﻿Kaszinóvilág
Nemzetközi kitekintő Összeállításunk a 12. oldalon
Ara: 17,50 Ft
Eladó föld
Mos! aztán kihúzzák lábunk alól a talajt. Mármint a külföldiek. Legalábbis sokan vélik így - félreértvén a hatályos földtörvény módosítását tartalmazó agrárminisztériumi tervezetet. Persze az is lehet, hogy alapvetően nem félre-olvasásróí van szó, hanem óhajról: vannak ugyanis szép számban olyanok, akik kifejezetten hasznosnak, szükségesnek tartanák, ha a jövőben a külföldieknek is joguk lenne kihasítani egy-egy darabot a honi termőföldből, hiszen, érvelnek, a magyar rög ugyanolyan termelőeszköz, mint egy gyár, amit ugye gond nélkül el szabad adni. Es ha már egyszer a piacgazdaságot építjük...
Egyelőre azonban erről szó sem lehet, hacsak a parlament nem dönt másképp. A javaslat egyértelműen fogalmaz: néhány speciális kivételtől eltekintve külföldi nem szerezhet termőföldből és a természetvédelmi területekből tulajdont. Ez ellenben nem jelenti azt, hogy nem juthat hozzá legálisan földhöz; ha üzemet épít, az alá tartozó területet megvásárolhatja, ám a birtokbavétel előtt a szóban forgó parcellát, az illetékes hatóság engedélyével, át kell minősítettni, ki kell húzni a művelésre alkalmas földek lajtsro-mából.
Erre ez idáig nem volt mód, a javaslat tehát, oldván a korábbi szigort, kedvez a külhoni befektetőknek. Akik viszont másképp is földgazdákká válhatnak. Csak be kell szállniuk egy magyar vállalkozásba, a honi illetőségű vegyes cég ugyanis korlátlanul Tehet birtokos. íme, egy nagy kiskapu;
ügyes tőkés megalapít egy ilyen vállalkozást, fölvásárolja a magyar határt, aztán csődöt jelent, felszámolja a céget, és továbbáll.
Ám az illetékesek határozottan cáfolják, hogy volna ilyen joghézag: a külföldi ugyanis nem távozhat boldog győztesként, nagybirtokosként, hiszen a birtokában lévő földet, ha a cég kimúlt, pénzzé kell tenni - s csak magyar lehet a vásárló.
A külföldiek elé állított korlátok szilárdnak és magasnak tetszenek. Miért van erre szükség? Ennek magyarázata teljesen hétköznapi és méltánylandó. Jelenleg, pontosabban, továbbra sincs Magyarországon földpiac, e területen mindenfelé a futóhomok az uralkodó, nem tudni, honnan s milyen erős szél kerekedik holnap, mit visz, mit épít. A földnek nincs reális ára, így aki ma tud vásárolni jól, aki meg elad vagy csak később szánja rá magát a vételre, pórul járhat. Széles nemzetiszínű Kokárda kitűzése nélkül is el kell fogadni ezt a tényt, s ami ebből következik: ma szabad utat adni a külföldiek földvásárlásának -egyet jelentene termőföldjeink tempós elkótyavetyélésével.
De nem kell aggódni, nincs lehetőség kiárusítani nemzeti értékünk eme hatalmas darabját.
Persze akkor sem kell majd félnünk, ha majd egyszer itthon is a valódi piaci viszonyok lesznek a meghatározóak, és elkészül az ehhez igazított új földtörvény, amely bizonyára már lehetőséget ad a külföldieknek is a földszerzésre. Mert ez az alapvető változás, ha tetszik, ha nem, elkerülhetetlen, ha szervesen akarunk Európához tartozni. Azt pedig, hogy az adott területet mire kell, lehet használni, szigorú előírások szabályozzák ma is, és nyilván a jövőben sem lesz változás ebben, sőt. Egy liberális szabályozás után sem fogja senki a hátán zsákban elhordani a magyar földet, az akkor is itt marad, ha a birtok tulajdonlapján ideaen név szerepel.
Horváth L István
Magyar Nwnzeí
Az ENSZ a délszláv háborús bűnösök felelősségre vonását sürgeti
A Biztonsági Tanács elítéli az etnikai tisztogatásokat
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Konzultációt tartott keddi lapzártánk táján a Biztonsági Tanács, s ENSZ-körök-ben arra számítottak, meg is szavazza az előterjesztett két határozati javaslatot: világszervezeti támogatást nyújtva a Prevlaka-félszi-get demilitarizálásáról megkötött horvát-szerb megállapodásnak, s megtéve az első lépést a délszláv válság idején háborús bűntetteket elkövetők nemzetközi felelősségre vonása felé. Az utóbbi határozat eredeti társszerzőihez hazánk is csatlakozott.
Külön sajátossága immár valamennyi idevágó BT-határozat-nak, hogy elmaradhatatlan belőle nemcsak a rutinszerű utalás a korábbi döntések változatlan érvényesítésére, hanem ismétlődően hangot ad a Biztonsági Tanács „súlyos aggodalmának” a folytatódó „etnikai tisztogatásról” érkező jelentések kapcsán. Ezért a Prevlaka-döntésben sürgeti a feleket a londoni értekezleten elfogadott rendezési elvek és vállalt kötelezettségek megtartására, az
Kölcsönös vádaskodások után
Klaus és Meciar a tárgyalóasztalnál
Prágából jelenti az MTI: Kedd délután a jihlavai Arany Csillag Szállóban megbeszélés kezdődött a Polgári Demokrata Párt (ODS) és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) irányítói között.
Csehország, illetve Szlovákia vezető kormánypártja kísérletet tesz arra, hogy közös álláspontra jusson a csehszlovák föderáció kettéválasztásának további menetét illetően. A küldöttségek élén a kétpárt elnöke -Václav Klaus cseh, illetve Vladimír Meciar szlovák kormányfő - áll.
A találkozó megkezdése előtt Klaus és Meciar egyaránt a másik felet vádolta azzal, hogy a közös állam kettéválasztásának folyamata zsákutcába jutott. A két vezető - az eddigi megnyilatkozásokból feltételezhetően - arra törekszik, hogy az egyelőre még létező közös parlament, a Szövetségi Gyűlés meghozza a föderáció közös megegyezéses felszámolásához szükséges törvényeket.
A legnagyobb vita a szövetségi vagyon felosztásának elvei körül várható. A tanácskozás előreláthatólag a késő éjszakai órákig eltart.
ENSZ-erőkkel való együttműködésre. S a másik BT-határozat ezért is hangsúlyozza az 1949-es genfi konvenciók megsértésével kapcsolatban „az egyéni felelősséget". Mert a BT ugyancsak „súlyos aggodalommal” figyeli a nemzetközi emberiességi jogok „széles körű megsértéseit”, a tömeggyilkosságokat és „az etnikai tisztogtás folytatódó gyakorlatát”. Ezért aztán megismétli a Biztonsági Tanács az államokhoz, a humanitárius és ENSZ-szervezetek-hez a felhívását a bűnökre vonatkozó információk összegyűjtésére és beterjesztésére az új határozat elfogadásától számított harminc napon belül. S immár felkéri a Biztonsági Tanács az ENSZ-főtitkárt, hogy „sürgősen hozza létre pártatlan szakértők testületét megvizsgálni és elemezni” e beérkező értesüléseket. A testület egyébként maga is folytathat vizsgálatokat. S következtetéséről a főtitkár jelentést tesz majd a BT-nek, javaslatot is téve egyúttal a további megfelelő lépésekre. Magyarán: a büntetés nemzetközi gépezete hamarosan beindul.
(Folytatás a 3. oldalon)
Ma Antall-Vranitzky-találkozó
Napirenden a magyar agrárkivitel
(Munkatársunktól)
Ma délután az ausztriai Kismartonban (Eisenstadt) találkozik Antall Jószef magyar miniszterelnök Franz Vranitzky osztrák kancellárral.
A néhány órára tervezett munkalátogatás helye az Esterházy-kas-tély lesz. Jól értesült források szerint a két kormányfő kétoldalú, döntően gazdasági témákat vitat meg, magas szinten előmozdítandó, egyes hosszabb ideje függőben lévő kérdések megoldását. A tárgyalások középpontjában lesznek azok a problémák, amelyek miatt már két esztendeje tárgyal Magyarország Genfben a hét EFTA-ország (az Európai Szabadkereskedelmi Társulás) képviselőivel - mindeddig eredménytelenül.
Fő partnerünk ebben a körben Ausztria, a hét országgal folytatott kereskedelmünk kétharmadát vele bonyolítjuk le. A vita lényegét a következőben foglalhatjuk össze: amíg az EFTA az iparcikkel behozatalá-
nak tekintetében nagyvonalúbb, mint az Európai Közösség - a magyar agrárkivitel a szabadkereskedelmi társulás országaiban erős akadályokba ütközik. Különösen kemény magatartást tanúsít e tekintetben osztrák szomszédunk. A magyar vásárlók is tapasztalhatják, hogy az utóbbi időben sok nyugati, köztük számos osztrák élelmiszeripari cikk jelent meg az üzletekben, Ausztria kevésbé liberális, s a kívánatosnál kevesebb magyar mező-gazdasági cikk juthat be az osztrák piacra. Magyarország azonban csak akkor érdekelt abban, hogy árukereskedelmi megállapodás-rendszert hozzon létre az EFTA-val vagy ipari szabadkereskedelmi egyezményt kössön vele, ha szabadabb piaci lehetőségek nyílnak a magyar mező-gazdasági kivitel számára Ausztriában is. Az osztrák piacnak ezt a számunkra hátrányos védelmét kellene enyhíteni. Magyar részről remélik, hogy a kormányfők személyes találkozója elmozdítja ezt a vitát a holtpontról, és változni fog Ausztria ke-
mény pozíciója. Egyébként a várható témák között említett diplomáciai körök az általában kiegyensúlyozatlan magyar-osztrák kereskedelmi forgalmat, a magyar passzívum kérdését, a közúti fuvarengedélyek és a munkavállalási lehetőségek témakörét is. Tervek szerint a miniszter-elnöki megbeszélések után írja alá a két belügyminiszter a magyar-osztrák toloncegyezményt: ennek értelmében Magyarország visszafogadja azokat, akik illegálisan lépték át ebből az irányból az osztrák határt. Ennek a megegyezésnek azonban az volt a feltétele, hogy hasonló okmányt írtunk alá Romániával is.
A szerdai találkozó tehát arra hivatott, hogy a gyakorlatilag porb-lémamentes politikai kapcsolatok szintjét minél inkább megközelíthessék a gazdaságiak is.
T.I.
(A katonai együttműködésről szóló tudósításunk a 3. oldalon, a gazdasági kapcsolatokról további információnk a 8. oldalon)
Megemlékezések október 6-áról
Több nemzet fiai az aradi koszorúzáson
Szavakból gyúrt bombák robbannak
Mádl Ferenc miniszter a bősi csapdáról
7. oldal
Jenő herceg ráckevei kastélya
(MTI) Az aradi vértanúk napja, október 6. alkalmából több helyen tartottak koszorúzást Budapesten és az országban. A Fiumei úti temetőben, gróf Batthyányi Lajos muzóleumánál először Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, illetve -Antall József miniszterelnök nevében - Boross Péter belügyminiszter koszorúzott, majd a Magyar Honvédség, a Fővárosi és a VIII. Kerületi Önkormányzat, valamint a parlamenti pártok, frakciók és a függetlenek képviselői rótták le kegyeletüket.
A Batthyány-örökmécsesnél a kormány két tagja, Surján László népjóléti és Kupa Mihály pénzügyminiszter tisztelgett az első magyar miniszterelnök emléke előtt.
A Honvédelmi Minisztérium és Gyula város önkormányzata kedden Gyulán, az 1848/49-es honvédtiszti emlékhelyen országos megemlékezést tartott a szabadságharc aradi vártanú tábornokainak tiszteletére. A katonai tiszteletadás mellett, a város diákságának nagyszámú részvételével megtartott emlékezésen Katona Tamás államtitkár szólt elsőként. Ezt követően Szabad György, a parlament elnöke tartott emlékbeszédet. Az tud
előre haladni, mondotta a parlament elnöke, aki nem a szélsőségek ilyen-olyan buzdítása szerint, hanem alkotmányos alapra helyezkedve, a törvények útján, a nemzet legjobb hagyományait és a világ legjobb tapasztalatait ötvözve tevékenykedik.
A szegedi dómban tartott gyászmisével kezdődtek meg kedden a Tisza-parti városban az október 6-i megemlékezések. A rendezvények keretében emléktáblát avattak az 1848-as szabadságharc és a 13 hős tábornok tiszteletére az Aradi vértanúk terén.
Knézich Károly honvéd tábornoknak állítottak emléket az aradi vértanúk napján Pécsett, az Aradi vértanúk útján.
A 143 évvel ezelőtti aradi eseményekre emlékező összeállítással jelent meg A Hang című új aradi hetilap bemutatkozó száma, amely a Békés Megyei Hírlap keddi számának mellékleteként eljutott a békési olvasókhoz is.
Az el-eleredő, időnként heves záporrá erősödő esőben több ezren - magyarok a határ mindkét oldaláról, románok, szerbek és a térségben élő más népek fiai és lányai - vettek részt kedden Aradon a 13 vértanú emlékhelyén rendezett koszorúzási ünnepségen.
Először Tokay György, az RMDSZ aradi képviselője mondott beszédet. Egyebek közt arról szól:
- Néha úgy érezzük, hogy a szabadság egyelőre csak a lelkűnkben született meg. Az egyenlőség terén is van mit tennünk még, nem beszélve a testvériségről, amelyért még szintén nagy erőfeszítésre van szükség ebben az országban - mondotta.
Mózes Árpád kolozsvári református püspök a vértanúkról megemlékezve arról beszélt, hogy az emberi méltóságot végre mindenkinek meg kell találni az országban, bárminő legyen is anyanyelve.
Ezután már zuhogó esőben került sor a koszorúzásra. Először Arad városa nevében Cristian llea alpolgármester, majd az RMDSZ megyei szervezete nevében Cziszter Kálmán és Tokay György, az RMDSZ országos szervezete nevében Szőcs Géza alelnök és Hosszú Zoltán helyezett el koszorút. A magyar kormány nevében Kodolányi Gyula miniszterelnökségi államtitkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége nevében Rudas Ernő nagykövet, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos végezte el a kegyeletes aktust.
I GazdasáG
EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából: 1993 a nagyberuházások éve lesz?
- interjú Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel
Az expo és a fatornyos templomok Mit nyer Budapest a világkiállítással? Üzleti kalauz - Termékmix a bankokban Menedzsersarok Brókervilág A lízing kockázatai
