﻿Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTÓ™: PETHŐ SÁNDOR	CSÜTÖRTÖK, 1992. október 8., LV. évfolyam, 238. szám
Válságvár
Tizenhárom szalmaszál -ennyit tart nyilván az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és ennyit 70 ezer ember. Az államigazgatás talán legkisebb befolyással bíró intézménye tizenhárom vállalaton szeretne segíteni, vállalva, hogy válságkezelő programot hirdet és valósít meg.
Vajon miért pont tizenhárom cég került föl erre a listára? Hiszen nem ennyiből áll a hazai ipar. De másként is illik ma kérdezni: miért készült egyáltalán ilyen lista, ők tizenhármán mennyivel másabbak, mint a többiek? A válasz is elhangzott a minap egy tájékoztatón: e cégek valamiért - stratégiai, ellátáspolitikai, hadiipari szempontból - fontosabbak, mint a többiek, az állami válságmenedzselés tehát dukál nekik. Fogadjuk el eddig, de tovább talán ne. Az egyik minisztériumi férfiú ugyanis azt mondotta volt: e cégek egyike-másika köré vállalkozások láncolata fonódik fel, rendeléseket, következésképp munkát kapnak, s nem lehet mellékes, mi lesz a sorsuk. Ilyen alapon azonban minden honi vállalat mentőkötelet érdemelne.
A tizenhárom cég helyzete nem egyforma - a baj emitt kisebb, amott valóban aggasztó. Ami azonban közös, az a múlt. Mégpedig az a néhány évtized, amikor a vas és acél országa kívánt megvalósulni; amikor a keleti tömb autarch fejlődése egyet jelentett a szovjet piac maradéktalan kielégítésével. Ekkor lett igazi óriássá az Ikarus, ékkor ugrott Öt természetes fejlődési lépcsőket a Rába; ekkor alakult ki a honi alumíniumipari konglomerátum. És ekkor pecsételődött meg a sorsuk: a mai válság alapkövét az idő tájt rakták le.
Való igaz, a 70 ezer ember nem lehet a múlt gigantomán ipar-politikájának mai áldozata. Dicséretes is a szándék: menteni kell a menthetőt. A hogyannal azonban már egy kis baj van. Hiszen egyazon tájékoztatón szólották volt a minisztériumi illetékesek a még mindig csak mozaikokból álló iparpolitikáról, melyben helyet kap a még felvázolás alatt álló hazai és külföldi prognózis, az ágazati jövőkép, a kialakítandó cél- és eszközrendszer. Ám ha mindez még nincs, mindez még csak születget, akkor az állami válságmenedzselés a tizenhárom cégnél mennyit ér? A pácban lévő egyik cég egykori vezetői rendre felvázolták cégük perspektivikus jövőjét. A világ akkor ismét fölfedezett vízenergiáját, s már szedegették is be a jó pontokat a minisztériumtól és a hatalomtól. Tudták azt is, hogy merre tart majd a világ vasútfejlesztése, milyen trendek uralkodnak a tömegközlekedés korszerűsítésében - milliárdos kölcsönök futottak be a céghez, amit aztán jobbára csak föléltek. Jól is tették, hiszen egyetlen prognózisuk sem jött be - de legalább jól éltek...
A ma iparpolitikusai mindenesetre beismerik: még sok a bizonytalanság az előrejelzésekben. De azt már el sem tudták képzelni, hogy — noha a tizenhárom cég közül többnél is sürgették - a részleges vagy teljes privatizációt az üzleti érték szerint hajtassák végre. Kötik az ebet a karóhoz, az újraelőállítási érték a szentírás - azt pedig meg sem akarják hallani, hogy a vevőnek annyiért bizonyosan nem kell. A nagy kohók és erőművek helyett a nagy pénzek utáni vágyakozás lenne napjaink gigantomániája?
Gergely László
HOLNAP
A külügyi bizottság küldöttsége Pozsonyban
Bős ügyében merevek az álláspontok
POZSONY - Szerdán Pozsonyban többórás megbeszélést tartott a magyar parlament külügyi bizottságának küldöttsége, élén Horn Gyulával, a bizottság elnökével. A küldöttség a szlovák parlament külügyi bizottságának a vendége volt, de a találkozóra a magyar fél kezdeményezésére került sor. Ahogy ezt már korábban jelezte a magyar fél, három kérdéskört óhajtottak megbeszélni szlovák partnereikkel: a Slovan-FTC mérkőzésen történteken kívül a kisebbségi kérdést, valamint a bősi vízmű további sorsát.
Ahogy a sajtóértekezleten kiderült, mindkét fél nagyon pozitívan értékeli azt, hogy végre megkezdődött a párbeszéd a két parlament külügyi bizottsága között, s azt is, hogy nem „tiszteletköröket” írtak a tárgyaló felek, hanem a legégetőbb - ha úgy tetszik, a konfliktusos - kérdéseket tárgyalták meg. Ugyanakkor azt is leszögezték a tájékoztatást adó képviselők, hogy ugyan baráti volt a találkozó, sok kérdésben egyet is értettek, igazi eredményt azonban nem hozott a találkozó. Iván Laluha, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke ezt azzal magya-
rázta, hogy bizottsága bizonyos kérdésekben nem kompetens, ezért - legfeljebb - közvetíteni tudják a magyar küldöttség javaslatait a kormányszervek felé.
Horn Gyula - miközben a sajtó képviselőivel közösen várta a szlovák fél képviselőit - elmondta, hogy kellemes meglepetés volt számukra a szlovák partner hozzáállása a kisebbségekről tartott tárgyaláson. Elmondta, hogy felajánlották a szlovák partnereiknek, hogy hozzanak létre egy közös albizottságot, amely a nemzetközi dokumentumokat tanulmányozná és értelmezné, különösen ami a kisebbségek önrendelkezési és önigazgatási igényeit illeti, mivel érzésük szerint mindkét fél másként értékeli a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott ajánlásokat. Felajánlották szlovák partnereiknek, hogy áttanulmányozhatják azt a magyar-ukrán kétoldali szerződést, amely a kisebbségek védelmét is magába foglalja, egyúttal meghívták a szlovák parlament külügyi bizottságának a tagjait tanulmányozni a magyarországi szlovákok helyzetét, illetve megismerkedni a magyar parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezettel.
(Folytatás a 3. oldalon)
Szlovák vízügyi vezető: Két héten belül elterelhetik a Dunát
„A bősi erőmű építésén minden műszaki feltételét megteremtettük annak, hogy két héten belül sor kerülhessen a Duna elterelésére" - jelentette ki szerdai pozsonyi sajtótájékoztatóján Julius Binder, a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója.
Az MTI közlése szerint Binder nem volt hajlandó pontos dátumot mondani, de közölte: október 15-ig leállítják az érintett Duna-szakasz hajóforgalmát, ennek vannak ugyan hidrometeorológiai feltételei és figyelembe kell venni bizonyos szállítói szempontokat is, de a Duna elterelésére még október folyamán így is feltétlenül sor kerül.
(Folytatás a 3. oldalon)
Antall-Vranitzky-megbeszélés Kismartonban
Biztató jelek az EFTA-megállapodás kérdésében
eredménytelenül. Most a kormányfő megállapodott
(Munkatársunktól)
KISMARTON - Bizonyos haladásra utaló kijelentés hangzott el szerda este a magyar-osztrák kormányfői találkozót követő sajtótájékoztatón. Hónapok óla folynak tárgyalások Genfben Magyarország és a hét EFTA-állam között átfogó lás kötéséről -két
#	„	. ab-
ban, hogy közösen mindent megtesznek azért, hogy ez a szerződés ez év végéig létrejöjjön. Ausztria ugyanis döntő szerepet játszik abban a vitában, amely hazánk és az említett hét ország között e szerződéssel kapcsolatban folyik. Sűrített tanácskozásra ült össze az ausztriai Kismartonban (Eisenstadt) szerda délután Antall József magyar miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár. E jelző kettős értelemben is illik erre az eseményre: a két ország közötti megoldatlan gazdasági problémák összesűrűsödtek, ezért a magas szintű találkozónak az volt a feladata, hogy mindössze három óra alatt igyekezzenek valamelyes eredményre jutni. A magyar vendéget és kíséretét az Esterházy-kas-tély udvarán fogadta a kancellár, majd a tartomány képviselőinek üdvözlő beszéde és - a hely szellemének megfelelően - egy Haydn-kvartett elhangzása után megkezdődtek a négyszemközti tárgyalások, majd a
szakértők is csatlakoztak a kormányfőkhöz. A megbeszélés eredményeiről este nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be a két vezető.
Itt hangzott el a fenti bejelentés Vranitzky kancellár szájából, e témához Antall József hozzáfűzte, hogy tudjuk: az 1992-95 közötti időszak olyan átmenet, amelynek során reméljük, Ausztria és más államok az Európai Közösség rendes tagjává válnak, s a visegrádi hármak csak ezután kerülhetnek sóira. Az a kívánságunk azonban, hogy addig is gazdasági kapcsolataink tartalma Ausztriával ne legyen kevesebb, mint ugyanebben az időszakban az Európai Közösséggel, s ami a magyar kiviteli kvótákat illeti, azok évenként 10 százalékkal növekedhessenek. A magyar miniszterelnök egyetértett abban osztrák kollégájával, hogy egyéb függő kérdéseket -mint például a tranzitengedélyek kiadásának a bővítése, a nagyobb arányú map'ar munkavállalási lehetőség Ausztriában - csomagtervként szerepeljen és erről a szakminiszterek tárgyalásokat folytassanak. A közlekedés problémáival kapcsolatban a miniszterek rövidesen összeülnek, de egyéb távlati tervek is asztalra kerülnek. Egy kérdésre válaszolva Vranitzky kijelentette, az a kiegyensúlyozatlanság, ami jelenleg a magyar-osztrák kereskedelmi forgalomban mutatkozik, meg-1 szüntethető, s ha ebből kifolyólag jelenleg feszültségek lennének, azok elsimíthatok.
(Folytatás a 3. oldalon)
Klaus cseh (képünkön) és Meciar szlovák kormányfő kedden a késő éjszakai órákban ismét megállapodott arról, Csehszlovákia 1993. január 1-jétől szétválik. Tudósításunk a 2. oldalon.
(MTI külföldi képszolgálat)
Finanszírozási gondok a mezőgazdaságban
A miniszter optimistább a termelőknél
Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter és Kupa Mihály pénzügyminiszter részvételével agrárfórumot rendeztek tegnap délután Debrecenben, az Agrártudományi Egyetemen. Gergátz Elemér előadásában hosszasan ecsetelte a kormánynak a mezőgazdaság fellendítését célzó intézkedéseit és elképzeléseit. Szólt arról, hogy a koalíció kiemelten kezelte a kárpótlás kérdését, amelynek következtében az ország 6,5 millió hektár földterületéből egymillió hektár marad csak állami tulajdonban. Gergátz Elemér kifejtette: a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a piaci átrendeződés gondjai és a pénzügyi nehézségek miatt elérték a mélypontot. Ma már a mezőgazdasági piacokon a kereslet élénkülése tapasztalható. Emellett úgy vélte, hogy 1992 az agrárágazatban a finanszírozási gondok éve, de -bár a hajdú-bihari termelők szerint a mezőgazdaság romokban hever - biztató jel, hogy „végre lelassult az agrárolló nyílása”.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az agrárágazat nemzetközi szinten tartásának kulcskérdése az élemiszeripar korszerűsítése. Végezetül kiemelte, a kormány célja a magyar parasztgazdák tulajdonán nyugvó gazdaság létrehozása, kormánygarancia megadásával, gazdasági alap és országos garanciaalap létrehozásával. Egyúttal azonban
figyelmeztetetj arra, hogy csak azt célszerűbb megtermelni, aminek előre látjuk a piacát.
Kupa Mihály pénzügyminiszter a mezőgazdaságról szólva emlékeztetett arra, hogy soha, senki nem ígért könnyű álmot. A pénzügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy a költségvetés a jövőben csak piacképes cégeket támogat. Mint mondta, a költségvetés nem „birodalmakat” támogat, vagyis nem Nádudvart vagy Bábolnát, hanem a piacképes ügyleteket finanszírozza. Kupa Mihály beszámolt arról is, hogy a kormány az 1993-94-es évre részletes gazdasági programot dolgoz ki, ezzel is mutatva, hogy vállalt feladatait nem akarja feladni.
A programtervezetben kiemelten kezelik a munkanélküliség, a foglalkoztatás és a szociális gondoskodás kérdését. Ezennel kijelentem - mondta a pénzügyminiszter -, jóval szigorúbbak leszünk azokkal szemben, akik ezeken a területeken csalást követtek el, akik a társadalom kárára voltak.
A program másrészt az infláció leszorítását célozza meg, és ezzel együtt a belső és külső egyensúly megtartását. A miniszter a gazdasági fejlődés fontos részeként említette az integráció előmozdítását, a stabil, rendezett külgazdasági kapcsolatok kiépítését.
(k. r.)
Illegális biztosítás:
Colonia-megoldás
Naay kérdés, miként fogja fogadni a Colonia Biztosító Rt. ajánlatát az az 5-30 ezer, más becslések szerint akár 45 ezer hazai polgár, akik részesei egyes osztrák cégek schillinges élet- és tőkebiztosítási pilótajátékának. A Colonia ugyanis meg szeretné győzni őket arról, hogy legalizálják eddigi befizetéseiket, azaz konvertálják át a cég President Plusz elnevezésű élet- és tőkebiztosítására.
A három évvel ezelőtti megjelenés óta a Grazer Wcchselseitige és a Wiener Stádtische biztosítók kivonultak a magyar piacról - feltehetőleg elegendő ügyfelet verbuváltak ahhoz, hogy a közösség eltartsa magát. Most egyedül a szintén grazi Merkúr van a porondon, mégpedig egy hivatalosan bejegyzett képviselő útján.
(Folytatás a 9. oldalon)
BELFÖLDÖN
Vita
a műholdas adásról
4.	oldal
SZDSZ-fórum a lakástörvény tervezetéről
5.	oldal
Privatizáció
szakszervezetek
nélkül
5.	oldal
Szavakból gyúrt bombák robbannak
6.	oldal
Mádl Ferenc miniszter a bősi csapdáról
7.	oldal
Földárverés
Kartalon
-kérdőjelekkel
8.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Románia az elnökválasztás második fordulója előtt
2. oldal
Idegenrendészeti
törvény
Ausztriában
2.	oldal
Szerb kézen Bosanski Brod
3.	oldal
Baljós előjelek az USA gazdaságában
8. oldal
Szomorú honfoglalás Hargita megyében
7. oldal
Jeruzsálemi
találkozás
7. oldal
A hazardőr Hunyady Sándor
11. oldal