﻿Szlovák szakértői anyagok a vízlépcsőről
Környezetvédelem rovatunk a 11. oldalon
Ára: 14,50 Ft
Magyar Nemzet
Nemzeti liberálisok a politikai válság megelőzéséről
(Kerekasztal Balázsi Tiborral, Debreczeni Józseffel és Furmann Imrével
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. szeptember 25., LV. évfolyam, 227. szám
A kék tabletta
Néha már az az érzésem, úgy hordozza magával a gyógyszerválságot a magyar egészségügy, mint Kundera regényhőse a titokzatos kék tablettáját. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő társadalom-biztosítást a túlhízott gyógyszertámogatási kiadások szinte agyonnyomják, gond van a patikaprivatizációval, a gyártással... Sem a magas gyógyszeráraktól nyögő betegek, sem az alacsony gyógyszerárak miatt kiáltozó gyártók nem gondolnak ilyenkor arra, a gyógyszer jó szer, legalábbis a szó etimológiáját illetően.
A pangó piacra panaszkodó gazdasági szakemberek időnként irigykedve néznek a gyógyszergyártókra, hiszen ez az iparág igazán nem panaszkodhat a kereslet hiányára. Beteg nemzet vagyunk, nemcsak egészségünkkel van baj, hanem életmódunkkal is, s így gyakran választjuk a konfliktusok feloldása helyett a cigarettát, az alkoholt vagy a nyugtató pirulákat, hogy azután egyre biztosabb látogatóivá váljunk a patikáknak. Gyógyszerfaló nemzet vagyunk, a kereslettel tehát nem volna baj, ha szokványos viszonyok közötti piaci akcióról lenne szó. Csakhogy itt minden levél gyógyszer megvásárlásánál a vevő és az eladó között ott magaslik a társadalombiztosítás a saját szempontjaival, a saját szűkre szabott költségvetési keretével.
Pedig nem lenne okunk panaszra, mert a magyar gyógyszer-piacon sosem látott kínálatbővítés zajlott le az elmúlt két évben, aminek eredményeként ma már mindannyian a legmodernebb nyugateurópai készítményeket fogyaszthatjuk. Csakhogy ez a kelet-euró-
pai piac összeomlása miatt nehéz helyzetbe kerülő gyógyszeriparunknak még nagyobb kihívást je-
lent. Köztudomású, a KGST éléskamrája és patikája voltunk, s ez nem kis részben annak köszönhető, hogy a magyar feltalálók igen nagy sikerrel fedezték fel, hogyan lehet a leghatásosabban utánozni a drága nyugati gyógyszereket. Ez a Tehetőség mára megszűnt. Hátrányunk csak nő, mert a magyar és a nyugat-európai kutatók nemcsak egészen más kutatási kerettel gazdákodhatnak, de a laboratóriumok felszereltségében is van némi különbség. S a társadalombiztosítás leginkább az olcsóbb, régen gyártott magyar készítmények árát képes alacsonyan tartani.
Összesen százszázalékos gyógyszer-áremelkedésre lenne szükség az idén, ha nem sikerül valahonnan előkeríteni a társadalom-biztosítás gyógyszerkeretéből hiányzó összeget. S ez elrémítő szám, hiszen alig néhány héttel ezelőtt szöktek fel a gyógyszerárak. A társadalom alacsony jövedelmű rétegeinek nyomására viszont lehetetlen az Európában példa nélkülien magas gyógyszer-ártámogatás csökkentése. A jelenlegi magas kiadások jelentős része szociális jellegű, hiszen a legnagyobb gyógyszerfogyasztók az idős emberek, s a jelenlegi nyugdíjak nem teszik lehetővé a magasabb gyógyszerárak megfizetését. Egyetlen társadalombiztosítónak sem lehet feladata a lakosság szociális támogatása. Ez az állam kötelessége.
A gyógyszergyártók most zajló országos konferenciáján tehát mindannyiunkra kiható döntések születhetnek. Az minden érintett előtt nyilvánvaló: szakmai összefogással sikerülhet csak megvédeni a magyar gyógyszerügy eddigi eredményeit.
Élő Anita
Antall József a meghívottak között
Ma avatják fel a Rajna-Majna-Duna-csatomát
Bonnból jelenti az MTI: A Raj-na-Majna-Duna-csatoma pénteki felavatásával a Német Szövetségi Köztársaság egyik legnagyobb beruházása zárul le. Az európai víziút-há-lózat szempontjából a csatorna jelentősége abban áll, hogy 15 európai államot köt össze - hangsúlyozta a Handelsblatt csütörtöki mellékletében Günther Krause német közlekedési miniszter, abból az alkalomból, hogy pénteken átadják a forgalomnak az immár teljes hosszában használható csatornát.
Az avatásra hivatalos Antall József miniszterelnök és Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is. Délelőtt a Nürnbergi Mesterdalnokok csarnokában kezdődik az egész napos ünnepség, délután a helyszínen folytatódik. A csatornát Emst Gutting püspök szenteli fel, majd Richard von Weizsdcker német államfő jelenlétében megnyitottnak nyilvánítják. A vendégek Berchingig hajóznak el, ahol tűzijátékkal ér véget az ünnepség
Az „évszázados mű” avatására a héten várhatóan százezrek zarándokolnak el a partokra. A Rajnába ömlő Majna és a Duna között megépült csatorna 171 kilométer hosszú, 55
A szárazföld átvágásának tervével már Nagy Károly frank uralkodó is foglalkozott, a mostani csatorna megépítésének gondolata 1921-ben vetődött fel. Krause miniszter adata
méter széles és négy méter mély, kétszer olyan hosszú, mint a Panama-csatorna, s hosszabb a Szuezi-csatománál is. Elkészültével 3500 kilométer hosszú összefüggő európai hajózási útvonal keletkezett a Fekete- és az Északi-tenger között.
szerint a csatorna minden egyes kilométere 27 millió márkába került. A csatornának legalább annyi ellenzője volt és van, mint amennyi híve. 1981-ben a bonni szociálliberális kormány zárolta a csatorna elkészítésére szánt pénzt, Volker Hauff ak-
kori közlekedési miniszter (SPD) úgy vélte, hogy „Bábel tornyának megépítése óta ez a legostobább építési vállalkozás”. A szociálliberális koalíció bukása után Franz-Josef Strauss bajor miniszterelnök nyomására folytatták a munkát. Strauss utóda, Max Streibl ugyancsak a csütörtöki Handelsblattban azt írta, hogy a nyitással „egy régi európai álom valósul meg”. Streibl kiemelte, hogy Kelet-Európa Duna menti országai számára ez a vízi út „az egyetlen teljesítőképes, ráadásul olcsó szállítási útvonal kapacitástartalékokkal északnyugati irányban. Délkelet-Európa államaiban a Duna képezi a legfontosabb közlekedési útvonalat, mivel az út- és a vasúthálózat nem épült ki kellőképpen. A csatorna lényegesen hozzájárulhat ahhoz, hogy az egykori keleti tömbnek ez a része kitaláljon a gazdasági mélypontról” - szögezte le a bajor miniszterelnök.
Jeszenszky, Pozsgay és a New York-i főrabbi a Lantos-vitáról
Amerikai képviselőházi „üzenet” a szélsőségesek elszigetelésére
(Tudósítónktól)
NEW YORK-WASHEVGTON
- Nem hallgathatunk, veszélyt érzünk, a húszas éveket felidéző jeleket, a század végén nem törhető gonddlatdkat, az ilyesmi ellen akkor kell fellépni, amíg még csírájában van, reméljük, hogy a tisztességes magyar többség ezt elutasítja, és Csurka érti félre a tanult és toleráns népet - hangzott különböző változatokban, több mint egy órán át egy tucat republikánus és demokrata amerikai szövetségi képviselő olykor indulatos felszólalásában szerda este, amikor véget ért a rendes törvényhozási munka, s a ház egy-egy órás lehetőséget biztosított a valamelyik tagja által fontosnak tartott téma felvetésére. A karzaton ott ült Tar nagykövet, több budapesti parlamenti képviselő, s persze a kongresszusi tévéhálózat élőben közvetítette a kaliforniai demokrata, Tóm Lantos által kért vitát. Ennek jóval nagyobb hatása van, mint arra némelyek a teremben megjelent alig tucatnyi törvényhozó láttán a hazai sajtóban következtetnek. Ez nem közönségnek bemutatott s akként a nézőszám alapján mérhető politikai show: olyan emberek csatlakoztak Lantoshoz, akiknek kulcsszerepük szokott lenni az emberi jogi és külön is a kelet-európai kérdések megítélésé-
ben: a 435 képviselő mindegyike igyekszik néhány témára „szakosodni”, s társaik felettébb hallgatnak az ügyben tekintélynek elismert, kivált a nem újonc honatyák szavára, amikor valamiről kialakítják a saját véleményüket. S persze minden bekerül az Amerikában nagyon komolyan vett kongresszusi jegyzőkönyvbe, a képviselők és szenátorok nagy stábjai, benne az adott téma szakértőivel minden felszólalást, beterjesztést tanulmányoznak. Miként az elhangzottakból az is kitűnt, e képviselők jól ismerik a Cw&a-tanulmányt. Visszatérően utaltak többen is a különösen taszító-nak tartott kifejezésekre, gondolatmenetekre: a genetikai utalásokra, az „élettér” emlegetésére, a zsidó világösszeesküvés korábbról jól ismert tételére. S majdnem bizonyos, hogy ha folytatódik a vita, a képviselőház túlnyomó többsége lényegében véve hasonló - több felszólaló ki is mondta -„üzenetet” intézett volna Magyarországhoz: a szélsőségesektől el kell határolódni, őket el kell szigetelni.
Nyitószónokként és sorra kérve társai véleményét Lantos határozottan állította, hogy a magyarok nagy többsége a demokrácia elkötelezetje. Viszont azt is látni kell szerinte, hogy a nyilasok utódai és maradványai is ott
vannak Magyarországon, s ha őket nem fogják kordába, annak a korábbiakhoz hasonló következményei lehetnek. Jellegzetesen a diktatórikus gondolkodásúak emlegetnek ilyen felvetéseknél „belügyet”, mintha bizony a külvilág hallgathatott volna a Tienanmen téri tragédiánál, az apartheid láttán. S hát a Hitlerek, Mussolli-nik is először saját országukban gyilkoltak, mielőtt külső veszéllyé váltak. Lantos - utalván a személyét ért támadásokra - „álszentnek” nevezte azokat, akiket ő ismert újfasisztaként említett: hiszen a megelőző napon a romániai állapotokról, azelőtt meg a jugoszláviai kisebbségek védelmében emelt szót a kongresszusban. S most nem kívánja eltúlozni a csak kisebbségét képviselő nézeteket, ám a gazdasági bajok netán teret engedhetnek „a szélsőjobboldal politikai demagógjainak, hogy meg is valósítsák terveiket”. A magyar származású politikus csak az első volt a „weimari lecke” említésével, mert utána mások is rendre e tanulságot emlegették. Döntő Lantos szerint a demokratikus tényezők ereje, hiszen „ma veszedelmes mérges gombák tenyésznek a magyar talajban”, s erre igenis rá kell irányítani a nemzetközi Figyelem reflektorait.
(Folytatás a 2. oldalon)
Megegyezés a Valutaalappal
Kupa egy évre
Félszázezres esti demonstráció a Parlament előtt
„A demokrácia védelmében jöttünk össze”
Csendben, méltóságteljesen vonultak az emberek, kezükben egy szál virággal csütörtökön délután a Petőfi-szoborhoz. A Demokratikus Charta által szervezett tüntetésen több tízezren gyűltek össze.
A demokrácia védelmében jöttünk össze - szólt a megjelentekhez Konrád György. - Itt nem lesz sem gumibot, sem szidalom nem hagyja el a szánkat. Sok ezer ember csendjének ugyanis súlya van. A demokrácia, ha nem ápoljuk, elgyengül. Védi-lek? - kérdezte a tömegtől. Igen! - visszhangzott a téren mindenütt.
-	Bennünket az hozott egybe, hogy néhány hatalommal bíró ember botrányt csinált - szólt a tömeghez Donáth László evangélikus lelkész. - Ennek ellenére próbáljuk megőrizni a gyűlöletmentes demokráciába vetett hitünket - mondta. - Mi olyan országot szeretnénk, ahol senkinek sem kell szorongania származása és meggyőződése miatt. Ahol a jog és igazság sérthetetlen - mondta, s szavait taps követte.
-	Mi hiszünk a magyar útban, mégpedig abban a magyar útban, amelyik a demokráciába vezet. Egyetlenegy út van minden ország számára, a demokrácia útja, s azon akarunk mi is előremenni - mondta töb-
bek között Vitányi Iván a Kossuth Lajos téren közel félszázezer ember előtt. Kijelentette: a mostani demonstráció nem baloldali és nem ellenzéki, mert a demokrácia nemcsak a baloldal és nemcsak az ellenzék ügye, hanem mindenkié. Itt a téren - mondta - társadalompártiak gyűltek össze, mert a kormány és a demokrácia a társadalomért van. Mi nem beszélünk a nép nevében, de úgy gondoljuk, hogy mi is részesei vagyunk a népnek, jogunk van akkora hangerővel szólni, amilyen arányt képviselünk. Kényszerből jöttünk most össze, félünk attól az ördögi körtől, amely tüntetésre tüntetéssel felel. Félünk azoktól, akik kisajátítják az utcát. A Demokratikus Charta szolid erő -folytatta gondolatmenetét Vitányi Iván -, de nem nyugodt, mert oka van a nyugtalanságra.
- Az egyezség jobb, mint a győzelem - ezt már Konrád György író mondta a Kossuth téren egybegyűlteknek. Az országnak több önuralomra és lelki békére van szüksége, mint amivel rendelkezik - jelentette ki. Azért jöttünk most össze - mondta -, mert a szavakból lesznek a tettek, s a gyűlöletszavakból pedig a gyűlöletcselekcdetek. Én úgy gondolom - mondta Konrád György -, hogy az az ember, aki a legnépsze-
(Washingtoni tudósítónktól)
Először választottak kelet-európait a két nemzetközi pénzügyi szervezet, a Valutalaap és a Világbank kormányzótanácsának elnökévé: a washingtoni közgyűlés zárónapján Kupa Mihály kapta e megbízatást a jövő őszi világrandevúig. E feladatot leginkább az ENSZ-közgyűlés ülésszakának ugyancsak a következő őszig tartó elnöki megbízatásával lehet egybevetni, s persze nemcsak többletmunkát jelent a magyar pénzügyminiszternek, hanem még jobb lobbyzási lehetőséget is kínál neki, s akként hazánknak. Hiszen Kupa lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, valójában Magyarország gazdasági és pénzügyi teljesítményét tisztelték meg e választással.
Ennél is jobban örült azonban a pénzügyminiszter annak, hogy sikeresen ért véget a washingtoni alkudozás a Valutaalappal. E sorok írásakor ugyan még hátra volt Kupa lapzártánkkor még tartó találkozása Michel Cam-dessus vezérigazgatóval, ám a miniszter már nem számított semmilyen váratlan fordulatra, kellemetlen meglepetésre. Hiszen körvonlazódott az egyetértés a kormány 93-94-es gazdasági és jövő évi költségvetési elképzeléseiről. A Valutaalap pedig akkor fogja végleg jóváhagyni a megállapodást, ha a magyar parlament elfogadja a társadalombiztosítási törvényt és az 1993-as kötségvetést.
(Folytatás a 2. oldalon)
rűbb az országban, az ne kapjon tollat ahhoz, hogy írja alá a lemondását. Egyúttal jó egészséget és kedves kedélyességet kívánt a köztársasági elnöknek a szónok, melyet a polgárok nagy tapssal fogadtak.
Kerényi Imre Csurka Istvánt szólította meg.
- Miután Csurka Istvánnak levelemet megírtam, számos levelet és telefonhívást kaptam. Köszönetét mondok neki a kapott szitkokért, mert megtanultam, mit jelent az ő országában kirekesztettnek lenni. Úgy gondolom, hogy az eredendő bűnt a lakitelki találkozón követte el az MDF, a kirekesztés már ott elkezdődött azzal, hogy az ellenzék egy csoportját nem hívták meg a találkozóra. Ezért volt tüntetés múlt szombaton, és ezért tüntetünk ma. Sajnos úgy tűnik, helyrehozhatatlanul kettészakadtunk. Úgy vélem, Antall Jószef miniszterelnök még tehet az egység helyreállításáért. Ezért felhívom, hogy ne pártja és koalíciója egységét őrizze, hanem az országét. Ha az egyensúlyt megteremti, akkor az övé lesz a parlamentben a kétharmados többség, a sajtó szimpátiája, a lakosság hálája és a minket körülvevő világ teljes elismerése - mondotta Kerényi Imre.
(cseke)
BELFÖLDÖN
Lesz elegendő vize a Velencei-tónak
A hungarológia helyzete és lehetőségei
6. oldal
Schagrin az új idegenforgalmi ászjelölt?
9.	oldal
A szellem lehetőségei a XX. század végén
10.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Közeledés
Oroszországhoz
kisebbségi
kérdésekben
(Entz Géza nyilatkozata)
2. oldal
Beszélgetés Caius Traian Dragomir
román elnökjelölttel
HOLNAP
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Romsics Ignác:
Helyünk és sorsunk a Duna-medencében
Állami vagyon és privatizáció
Az ország helyzete
Gabarrón
Budapesten
SZOMBATI
MELLÉKLETÜNKBEN: Utazási összeállítás A bikavér titka Ötvenkét ország divatja Düsseldorfban
