﻿Ara: 17,50 Ft
Magyar Nemzet
Színes
teleMAGAZIN
melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1992. szeptember 2., LV. évfolyam, 207. szám
Koalícióba
kötve
A kormánykoalícióban részt vevő pártok közötti kötelékek több mint kétévi együttdolgozás után a jelek szerint egyre lazábbak. Melyek ezek a jelek? Elsőként a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójának néhány képviselője döntött úgy, hogy feladja a koalíciót, és ellenzékbe vonul. Az elmúlt napokban pedig a Kereszténydemokrata Néppárt berkein belül jelentkeztek olyan vélemények, hogy fontolóra kellene venni a kormányból való távozást. Hét végi tanácskozásán a KDNP intézőbizottsága ezt elvetette, de hogy a pártban a koalíciós szerepvállalással kapcsolatban ellenérzések vagy legalábbis kételyek vannak, azt mi sem jelzi jobban, mint az a megfogalmazás: a kereszténydemokraták vállalják a koalíción belüli ellenzék szerepét.
A koalíció egyben maradását a két szövetséges párt ingadozásánál talán még jobban fenyegetik a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióján belül észlelhető feszültségek. Az Országgyűlés hétfői ülésszakának napirend előtti felszólalásaiban az MDF-es szónokok mintha több nyelven beszéltek volna. Antall József kormányfő határozott elhatárolódása Csurka István Magyar Fórumban megfogalmazott gondolatainak jelentős részétől mintha elbizonytalanította volna pártja képviselőinek jelentős hányadát. Hiszen az elmúlt héten az MDF elnöksége, majd választmánya korántsem hozott ilyen egyértelmű állás-foglalást. A miniszterelnöki elhatárolódás vélhetően megosztja az MDF honatyáit, akik között az elmúlt hónapokban mintha kialakulóban lenne egy radikális csoport, amelynek, úgy tűnik, nincs ínyére az a kiegyezési, kompromisszumokra törekvő politikai irányvonal, amelyet Antall József követni látszik.
A radikálisok mozgástere azonban igencsak szűk. A koalíció fennmaradása nekik is elemi érdekük, a parlament jelenlegi felállásában semmi esélyük arra, hogy kormányzati alternatívát nyújtsanak. Azt pedig valószínűleg ők is belátják, hogy a kisebbségi kormányzás, netán az előrehozott országgyűlési választás beláthatatlan következményekkel járna.
Utólagos okoskodás most már azon meditálni, hogy talán böl-csebb lett volna 1990 tavaszán csupán két évre megválasztani a képviselőket. Ugyanis amennyi hátránnyal járhat a honatyák idő előtti kifáradása s az ebből következő kapkodás, legalább annyi előnye van a négyévnyi viszonylagos stabilitásnak. Mert igazából ez a tét, s mindez ugyancsak megfogalmazódott a hétfői napirend előtti felszólalásokban: ebben Antall József, Tar-dos Márton, Kövér László, Gál Zoltán és Csépe Béla is egyetértett. A békés átmenet akarása, a politikai stabilitás megőrzésének szándéka ma az a választóvonal, amelytől innen még lehet megegyezés a politikai élet szereplői és a társadalom között, de ezen túl már a félelem, a fenyegetettség, a sötétség rejtezik.
Magyarországnak több mint két éve stabil kormánya van, amely a helyén van, s ez önmagában stabilizáló tényező. Nem csupán a szomszédos, volt szocialista országokkal összehasonlítva érték ez, hanem önmagunkhoz képest is: a higgadtság, a nyugalom, a türelem záloga. Remélhetőleg még két szűk évig, s akkor majd ítélkezzenek a választók az urnáknál. A szavazó-fülkékben s ne az utcán.
A kormányzó pártoknak, koalícióba kötve, ennek biztosítása szabadon választott felelősségük és kötelességük.
Kőszegi Ferenc
Éles vita a dzsakartai csúcson
Az afrikai tagállamok elvetik Kis-Jugoszlávia kirekesztését az el nem kötelezettek táborából
HÍRMAGYARÁZATUNK Az el nem kötelezettek Dzsa-kartában kedden megnyílt tizedik csúcstalálkozóján a résztvevők indítványozták, hogy a politika helyett a gazdasági Kérdésekre összpontosítsák a figyelmet, ennek ellenére a tagok már az első napon a konfliktusok és panaszok sokaságával hozakodtak elő.
Az 1961-ben létrehozott laza szervezet sohasem volt képes orvosolni az aktuális problémákat, a kelet-nyugati szembenállás megszűnte után megtartott dzsakartai értekezletük azonban minden korábbinál élesebben tükrözi a száznyolc tagállam közötti társadalmi, fejlettségi és ideológiai különbségeket. A hatnaposra tervezett értekezleten már Suharto indonéz elnök megnyitója is azt sugallta, nehezen tisztázhatnak majd olyan alapvető kérdéseket, mint a szegénység és a függetlenség összefüggése. Suharto ugyanis a kizárólag csak a nyugati támogatásban reménykedőket azzal hűtötte le, hogy a harmadik világ nélkülözői ne csak a fejletteket okolják, s a túlzott elkötelezettség amúgy is új gyarmatosításhoz vezethetne.
Többen egyetértettek Gáli ENSZ-főtitkár gondolatával, hogy a Bush elnök által meghirdetett új világrend helyett új gazdasági világrendet kellene kialakítani, megoldást keresve Észak és Dél problémáira. Ennek keretében kezelhetnék azt az adósság-
válságot is, amely a harmadik világot mintegy 1300 millió dollárral sújtja.
Az igazságosabb világrend óhaja fűtötte azokat, akik úgy vélekedtek, a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának túlzottan nagy a befolyása—ezért ők a világszervezet átalakítását javasolják.
Khieu Shampan és Szihanuk az el nem kötelezettek értekezletén
A tagok véleményét meghatározza az egyéni helyzetük is. Az ázsiaiak a japán kereskedelmi „terrort” sérelmezik, az afrikaiak pedig a latin-amerikaiakhoz hasonlóan azt, hogy - véleményük szerint - a kelet-európai országoknak nagyobb támogatás jut, mint nekik. Az el nem kötelezetteket azonban megosztja a világnézetük is, s ez kifejeződött abban, ahogy Kis-Jugoszlávia vagy Irak helyzetét megvitatták. Mindkét témánál nagyok a nézet-különbségek. Az iszlám országok a boszniai mohamedánok ellen elkövetett háborús bűnök miatt elítélik a szerb politikát, s kinyilvánították: Belgrád nem lehet örököse az el nem kötelezettség gondolatát is sugallmazó egykori titói Jugoszláviának. A polémiát élesíti, hogy az afrikai államok többsége viszont elzárkózik Kis-Jugoszlávia kirekesztésétől, mondván: az precedenst teremtene, s bármely, az ő földrészüket is fenyegető konfliktusban hasonló eljárást alkalmaznának. Rafszandzsáni iráni elnök viszont áthidaló megoldásként felvetette: vegyék le a témát a dzskartai napirendről, s a hónap végén külön tanácskozáson döntsenek a jugoszláv tagságról.
ZS.E.
,yA kormány reagálása a dönt<f
A Csurka-dolgozat a demokrácia elleni támadás
- mondja Tóm Lantos amerikai képviselő
(Munkatársunktól)
Biztos vagyok benne, hogy a hétfői parlamenti ülésnek rendkívül nagy nemzetközi visszhangja lesz -jelentette ki újságírók előtt a hivatalos megfogalmazás szerint magánlátogatáson Budapesten tartózkodó Tóm Lantos amerikai képviselő. Szerinte többek között a romániai fasiszták húzhatnak hasznot Csurka István írásából, akik azt felhasználhatják az erdélyi magyarság ellen. A nyugati demokráciákat azonban nem az érdekli, milyen nézetek jelentek meg egy magyarországi lapban, sokkal inkább az, hogyan reagál arra a hivatalos magyar politikai vezetés.
Tóm Lantos szerint abszurd lenne azt feltételezni, hogy Magyarország immunis az olyan szélsőséges tendenciákkal szemben, mint amilyeneket
például a kis híján amerikai szenátorrá és louisianai kormányzóvá vált fajgyűlölő Dávid Duke, a hírhedten szélsőjobboldali francia Le Pen vagy a fasiszta kolozsvári polgármester, Funar fémjeleznek. Hazánkban is megjelentek a szélsőséges nézetek, s másodlagos kérdés, hogy milyen jelzővel illetjük azokat. Kifejtette, „ha valaki úgy jár, mint egy fasiszta, úgy beszél, mint egy fasiszta és úgy gondolkodik, mint egy fasiszta, akkor az vitathatatlanul fasiszta is a valóságban”.
A képviselő elmondta, a dolgozat eszmefuttatásában nem nehéz ráismerni a jól ismert gondolatokra, a demokratikus intézményrendszer elvetésére, az élettér elméletre, az etnikai tisztaság elképzelésére, valamint a kompromisszum- és konszenzuskészség teljes hiányára. Tóm Lantos sze-
rint nem az a fontos a Csurka-dolgozat megítélésekor, hogy egy vallási vagy etnikai közösség elleni fellépésről van-e benne szó - az írás a demokrácia elleni támadás. Emlékeztetett az Országgyűlés hétfői ülésére, amikor is egy ellenzéki képviselő felszólalása után az MDF alelnöke a parlamentben kijelentette, nem érdekli a szóban forgó ellenzéki párttal az együttműködés. Az amerikai képviselő szerint Csutka István vagy nem tudja, mit jelent a demokrácia, vagy nem hajlandó elfogadni annak alapvető feltételeit. Csurka Istvánnak azt kellene megértenie - jelentette ki Tóm Lantos -, hogy például az amerikai kongresszusban, önmagát is beleértve, 435 képviselő van jelen, s közülük ő 434-gyel kíván folyamatosan együttműködni.
(Folytatás a 2. oldalon)
Orosz ügyészi válasz:
Évi félmillió dollár „gurult” Moszkvába
Megérkezett az Orosz Föderatív Köztársaság legfőbb ügyészének a válasza arra a megkeresésre, amellyel a Legfőbb Ügyészség fordult hozzá a guruló dollárok ügyében. Az orosz nyelvű iratok a Külügyminisztérium útján szeptember 1-jén érkeztek meg a Legfőbb Ügyészségre - közölte az MTI érdeklődésére Vajda Alajos, a nyomozóosztály vezetője.
A megküldött orosz nyelvű iratok - köztük a volt SZKP KB Politikai Bizottságának a baloldali munkásszervezetek megsegítését szolgáló Nemzetközi Alapra vonatkozó egyes határozatai - segítik az ügy tisztázását. Annyi már most megállapítható: az alap részére az MSZMP évente 500-650 ezer dollárt vásárolt a Magyar Nemzeti Banknál. Vajda Alajos megjegyezte: a megkeresésben szereplő minden kérdésre nem érkezett válasz. Például bizonyítékok hiányában az orosz ügyészi szervek sem tudták pontosan megállapítani, hogy az említett Nemzetközi Alapot mikor hozták létre.
Gyors segítséget vár a mezőgazdaság
A jövő évi termést is veszélyezteti a súlyos aszálykár
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) felmérése szerint a csapadékhiány okozta kár mintegy 30-35 milliárd forintra becsülhető, ám ezt az adatot nem lehet véglegesnek tekinteni. Az érdekképviselet tegnapi érté-kezletén minden jelenlévő határozottan s egyöntetűen kijelentette: az aszálykárokat sürgősen enyhítenie kell a kormányzatnak, egyrészt mert a gazdaságok majd minegyike a működőképességének a határára ért, fizetésképtelen, képtelen az őszi betakarítási munkákat elkezdeni, másrészt, mert - mindezek következményeként is - a jövő esztendei termelés megalapozása is veszélybe kerülhet, elmaradhat. A MOSZ illetékesei felajánlották a szaktárcának, hogy továbbra is dolgozzanak együtt a szárazság okozta veszteségek pontos és objektív felmérésében, illetve a szükséges intézkedések megfogalmazásában.
Az érdekképviselet az eddigi káradatokat figyelembe véve úgy látja: kö-
rülbelül 15-20 milliárd forint kell -gyorssegélyként, kamatpreferenciaként, az esedékes hitelek elengedésével vagy átütemezésével, tájegységenként, üzemenként differenciáltan - a megroggyant ágazat, s nem csak a termelőszövetkezetek, talpraállításához, az aktuális teendők elvégzéséhez.
A tanácskozáson a Földművelés-ügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Szerdahelyi Péter elmondta: a tárca felmérése is hasonló nagyságú aszálykárt mutat; elkészült a veszteségek csökkentését vállaló intézkedéstervezet is, melyet azonban még el kell fogadtatni a Pénzügyminisztériummal, majd a gazdasági kabinettel és a kormánnyal. Szerdahelyi Péter a tervezetről egyebek mellett elmondta: a segítség, melynek korlátot szab az üres államkassza, alapelve, hogy a terméskiesés okozta kár mérséklése mellett a gazdálkodás hosszú távú biztonságát, a jövő évi gazdálkodás megalapozását szolgálja.
(h. L i.)
Parlamenti döntés
Az Országgyűlés kedden délután - egy ellenszavazattal és egy tartózkodással - módosította a családi pótlékról szóló törvényt. Ennek értelmében szeptember 1-jei hatállyal gyermekenként átlagosan havi 300 forinttal megemelkedik a családi pótlék összege.
Az egygyermekes családok ezentúl 2600, az egygyermekes egyedülállók és a kétgyermekes családok 3100; a kétgyermekes egyedülállók, valamint a három és több gyermekes családok 3600; a három és többgyerekes egyedülállók pedig 3800 forint családi pótlékot kapnak gyermekenként. A tartósan beteg, illetve testi és szellemi fogyatékos gyermekek után havi 4950 forint jár.
Az 1990 óta érvényes törvény rendelkezései szerint az Országgyűlésnek évente legalább kétszer kell
BELFÖLDÖN
Mennyit ér a Malév 35 százaléka?
8. oldal
Ha szétszedik, meghal
Azért lett francia, hogy Szoboszlót felkereshesse...
KÜLFÖLDÖN
Átlagosan 300 forinttal emelték a családi pótlékot
döntenie a családi pótlék emeléséről, a gyermeknevelés tényleges költségeinek megfelelően. Erre az esztendőre 10,9 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés e célra. Januárban - miként az előterjesztő Pusztai Erzsébet népjóléti államtitkár elmondta - 8,5 milliárd forint felhasználásával 10,6 százalékkal növelték a pótlékok összegét, ami akkor átlagosan 300 forintot jelentett. A mostani szeptemberi - újabb 300 forintos - emeléssel együtt éves átlagban 12,2 százalékkal sikerült növelni a családi pótlékot.
- Igaz, hogy az emelés mértéke elmarad az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala által javasolt évi 20 százaléktól, ám jelenlegi gazdasági helyzetünk nem tette lehetővé a nagyobb arányú pótlékkiegészítést - mutatott rá az államtitkár.
(Parlamenti összefoglalónk a 4. oldalon)
Dán Quijote
2. oldal
Dubcek súlyos autóbalesetet szenvedett
Újabb Jelcin elleni merényletre derült fény
HOLNAP
Kinek hátrányos az önálló Szlovákia?
6. oldal
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
és nyugalom
Niederhauser Emil
Ki tegyen igazságot?
Kétszáz éves az erdélyi színjátszás
LrAZDASAlj
EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából:
Megújul a Ferencváros!
Hevesi expotervek A marketing és a reklám kapcsolata A törvény új, az ügyintézés a régi Megváltozott szemléletmód a vállalkozásfejlesztésben Levegőminőség az expo helyszínén és környékén
World Expo ’88 Brisbane-ben