﻿Magyar kutatók a Szaharában Morbus Hungaricus Néplexikon: az abházok
Tudomány rovatunk a 14. oldalon
Ára: 14,50 Ft
Magpr Nemzet
Expofórum
mellékletünkben:
A világkiállítás biztonságáról és tűzvédelméről Kereskedelem a KGST romjain j Kevés az információ, az előkészítés késik
ALAPÍTÓ™: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1992. szeptember 24., LV. évfolyam, 226. szám
Tüntetések
évadján
Kamionok zárták el az utakat, kényelmetlenséget okozva küi- és belföldinek. Szemét borította a máskor pedánsan tiszta utcákat. Tüntetők valami mellett és valami ellen. Nem nálunk, hanem a parlamenti demokráciát jó ideje gyakorló Franciaországban, Németországban vagy akár Angliában. A demonstrációk célja: nyomásgyakorlás. Kormányra, munkaadókra, pártokra. A civil társadalom egy-egy rétege juttatja kifejezésre elégedetlenségét, követelését. A megmozdulások s a velük egy időben zajló tárgyalások változó ered-
ményt hoznak. Senki nem vitatja viszont a polgár tiltakozáshoz való jogát. Ami egyúttal beismerése annak, hogy a legjobban működő demokratikus intézményrendszer sem képes minden konfliktust megelőzni. Nem érvényesülhet automatikusan és egyidejűleg az összes érdek, még az sem bizonyos, hogy magától eljut a törvényhozásba. A demokrácia működési zavara? Vagy inkább a zavarelhárítás eszköze? Mindkettőre akadt példa az elmúlt évtizedekben.
Tüntetések évadját éljük. Egyéni, kiscsoportos és többezres demonstrációk követik egymást. Jelentőségüket és tanulságaikat próbáljuk megítélni. A nevezetes taxisbio-Icádról több tucat elemzés, tanulmány készült. Az akkori kormányzati magatartásról, a résztvevők szándékáról és a megmozdulás következményeiről. Utólag is elgondolkodtató, hogy miként vált az áremelés elleni tiltakozásból általánosabb elégedetlenségi mozgalommá, jelentős támogatással és a kormány melletti ellentüntetéssel. Majd két évvel az esemény után kimondható, hogy általa nem került veszélybe, nem is gyengült a demokrácia. Megismertük a parlamenten kívüli nyomásgyakorlás lehetőségét és korlátáit. Azóta jó néhány békés ütközet lezajlott. A Torgyán-felvonulás a szervező rokon- és ellenszenv indexét tükrözte, valamint azt, hogy jelszavaival kikre van hatással. A dolog pikantériája: koalíciós partner vitte híveit az utcára a kormány lemondatásáért. A mostani médiaellenes tüntetéseknek úgyszintén különös vonása, hogyMDF-képviselők a vezérszónokai. Föllépésük indoka, hogy a parlamentben nem tudnak érvényt szerezni a választások által kialakított többség akaratának. Az alkotmány, a demokrácia sérelmét látják a televízió és a rádió működésében. Félelmüknek adnak hangot, miközben bizonytalanságot keltenek a törvényes eszközök parttalan értelmezésével. Egyelőre ez is csak szó. Nincs erőszak, nincs provokáció. A demokrácia zavara vagy a demokrácia megzavarásának szándéka nyilvánul meg? Vagy mindkettő együtt?
Mindenesetre groteszk, hogy majdnem egy évvel a Demokratikus Charta sommás kormányzati elutasítása után némely kormánypárti politikusok szerint demokrácia mégsem létezik, Jegalábbis a médiumokat illetően. És szerintük nem jut érvényre a többségi akarat, mert a békés átmenet, a jogállamiság keretei gátolják. Magyarán a demokratikus átalakulás, a törvények által szabályozott rendszerváltozás nem kielégítő, más eszközök lehetnének célravezetőek. A cél szentesíti az eszközt. Ettől a felfogástól immár elhatárolódott a kormányfő, a parlament, de képviselőinek hangereje mindezek ellenére nem csökken. Logikus és szükségszerű az ellendemonstráció, amit a Demokratikus Charta hirdetett meg. Nem tudni még, mekkora tömeget felsorakoztatva. Nem tudni, mert kiszámíthatatlan, hogy ébresztettek-e félelmet a többségre hivatkozó szónoklatok. Legyünk optimisták: a demokráciát a szélsőségtől védők békésen tüntethetnek.
Maros Dénes
Kétoldalú szabadkereskedelmi egyezményt ír alá Magyarország és Lengyelország
-jelentette be Hanna Suchocka és Antall József Budapesten
(Munkatársunktól)
A visegrádi keret a jövőben
egyfajta koordináló, egyeztető politikai klubként funkcionálhat, a konkrét együttműködést azonban célszerűnek látszik kétoldalú alapra helyezni -hangsúlyozta budapesti tárgyalása után Antall József és Hanna Suchocka. Ebben a szellemben szabadkereskedelmi egyezmény január elsejei életbe léptetéséről egyezett meg a két miniszterelnök, s a küldöttségek beruházásvédelmi és a kettős adóztatást kizáró szerződést írtak alá.
Csaknem háromórás eszmecserét folytatott szerda délelőtt Antall József kormányfő és Hanna Suchocka, a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó lengyel miniszterelnök asszony. A két kormányfő először szűk körű megbeszélést tartott, majd a tágabb kíséret részvételével plenáris tárgyalásra ültek le.
(Folytatás a 3. oldalon)
Közvetlenül a közgyűlési kizárás előtt
Panics kérte az „új Jugoszlávia” ENSZ-felvételét
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Először tártak ki egy tagállamot az ENSZ-köz-gyűlés munkájából: 127 szavazattal hat ellenében, 26 tartózkodással elvették Belgrád-tól a volt Jugoszlávia helyét, s kötelezték felvételi kérelem benyújtására, amit a döntés ellen felszólaló Panics még a voksolás előtt be is jelentett.
Továbbra is tépdesi a folyóparti szél Jugoszlávia lobogóját az üvegpalota előtti zászlósorban, az ENSZ-közgyűlés nagytermében is maradt az országjelölő tábla, ám a mögötte lévő székekből kedden késő este (magyar idő szerint szerdán hajnalban) Belgrád diplomatáinak fel kellett állniuk. Hiába próbálta a New Yorkba repült Panics kormányfő hétfőn este lebeszélni e kizárásról az öt BT-tag nagyhatalmat, s szólalt fel a közgyűlésben rögtön azután, hogy a brit ENSZ-képviselő előterjesztette a közben már negyvenöt támogatóra lelt határozati javaslatot. S bár Sir
Dávid Hannay nyomatékkai említetté, nincs itt szó „büntetésről”, s jobb lett volna, ha ilyesmire nem is kerül sor, Szerbia-Montenegró nem lehet a megszűnt Jugoszlávia örököse, ugyanolyan elbírálásban kell részesíteni, mint a többi tagállamot. Békeszerető és ENSZ-vállalásait megtartó országként Kis-Jugoszlávia kérheti tagfelvételét, s Biztonsági Tanács fontos jelzést adott azzal, hogy három hónapon belül kész ezt megfontolni. Sakkszerető nép képviselőjeként Panics rögtön lenyomta az óra billentyűjét: formálisan megkérte a tagságot „az új Jugoszláviának”, amely - tudatta a szavazás előtt - továbbra is együttműködik a világszervezettel, bárhogyan dönt is a közgyűlés. Hangoztatván, hogy a probléma nem Belgrádban van, hanem Szarajevóban, s hogy ő is „rettenetes, elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan gyakorlatnak” tartja az etnikai tisztogatást, Panics e szörnyűség megfékezését, sőt visszacsinálását sürgette, „bárhol fordult is elő”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Számvevőszéki vizsgálat indul az OIH-nál
A miniszter nem fogadta el az elnök lemondását
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az Országos Idegenforgalmi Hivatalnál zajló számvevőszéki vizsgálat lezárásáig nem tervez változást a hivatal élén - közölte az MTI-vel szerdán a tárca szóvivője azzal kapcsolatban, hogy Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter nem fogadta el Kardos Kázmér lemondását a hivatal elnöki tisztéről.
A minisztérium tényként állapította meg, hogy az Országos Idegen-forgalmi Hivatal jelentős kormányzati feladatok megoldásában nem tudott maradéktalanul helytállni. Az Idegenforgalmi Alap kezelését illetően a tárca teljes körű vizsgálatra kérte fel az Állami Számvevőszéket, ugyanis az eddigi vizsgálatok már feltártak bizonyos vezetési és gazdálkodási hiányosságokat. Jelenleg azonban semmilyen jei nem utal arra, hogy személyes előnyszerzés motiválta volna a vezetőség munkáját.
A minisztérium azonban a felelősség érvényesíthetősége érdekében nem tervez személyi változást az intézmény élén.
„Minden állampolgár egyenlő fia a hazának”
Interjú Ion Iliescu román elnökkel
A második elnöki megbízatásra pályázó Ion Iliescu 1930. március 3-án született Oltenita dunai kikötővárosban. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Bukarestbe folytatta. A fővárosi műegyetemen és a Moszkvai Energetikai Intézetben szerzett mérnöki diplomát. 1955-től az Energetikai Tervező- és Kutatóintézetben dolgozott, 1967-től ifjúságügy i miniszter, 1971-ben az RKP KB propagandakérdésekkel foglalkozó titkárává választják, de hat hónap múltán nézeteltérése támad Ceausescuval; Temes megyébe küldik. 1974-ben „kinevezik” az RKP iasi megyei szervezete első titkárának. E tisztséget 1979-ig tölti be. 1984-ben az Országos Vízügyi Bizottság elnöke, majd a Műszaki Kiadó igazgatója. 1989. december 22-én a Nemzeti Megmen-tési Front nevében bejelenti a diktatúra megdöntését, azt követően előbb az NMF Tanácsának elnöke, 1990 februárjától az 1990. májusi választásokig a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsának elnöke. A közel fél évszázad után megrendezett első szabad választásokon a szavazatok 85 százalékának birtokában jut első elnöki megbízatása birtokába.
- Elnök úr, ön lényegében az 1989 decemberi fordulat óta az ország első számú politikusa. A választó-polgárok elsöprő többsége emelte az elnöki tisztségbe, ugyanakkor százezrek tiltakoztak megválasztása el-
len, később népszerűsége megcsappant. Megfordult valaha is fejében a gondolat, hogy lemondjon?
-	Nem. Határozottan nem. Nem vagyok az az ember, aki meghátrál a nehézségek előtt. Nehéz gyermekkorom volt, saját erőmből küzdöttem fel magam, a sors tehát megedzett. Bár szüntelen támadásoknak voltam kitéve, pillanatra sem hátráltam meg.
-	Ha visszapörgetnénk az eseményeket mondjuk ezer nappal, mit tenne másként? Hol és miben tévedett?
-Első „gyenge” pillanatom 1990. január 12-re tehető, amikor a tüntetők nyomására két olyan törvényértékű dokumentumot írtam alá, amit már másnap megmásítottam. Az egyik az RKP feloszlatását, a másik a halálbüntetés bevezetését írta elő. Egyik sem felelt meg az európai jogi normáknak, ellenkezett a tolerancia elvével. Aztán ott vannak a marosvásárhelyi események. Még március első napjaiban befutottak hozzám olyan információk, hogy a 15-i ünnepségek Erdélyben netán bizonyos feszültségekhez vezethetnek. Olyasmit is hírcszteltek, hogy tíz- meg tízezer magyar állampolgár készül átlépni a határt, ami főleg a nyugati városokban. Nagyváradon, Szatmárnémetiben kelthet zavart. Többen tanácsolták, utazzam Marosvásárhelyre. Nem lehetett azonban tudni, hogy a három város közül melyikben mérgesedik el a hely-
Az IKM a Számvevőszék munkáját semmilyen formában befolyásolni nem kívánja, ezért a vizsgálat lezárásáig az ügyhöz nem fűz további megjegyzést.
Kardos Kázmértól több információt kértünk: a rádió reggeli hírműsorában közreadott interjúban ugyanis elmondta, hogy az OIH egyedül maradt elképzeléseivel, pontosabban a Világkiállítási Iroda elérhetetlensége miatt nem tudott elkészülni időben az idegenforgalmi koncepció. A hírműsorban nyilatkozta az elnök azt is, hogy az idegenforgalmi terület kezelése nem megoldott; szakminisztériumi vagy egyéb, elismertebb formában viszont a súlyának megfelelően szerepelne az ágazat.
Ezt a nyilatkozatot az elnök egyelőre nem kívánta kiegészíteni.
A fenti MTl-hírhez azonban hozzáfűzte: mind ő, mind munkatársai nyugodt lélekkel állnak az ÁSZ-vizs-gálat elé.
P.K.A.
BELFÖLDÖN
Osztapenko búcsút intett
5.	oldal
Választás előtt
az RMDSZ
6.	oldal
Alkotmányos válság
alkotmány
7. oldal
Találkozás a szegedi szurkálóval
7. oldal
ANosztyfiú a Nemzetiben
10.	oldal
Könyvesház
11.	oldal
KÜLFÖLDÖN
zet, így az NSZIT részéről mindegyikbe küldtem megfigyelőt. Ugyanakkor az RMDSZ részéről biztosítottak, hogy Marosvásárhelyen március 15-e megünneplése csendben és rendben fog lezajlani. Mivel számos más feladatot is el kellett látnom, a várossal csak telefonon tartottam a kapcsolatot. Lehet, egyszerű jelenlétem Marosvásárhelyen megelőzhette volna az összecsapásokat. Ez olyan feltételezés, amin azóta is sokat töprengtem, de most sem vagyok biztos abban, hogy a történések más irányt vettek volna. Higgye el, nem félelemből, nem gyávaságból döntöttem így, mint azt sokan a szememre vetették.
-	A diktatúrát, mondhatni, egy emberként döntötte meg az ország lakossága. Később feszültségek keletkeztek az etnikumok között. Mi az ön álláspontja a kisebbségi, a nemzeti kérdésben?
-	Vallom és számtalanszor hangot adtam annak az elvnek, hogy az ország minden állampolgára nemzetiségi hovatartozásra, vallásra való tekintet nélkül egyenlőfia e hazának. A legnépesebb kisebbséggel, a magyarral a románság ezer éve él együtt e tájakon. Úgy vélem, egész történelmünkre, a Magyarországgal való kapcsolatainkra, leszámítja a feszültség ritkább pillanatait, a jó viszony, az együttműködés jellemző.
(Folytatás a 3. oldalon)
Vietnam új elnöke
2. oldal
Göncz Árpád befejezte izraeli látogatását
HOLNAP
Hungarológia: a magyarság megismerése
A demokrácia kihívása és a nemzeti liberálisok
(Kerekasztal Balázsi Tiborral, Debreczeni Józseffel és Furmann Imrével)
7. oldal
A szellem lehetőségei
Szlovák szakértői anyagok a vízlépcsőről
1
£
