﻿Ára: 17,50 Ft	ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	SZERDA, 1992. szeptember 9., LV. évfolyam, 213. szám
Aszálysóhaj
Sóhajtozik az FM. Az agrárminisztérium országnak-világnak elpanaszolta a héten, hogy rettentő trehányakká váltak a gazdaságok. Alig-alia kezdtek hozzá az őszi munkákhoz, műtrágyát nem vesznek s nem is szórnak ki a földekre, vetőmagból is a legsilányabbat szerzik be, sőt a téeszek a kárpótlásra kijelölt területekre fittyet hánynak, hagyják a gyomokat uralomra jutni. Hogy miért ez a nemtörődömség? A Földművelés-ügyi Minisztérium szakértői szerint az aszály elmélyítette pénzügyi gondok, az ágazat egészére jellemző bizonytalanság okozza a már-már - bár ezt így senki nem mondta ki - szabotázzsal felérő semmittevést. Aminek természetesen súlyos következményei is lesznek: a jövő évben ismét 20-30 milliárd forinttal kevesebb bevételre számíthatnak az amúgy is padlón lévő gazdálkodók. De ez még nem minden. A kisebb termés miatt a mezőgazdasági termékek élénk áremelkedésére is fel kell készülnünk. Vagyis az infláció további mérséklődésének egyik korlátja lehet a mezőgazdaság.
Furcsa, hogy az aarárszövet-kezők és termelők érdekvédelmi szervezete mellett most már a minisztérium is húzza a vészharangot. Eddig ugyanis inkább csitította, mint szította az ágazat tartóssá vált válsága miatti termelői szenvedélyeket, azonban mindenkor nyomatékosan kimondva: a hazai élelmiszer-ellátás nincs s nem is kerülhet veszélybe, ha szükséges exportstoppaí, illetve importtal garantálható annak biztonsága. Kétségtelen, most sem állítanak mást, ám a sóhajok mögött felsejlik azért egy sötétebb kép, hogy talán hozzánk is betelepedhet a hiány.
Azért is meglepő a minisztériumi pálfordulás, mert most úgy tesznek, mintha a ma bajaiért a tárcát semmi felelősség nem terhelné. Bizony helye lenne a Kossuth téren az önkritikának is, nem tagadván egyrészt, hogy a jelenlegi feszültség, a pénzügyi csődhullám az előző rendszerből ered, másrészt hogy a szaktárca mozgásterét erősen behatárolta a politika, nevezetesen: a kezdeti szövetkezet-ellenesség, a kárpótlási törvények lassú megszületése, de leginkább az ágazatot érintő gazdasági törvények hiánya kötötte meg, illetve köti meg a főhatóság tenni akaróinak kezét.
A minisztériumban ma már tisztán látják, hogy nagyobb a baj, mint azt a tavasszal feltételezték. Az idei aszály, ami legalább 35-40 milliárd forintos veszteséget okoz, csak elmélyítette a válságot. A tárcának, ha nem akar teljesen szembe kerülni az agrárvilággal, a faluval, lépnei kellett. Ki is dolgozott egy segélycsomagtervet, amiről várhatóan e héten dönt a kormány. Ám ahhoz, hogy a kabinet megszavazza az előterjesztést, érdemi pénzügyi támogatást adjon az ágazatnak, nem árt hangosan farkast kiáltani.
Sőt kell is, mivel az ordas tényleg a határban van, nem sóhajtozik, hanem garázdálkodik. Csak hát kérdés, hogy vajon a szegény költségvetésből mennyit lehet e célra kiszakítani? Eldöntendő az is, hogy a szűkös központi pénzkeretet elsősorban tűzoltásra - állami dotációra, segélyekre - vagy az ágazat hosszú távú stabilitásának megteremtésére fordítsák. A szaktárca ez utóbbi megoldást javasolta.
Ám nem lenne szerencsés teljesen mellőzni a guruló, rászorulóknak kárcsökkentésre gyorsan átadott segélyforintokat sem - mert hát a halottat a legforróbb csók sem állítja talpra.
Horváth L. István
A kormány megegyezést keres a média kérdésében
Kónya: a Zétényi-törvény nem lefutott ügy
Készül az új igazságtételi törvény - mondta el Kónya Imre, az MDF parlamenti frakcióvezetője a Szent Ignác Kollégium egyetemi hallgatói előtt, egy szeminárium keretében, amely a politikai kultúrával foglalkozik. Az alkotmányellenesnek minősített Zétényi-törvény utódjának megalkotására azért van szükség - tette hozzá -, mert az emberek igazságérzetét sérti, s így a jogbiztonságot veszélyezteti, ha súlyos bűnöket elkövetőket nem büntetnek meg, vagy legalább nem állítanak bíróság elé. A Zétényi-törvény tehát nem lefutott ügy - szögezte le a politikus.
Az új javaslat lényege egy eljárásjogi módosítás lenne, amelynek értelmében bizonyos bűncselekmények esetében az elévülést nem a nyomozati szakaszban állapítaná meg az illetékes hatóság, hanem a bíróság tehetné meg ezt a vádirat elkészülése, a tárgyalás és a bűnösség megállapítása után. Ezzel el lehetne érni, hogy a bűnösök megneveztessenek, függetlenül attól, hogy - bűntettük elévülésének, illetve el nem évülésének függvényében - megbüntetik őket vagy sem. Ez az elképzelés annyiban különbözik a Göncz-féle javaslattól - miszerint parlamenti vizsgálóbizottság alakulhatna a bűntettek felderítésére hogy a bíróságok az eljárás lefolytatása során meghatározott kényszerítő eszközöket is igénybevehetnek.
A tervezetet már megvitatta egy tudományos ülés, amelyet az Adenauer Alapítvány szervezett, és ezt követően a kormány is. A következőkben megalakul egy grémium, amelyben a koalíciós pártok frakcióvezetői és kormánytagok vesznek részt, s úgyszintén létrejön egy szakmai grémium három magyar és két német jogászprofesszor közreműködésével. Ezek feladata lesz, hogy a tervezetet megvitassák s beterjesztésre alkalmas formába öntsék.
Kónya Imre az említett rendezvényen a médiaügyben kialakult helyzetről is beszélt. A kormány előtt álló lehetőségekről szólva elmondta: jogilag nem lenne akadálya annak, hogy a kormány felfüggessze mind a rádió, mind a televízió elnökét, s a két intézmény élére közös kormánybiztost nevezzen ki. Ez azonban nem lenne alkalmas megoldás -folytatta -, mivel ekkor a sajtó és az ellenzék „telekiabálná a világot, hogy a kormány szélsőjobboldali és antiszemita”, s ez a befolyásos világlapokon keresztül olyan hisztérikus légkört teremtene, ami elriaszthatná a külföldi tőkét Magyarországtól. Azért sem érdeke a kormánynak, hogy ehhez az eszközhöz nyúljon, mert az ellenzék abban a pillanatban felállna az asztaltól, s így a médiatörvény megalkotása lehetetlenné válna.
A kormány másik elvi lehetősége - mutatott rá
Kónya Imre -, hogy egy harmadik tévécsatornát indítson. Hiszen a frekvenciamoratóriumról nem szól törvény, csupán egyezségen alapszik, amelyet a kormánynak lenne erkölcsi alapja megszegni a másik fél ismert lépései után. E változat ellen is az szól, hogy késleltetné a médiatörvény elfogadását - fűzte hozzá.
A kormány egyébként nem akar „kormány-médiát" , amelyben „naphosszat tulipánokat mutatnának”, csupán jó műsorokat, „amelyek az embereket arról győzik meg, hogy nincs már itt semmi félnivaló”. Nemkívánatos példaként említette azt a magatartást, ahogyan a sajtó például a földtulajdoni átalakulásokkal kapcsolatos törvénycsomagot kezeli, pontosabban - Kónya Imre szerint - nem kezeli. E jogszabályok a termőföldek 75 százalékának tulajdonjogát érintik, azaz minden idők legnagyobb földosztásáról van szó. Mikor a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az ezzel kapcsolatos tudnivalók ismetetésére kérte a televízió vezetését, próbálkozása tizenkét alkalommal talált süket fülekre. A tévé vezetőinek ugyanis nem érdekük - állította Kónya Imre -, hogy az ország polgárainak széles rétegei jól járjanak, hiszen maguk is ahhoz a szűk réteghez kötődnek, amely a múlt rendszerben szerezte kiváltságait.
(beth-y)
Ma hazánkba látogat Meciár
A budapesti nagykövet tájékoztatója
(Munkatársunktól)
Mára olyan helyzet alakult ki, amikor kompromisszumos megoldásra van szükség Bős-Nagymaros ügyében, ám nem valószínű, hogy szerdán sikerülne véglegesen rendezni a kérdést -
mondotta többek között Rudolf Chelm, a Cseh és Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök szerdai látogatását megelőző sajtótájékoztatóján. Meciar szűk körű és plenáris megbeszéléseket is folytat Antall Józseffel, Milán Knazko, a szlovák külkapcsola-tok minisztere pedig Jeszenszky Gézával tárgyal. A szlovák vendégeket fogadja Göncz Árpád is, majd a látogatást nemzetközi sajtóértekezlet záija.
Chelm elismerte, hogy a nemzeti kisebbségek kérdéskörének megítélésében a két fél felfogása különbözik. A szlovák kormány - fejtette ki - a nemzetközi dokumentumokra és gyakorlatra hivatkozik, a magyar fél pedig ezt kétoldalú kérdéssé kívánja tenni. A nagykövet szerint ez sem gátolja azonban a konszenzust. Mint rámutatott, különösen fontos, hogy a két ország politikusai tárgyilagosan, a realitásoknak megfelelően viszonyuljanak ehhez a problémakörhöz. Elképzelhető például, hogy kétoldalú munkacsoportok térképezzék fel a kisebbségi lét problémáit mindkét országban. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Chelm felhívta a figyelmet arra: beláthatatlan következményei lennének annak, ha szomszédai Szlovákiát megpróbálnák elszigetelni. Bármely izolálás kockázatos, és Magyarország geopolitikai helyzetében a visegrádi hármas négyessé bővülése kölcsönös mentőövet jelenthet.
A nagykövet elmondta, jövőre, ha létrejön a független szlovák állam, Pozsony önálló nagykövetséget szeretne nyitni szomszédainál, az Európai Közösségnél és a nemzetközi szervezetekben is. A Reuter értesülése szerint a jövő év elején Csehország és Szlovákia is nagykövetet cserélnek egymással.
L.G.J.
Környezetvédők Jeszenszky Gézánál
Folytatjuk erőfeszítéseinket a hősi vita megoldására
Jeszenszky Géza külügyminiszter kérésükre tegnap délelőtt a hivatalában fogadta Czakó Gábort, Lányi Andrást és Vargha Jánost. Tárgyalásukról Lányi Andrást kérdeztük.
- Örömmel vettük tudomásul, hogy a frakcióvezetők, akiket a külügyminiszterrel való tárgyalásunk előtt kerestünk meg, osztják az álláspontunkat a Duna ügyében. Megbeszéléseink Jeszenszky Gézával is hasonló hangnemben folytak, aki ismertette az eddig megtett magyar lépéseket és azokat a problémákat, amelyekkel a magyar diplomáciának szembe kell néznie. Mi pedig arra hívtuk fel a külügyminiszter figyelmét, csak akkor remélhetjük, hogy a szlovák fél hajlandó elgondolkodni és esetleg módosítani az álláspontján, ha az eddigieknél sokkal erőteljesebb és következetesebb magyar politikai magatartással találkozik. Tegyék félreérthetetlenné, hogyha a szlovák fél nem hajlandó a Hágai Nemzetközi Bíróság elé járulni, annak nem az lesz az eredménye, hogy kompromisszumot kötünk, hisz az Magyarországnak nem érdeke.
Ezt követően Jeszenszky Géza tárgyalópartnereit biztosította arról, hogy Magyarország folytatja erőfeszítéseit a kérdés rendezésére - tud-
tuk meg a Duna Kör képviselőjétől. Ezek eredménytelensége esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsához, az Európai Közösséghez és más nemzetközi szervezetekhez fordulunk, és a Duna elterelését mint szlovák agressziót, mint az ország területi integritása elleni támadást jelentjük be.
A környezetvédők beszélgetésükben a személyi konzekvenciák levonását is sürgették, mondván, megengedhetetlen, hogy egy tárca vezetője, egy másik tárcának pedig az államtitkár-helyettese a kormány szándékaival és a parlament érvényes határozatával szemben más álláspontot képviseljen.
- Az erőművita kapcsán mindenképp el kell gondolkodni azon, hogy egy új európai államnak szerencsés-e az olyan bemutatkozás, ha egy kommunista örökséget ilyen harciasán próbál védeni és továbbvinni - fejtegette a továbbiakban Lányi András. -Magyarország pedig azzal kerülhetne a nemzetközi politika élvonalába, hogy egy ilyen nemzetközi konfliktusban példamutató módon képes az ökológiai szempontú prioritásokat érvényesíteni.
(s. m.)
Tudathasadásos gaulle-isták a Maastricht-szavazás előtt
Attali kedvezőbb feltételeket sürget a közép-európai kérelmezőknek
A portugál kormányfő kedden arra szólította fel a francia polgárokat, hogy a szeptember 20-i népszavazáson mondjanak igent a szoros gazdasági és politikai unióra.
Nyilatkozatában Cavaco Silva reményét fejezte ki, a francia polgárok felismerik, hogy Maastricht milyen fontos az európai integráció folyamatában. A kedvezőtlen döntés „szétrombolná a maastrichti szerződés jövőjét, és alaposan ártana Európának” - mondta a portugál kormányfő. Nyilatkozata beleilleszkedik azoknak a magas szintű állásfoglalásoknak a sorába, amelyek mintegy fólnagyítjták az esetleges elutasításból származó tagadhatatlan károkat és hátrányokat A rendkívüli nemzetközi figyelemről tanúskodik, hogy a spanyol kormányfő szintén sürgette a madridi parlamentet, még a szeptember 20-i népszavazás előtt rati-
fikálja a maastrichti megállapodást. Egy parlamenti bizottság kedden azonban azt mondta, nem szándékoznak sietni a szerződés jóváhagyásával.
A Reuter szerint az EK ajtaján kopogtatók túlnyomó része úgy tartja, a közösség jövője szempontjából „létfontosságú”, hogy az „igen” sza-
vazatok kerüljenek többségbe a franciaországi népszavazáson, ám az esetleges elutasítás akár előnyös is lehet a belépőknek, hiszen az integráció elmélyítése helyett egy „prag-matikusabb közösség” felé egyengetheti az utat.
(Folytatás a 3. oldalon)
Csapatkivonás egy éven belül Jelcin és Landsbergis megegyeztek
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Egy éven belül, 1993. augusztus 31-ig az orosz fegyveres erők valamennyi Litvániában állomásozó alakulatát kivonják a balti köztársaság területéről - egyebek közt erről állapodott meg kedden a Kremlben Borisz Jelcin és Vytautas Landsbergis. A két ország védelmi minisztere aláírta a csapatkivonás menetrendjéről és a szervezési és technikai kérdésekről szóló dokumentumokat. Saudargas litván külügyminiszter és Csurkin, az orosz diplomácia irányítójának helyettese szintén aláírásával látott el egy sor egyezményt a kivonással kapcsolatos vagyoni, szociális és jogi problémákról.
Jelcin és Landsbergis találkozóján a várakozások ellenére nem került pont Oroszország és Litvánia államközi szerződésének a végére. Az orosz elnök szerint egy hónapon belül megköthető lesz a megállapodás, amelynek bizonyos részleteit illetően „technikai nehézségek” merültek fel. Semmiféle politikai nézeteltérésről nincs szó-hangsúlyozta Jelcin szóvivője.
V.L
MA
BELFÖLDÖN
Januártól több pénz szociális célokra
5. oldal
Bizakodik a Liga
5.	oldal
Csurka hadának a lépése dobog
6.	oldal
Az átmenet nem működhet irányítás nélkül
9.	oldal
Mai magyarok Ausztriában
10.	oldal
Dean Reed rejtélyes halála
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
Magyar-szlovák
esélylatolgatás
2. oldal
A Gajdar-csapat bukása
8. oldal
Nemzetközi kitekintő: A szélsőjobb tegnap és ma
11.	oldal
HOLNAP
Szavazzanak*e a külföldi magyarok?
6. oldal
7. oldal
Magyar témák az amerikai ifjúsági irodalomban
11. oldal A csütörtöki 5	«aő»Nswt
EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából:
Elkészült az expo finanszírozási terve -interjú Barsiné Pataky Etelkával
Dr.Kardos Kázmér:
Nem létezik külön világkiállítási idegenforgalom Hajózás és a tenger -szakkiállítás Genovában A Tacjon expo 93 várható hatásai
A Budapesti Értéktőzsde brókercégeinek listája