﻿Négymillió ember egészségéről van szó Környezetvédelmi rovatunk a 10. oldalon
Metróépítésben kirívó az elmaradásunk
Pest-Buda összeállításunk a 12. oldalon
Ára: 14,50 Ft
Dráguló
diplomák
Néhány éve még csodálva figyeltük a nagy hírű amerikai egyetemek hallgatóit, akik szabadidejükben vagy nyári vakációjuk során benzinkutasnak, pincérnek, eladónak álltak, hogy előteremtsék a tanulmányaikhoz szükséges összeget. Micsoda szabadság! Azt tanulnak, amit akarnak, nem kötik őket ostoba ideológiák. Elismerésünket vívta ki a skandináv egyetemista is, aki büszkén vallotta, hogy gimnázium után nem illik a szülők nyakán élni, s ezért leendő diplomája terhére kölcsönt -számunkra ijesztően magas kölcsönt - vesz fel, ebből fedezi egyetemista léte kiadásait. Az osztrák Die Presse arról tudósít, hogy a felmérések tanúsága szerint az egyetemi hallgatók tíz százaléka egész évben dolgozik a tanulás mellett, mások alkalmi munkát vállalnak, és a hallgatóknak mintegy harmada a nyári szünidőben keresi meg a tanulmányai folytatásához szükséges pénzt.
Alig két évtizede még azt hittük, ha beköszönt a rég várt szabadság, és a felsőoktatási intézménybe való bejutás kizárólagos feltétele a tehetség lesz, megvalósul az esélyegyenlőség. A társadalom lassú átrendeződésével már a nyolcvanas években nyilvánvaló lett, hogy a tehetség nem mindenható, hogy a családi háttér bizony behozhatatlan előnyt jelent a felvételi vizsgánál. Hogy a tehetős szülők hatalmas összegeket áldoznak gyerekeik különtanáraira, külföldi nyelvtanulásra.
Az elmúlt héten megkondyltak a vészharangok. Az egyetemeken és főiskolákon tandíjat vezetnek be, iszonyatosan magas tandíjat, vélték egyesek, és emiatt a hátrányos helyzetű családok nem engedhetik meg maguknak, hogy a középiskolában Kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyermekeiket egyetemre járassák. Az érintettek Télnek, még akkor is, ha a tandíj bevezetéséről egyelőre csak tervezet készült, és még nem tárgyalta a kormány és nem fogadta el az Országgyűlés. Az elképzelés szerint, amelyet a minisztérium minden illetékes felső-oktatási szervvel egyeztetett, a következő tanévtől valamennyi egyetemen és főiskolán havi kétezer forintos tandíjat vezetnek be az első szemeszterre. A következő félévben az oktatási intézmények vezetői döntenek arról, kérnek-e tandíjat, s ha igen, mennyit. Valószínű, különbség lesz nemcsak a különböző egyetemek és főiskolák, hanem azok egyes fakultásai és szakjai között is. A hallgatóknak arányosan kell hozzájárulniuk az oktatás egyre növekvő költségeihez.
Hogy a tandíj bevezetésére az oktatás színvonalának emelése, sőt szinten tartása érdekében is szükség van, nem kérdéses. De mi lesz azokkal a valóban tehetséges fiatalokkal, akiknek szülei nem tudnak fizetni? Mi lesz a létminimum alatt élőkkel? A növekvő munkanélküliség miatt egyre nehezebb jól megfizetett szezonmunkát találni, így azután senki sem tanácsolhatja könnyű szívvel az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, hogy amerikai vagy osztrák társaik példájára dolgozzanak, és esetleg nyári munkabérükből teremtsék elő a tanulmányi időszak költségeit. Ez nyilván csak keveseknek sikerülne. Marad a tanulmányi kölcsön, amely nagyszerűen bevált nálunk jóval gazdagabb országokban. A hallgató kedvezményes kölcsönt vesz fel, és a törlesztést csak munkába állása után kezdi meg. A minisztérium ezt ajánlja, de vajon feladatuknak tekintik-e a pénzintézetek az egyetemisták számára hitelkonstrukciók létrehozását? És ha igen, vannak-e a nehéz helyzetben lévő szülők helyett kezességet vállaló alapítványok és cégek?
Osztovits Ágnes
Maáw NoiizpI
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. október 2., LV. évfolyam, 233. szám
A genfi tárgyalások után
Belgrád és Zágráb egyaránt elégedett
ENSZ-megfigyelők Horvátország és Jugoszlávia határán
(MTI külföldi képszolgálat)
ÚJVIDÉK - A horvát államfő Zágrábban kiemelte, hogy a megbeszélések hosszúak, kínkeservesek, de mégis eredményesek voltak. Tudjman szerint nagyon fontos, hogy Csoszics úgy nyilatkozott, eljött a megállapodás, az ellentétek leküzdésének ideje. A közös nyilatkozat Horvátország szempontjából igen jelentős, mert az ország szuverenitásának elismerését tartalmazza. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hisz-e az okmány megvalósulásába, Tudjman - a horvát sajtó közlése szerint - kijelentette: Szerbiának nincs más választása, mint tartani magát hozzá, hisz katonai vereséget szenvedett Horvátországban és nemzetközi elszigetelésnek van kitéve. Nem is kényszeríthet háborút Horvátországra, tette hozzá. Tudjman végül aláhúzta meggyőződését, hogy Csoszics belátja, hogy ki kell alakítani a kapcsolatok rendezésének feltételeit. (Igaz, továbbra is nagy az ellentét annak megítélésében, hogy melyek a háború kirobbanásának okai.)
Kis-Jugoszlávia elnöke a megállapodást úgy értékelte, mint a béke, a konszolidálódás, a kapcsolatok rendezése szolgálatában álló okmányt. Újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a kezdeti lépések lehet, kicsik, de a
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Óviil kéll á közép- és kelet-európai átalakulást „minden szélsőségtől, a bármely színezetű totalitarizmus démonjaitól, a különféle bamainges ideológiák fel-melegítésétől éppúgy, mint a kommunizmus nemzeti színűvé való átfestésének kísérleteitől” - hangsúlyozta az ENSZ-közgyűlés ülésszakának általános vitájában a magyar külügyminiszter. S úgy fogalmazott: a demokratikus értékek érvényre jutásáért kifejtett erőfeszítések nemzetközi támogatást igényelnek és érdemelnek. Másodiknak szólalván fel csütörtök délelőtt, Jeszenszky térségünk ügyeire összpontosított, s kifejezetten sürgette az ENSZ és Biztonsági Tanácsa közvetlen szerepét az emberi és kisebbségi jogok érvényesítésében, hiszen „azok tiszteletben tartása a nemzetközi béke és biztonság szerves részét képezi és semmiképpen sem tekinthető belügy-nek”. E jogok megsértését az egyes államokban a BT-nek „szoros figyelemmel” kell kísérnie a magyar diplomácia szerint, s Jeszenszky „precedensnek” minősítette a világszervezet fellépését a délszláv válságban.
Jeszenszky egyfelől a káros politi-
(MTI) Nagymértékben csökkenti betéti és hitelkamatait október 1-jétől az Országos Takarékpénztár.
Az egy évre lekötött takarékbetétek bruttó évi kamata 25-ről 20 százalékra csökken. Bruttó öt százalékkal csökken a takaréklevél kamata. Egy éven túl 21,25, két éven túl 21,875, három éven túl 22,5 százalék az új bruttó évi kamatérték.
Bruttó négy-öt százalékkal esnek a lakossági folyószámlabetétek kamatai, lekötés nélkül 15-ről 10 százalékra, egy hónapra lekötött betét esetén 22,5-ről 18,75 százalékra; 23,75-ről 19,375-re 3 hónapos lekötésnél, 25-ről 20-ra, ha hat hónapos, 26,25-ről 21,25-re, ha egyéves a lekötés. Mindössze fél százalékos a nettó évi kamat, ha a takarékbetétet egy éven belül, a lakossági folyószámlabetétet pedig a lekötési idő lejárta előtt kívánja felvenni a tulajdonos.
jó irány felé. Megállapodtunk, mondta Csoszics, hogy október 20-án ismét találkozunk, addig azonban államunknak és hadseregünknek egyes
kai irányzatokra utalt, amikor figyel-meztetéít á jogállamiságot fenyegető „csábosán leegyszerűsített megoldásokat kínáló demagóg sugalmazások-ra”, másfelől a nemzeti kisebbségeket fenyegető veszélyek elleni küzdelemre sürgetett. Mindezt a külügyminiszter beépítette a Budapest által is üdvözölt, a főtitkári javaslatokba foglalt növekvő ENSZ-szerepvállalás kereteibe, annak „mérföldköveként” említve Irak kuvaiti agressziójának visszaszorítását. Nyugtázva a kollektív biztonsági rendszer iránti elkötelezettség szaporodó jeleit, s nagy hangsúlyt adott a megelőző diplomáciának Térségünk stabilitásának kulcskérdése a magyar felfogás szerint „a népek önrendelkezései és a nemzeti kisebbségek korszerű önszerveződési törekvéseinek elfogadása és segítése”. Jeszenszky örömmel nyugtázta, hogy a kisebbségekkel való foglalkozás kényszerére mind többen rádöbbennek. Mert „hiba” az önszerveződés megvalósítására a múlt századi nemzetállami eszménynek a felélesztésével törekedni, és „bűn” ilyesmit előmozdítani a határok erőszakos átrajzolásával, „etnikai tisztogatásokkal”. A „tiszta” államok ábrándja már gyakran torkollott
A letéti jegyek bruttó öt százalékkal kevesebbet, 20 százalékot hoznak október 1-jétől, évközi visszaváltásnál bruttó havi egy százalék helyett az árfolyam fél százalék lesz.
Kisebbek lesznek az OTP hiteleinek kamatlábai is. A folyószámlahitei kamata nettó 31 százalékról 28-ra, a személyi és áruvásárlási hitel 31-ről 29-re csökken. A lakáshitelek közül a támogatottakért 32 helyett 28-at számít fel a bank, a piaci kamatozásúakért 34 helyett 29-et. Négy százalékkal, nettó 28-ra csökken a régi lakáshitelek kamata.
Maximum 5 százalék nettó kamatozású lehet 12 helyett ezentúl a vállalkozók pénzforgalmi betéte az OTP-nél. A gazdálkodó szervezetek hiteleire a kamatok alsó határa nem 30, csak 26 százalék lehet egy éven belül, egy éven túl 30 helyett pedig 28.
kötelezettségeknek eleget kell tennie. A független értékelők is (akiknek nem kellett az államfőkhöz hasonlóan egy kicsit „hazabeszélniük”) mind
tömeges tragédiákba, agressziókba, nemzetközi bűntettekbe. A délszláv válság bizonyítja, hogy a békét és biztonságot fenyegeti az „agresszív nacionalizmus, a diktatórikus kormányzás, az erőszakos területszerzés, az etnikai tisztogatás, a kisebbségek megfélemlítése és az otthonából elűzött kétmillió ember mindennapos szenvedése”. Jeszenszky elmondta a közgyűlésnek, hogy hazánknak is súlyos gondja a menekültáradat, s szorgalmazta az ENSZ-tevékenységet biztonságos visszatérésük elősegítésére. Közölve egyúttal, hogy a Vajdaságban a félmilliós magyarság „növekvő veszélyben és fenyegetettségben él”, hiszen a szerbek betelepítési politikát folytatnak ott és a horvátországi területeken, megsértve a BT határozatait. Nem szabad elfogadni az erőszakos hódításokat - hangoztatta a magyar külügyminiszter.
Jeszenszky remélte az egymásrautaltság érzésének fölülkerekedését. Hazánk erre törekszik például az egyik (Jeszenszky által meg nem nevezett) szomszédjával támadt „nemzetközi jogi, ökológiai és hajózási” problémákat érintő vitában is „egyik folyami határszakaszunkon”.
Avar János
(Munkatársunktól)
A kormány elfogadta a magyar műholdas sugárzást célzó Hungária Televízió Alapítvány okiratát, egyúttal jóváhagyta a kuratórium névsorát -jelentette be Juhász Judit a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Elképzelhető, hogy a kormányfő néhány héten belül a médiaelnökök és helyetteseik személyére vonatkozó javaslatot terjeszt a parlament kulturális bizottsága elé, s ha az kétharmados többséggel elfogadja, van lehetőség arra, hogy a köztársasági elnök is aláírja a kinevezésüket.
A személyi kérdések ily módon való rendezésével esetleg oldani lehet a rádió- és televíziótörvény tárgyalása során kialakult feszültségeket -közölte az újságírókkal Katona Tamás médiaügyekért felelős államtitkár. Mint mondta, ha a személyeket illetően megegyezés születik, vélhetően elhárul az akadály a törvény megalkotása elől. Kiss Gyula munkaügyi miniszter egy, a munkanélkülieket
a dokumentumot, mind a tényt, hogy erre egyáltalán sor kerülhetett, igen jelentős előrelépésnek tekintik.
(Folytatás a 3. oldalon)
Antall az Európai Demokratikus Unió tanácskozásán
(Munkatársunktól)
MADRID-Megkezdődött Madridban a kereszténydemokrata és konzervatív pártok képviselőinek tanácskozása, amelyre a spanyol fővárosba érkezett Antall József miniszterelnök, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt vezetője. Antall Józsefet este külön fogadta János Károly spanyol király.
A több mint 20 európai ország mintegy 30 kereszténydemokrata és konzervatív pártját tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) vezetői minden évben találkoznak, hogy értékeljék a szervezet tevékenységét és jóváhagyják programját. Ez volt a célja a csütörtök délutáni tanácskozásnak is, amelyről Antall József miniszterelnök maga tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit. Elmondta, hogy három problémakört vitattak meg, mégpedig az európai biztonság kérdését, a kelet- és közép-európai új demokráciák helyzetét, valamint az európai integráció témáját.
(Folytatás a 3. oldalon)
érintő törvénymódosító indítványt ismertetett, melynek lényege: a visszaélések elkerülése végett a jövőben szigorúbban ellenőrzik a munkanélküli-segélyből élőket. A munkanél-küli-járadékot jogosulatlanul felvevő személyek kiszűrése végett a megyei és a fővárosi foglalkoztatási központok megállapodást köthetnek az arra vállalkozó önkormányzatokkal arról, hogy rendszeresen ellenőrizzék a területükön élő munkanélkülieket. Mint azt Kiss Gyula elmondta, az intézkedésre azért volt szükség, mert egyes becslések szerint az állástalanok 15-20 százaléka visszaél a segéllyel, feketemunkát végez, s közben a járandóságot is felveszi. Az önkormányzatok anyagilag érdekeltek, hogy közreműködjenek az ellenőrzésben. A feltárt visszaélések során keletkezett megtakarítások ugyanis a helyi foglalkoztatási alapot növelik.
. (További információink a 4. oldalon.)
BELFÖLDÖN
Kulin Ferenc:
Új elnökök lesznek a médiatörvény megszületése előtt
4.	oldal
ABethesdavárja a betegeket
5.	oldal
Nagy Imre és Togliatti
6.	oldal
ABonduelle nagykőrösi belépője
8.	oldal
Mivel jár, ha nincs kétkulcsos áfa?
9.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Zűrzavar az érvénytelen romániai szavazatok körül
2. oldal
Ki lesz
a második ember Franciaországban?
2.	oldal
Merénylet Kohl ellen?
3.	oldal
Válságkezelés mexikói módra
8. oldal
Térségünket meg kell óvni a szélsőségektől
Jeszenszky kisebbségvédelemre kérte az ENSZ-közgyűlést
Takarékbetét, folyószámla, hitel
Jelentős kamatcsökkentések az OTP-nél
Rövidesen javaslat új médiaelnökökre Novembertől indul a műholdas adás