﻿Elvarratlan „szálak”
Mit üzennek a világnak a bhisnoik?
Környezetvédelmi összeállítás
MM* Nemzet
Eddig a minimális ötszáz forintos kikiáltási áron keltek | el a földek Körkép az árverésekről j
Ara: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. szeptember 4., LV. évfolyam, 209. szám
Mérséklődjék a szembenállás
(MTI) A kormány a csütörtöki ülésen egyhangúan elfogadta az alábbi nyilatkozatot:
„A kormány meggyőződése, hogy a magyar közvélemény döntő többsége megütközéssel és ellenérzéssel fogadja a hazai közélet hangjának és tetteinek eldurvulását és a politikai hisztériát.
A kormány felelőtlenségnek és kalandorság-nak tartja az alkotmány politikai érdekeket szolgáló önkényes értelmezését, a közvélemény hamis, szándékosan félrevezető tájékoztatását, a politikai élet egyes szereplőinek és erőinek egymás lejáratására és felmorzsolására irányuló törekvéseit, valamint a mindezek hatására megjelenő előítélettel terhelt szélsőséges, kirekesztő politikai nézeteket.
A kormány a leghatározottabban elutasítja a to-talitariánus államokra jellemző bármilyen irányú törekvéseket, az általános erkölcsi értékekkel, az emberi és kisebbségi jogokkal, az ENSZ szellemiségével és alapokmányával, nemzetközi elkötelezettségeinkkel ellentétes szándékokat, és az alkotmányos rend védelmére mindenkor minden szükséges lépést megtesz.
Mindenkinek tudnia kell, hogy a magyar közélet harmóniáját romboló, a politikai légkört mérgező jelenségek indulatokat gerjesztenek, veszélyeztetik az ország belső nyugalmát és békéjét, a demokráciát és a jogállamot, veszélyeztetik nemzetközi tekintélyünket és ártanak nemzeti érdekeinknek.
A kormány tudatában van annak, hogy a tár-
sadalom igazságérzetét sértő jelenségek táplálják a meglévő indulatokat, amelyeket tovább növelnek az előző rendszertől örökölt súlyos terhek. A szélsőséges fellépés ugyanakkor a társadalomban jogosan felvetődő igények megoldását is veszélyezteti.
A kormány meggyőződése szerint minden politikai erőnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy mérséklődjék a szembenállás, csendesedjenek a közélet viharai. Ma az ország erőit az előttünk álló történelmi kihívások megválaszolására kell összpontosítani - ezt követeli meg az ország polgárainak és a világ magyarságának érdeke.”
Luxusvita?
Szerencsére az országgyűlési képviselők zöme az idősebb korosztályból áll, így nem lepi meg őket az ismerős stílusú, tartalmú, a megszokott, nyugodt optimizmust sugárzó mű - így félidőben. Öt és tíz évvel ezelőtt is olvashatott ilyen iratot valamennyi 40-en túli honatya: annak idején nyomtattak népi változatokat és természetesen a vájtfülűeknek szánt hasonmásokat. Mindegyikben ott voltak az ellenséges külső és belső környezet ellenére sikerrel megtett út magyarázatai, a szép jövő képei. A mai honatyák - ezúttal már kötelezettek rá - hivatalból olvassák a napokban kezükbe került hasonló kiadványt, s a tervek szerint már a jövő héten tanácskoznak is róla a parlamentben. A „gyökeres változások korszakánál:" - az 1990-1992 közötti időszaknak-értékelő stílusa és kincstári optimizmusa a régi.
A kormány tevékenységéről beterjesztett beszámoló Antall József április 13-i beszédéből idéz. Szerencsére! Mert így legalább valóban olvashat a T. Ház konkrétumokat is, közülük talán a most legaktuálisabbat: „Ebben az évben valóban meg kell állítani a termelés visszaesésének folyamatát és el kell indítanunk a lassú növekedést. Nagyon nehéz feladat. Csak akkor tudjuk végrehajtani, ha politikai stabilitás van az országban, ha bizalmat kapunk. Mert a külföldi tőke, a külföldi beruházó csak akkor fektet be, ha biztos leendő hasznában." A kormányfő bizonyosan jó előrelátással rendelkezik. Már április közepén érezhette, hogy akkori szavai szeptemberben időszerűbbek lesznek, mint elhangzásukkor: a politikai stabilitás olyannyira elfogyott, hogy a gazdaság került miatta veszélybe, s pontosan a miniszterelnök félelmei váltak igazzá, a külföldi tőke kérdőjelezte meg a Csurka-tanulmány okán a magyarországi stabilitást.
Ezek után vajon megáll-e a lábán a beszámolóban szereplő terv: 1994-re a versenyszférában mintegy 50 százalékra szűkítik az állami tulajdon körét. Valamint: a magánszféra növekedésének természetes útja a magánvállalkozások létrehozása. A külföldi tőkére vajon számíthat-e az a gazdaság, amelynek politikai környezete elriasztja a stabilitást mindenekelőtti-nek tartó invesztálókat? Itthon pedig hovatovább csak a 100-200 évvel ezelőtti eredeti tőkefelhalmozás működik - az államkassza megkerülésével. A szabályos magánvállalkozások számára pedig tovább szűkül a hazai piac. Fogy az itthoni fizetőképes kereslet, 'lövőre pedig a 10 és 25 százalékosra tervezett kétkulcsos áfa elsődlegesen a költségvetés bevételeinek növekedésére alapoz, gerjesztve az inflációt. A magánvállalkozások egyre kevésbé számíthatnak saját tőkefelhalmozásra, befektetésre, s jó, ha megússzák anélkül, hogy feléljék vagyonukat.
A T. Ház asztalán ott van tehát a kormány beszámolója, benne az áprilisban megfogalmazott őszinte és reális önkritikával. A műről lehet a parlamentben - a tervek szerint talán már a jövő héten - vitázni, a szokások szerint a patkótól jobbról dicsérni, balról kifogásolni azt. De vajon nem luxus-e ez a vita? Elvégre harminc-egynéhány nap az idei
Élenális ülésekre rendelkezésre ál-> idő: ha csak a költségvetés, az államháztartás, a társadalombiztosítás rendbetételére szánnák, akkor is kevés lenne. Amennyiben nem tekinti persze a T. Ház olyan légiesen könnyű, mellékes apróságnak a gazdaság ügyeinek helyrehozatalát, mint azt az Ország-gyűlésnek most beterjesztett beszámoló.
Gergely László
BUKAREST - Iliescu román államfő kész találkozni Tőkés Lászlóval, hogy közösen vitassák meg azokat a kérdéséket, amelyek a Királyhágó melléki református egyházkerület püspökének szerdán bejelentett éhségsztrájkjához vezettek. A román elnök Temesvár egykori református lelkipásztorához intézett nyílt levelét csütörtökön ismertette a Rompres.
A dokumentumban Iliescu hangsúlyozza, hogy Tőkés nemcsak egyházi, hanem politikai személyiség is. Éppen ezért - teszi hozzá - hatalmas felelősség hárul mindenkire tetteiért, és arra kell törekedni, hogy az ország előtt tornyosuló minden összetett kérdést párbeszéd útján oldjanak meg.
Különös szerepet játszik a román forradalom tisztázatlan múltja a nemrég indult romániai választási kampányban. Azzal egy időben, hogy Tőkés László református püspök szerdán bejelentett éhség-sztrájkja a máig tisztázatlan forradalmi események gyilkosaira tereli a figyelmet, a bukaresti Evenimen-tul Zilei megszerzett egy titkos hangfelvételt, amelyet a Petre Román-kormány utolsó ülésén, 1991 októberében készítettek, s amelyen a miniszterek, Románnál az élen, arra hoztak fel nyilvánvaló bizonyítékokat, hogy a román hírszerzőhivatal, az SRI egykori szekus módszerekkel figyeli a politikai élet személyiségeit, beleértve a kormánytagok cselekedeteit is! Felszínre hozták azt is, hogy az SRI - akárcsak a régi szekuritáté - megfigyelése alatt tart minden külföldi diplomatát, s mindezt azért, hogy a 89-ben a hatalomból kiesettek visszamenthessék magukat a vezető pozíciókba. A hang-felvételnek egyelőre csak részletei jelentek meg, a szeptemberi bányászlátogatás és az elnöki palota közötti „összefüggésekre” még csak utalás történik.
A közelmúlt eseményeinek effajta megközelítése tulajdonképpen „rímel” Tőkés László püspök váratlan bejelentésével. Az immár több mint 24 órája folyó éhségsztrájk iránt most kezd ébredezni a romániai sajtó és politikai élet figyelme. Az éhség-sztrájk első napjának estéjén a püspököt fölkereste a Demokratikus Konvenció Temes megyei küldöttsége, amely támogatásáról biztosította. Ugyanígy szolidaritását küldte az RMDSZ parlamenti csoportja, illetve a Kolozsvár városi tanács magyar nemzetiségű tanácsosi csoportja. A hírek szerint számos személy jelentette be, így Marosvásárhelyen, hogy követi Tőkés László példáját.
Mind a bukaresti tévé, mind a rádió, a vezető lapok megelégedtek azzal, hogy egyéb hírek között egyszerűen csak beszámoljanak az eseményről, ismertetve a református püspök nyilatkozatának főbb gondolatait. Csupán az ellenzéki Románia Libertá, illetve a bulvárlapnak számító Evenimentul Zilei adták meg az eseménynek a neki járó teret és jelentőséget. Az lliescu-párti Dimineatra a hírt kommentálva újabb provokációnak, a Curier National pedig a Románia Maré Párt elnökének állásfoglalását közölve az „európai biztonságot veszélyeztető” meggondolatlan cselekedetnek bélyegzi Tőkés püspök lépését.
Bős áramot termel
Antall cáfolja Meciar állítását
A szlovák televízió csütörtökön este közölte, hogy a nap során, röviddel 15.00 óra után áramtermelésre indították be a bősi erőmű turbináját. A próbaüzem során megtermelt energiát azonnal csatlakoztatták a csehszlovák hálózathoz. A nyolc turbina közül csütörtökön beindított egyes számú a televízió szerint folyamatosan 90 megawatt áram előállítására képes. Ennek egyetlen feltétele csupán az, hogy a felvízcsatomában folyamatosan legyen elegendő mennyiségű víz. - Ennek érdekében elkerülhetetlen, hogy Csölösztőnél eltereljék a Dunát. Itt már készen állnak azok az objektumok, amelyek biztosítani hivatottak a folyamatos áramlást. A Duna elrekesztésének tervét október derekán kellene megvalósítani. Ezt kővetően történne még az első hajó felvezetése a csatornára, majd az erőmű zsilipkamráin való áthajóztatás -közölte a szlovák televízió.
Antall József miniszterelnök cáfolja, hogy valaha is olyan ajánlatot tett volna a szlovák kormánynak, miszerint „Nagymaros építésének leállítása fejében üzembe helyezzék a bősi vízlépcsőt” - közölte az Aí77-vel csütörtökön a Miniszterelnöki Hivatal. A miniszterelnök ezt azért tartja szükségesnek közölni, mivel magyar sajtóhírek szerint szerdán Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott a bősi vízlépcső jövőjével kapcsolatban, hogy ezt a „valamikori álláspontot” esetleg el tudnák fogadni.
A magyar kormányfő kijelentette: azért sem tehetett volna ilyen tartalmú ajánlatot, mivel az ellentétben állt volna az Országgyűlés és a kormány vonatkozó határozataival. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer létesítéséről és üzembe helyezéséről kötött államközi szerződést a magyar kormány ugyanis már ez év májusában megszüntette.
Cs.G.
Szavazás állampolgári jogon
Kormánydöntés a szakszervezeti választásokról
A kormány szokásos maratoni ülése közben adtak tájékoztatást a sajtó képviselőinek László Balázs és Juhász Judit kormány-szóvivők az addig történtekről. Ismertették azt a nyilatkozatot, melyben a testület a belpolitikai életünkben tapasztalható visszásságokról foglalt állást, s - sok más téma mellett - beszámoltak az ülésen kialakított, szakszervezeti választásokról szóló álláspontról is.
A kormány áttekintette országunk politikai életének legutóbbi fejleményeit, s nyilatkozatában -melyet egyhangúlag fogadtak el - kifejtette a szélsőségektől elhatárolódó, a közéletet mérgező jelenségeket elítélő álláspontját.
Kialakult a testület álláspontja a szakszervezeti választások sokat vitatott kérdésében is. 500 millió forintot különítettek el az aktus lebonyolítására, s úgy döntöttek, hogy - szemben a szakszervezetek elképzelésével - az állampolgári jogon alapuló szavazójogot támogatják. Mint ismeretes, a másik elképzelés szerint a munkavállalók, a nyugdíjasok
és a munkanélküliek rendelkezhetnének a voksolás jogával. Juhász Judit elmondta, hogy a két elképzelés számaiban nem tér el lényegesen egymástól. A kormányzat úgy gondolja, hogy az általa javasolt metódus elfogadása esetén a lebonyolítás színhelyei lehetnének nyugodtan a munkahelyek, azzal a megszorítással, hogy mindenképpen területi szavazóhelyiségeket is kellene felállítani. Utóbbinak az a javaslat a magyarázata, mely szerint az 500 főnél több dolgozót foglalkoztató egységekben érdemes csak helyileg megszervezni a voksolást.
Mindenképpen fontosnak tartják azt, hogy a választásokat még az idén bonyolítsák le, s az Országgyűlésnek megfontolásra ajánlják, hogy az esemény napja vasárnapra essen. Meglátásuk szerint az lenne célszerű, ha konföderációk vennének részt a küzdelemben, s egyes szakszervezetek csak akkor kapnák meg az indulás jogát, ha ilyen típusú szövetséghez nem tartoznak. A talán a legkritikusabb kérdésnek számító vagyonmegosztás kérdésében azt az indítványt terjesztik a törvényhozás elé, hogy az elkövetkezendő hat évben háromévenként kerüljön sor összesen három vá-
lasztásra, s az egyes esetekben elért eredmények alapján alkalmanként osszák fel a jelenlegi szak-szervezeti vagyon egyharmadát.
Szerepelt ezeken kívül a testület napirendjén a Costa Ricával elfogadott vízummentesség, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola nevének az „Idegenforgalmi” szóval való kibővítése, az ivóvízbázisok védelmét célzó csatornázási és szennyvíz-tisztítási feladatok problémája, a községek egészséges ivóvízellátását elősegítő következő kétévi program és a szomszédos délszláv államokkal kötendő vasúti határforgalmi egyezmények kérdése. Döntöttek abban, hogy Magyarország részt vesz a jövő évi dél-koreai szakvilágkiállításon, s ennek kormánybiztosává Gombocz Zoltánt, az NGKM helyettes államtitkárát nevezték ki. Még a sajtótájékoztató előtt került napirendre a mezőgazdasági szövetkezetek egyes tartozásainak megfizetéséről szóló kormányrendeletnek az állami gazdaságokra való kiterjesztése, s megszüntették a fegyveres erők hivatásos tagjainak házasságkötésére vonatkozó eddigi előzetes parancsnoki engedélyezést.
(krajczár)
MA
BELFÖLDÖN
Megkezdődtek a parti munkák Lágymányoson
4.	oldal
Hogyan köthető" meg a kiegyezés?
(Egy történelmi esély margójára, 2. rész)
6.	oldal
Szakmai tévedésért anyagi kártérítés
(A Széchenyiek ügyvédje)
7.	oldal
Monsieur Öcsi az Osztapenkónál
7. oldal
Németh László Könyvtár létesül Nagybányán
10. oldal
KÜLFÖLDÖN
Szaddám büntetése
2.	oldal
Tűzszünet
Abháziában
2.	oldal
Amerikai
repülőgépek
Tajvannak
3 oldal
£1 nem kötelezettek csúcstalálkozója
3.	oldal
HOLNAP
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Ormos Mária
A folyók hangjáról
5.	oldal
Szombati mellékletünkben: A koronaőr emlékei Francia
szemüvegbemutató a Fórumban A Home Box Office részletes műsora