értekezletek további irányítását. Bosznia legyőzte őt - ellentétben Rhodesiával, ahol a hetvenes évtized végén az egykori brit külügyminiszter erőfeszítései sikerrel és főként békével jártak. A délszláv állam ettől nagyon messze van, s Carrington lemondása alighanem annak a beismerése, hogy az EK több hibát is elkövetett az elmúlt időszak jugoszláv válságtanácskozásain. Carrington a héten, a londoni konferencia idejére még hivatalában marad, s itteni sajtókörökben legvalószínűbb utódjának lord Owent tartják, aki egykor ugyancsak külügyminiszter volt, s a brit szociáldemokraták vezére.
Megnyitója előtt John Major üdvözölte a megjelenteket - még egy halvány mosoly is fölfedezhető volt arcán, midőn Milosevics szerb elnökkel fogott kezet -, majd beszédében az eddigi brit álláspontnak megfelelően további kulturális, gazdasági, politikai és diplomáciai elszigetelést helyezett kilátásba, ha Szerbia nem tér vissza a civilizált normákhoz.
(Folytatás a 3. oldalon)
A békeértekezlet kezdete ellenére
Szakadatlan harcok Szarajevóban
ÚJVIDÉK - A londoni értekezlet megnyitójának idején is dörögtek a fegyverek a boszniai frontokon. Egyes jelentések szerint az utóbbi hónapok leghevesebb összecsapásai voltak Szarajevóban. Szerdára virradó éjszaka több száz gránát robbant a bosnyák főváros központjában, a régi városnegyedben és a várostól délre eső hegyekben. Reggelre sem csitult el a csatazaj. Szerb források arról adnak hírt, hogy a muzulmán alakulatok számos szerb állást támadtak. A zöldsapkások állítólag tüzérséget is bevetettek. Trebinje térsége szintén ágyúdörgéstől volt hangos. A mostari-nevesinjei frontszakaszon a horvát-muzulmán erők igyekeznek visszafoglalni a minap elvesztett területeiket. A több forrásból érkező, sok esetben ellentmondó hírekből kiderül, hogy mindkét félnek nagy emberveszteségei vannak, pontos adatokat azonban nem sikerült megtudni.
A Kis-Jugoszlávia közvéleménye Londonra figyel. A sokat csalódott emberek inkább szorongással, aggodalommal, mint nagy remé-
nyekkel hallgatják a londoni híreket. A szerbiai pártok és a Szerbián kívüli szerb vezetők még nem reagáltak a Major brit kormányfő által ismertetett négy pontra, a válság megoldásának feltételeire és a figyelmeztetésre, hogy ha Belgrád ezeket nem fogadja el, teljes nemzetközi elszigeteléssel kell számolnia. Két hír azonban inkább érdekességként hívta fel magára a figyelmet. Az egyik Karadzsics eltávolítása a tárgyalóteremből, a másik pedig, hogy Mihalj Kertes belügyminiszter-helyettest, elszerbesedett vajdasági származású politikust - aki „önszorgalomból” utazott Londonba - Panics kisjugo-szláv kormányfő ott a helyszínen leváltotta. A miniszterelnök döntését azzal indokolta, hogy Kertes a valamikori „miniszter”, „joghurtforradalmár” - nem támogatta az etnikai tisztogatás elleni kormányprogramot. Panics egyébként ezzel azt is beismerte, amit mások tagadtak, nevezetesen, hogy tisztogatások voltak.
Annak ellenére, hogy az utóbbi napokban mérvadó külföldi körökben elhangzott nyilatkozatokból csak arra
lehet következtetni, hogy egyelőre szó sincs katonai intervencióról, a Hiirryet török lap - mint a Tanjug jelenti - azt úja, hogy Özal elnök ismertette a Bosznia elleni beavatkozás tervét. A támadást Bulgárián és Albánián keresztül hajtanák végre. Javasolta, hogy sürgősen kössenek megállapodást ezzel a két országgal, hogy a török erők a területüket használhassák.
Eltűnt a bosnyák politikai élet egyik kiemelkedő személyisége. Fik-ret Abdic elnökségi tagról, a muzulmánok egyik legnépszerűbb politikusáról már jó ideje semmi hír, pedig Abdic korábban a leggyakrabban szereplő közvetítő, békéltető volt. A belgrádi politika írása szerint azonban nemcsak a politikai színtérről tűnt el, hanem likviditálták. A hírt nem erősítették meg, de eddig senki sem cáfolta.
A belgrádi egyetemi hallgatók pedig tegnap bejelentették, hogy folytatják tiltakozásukat a szerbiai hatalom ellen.
Sebestyén Imre
Kormányülés
Válasz Csurkának?
Az MTI információja szerint nincs kizárva, hogy a kormány csütörtöki ülésén állást foglal a Csurka-tanulmány egyes, a kormányt bíráló megállapításával kapcsolatban. A Magyar Demokrata Fómm alelnöke, mint ismert, a többi között határozatlansággal és rögtönzéssel vádolja a kabinetet. A kormány várhatóan megjelöli a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyont, illetve az egyes vállalkozásokban az állami részesedés arányát. A testület meghatározza azt a vállalati kört is, amely fölött a tulajdonosi jogokat a szakminiszterek gyakorolják.
A kabinet minden bizonnyal dönt arról is, hogy hazánk felmondja tagságát a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankban. A volt KGST pénzintézetét az egykori tagállamok kereskedelmi bankká kívánták átalakítani, ám ez a terv nem valósult meg. A testület várhatóan arról is határoz, hogy amennyiben Magyarország kapja meg az Európa Tanácstól a lehetőséget az Európai Ifjúsági Központ létrehozására, akkor e célra Csillebércen és a Rózsadombon egy-egy ingatlant juttatnak az ifjúsági centrumnak.
MÁV
Egyezség a 230 millióról
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöksége és a MÁV vezetése közti további tárgyalások eredményessége érdekében a VDSZSZ -korábbi álláspontját megváltoztatva - a MÁV által a foglakoztatási alapból igényelt 230 millió forint támogatás folyósítását javasolja a munkaerő-piaci bizottságnak - tájékoztatta az MTI-t szerdán Gaskó István, a VDSZSZ elnöke.
Mint ismeretes, a korábban öt hétig részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak bérkifizetéskor a MÁV megelőlegezte ezt az összeget, és megtérítését a munkaerő-piaci bizottságtól igényelte. A bizottság megszavazta az összeg folyósítását, később azonban, a VDSZSZ vétójának hatására felfüggesztette azt a MÁV és az érdekképviselet közötti megegyezésig. A 60 napos határidő a hét végén jár le, a korábbi érdekegyeztető tárgyalásokon azonban megegyezés nem született.
A szakszervezet mostani, megváltoztatott döntésénél figyelembe vette a MÁV közismerten súlyos gazdasági helyzetét. Az érdekképpviselet döntése az után született, hogy a szakszervezet képviselői szerdán megbeszélést folytattak Rajkai Zsolttal, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkárával. A tárgyaláson a VDSZSZ elnöksége egyetértett a KHVM azon álláspontjával, miszerint a munkavállalói és munkáltatói oldal közötti ellentétek feloldása elengedhetetlen a MÁV-nál. A szakszervezet kompromisszumkészségét bizonyítja szerdai döntése is. A KHVM vezetése pedig garanciát vállalt a vezetés és a szakszervezet közötti vitás kérdések egy hónapon belüli megtárgyalására.
Októberben sorozatban
Megkezdődött a Suzukik próbagyártása Esztergomban
A Suzuki cég kéznyújtásnyira van attól, hogy magyarországi üzemében megkezdődjön a nagy sorozatú autógyártás. Tegnap a próba-gyártásra került sor az esztergomi üzemben, igaz, az erre meghívott újságírók az összeszerelő részlegben pillanthatták meg az első, s akkoron még egyetlen kocsi karosszériáját. A sajtó-tájékoztatót, amit ennek a gyártásra való felkészülési folyamatnak az apropójából rendeztek, gyárlátogatással kötötte össze Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója.
A néhány egymásba nyíló üzemcsarnokban valóban elhelyezték az autógyártás legmodernebb technológiáját. Az első fázis, a sajtolás gépegyüttesétől kezdve - a konvejorsor mentén - valóban a magyarországi üzemi gyakorlattól eltérő, kitűnően gépesített, automatizált gépsorok szolgálják az összeszerelést. A Suzuki-üzemhez nem kapcsolódik raktár, ugyanis nem kívánják készletezni a máshol gyártott alkatrészeket, részegységeket. Az anyagszükségletnek mintegy 35 százaléka származik már most magyar termelőktől. A gyár egyik előcsarnokában egyébként közszemlére tették azokat az egységeket, alkatrészeket, amelyeket itthoni gyártóknak is felajánlanak, amennyiben a cégek megfelelnek a japán cég előírásainak. A gyakorlat az,
hogy a vállalkozók készítette próbadarabokat elküldik a távoli szigetországba, ahol döntenek a termék alkalmasságáról. Később három hónapig gyártatják az alkatrészt, s csak azt követően kötnek végleges szerződést. Egyébként számos beszállító kapott már eddig is gép- és technológiai segítséget a Suzuki gyártól.
Az rt. vezérigazgatója szerint az egyliteres, Esztergomban készülő Suzuki alaptípust jó lenne 700 ezer forintot meg nem haladó áron forgalomba hozni a hazai piacon. Foglalkoznak a kocsik - nemcsak a hazánkban gyártott Suzukik - lízingelésének kérdésével, illetve a hitelre vásárlás más lehetőségeivel is. Remélik, hogy jövőre, a gyártás első teljes évében mintegy 20 ezer jármű gördülhet ki a gyárból, egyébként a cég két műszakos kapacitása ötvenezer autó. Az elkövetkezendőkben egyébként nemcsak az Esztergomban, hanem a távol-keleti szigetországban gyártott Suzukik is innen, a gyári „elosztóból” jutnak el a dealerekhez.
A sajtótájékoztatón megerősítették, hogy a 18 milliárd forint értékű beruházás a tervezett költségek szerint készült el, a programban szereplő határidőket ugyancsak betartják, ilyenformán a sorozatgyártás októberben megkezdődhet.
(g.u
MA
BELFÖLDÖN
Bogár László, azNGKM államtitkára a magyar-francia kapcsolatokról
8. oldal
Drágul a casco az ÁB-Aegonnál
8. oldal
Az evangélikus iskolák sorsa
10.	oldal
Milyen messzire van Tokajtól New York?
11.	oldal
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Charles Gáti
Lábhoz tett fegyverrel
Szilágyi István
A „különrégiók” alkonya
7. oldal
KÜLFÖLDÖN
Papátlan dollár
2. oldal
Ma záqák le a romániai választások jelölőlistáit
2.	oldal
Négy napja rombolnak a rostocki bőrfejűek
3.	oldal
HOLNAP
Kék sisakok és kék kenyér
7. oldal
A piaristák 350 éve telepedtek meg hazánkban
10. oldal
Karinthy Ferenc és Muszorgszkij a Merlinben
10. oldal