﻿A zene világnapján
Vidéki lakáskörkép
Ára: 14,50 Ft
Magyar Nemzet
Expofórum
mellékletünkben:
Elszállnak-e a csepeli álmok? Miskolc, Eger, Tokaj és Mezőkövesd expotervei A világkiállítás pályázati feltételei
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1992. október 1., LV. évfolyam, 232. szám

Az öregkor művészete
Emlékszem azokra az időkre, amikor az emberek természetesnek vették, hogy lesz öregkoruk. Tudták, ilyenkor őszelőn előbb belecsókolnak a körte húsába, majd harapják, s előbb-utóbb eljön az az idő is, amikor gyerekeik meghámozzák nekik a gyümölcsöt, hogy nagyapóként rálegyinthesse-nek: már az Alexander sem a régi, Ferenc Jóska idejében más volt az íze, a színe, az illata.
Az ember ma már másként él -harmincéveseket rabol a rák, negyvenéveseket ragad el az infarktus. Sűrűbb lett az élet, talán a vér is.
García Márquez azt írja valahol, hogy az ember akkor öregszik meg, amikor egy napon arra ébred, kedden is hétfő van: amikor elveszíti a hétfők és a keddek közötti különbségtétel képességét. A társadalom számára az eltartás kényszerétől öregszik meg valaki. Tízmilliós közösségünk számára a nyugdíjasok jelentik az öregek táborát, s ebből a szempontból nézve még jobban vénül nemzetünk, mintha csupán a korfára figyelnénk. Hogy az ENSZ október elsejét az idősek napjává nyilvánította, jól mutatja: ez egész Európában gondot jelent.
Szakértők úgy látják: az el< gedés, a nyugdíjasok szárnál ugrásszerű növekedése lesz az elkövetkező évtizedek legnagyobb terhe a társadalom számára. Az egyre csökkenő aktív népességnek nem csupán jelentős külső eladósodásunkkal kell megküzdenie, hanem egyre nagyobb belső igényeknek is meg kell felelnie. Mintha q három kenyeret sütő mesehősnek már nemcsak egy kölcsönkenyeret kellene a gyermekeinek, egy törlesztőkenyeret a szüleinek adni, hanem egyre nagyobb karéjt kihasítani a sajátjából is. Hiszen nálunk a nyugdíjbiztosítás nem öregségi elő-takarékosságként működik, nem a magunk jövőjéért, hanem az idősek jelenéért fizetünk. Csakúgy, mint a mesebeli ember.
A szép öregség, még a legszebb is magában hordozza a kiszolgáltatottság érzését. Az idős emberek nagy részének nem volt lehetősége félretenni, takarékoskodni öregkorára, s ha mégis, a párnacihába rejtett bankókat szorgalmasan elrágta az infláció. Ugyanez történt a nyugdíjjal is, hosszú évek óta ez az első (s talán az utolsó is), amikor a pénz romlásával arányosan nő az ellátás összege. Ilyenkor ősszel mégis gondot okoz az idős embereknek a téli tüzelő megvásárlása, hiszen többhavi nyugdíj szükséges a beszerzéséhez. Ebből a szempontból talán könnyebb helyzetben vannak a nagyvárosokban élők, ők viszont a személytelen környezettől szenvedhetnek. Hiszen falun az öregek ma is az egész közösség segítségét élvezhetik, mindig van, aki figyeli, nem betegedett-e meg a szomszéd néni, és a rossz derekú öregemberek helyett is felvágja valaki a fát.
Az öregedő társadalmaknak több gondot kell fordítania az idős emberekre. Hatsávos utakon kam-pósbotú öregurak botorkálnak az autók között, mert szívük nem bírja a lépcsőt, és az aluljárók tévézői nem gondoltak azokra, akik használják majd az építményt. Hatalmas, embertelen szociális otthonokat építettek, hiányos az otthoni gondozóhálózat, önmagukat ellátni képtelen nénik és bácsik ülnek elkerekedett szemmel kórházi ágyaik szélén, a mellettük fekvő nagyoetegek kínjain borzongva.
A modern társadalom mintha elfelejtette volna a szép öregkő művészetét, úgy teszünk mindannyian, mintha a körte ízét csak erős állkapcsokkal harapó ifjak élvezhetnék.
Élő Anita
Az MDF-frakció a megyegyezés híve
Csurka teljes vereséget szenvedett
Megbízható MDF-forrásból a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy Csurka István totális vereséget szenvedett a keddi éjszakába nyúló frakcióülésen.
A tanácskozáson egyebek között a kialakult általános politikai helyzetet vitatták meg a képviselők, azon belül is Pálfy G. István leváltásának körülményeit. Az MDF-es honatyák egyetértettek abban, hogy a feszült helyzet ellenére megegyezéses politikát kell folytatniuk, azaz keresni kell a konszenzust. Csurka István késve érkezett az ülésre, előzőleg egy nagygyűlésen járt, így nem hallhatta Antall József kormányfő, Kónya Imre frakcióvezető és Katona Tamás államtitkár beszédét. Csurka előadta, hogy a Kulin-féle médiapolitika láthatóan kudarcot val-
lott, le kell vonni a konzekvenciákat, ezért azonnali hatállyal fel kell függeszteni állásából Hankisst és Gombárt. Mint mondta, e lépésre a kormánynak törvényes joga van.
Csurka szavait néma csend fogadta. Ezt követően arról szavaztak, hogy támogatják-e a képviselők az Antall, Kónya, Katona által meghirdetett megegyezéses politikát. Csurka István és Szilasy György tartózkodása mellett a frakció egyhangúlag a konszenzuskereső párbeszédre voksolt. Mint azt informátorunk elmondta, Csurka egyértelmű vereséget szenvedett. Első alkalommal történt meg, hogy a centrumhoz tartozó hallgatag többség nyíltan szembehelyezkedett a Csurka-féle ideológiával. Az írópolitikus felindulva vette tudomásul, hogy a frakcióban egyedül maradt.
(cs. h.)
Cél a pénzintézetek megerősítése
Külföldi segítség a magyar bankprivatizációhoz
Jelentős állomásához érkezett a négy nagy kereskedelmi bank, a Magyar Hitel Bank Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., a Budapest Bank Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. privatizációja - jelentette be tegnap Csuhaj V. Imre kabinetfőnök, helyettes államtitkár és Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója az ÁVÜ igazgatótanácsának tegnapi ülése után.
A magyar bankrendszer privatizációjának alapelveit ez év áprilisában alakították ki, miszerint a pénzintézetek privatizációja nem lehet
egyenlő a bankok eladásával. A cél -az állam kiegyensúlyozó szerepvállalása mellett - a pénzintézetek megerősítése. A jogszabály szerint 1997-ig a2 állam közvetlen tulajdonosi hányada 25 százalék alá csökken. A tavasszal megalakított bankprivatizációs bizottság minősíti majd az egyes kereskedelmi bankok stratégiáját, amit az illető bank, a tanácsadó cég és az ÁVÜ közösen készít el, de amiről a végleges szót csak a kormány mondja ki.
A bankprivatizációs bizottság javaslatára Szabó Tamás tárca nélküli
miniszter nyolc befektetési bankot kért fel a magyar kereskedelmi bankok privatizációjában való részvételre. Ezek: a Barclays de Zoete Wedd, a Credit Commercial de Francé, a Credit Süsse First Boston, a Hambros, a Meríti Lynnch, a J. P. Morgan, a Morgan Stanley, a Salamon Brothers.
A tervek szerint várható, hogy még idén kiválasztják az első privatizálásra kerülő bank tanácsadóját. Egy-egy pénzintézet privatizációja előreláthatóan fél-egy évet vesz majd igénybe.
(alkonyi)
Madridba utazik Antall József
Az MDF az IDU teljes jogú tagja lesz
(M unkatársunktól)
Nemzetközi tanácskozások színhelye mától a spanyol főváros. Soron következő kongresszusát tartja Madridban a több mint 20 ország demokrata, konzervatív, kereszténydemokrata és néppártjait tömörítő Nemzetközi Demokratikus Unió (IDU), közvetlenül ezt megelőzően pedig annak tagszervezete, az Európai Demokratikus Unió (EDU) tanácskozik.
A madridi konferenciákon részt vesz a Magyar Demokrata Fórum delegációja, amelyet Antall József pártelnök, kormányfő vezet. Ugyancsak részt vesz mindkét kongresszuson a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, Surján László népjóléti miniszter.
A Nemzetközi Demokratikus Unió kétévenként sorra kerülő kongresszusára várhatóan több európai pártelnök, illetve kormányfő elutazik, köztük Cári Bildt svéd, Konsztantin Micotakisz görög, Poul Schlüter dán, Václav Klaus cseh, John Major brit és Cavaco Silva portugál miniszterelnök. A résztvevők névsora szinte magától értetődővé teszi, hogy az európai vezetők áttekintik a kontinens legégetőbb problémáit - politikai és gazdasági kérdéseket egyaránt -, kezdve a délszláv válságtól a környezetvédelmen át a nemzetközi terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem problémaköréig.
(Folytatás a 2. oldalon)
A választási versenyfutás még nem ért véget
Beszélgetés Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével
A Demokratikus Konvenció végrehajtó irodájának üléséről érkező Domokos Gézától, az RMDSZ elnökétől megkérdeztük:
-	Hogyan ítélték meg a vasárnapi választásokat, illetve az immár igencsak pontosan körvonalozódó végeredményt?
-	Azt senki sem tagadja, hogy mind a parlamenti, mind az elnökválasztáson jobb eredményre számítottunk. A konvencióba tömörülő pártok valójában nem számoltak azzal a hatalmas propagandagépezettel, mely a diktatúra öröksége, s amely a Demokratikus Front oldalán kellő professzionizmussal munkálkodott. Az lliescu-féle frontszámyat főként a falusi lakosság segítette győzelemre, és azok, akikkel el lehetett hihetni, hogy a konvenció előretörése esetén
visszatérnek a földbirtokosok, vagy hogy a volt kommunistákon és párttagokon bosszút állnak. És akik készpénznek vették, az olyan megalapozatlan és képtelen ígéreteket, hogy teszem azt a mezőgazdaságot, illetve az ipart két-három év alatt talpra lehet állítani, s így megszüntethetik a munkanélküliséget, a szegénységet és a korrupciót A találkozón egyébként az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy a kisebb-nagyobb szabálytalanságoktól eltekintve, a választások rendben zajlottak le, égbe kiáltó törvénytelenségre nem került sor. Sajnálattal állapítottuk meg az érvénytelen szavazatok nagy számát - csaknem másfél millió -, s különösen bánt minket, hogy az RMDSZ-tagság is Jeleskedett” e téren. Felvetődött bennünk az a gondolat is: vajon
nem osztottak szét eleve egy pecséttel ellátott szavazócédulákat?
-	A második menetben induló két elnökjelölt között mintegy 16 százalékos űr tátong. Behozható-e ez a hátrány?
-	Nehéz lenne erre igennel vagy nemmel felelnem. Annyit azonban elmondhatok, hogy mai ülésünkön megbizonyosodhattunk, hogy Emil Constantinescunak még vannak tartalékai. A kéthetes kampány alatt bizonyos stratégiaváltásra törekszik, pontosabban lényegesen közelebb kíván kerülni a tömegeket foglakoztató súlyos társadalmi, gazdasági gondok szférájához. Felelőtlen ígéretekkel azonban ezúttal sem fogja hitegetni a választókat. Személy szerint úgy érzem, hogy a csatát éppen azok fogják
eldönteni, akik az első szakaszban távol maradtak a szavazástól. A versenyfutás tehát még nem ért véget.
-A magyar ajkú választópolgárok megértették részvételük fontosságát?
-	Igen, az RMDSZ-tagság ezúttal is megállta a helyét. Őszintén szólva nem bíztunk abban, hogy megismételhetjük az 1990 májusában elért eredményeket, lám, kellemesen csalódnunk kellett. Ez alkalommal még jobban szerepeltünk. Ami pedig a konvenció elnökjelöltje melletti hűségünket illeti, nos, az egyenesen bámulatos. A magyarok körülbelül 94 százaléka Constantinescura voksol.
-	Milyen jövőt jósol a jelenlegi erőviszonyok között létrejöhető holnapi román kormánynak?
(Folytatás a 3. oldalon)
A menekültek békés tüntetése
Panics sikeresnek ítéli amerikai útját
ÚJVIDÉK - Az igazság és a béke nevében térünk haza, hirdeti az egyik transzparens a menekültek menetoszlopának élén. A horvát és a magyar menekültek ugyanis az Unfprofor határozott figyelmeztetése, a szerb milíciák életveszélyes fenyegetése és a horvát kormány tartózkodásra intő felluvása ellenére is elindultak haza. A gyalogos menetoszlop Eszékről kell útra Antunovac felé. A menetelés részvevőinek számát különböző források eltérően határozták meg. Legtöbbjük az eszéki rádió híreire hivatkozott, s ezer emberről tettek említést, mások kétezernél is többről beszéltek. Megjegyezték, hogy a menekülteket nem kísérik fegyveresek, s természetesen ők maguk is fegyvertelenek. Szerdán délután azonban úgy tűnt, hogy a menekültek mégsem próbálnak meg „erőszakkal” benyomulni a szerbek által tartott területekre, nem vonulnak a szerb milíciák fegyverei elé, s a felvonulásból egy békés tiltakozás lesz. A kéksisakosok erősítéseket vontak össze, hogy feltartóztathassák az elkeseredett menekültek tömegét, Baranyában pedig érezhető nyugtalanságot váltott ki a szerb lakosság, az odatelepített szerb menekültek, nemkülönben a szerb fegyveresek körében, akik, egyes hírek szerint, a fegyverek használatától sem riadnak vissza. A nyugtalanságot fokozták azok
a hírek is, hogy a közelmúltban a térségben a horvát erők jelentős csapatösszevonásokat végeztek, korszerű fegyverekkel páncélosokat összpontosítottak.
Miközben „a terepen” növekszik a feszültség, Genfben a kisjugoszláv-horvát csúcstalálkozón igyekeznek előbbre mozdítani a megoldás ügyét. A tárgyalásoktól azonban nem kell nagy eredményeket várni, annál kevésbé, mert mást szeretne Tudj-man és mást Csoszics elérni. Zágráb például a legfontosabb kérdésnek a horvát területek felszabadítását, a szerb csapatok kivonását tartja, a határok problémájának rendezését, nem pedig a gazdasági vagy például a postaforgalmi kapcsolatok helyreállítását. A Tanjug hírügynökség azt jelentette, hogy a két államfő a nyílt kérdések és az idült problémák egész sorát vitatta meg. A megbeszéléseken részt vettek a genfi értekezlet társelnökei, Vance és Owen is, egyébként ők kezdeményezték a találkozót. Genfbe érkezett Hurd brit diplomáciai vezető, s a kisjugoszláv-horvát csúcsot megelőzően találkozott Vance-szel és Owennel. A két közvetítő egyébként reggel tárgyalt a Csosziccsal együtt érkező Radovan Karadzsics boszniai szerb vezetővel.
Mindezekről a megbeszélésekről részletesebb jelentések lapzártáig nem futottak be. A Cso-
szics-Tudjman „párharcról” a közös írásos nyilatkozat nyilvánosságra hozását szerdán estére várták.
Szerdán délután hazaérkezett Amerikából Milán Pamcs, Kis-Jugoszlávia kormányfője. Egyhetes ott-tartózkodása alatt felszólalt az ENSZ-köz-gyűlés ülésszakán, tárgyalásokat folytatott a BT állandó tagjainak képviselőivel, Washingtonban pedig találkozott Eagleburgerrel. Erőfeszítéseinek legnagyobb eredményét ő maga abban'jelölte meg, hogy „megváltozott a légkör: most mindenki akar velünk beszélni, egy hónappal ezelőtt szöktek tőlünk, mint a leprásoktól”. Ezt még elutazása előtt, Washingtonban nyilatkozta. Belgrádban már „a körülményekhez képest hihetetlenül sikeres” amerikai kőrútról számolt be az újságíróknak. A legkedvezőbb hír - mint mondta - az, hogy még a tél beállta előtt elfogadják a kérelmet, s engedélyezik a kőolaj-behozatalt humanitárius célokra.
Bosznia-Hercegovinában nincs nyugalom. A szlavóniai feszültség, a genfi csúcstalálkozó elvonta a figyelmet az itteni eseményekről. Pedig Észak-Bosz-niából súlyos harcokról érkeznek jelentések, de másutt sem hallgattak a fegyverek, a Boszniából érkezők pedig megdöbbentő kegyetlenségekről számolnak be.
Sebestyén Imre
BELFÖLDÖN
A társadalombiztosítás szigorításra kényszerül
Beszélgetés Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével
A válság
új helyzetet teremt
Munka
fekete-fehérben
Még sincs valós telefonhiány?
Elkészült a költségvetési törvény tervezete
9.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Az egész kormány lemondását követeli az ukrán
ellenzék
Bős ügye a BT elé kerülhet
3.	oldal
Az elnök leváltásáról döntött a brazil parlament
HOLNAP
Milyen autonómia kellene Kárpátalján?
Pokol
az almáskertben
írói életérzés a mai Szerbiából
10.	oldal
