﻿I V
Változó vadászmezők - és idők
Az ország helyzete című összeállításunk a 6. oldalon
Ára: 14,50 Ft
SZOMBATI
MEIIJSKLETÜNKBEN:
Szeptemberi
filmújdonságok
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1992. szeptember 19, LV. évfolyam, 222. szám
Az	agy es a szív csatája
Franciaországban
írta: Földes Péter
Tagadhatatlan, hogy minden másképp van Franciaországban is ezekben a napokban, mint ahogy azt az értelemre és a nemzeti érdekekre épülő logika esztendőkön át előrevetítette.
Nem túlzás a szó, hogy 24 órával a vasárnapi népszavazás előtt a hivatásos politikusok szenvedélyes ígérgetései és figyelmeztetési közepette a franciák nagy többségének fejében a szív és az agy csatája folyik az „igen" vagy a „nem" szavazat jegyében.
Érezhetőleg most a többség nem bizonyos abban, mi a holnapi érdeke. Amikor évtizedekkel ezelőtt az évszázad legnagyobb franciája:	De
Gaulle tábornok meghökkentően az Atlanti-óceántól az Líráiig terjedő Európáról beszélt, az szinte csak történelmi vágyálomnak tűnt. Ma már világos, hogy De Gaulle látnoki történelmi szemlélettel vázolta a jövő útját. Szavai és tekintélye nyomán a franciák szívükbe zárták az egységes európa franciás színezetű délibábját. A tábornok azután vereséget szenvedett egy népszavazáson, csalódottan visszavonult, majd meghalt.
Az európai gondolat pedig érett, tovább formálódott és most a maasfrichfi szerződés aláírásával közvetlen megvalósulás küszöbére érkezett. Annak összes politikai, gazdasági és nem utolsósorban nemzeti-érzelmi következményeivel együtt.
Időközben azonban a világ-történelem ismét lépett valami egészen váratlant. A demokrácia eszméi, gazdasági gyakorlata és a történelem iránt érzett igazság legyűrte a Szovjetuniót, felszabadította a rab népeket. Időpontját nem láthatta pontosan senki előre, ilyen gyors megvalósulásban legfeljebb álmodozók vagy hősök reménykedhettek.
A gigászi változás váratlansága és az arra való felkészületlenség, a kommunizmus várt és mégis váratlanul bekövetkezett bukásának kiszámíthatatlan következményei most újra szétfeszítik a jelenkori kereteit és az Európai Unió gyors, teljes megvalósításának lehetőségeit is veszélyeztetik.
Az évtizedekig elnyomott vagy csak visszafojtottan lappangó nacionalizmusok parazsai és tüzei fellángoltak, és sok tekintetben új helyzetet teremtettek Európában és a világban. Az egységes Európát előkészítő gépezet közben tovább működött. A maasfrichfi szerződést, amely valójában a politikailag, gazdaságilag egységes Európai Közösség aranybullája hivatott lenni, aláírták.
De az embereknek és a nemzeteknek nemcsak agyuk, hanem szívük is van, és itt most ismét valami váratlan történt. Joggal remélte a világ, hogy az aláíró országok népei megkönnyebbült mosollyal egyértelműen és visszavonhatatlanul hitelesíteni fogják vezetőik aláírását. Nem így történt. Elsőnek a szelíd, jólétben élő dán nép mondott nemet a népszavazáson a szerződésre. Mintha villám csapott volna a maastrichti tervezett építménybe. A tagországok közül né-
hányban nemzeti múltjuk és jelenkori életük tapasztalataiból eredő ezerféle jogos ellenvetés bukkant fel. Az érvek egyrészt az érzelmek hullámhosszán terjedtek, másrészt pedig a korszerű nemzeti gazdaságok bonyolult érdekösszefüggéseiben és ellentétben gyökereznek.
Ezeket Franciaországban az elmúlt hetek során jól aismert személyiségek nagy hévvel és kitűnő szónoki képességgel tárták a közvélemény elé. A francia pártokban a legkiemelkedőbb személyiségek között teljes megosztottság jelentkezett, viharzó „igenek" és „nemek" zajától hangos hetek óta az ország élete. Voltaire, Napóleon, a „Gloire" hazájában, ahol több mint 10 esztendeje egy tapasztalt politikus, Mitterrand elnök irányítja az ország hajóját. Ő természetesen aláírása és meggyőződése alapján az „igen" híve. Ezekben a napokban valódi politikai, szellemi és érzelmi „polgárháború" folyik. Az igazán francia ebben az, hogy mind a két táborban egyformán keverednek a kortárs francia politikai élet pártjainak és szellemi irányzatának kimagasló képviselői.
A maastrichti szerződést aláíró országok kormányai pedig lélegzetvisszafojtva várják a franciák döntését és latolgatják annak beláthatatlan következményeit Európa közvetlen jövőjére. De ugyanilyen fontosnak ítéli a francia döntést a két nagy versenytárs: az USA és Japán is. Az „igen" és a „nem" érvei egyaránt vaslogikával alátámaszhatók, miközben Európában (is) háború folyik (Boszniában), véres belviszá-lyok, népirtások megvalósulása közepette élünk és aggódunk napról napra. Szomorú történelmi fintor, hogy az Európai Közösség megvalósításának befejező szakasza sokkal bonyolultabb történelmi helyzetben valósulhat meg, mint amikor kialakulása még csak remény volt.
Ez a történelem mai kihívása. A franciák, akik gyakran fásultak a különböző választásokon - ezúttal láthatóan és érzékelhetően részt kérnek és vállalnak a drámai küzdelemből. Szívükkel és agyuk parancsa szerint, nemzeti érzelmeikkel és racionális, jogosan önző gazdasági aggodalmaikkal.
„Aki most nem szól, az nincs is" - hallatszik Párizsban.
S mintha egy XX. századi Shakespeare írta volna a félelmetes forgatókönyvet: alig száz órával a vasárnapi szavazás előtt a Francia-ország nevében aláíró Mitterrand elnököt hirtelen meg kellett operálni. A sebészeti beavatkozás sikeres, de a 76 éves elnök az „igen"-tábor első embere, súlyos beteg.
Lemond? Marad? Mikor? Ha az „igen" vagy ha a „nem" győz? Ez az ő életének nagy titka még ebben a pillanatban. Akárhogyan is lesz, hétfőn reggel az Európai Közösség, Európa, a világpolitika ügye nem áll majd ugyanúgy, minta népszavazás előtt.
Tegyük még hozzá: Európa egyetlen országa, így a mi hazánk számára sem...
Egész Európa jövőjéről döntenek Párizsban a Maastricht-szavazáson
Nem esetén leértékelik a frankot
PÁRIZS - Néhány órával a hivatalos választási kampány befejezése előtt a nagyközönség számára többé nem hozzáférhető bizalmas előjelzések változatlanul a „nem”-mel szavazók táborának győzelmét váiják és rendkívül magas részvételt jósolnak. A jelek szerint a maastrichti szerződés ratifikálása mellett korteskedők minden igyekezete ellenére a hét elejére nem sikerült honfitársaik többségét meggyőzni arról, hogy szeptember 20-án egész Európa jövőjéről döntenek. Vagyis arról, hogy a tét nem belpolitikai.
Talán emiatt csütörtök óta az „igen” tábora stratégiát váltott. Egyre következetesebben hangsúlyozza sajtóban, rádióban és tv-ben, hogy a referendum elvesztésének súlyos következményei lehetnek a francia frank szempontjából. Azt ismételgetik, a francia választók bizonytalankodása nagy szerepet játszik a konvertibilis valuták jelen-
tős részét szerda óta sújtó pénzügyi vihar kirobbantásában. Magyarán szólva a „nem” győzelme előbb-utóbb elkerülhetetlenné tenné a frank leértékelését. Nincs kizárva, hogy az erre irányuló, jól megalapozott „agitáció” hatásos lesz. Vagyis elgondolkodtat több millió választót, akik főként Mitterrand ellen akartak nemmel szavazni.
Tehát a legutóbbi negatív előrejelzések ellenére elképzelhető, hogy vasárnap az „igen” táborának végül mégis sikerül felülkerekednie. Nem lebecsülendő pszichológiai hatással lehet számos ingadozó választópolgárra több ismert és tekintélyes külföldi személyiség határozott állásfoglalása. így Kohl kancellár, Major brit miniszterelnök, sőt Gorbacsov is nyilatkozott és Európa érdekében reméli a maastrichti szerződés rafitikálását.
T.S.
Jól sikerült a magyar-izraeli nyitás
Beszélgetés Haim Herzog izraeli államelnökkel Göncz Árpád látogatása előtt
JERUZSÁLEM - A rendszerváltást megelőző években már újraéledtek a magyar-izraeli kapcsolatok, előkészítve a vi*
szólnak a kereskedelmi kirendeltségről. Göncz Árpád magyar államelnök vasárnaptól négynapos hivatalos látogatást tesz Izraelben Haim Herzog elnök meghívására. Haim Herzog interjút adott a Magyar Nemzet es a Magyar Rádió jeruzsálemi tudósítóinak. Dolgozószobájában magyar-országi benyomásairól, Budapestről, találkozásairól érdeklődtünk, és arról, mi újat hozhat a két ország kapcsolataiban a Magyar Köztársaság elnökének látogatása.
- A két ország közötti nyitás, véleményem szerint, nagyon jól sikerült. A gazdasági kapcsolatok egyre szélesednek és erősödnek, van izraeli befektetés Magyarországon, jelen van izraeli bank Budapesten, és meggyőződésem, hogy az ipar területén is lesznek izraeli részvételek a közeljövőben. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Izrael és Kelet-Európa között a kommunizmus éveiben meglévő problémák egyedül Magyarország esetében különböztek. Már akkor voltak gazda-
sági és kulturális kapcsolataink, amikor a többi kommunista országgal semmilyen kapcsolatunk nem volt. Sőt a magyarok igyekeztek majdnem a normálishoz közelíteni ezeket a kötődéseket. Azt is tudjuk, hogy Magyarország volt az első a szocialista országok közül, amelyik fölvette a teljes körű diplomáciai
kapcsolatokat Izraellel. De már ezt megelőzően is a gazdasági kapcsolatokat, elsőként Magyarországgal rendeztük, még akkor, amikor javában a kommunisták uralkodtak Moszkvában. Ez nem volt könnyű a magyarok számára, s ennek ellenére megtették.
(Folytatás a 3. oldalon)
Határidő: november 30.
Vagyonnyilatkozatot kell tenni
A kormány 1992. november 30-i időponttal vagyonnyilatkozat benyújtását rendelte el - jelentette be Minarik György, az APEH elnöke pénteken a szóvivői tájékoztatón. Vagyonnyilatkozatot kell tenniük mindazoknak, akik 1988. január 1-jét követően adóköteles bevételt szereztek, belföldi vagyontárggyal rendelkeznek és Magyarországon van az állandó lakóhelyük. A nyilatkozat tartalma adótitkot képez.
A vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettségét 1992. január 1 -jei hatállyal az adózási eljárásról szóló törvény vezette be, a benyújtás időpontjáról azonban nem rendelkezett. Ezt pótolandó hozta meg döntését a kormány tegnapi ülésén. Az indoklás szerint a vagyonnyilatkozat az adózás alól kikerültjövedelmek feltárására irányul, egyúttal a jövedelemadó-ellenőrzés jövőbeni statégiai eszközéül szolgál. 1992. november 30-ig annak kell nyilatkozatot benyújtania, aki 1988. január 1-je után személyi jövedelem-adó hatálya alá tartozó jövedelemmel rendelkezett, függetlenül attól, hogy volt-e adófizetési kötelezettsége vagy sem - közölte Minarik György. Az intézkedés gyakorlatilag a teljes fel-
nőttlakosságot - köztük a nyugdíjasokat is - érinti. A nyilatkozat - a takarékbetét és a devizaszámla kivételével - felöleli az állampolgár teljes vagyonát és esetleges tartozásait is. Az adatlap három fő részből áll, melyen az állampolgárok személyi körülményeikről, ingó és ingatlan vagyonúiból adnak számot. Ingó vagyontárgyak esetében a 100 ezer forint értékhatárt meghaladó vagyontárgyakról kell nyilatkozni, míg az ingatlanoknál a szerzéskori értéket kell feltüntetni. Nem kell bejelenteni a 200 ezer forint alatti készpénzt. A devizaszámláról és takarékbetétről nem kötelező vagyonnyilatkozatot tenni, de mint azt az APEH elnöke megjegyezte, az állampolgár érdekében célszerű. Ugyanis ha időközben a devizaszámla- vagy a takarékbetét-megtakarítást vagyontárgy vagy ingatlan vásárlására fordítja, később nehéz lesz bizonyítania, hogy milyen pénzből jutott a vagyonnövekedéshez. Az ingóságok értékétől függetlenül minden esetben vagyonnyilatkozatot kell tenni a tulajdonban lévő személygépkocsiról, gyűjteményekről és műkincsekről. A családok együttes vagyonnyilatkozatot is tehetnek. A vissza-
élések elkerülése végett az adóhatóság a személyi adatokat külön kezeli a vagyonnyilatkozati lapoktól, így még véletlenül sem lehet következtetni arra, hogy ki milyen ingó vagy ingatlan vagyonról tett bevallást. Minarik György hangsúlyozta, a mostani nyilatkozat alapján senkire sem veinek ki újabb adót, azt csupán adó-ellenőrzés céljából rendelték el. Mint mondta, az adóhatóság ellenőrzése alól az elmúlt egy-két évben körülbelül 100 milliárd forint jövedelem csúszott ki, s ennek feltárását szolgálja az intézkedés. A nyilatkozathoz szükséges formanyomtatványokat az adóhatóság ingyen küldi ki, s a visszajuttatásáért sem kell fizetni.
Juhász Judit kormányszóvivő bejelentette, hogy tárgyalások kezdődtek az Európai Haydn-Mozart Mesterképző Zeneakadémia magyarországi létesítéséről. A kormány a tárgyalásokhoz megadta a szükséges felhatalmazást. A zeneakadémiát a fertődi Esterházy-kastélyban kívánja működtetni a prágai Mozart Alapítvány, ennek fejében magára vállalta az épület felújítási költségeit.
(cseke)
MA
BELFÖLDÖN
Levél Meciarhoz
4.	oldal
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Bácskai Tamás:
Hét szűk esztendő?
5.	oldal
Kádár Béla:
Két év mérlegen
9.	oldal
Pilinszkyről - itt és most
10.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Jelcin cáfolja Ruckoj kormányfői kinevezését
2.	oldal
Tóm Lantos visszautasítja a szélsőjobboldali vádakat
3.	oldal
Üzenet földrészünk keleti felének
Franciaország az urnák előtt című összeállításunk a 8. oldalon
Abortuszvita: A tét maga a humanizmus
6. oldal
Páskándi Géza a magyar dráma napján
9. oldal