﻿/
Ara: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. szeptember 21., LV. évfolyam, 223. szám
IMF
igen, nem
Ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) makacsul ragaszkodna a szerződés betűjéhez, fel kéne mondania a Magyarországgal 1991-ben megkötött hároméves hitelmegállapodást. Elsősorban azért, mert a költségvetési deficitünk iával meghaladja az elvártat. Eredetileg ugyanis az IMF azt a feltételt szabta, hogy az állam túlköltekezése 199lP>en nem lehet több a bruttó nemzeti termék (GDP) 1,5, 1992-ben pedig a 0,5 százalékánál, amit azonban később 2,3 százalékra módosítottak, elfogadván, hogy az idei hiány körülbelül 70 milliárd forintnál megáll. De hol vagyunk már ettől! A költségvetési mínusz az év végére, a realisták szerint, akár 200 milliárdra is felduzzadhat, ami a - tavalyihoz képest kisebbnek ígérkező - GDP-nek a 7-8 százaléka már. Ez pedig veszélyes a hitelező és a kölcsönt felvevő számára egyaránt.
Aligha véletlen, hogy 1992 harmadik negyedévében az idei évre szánt mintegy 230 millió dolláros kölcsönkeretből egy fillért sem hívhattunk le. (Most tavasszal a múlt évre járó utolsó részletet vettük fel.) Az IMF azonban a nyári, valójában színfalak mögötti tárgyalások után nem mondott határozott nemet, sőt, mint később ki-szivárgott, egyértelműen a magyar fél tudomására hozta, hogy az idei keret is megvan. Ám csak akkor vehető fel, ha elkészül a jövő évi költségvetés, vagyis kiderül, hogy a kabinet milyen programmal kívánja megfékezni az állam-háztartási, illetve a társadalombiztosítási hiány gyarapodását, és erre a tervre az IMF is rábólint.
Nem kevesen hiszik: bizonyára az IMF ismét engedni fog; nem csak presztízsből - hazánkat továbbra is kirakatországként kezelik s nem akarják a jó kapcsolatot megszakítani -, hanem eredményeink miatt is. Kétségtelen, a Valutaalap a minap közétett éves jelentése elismerően szól Magyarország külső fizetési mérlegének javulásáról, a magánvállalkozások és a nyugati kivitel erőteljes növekedéséről. Viszont - és ezt is rögzítették - a privatizáció lassúbb a vártnál, a belső pénzügyi egyensúly egyre labilisabb, a termelés visszaesése nem állt meg, vagyis a közösen kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni.
Mindez bizony nehézzé teszi pénzügyminiszterünk ma kezdődő tárgyalásait: nem tudható, hogy az IMF a pozitív vagy a negatív változást tartja fontosabbnak. Az ellenben biztosnak tetszik, a közelmúlt történései is ezt igazolják, hogy stabil hátország, azaz dinamikusan fejlődő, eredményeket elérő belső gazdaság nélkül a külgazdaság sikerei nem tarthatnak örökké, a ma eredményeit túlértékelve, csak erre alapozni egy nemzetgazdaság jövőjét hiba, önámítás.
Hallani olyan véleményeket is, hogy azért nem szorgalmazta erőteljesebben a magyar kormány az esedékes hitelek felvételét, mert nincs is arra már égetően szükségünk. Devizatartalékunk szépen felduzzadt, elérte az ötmilliárd dollárt, érdemes tehát azon is elgondolkodni, hogy ezt a tekintélyes summát tartozásaink tempósabb törlesztésére vagy a gazdaság élénkítésére fordítsuk. Meditálni persze kell, nem megfeledkezvén azonban arról, hogy e tartalék csak látszólag imponálóan nagy, hiszen félévnyi import fedezetére elegendő. Ugyanakkor a Valutaalap nyújtotta hitelek kamata kedvező, és még közel sincs a honi gazdaság abban a helyzetben, hogy erről elegánsan lemondhatna. Ha viszont a tekintélyes IMF mondana nemet, elriasztaná, bizalmatlanná tenné a nemzetközi pénzvilág más hitelezőit is, például a Világbankot - főhetnénk tovább a saját levünkben.
Horváth L. István
PÁRIZS - A várakozásnak megfelelően igen szoros a francia népszavazás végeredménye: pontosan húsz órakor a rádió- és televíziós állomások egyszerre jelezték, hogy a különböző közvélemény-kutatói intézetek felmérése szerint a szavazáson részt vevők 51,5 százaléka igennel válaszolt a feltett kérdésre. Azaz helyesli a maastrichti szerződés ratifikálását.
Néhány perccel később elkezdődtek a politikai viták, amelyeken a különböző pártok vezetői vettek részt. A közönség érdeklődését leginkább bizonyítja, hogy a szavazásra jogosultak közel 70 százaléka járult az urnákhoz, ami Franciaországban igen magas. Az első nyilatkozatok kivétel nélkül hangsúlyozzák, hogy az igenek győzelme lehetővé teszi az Európai Unió építésének többé-kevésbé zavartalan folytatását. Ám azonnal hozzátették, hogy nem belpolitikai esemény történt, tehát az igen győzelme nem Francois Mitterrand elnök személyes győzelme. Ezt az igennel szavazók táborából Simoné Weil asszony, a strasbourgi parlament volt elnöke, valamint Nicolas Sárközi, a gaullista RPR egyik vezetője is megerősítette.
Magas részvételi arány a népszavazáson
Győzött az „igen” Párizsban
„Kevésre elegendő”, mondotta Jack Láng a kormány egyik legbefolyásosabb tagja, amikor értesült a még nem végleges eredményről. Nyilvánvaló, hogy 51,5 százalék nem tekinthető fölényes győzelemnek, hiszen a nemmel szavazók száma magas. Ennek ellenére az eredmény rácáfolt a hét közben terjesztett bizalmas jellegű előrejelzésekre,
(A Deutsches Allgemeines Sonntagsbhtt rajza)
amelyek szinte kivétel nélkül a „nem” győzelmét jósolták. Valószínűleg sikeres volt a kormány stratégiájának általunk 48 órával ezelőtt jelzett változtatása. Azaz a francia választók nem jelentéktelen részére hatott az érvelés, hogy a „nem” győzelme, a frank leértékeléséhez és a mostaninál is súlyosabb nemzetközi pénzügyi bonyodalmakhoz vezetne.
Antall-nyilatkozat televízióban
Középen kell tartani az ország kormányrúdját
Soha nem mondtuk azt, hogy az átmenet
könnyű lesz, hogy itt két év alatt kánaán lesz -mondta Antall József A hét című politikai műsornak vasárnap adott interjújában. Azt ígértük, hogy a működőképesség megtartása mellett átalakítjuk a gazdaságot úgy, hogy majdan virágzó gazdasággá váljék. Az interjút készítő Stefka István közbevetésre hozzátette: az ellenzéknek az a dolga, hogy a kormány munkáját bírálja, csődpolitikáról beszéljen. Az azonban tény, hogy Magyarország működőképes ország maradt. A jogállami intézmény-rendszer jól működik, azonban az Országgyűlés törvényalkotó „rekordja” mellett is vannak bizonyos területek, amelyek nincsenek jól szabályozva. Az elmúlt hetekben „mérgezik a levegőt” bizonyos kijelentések: felelős politikusok jelentik ki, hogy Magyarországon az antiszemitizmus, régi és újfasiszta elemek jelennek meg, s hogy a kormány jobbra tolódik. Stefka István ezen kijelentésére Antall József elmondta: könnyű ilyen vádakat mondani. A kormány azonban igenis a centrumban áll. Nincs szó jobbra tolódásról, a kormánykoalíció a legkövetkezetesebben folytatja mindenfajta jobb- és baloldali szélsőséggel szemben álló politikáját, ha ilyen jelentkezik. Magyarországon él a legnagyobb zsidóközösség, s Párizstól keletre hazánkban működik az egyetlen rabbiképző: nem történhet semmi olyan, amely e közösségben fenyegetettségérzetet kelthet. De ki kell mondani: a zsidókérdésről Auschwitz után nem lehet úgy beszélni, mint azelőtt, s szocialista eszmékről sem lehet Recsk és az intemálótáborok után úgy beszélni, mint azelőtt. Csak az ítélheti el az egyiket, aki mindkettőt elítéli.
Az úgynevezett weimarosodásról Antall József elmondta: e fogalmon azt kell érteni, ha a középpártokat lejáratják, és ezáltal tömegbázist kaphatnak a szélsőséges nézetek. Ha a demokratikus középerők és az alkotmányosság kereteit lerombolják, ha a parlamenti vagy a parlamenten kívüli ellenzék lejáratja a középerőket - ha úgy tetszik, akár önmagát is -, akkor beszélhetünk weimarosodásról.
Az MDF szétszakadásával kapcsolatos vágyak többször elhangzottak vetélytárs politikai erők részéről, ez azonban nem fog bekövetkezni - mondta a miniszterelnök. A Magyar Demokrata Fórumot alkotó nagy többség a középerőt jelenti, s ha vannak is - kár lenne tagadni - komoly viták az egyes csoportok között, azt pontosan tudják: az MDF a kormányzati felelősséget vállalta. Az ellenzék is tudja, hogy az ország külföldi megítélése húsba vágó kérdés: fontos, hogy Magyarországon stabilitás legyen.
Nem tekintem a magam vereségének a média körül kialakult háborút, aligha én voltam e helyzet előidézője - folytatta Antall József. Véleménye szerint a kialakult vitában döntése - a rádió és a televízió elnökének felmentésére tett javaslata - alkotmányjogilag alátámasztott, álláspontját igazoltnak tekinti. A média vezetői ellen tüntetők nem szélsőségesek, nem szélsőjobboldaliak, hanem csak azt akarják kifejezésre juttatni - függetlenül attól, hogy jelszavaikkal vagy egyes jelzőikkel egyetért-e az ember vagy sem -, hogy a jogállamiság működésében meglévő zavarok nemkívánatos jelenségekhez vezethetnek. Az MDF-ben a médiaügyről teljes az egyetértés, hiszen éppen az a
JERUZSÁLEM - Vasárnap délelőtt pontban fél tizenegykor gördült be a zászlódíszbe öltözött Ben Guri-on repülőtérre a Magyar Köztársaság elnökének repülőgépe. Göncz Árpáddal együtt érkezett hivatalos kísérete, valamint újságírók, tévések és üzletemberek. Fogadására a repülőtéren megjelent Micha Charis kereskedelmi és iparügyi miniszter, a kormányzó Munkapárt főtitkára, aki kitűnően beszél magyarul, erdélyi születésű. A rövid repülőtéri fogadás után - amely Izraelben sohasem a protokolláris köszöntés - a köztársasági elnök és kísérete a magyar és
Magyar zászlók a Dávid király útján
Göncz Árpád Izraelbe érkezett
izraeli zászlókkal fellobogózott Jeruzsálembe hajtatott, egyenesen a szálláshelyre, a Dávid Király Szállodába.
Fél egykor a knesszettel, azaz az izraeli parlamenttel szembeni Rózsakertben volt a ceremoniális fogadás, díszőrséggel, himnuszokkal és kö-szöntőbcszédekkel. Itt várta már a Magyar Köztársaság elnökét Haim llerzog államelnök, valamint az izraeli miniszterelnök Jichak Rabin, a knesszet elnöke, Sevach Weisa és a kormány valamennyi minisztere. Ezt követően szűk körű ebéd következett Haim llerzog rezidenciáján a magas rangú vendégek tiszteletére. A rövid
délutáni pihenőt követően Izrael államalapító eszméjének és államiságának kidolgozója, a cionizmus gondolatának a megteremtője, Herzl Tivadar síremlékét koszorúzta meg a Magyar Köztársaság elnöke a Herzl-hegyen. Teodor Herzl, azaz Herz Tivadar 1860-ban született Budapesten, a híres evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd Bécsben tanult tovább az egyetemen. Ott hallott a Párizsban zajló Dreyfuss-pcnól, amely a zsidóság problémái felé irányította figyelmét. Fő műve a Ju-denstaat, a Zsidó Állam, egyben a cionizmus alapműve, így maga Herzl
De csak a következő hetekben fogjuk megtudni valójában mi történt, hiszen a szokásnak megfelelően a specializált közvélemény-kutató intézetek alaposan „átvilágítják” a választókat. Amikor e sorokat diktálom, még javában tartanak a különböző tévé- és rádióállomások által szervezett viták; mind részletesebb statisztikai kimutatások érkeznek a helyi eredményekről. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az eredmények alakulásában nagy szerepe volt az ottani polgármester vagy megyei képviselő személyének. így például a szocialista párton belül törpe kisebbségben lévő és a „nem”-re szavazó Jean-Pi-erre Chevenement volt hadügyminiszter, Belfort első embere mögött sorakozott fel a város választóinak 55 százaléka. Ugyancsak magasabb az országos átlagnál az igenre szavazók száma, ahol a helyi polgármester a másik táborhoz tartozott.
Végeredményben az „igen” épp hogy győzött, tehát nem fenyegeti Franciaországot politikai és főleg pénzügyi válság. De a győzelem mértéke közelről sem elegendő, hogy az „igen” hívei örömünnepet üljenek. Legfeljebb a megkönnyebbülésük visszhangja az ország határain túl is hallható.
Thomas Schreiber
Debreczeni József lépett fel ez ügyben Göncz Árpád ellen, akinek most Csurka Istvánnal van vitája. Ez a vita arról szól, hogy az MDF irányába milyen nézetek férhetnek bele.
Magyarország külföldi megítélését mindenfajta vita befolyásolja, ezért nagy a felelősségük azoknak, akik olyan politikai eszméket és gondolatokat közvetítenek, amelyek félremagyarázhatók vagy tévesek és ártalmasak. Ugyanúgy árt azonban Magyarország politikai megítélésének az, aki ezt kihasználva elferdíti vagy felnagyítja az adott gondolatot, s egy általa károsnak nevezett jelenség bemutatásával Magyarország képét elrontja.
Nekünk az a dolgunk - mondta végül -, hogy olyan politikát folytassunk, amely nem ad tápot a szélsőséges eszméknek: az a dolgunk, hogy az ország kormányrúdját középen tartsuk. De ehhez arra is szükség van, hogy a sajtóban ne találkozzunk folyamatos csúsztatásokkal, a rádióban ne hangozhasson el folyamatosan lejáratás. Az a kormánykoalíció, amely a választáson többséget szerzett, nem túlsúlyra törekszik - nem akarunk pártrádiót vagy párttelevíziót -, de megengedhetetlen, hogy az objektív hírközlés ne legyen biztosítva, s hogy pszichikai és lelki terrornak legyenek kitéve azok, akik a kormányt támogatják. A diktatúrában ellenzékinek nehéz lenni, a demokráciában pedig kormánypártinak, mert soha nem népszerű a kormányt védeni. Megengedhetetlen azonban, hogy a televízió és a rádió ne biztosítsa a megfelelő tényközlést. Azért kívánjuk a két elnök felmentését, mert ezt nem biztosították - fejezte be végül Antall József.
(s. n.)
BELFÖLDÖN
Csurka visszavonul az „első vonalból”?
Több tízezres tüntetés
a „szabad magyar tájékoztatásért”
4. oldal
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Csörgits József:
Mohács utáni állapot
Farkas Elemér:
A reménység földje
Páskándi Géza
napjan
9. oldal
Bemutatkozik a tőzsde új igazgatója
KÜLFÖLDÖN
Tivadar a zsidó állam egyik legfontosabb jelképévé vált. Mindössze 44 évet élt, de rövid élete során mindent elkövetett, hogy már a századforduló után létrejöjjön az akkori Palesztina helyén Izrael állama. Miniszterekkel, miniszterelnökökkel tárgyalt, de nagy álmát már nem tudta megvalósítani. Érdemes megjegyezni, hogy legjobb barátja és munkatársa mindvégig az ugyancsak magyar származású Nordau Miksa, azaz Max Nor-dau volt, akinek emlékét, akárcsak Herzlét, utcák, terek neveiben őrzik országszerte.
(Folytatás a J. oldalon)
A kommandósügy visszhangja
A BT javasolta Belgrád „félkizárását” az ENSZ-ből
A franciák igent mondtak
az Európai Unióra
Összeállításunk a 3. oldalon
HOLNAP
A vezérjelölt: Romhányi
6. oldal
A Szent János Kórház keresztjei
Comenius és a Rákócziak
11. oldal
31
p.'l