﻿Magyar Nomzoí
Jeruzsálemi találkozás
Szomorú honfoglalás Hargita megyében
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTÓ™: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. október 9., LV. évfolyam, 239. szám
Lakáspiac,
lakáspolitika
Lakosa az embernek vagy van, vagy nincs. Alapvető és jószerivel áthághatatlan választóvonal ez társadalmunk tagjai között. Tudjuk, a lakosság kisebbik hányada engedheti csak meg magának, hogv lakást vásároljon; többségünk - első nekifutásként legalábbis - lakást nem vesz, hanem „szerez": örököl, átjátszik, rokonokhoz bejelentkezik, rokonokat bejelent, tartási és életjáradéki szerződéseket köt, leválaszt, cserél; s mindenki, aki hasonló furfangos akcióknak akárcsak a közelébe is került, azt is tudja, hogy mindehhez, legszerényebb kiindulási alapként, legalább félmilliós-egymilliós kis ingatlanocskával kell rendelkezni. Ezért nevezhetjük gyakorlatilag át-léphetetlennek a választóvonalat: egy bizonyos jövedelmi szint alatt akinek van - bármilyen - lakása, az előtt nyílnak lehetőségek, akinek nincs - hacsak nem nyeri meg a lottó ötöst -, nem is lesz.
A társadalom egy része tehát jelen lehet a lakáspiacon, mivel egyszer szert tett az ehhez szükséges kiinduló tőkére, a társadalom alsó rétegének - s azon belül is főleg a fiataloknak - viszont nincs esélyük rá, hogy a piacnak akár eladóként, akár vevőként szereplői legyenek. A lakáspiac ilyen értelemben tökéletlenül működik, az államnak (és/vagy az önkormányzatoknak) tehát De kell avatkoznia, ha csak nem akarja, hogy - mint arra az Amerikai Egyesült Államok szemléletes példa - emberek tömegei váljanak hajléktalanná.
S ha már a külföldi példáknál tartunk: az úgynevezett „ázsiai kis tigrisek", Honkong, Szingapúr a hetvenes években igen agresszív állami lakáspolitikába kezdtek. Ezt a kezdeti tőkefelhalmozás szakaszában járó gazdaságok esetében a legkevésbé sem az öncélú jótékonykodás indokolja; az olcsó szociális bérlakások lehetővé teszik, hogy a munkabéreket a nyugati színvonalhoz képest alacsony szinten tartsák, ami vonzza a külföldi tőkét, s így elősegíti a világgazdaságba való bekapcsolódást.
A fenti elméleti felismerések Magyarországon is megszülettek, de az elmélet és a gyakorlat közötti szakadékot világosan mutatja, hogy - a kormány ígérete ellenére - mindmáig nem készült el az átfogó nemzeti lakáskoncepció, s a parlament elé terjesztett lakástörvény-tervezet részletes vitájára ebben az évben, józan számítások szerint, nem kerülhet sor. Miért nem? A liberális ellenzék szerint a kormány szándéka, hogy a lakásgondok terheit minél tartósabban az önkormányzatokon hagyja. Ha így lenne, rossz taktika lenne, hiszen az önkormányzatok népszerűtlenné válásával aligha nő egyenes arányban a kormány népszerűsége. Igaz az is, hogy az Országgyűlés elmúlt két évének feszített munkatempója nem sok újabb törvényjavaslat tárgyalását tehette volna lehetővé. Persze valószínűleg mindenkinek lennének ötletei arra, hogy mely napirendi pontok helyett kellett volna a honatyáknak a lakáskérdéssel foglalkozniuk...
Akárhogy is van, egyre nyilvánvalóbb, hogy valamilyen átmeneti törvényi szabályozás mindenképpen szükséges , hiszen az ön-kormányzatok az utóbbi hónapokban gyakorlatilag semmilyen új lépésre nem vállalkoznak. Tisztázatlanok a lakbéremelések korlátái, a bérlakások megvásárlásának feltételei, az igényjogosultságok és támogatások rendszere és egy sor más kérdés. Ez pedig bizonytalan helyzetet teremt, ami senkinek sem jó: sem a kormánynak, sem az ön-Icormányzatoknak - de legkevésbé a lakosságnak.
Bethlenfalvy Gábor
Ma szavaz a Biztonsági Tanács
A nyugati hatalmak megegyeztek a boszniai légizárlatban
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Létrejött a kompromisszum az amerikaiak és a nyugat-európaiak között a kétlépcsős boszniai légizárlatról, így Washington és a Biztonsági Tanács EK-tagjai közösen beterjeszthették határozati javaslatukat, amelyről csütörtöki lapzártánk táján tárgyalt először a BT, s várhatóan még ma megszavazza. Értesülések szerint a többi BT-taghoz eljuttatott amerikai, belga, brit és francia szöveg elrendeli ugyan a katonai repülések tilalmát Bosznia légterében (leszámítva az ENSZ égisze alatti segélyszállítmányokat), ám egyelőre ennek csupán „megfigyelését" határozná el, erővel való érvényesítését nyitva hagyva. Arról - és ez az amerika-európai alku, gorombább diplomaták szerint a washingtoni visszakozás lényege - a BT-nek a légi zárlat „megsértései” esetén újból „sürgősen” kell majd tanácskoznia, s megfontolnia „további szükséges lépéseket a tilalom megtarttatására”.
A nyugati javaslat a légizárlatot a segélyszállít-
mányok biztonságos elosztása „lényeges elemének” tekinti, és egyúttal „döntő lépésnek" is a boszniai harcok megszüntetésére. A BT-döntés kifejezetten utalni kíván a feleknek a londoni konferencián és másutt vállalt, ám - a légiflottával egyedül rendelkező boszniai szerbek által - be nem tartott ígéreteire, s kifejezi a Biztonsági Tanács „riadalmát a folytatódó katonai repülések” láttán. Az elrendelni kívánt megfigyelési rendszert az ENSZ-erők működtetnék, beleértve - mint már jeleztük -ellenőrök telepítését a repülőterekre, „ahol szükséges”. A világszervezet főtitkára rendszeresen jelentést tenne a légi zárlat megtartásáról a BT-nek, s „azonnal” a megsértéséről. Tehát az utóbbi esetben kerülne csak sorra a második szakasz, s a BT napirendjére az újabb, immár erőt is latba vető (magyarán a tilalmat megsértő gépeket lelövéssel fenyegető) határozat. Nyugati diplomaták szerint többszöri megsértés után ez „logikus” lépés lenne.
Nyilvánvaló, hogy az európaiak elnökválasztási
megfontolásokat is gyanítottak a Bí/s/i-kormány sürgetése mögött (miközben éppen a Post jelentette csütörtökön, hogy Amerika és partnerei netán e hét végén áttörést érhetnek el Brüsszelben a GATT-al-kudozásban, ami segíthetné az elnököt; más kérdés, hogy az EK-diplomaták hasonló indokokat vélnek a világkereskedelmi egyezkedésben hirtelen „puhul-ni” látszó washingtoni tárgyalási pozícióban). Feltehetőleg ilyesmi járhat Powell tábornok, egyesített vezérkari főnök fejében is, ki a csütörtöki The New York Timesban köti az ebet a karóhoz, s továbbra is kétkedve tekint egy boszniai katonai beavatkozásra. A generális szintén sajátosan fogalmaz: a korábbi, a Bush-kormányzás idején mindannyiszor sikeres akciók során (Panama, a Fülöp-szigeteki puccsistákat elriasztó légidemonstráció, a Szomáliái amerikai nagykövetség kimentése, hasonló lépés Líbiában, s persze az Öböl-háború) „gondosan egybehangoltuk a katonai erőt politikai céljainkkal.
AvarJános
„Szégyellem magam Oroszország miatt*
Gorbacsov bírálja Jelcin döntéseit
('Tudósítónktól)
MOSZKVA - Szégyellem magam Oroszország miatt - jelentette ki a felháborodott Mihail Gorbacsov az általa irányított tudományos alapítvány épülete előtt rögtönzött sajtóértekezletén, azt követően, hogy csütörtök reggel mintegy harmic rendőr lezárta a bejáratokat, és az intézet egyetlen munkatársát sem engedték be. Az Interfax értesülése szerint a Gorbacsov által „ostobaságnak” és „demonstratív önkényes cselekedetnek” minősített intézkedést Moszkva rendőrfőkapitánya rendelte el, miután szerda este nyilvánosságra hozták Jelcin ama uká-zát, amely a Gorbacsov-alapítvány kezeléséből a frissen megalakult pénzügyi akadémiának adja át a 3500 négyzetméternyi hasznos alapterületű létesítményt, azzal, hogy Gorbacso-vék ezer négyzetmétert szerződéses alapon továbbra is bérelhetnek - immár a tulajdonosi jogok új élvezőjétől.
Az cxelnök tumultuózus jelenetek megelőzte sajtónyilatkozatában megismételte a szerdai Komszomolszkaja Pravdában elhangzott vádjait, mindenekelőtt azt a véleményét, hogy a bénult hatalom jobb híján ilyen lépésekkel igyekszik bizonyítani. Az Eho
Moszkvi rádióállomásnak adott interjújában Gorbacsov mélységes felin-dultsággal közölte, hogy szerda este a televízióból értesült Jelcin döntéséről, s nehezményezte, hogy az államfő előzetesen nem konzultált vele, miként tette ezt a tavaly, lemondása után, amikor a rendelkezésére bocsátotta az SZKP társadalumtudományi akadémiájának egykori épületét. Gorbacsov elárulta azt is, hogy telefonon érdeklődött Jurij Petrovnál, az elnöki adminisztráció vezetőjénél, aki szintén nem tudott semmit a készülő ukázról. Mi folyik itt? - tette fel a kérdést Gorbacsov, s rögtön meg is válaszolta: „Újra megpróbálnak helyretenni... Hát nem világos, hogy ez nem fog menni!"
Az alkotmánybíróság csütörtöki meghallgatásán egyébként a testület elnöke beszámolt arról, hogy Gorbacsov újfent megerősítette: továbbra sem hajlandó tanúvallomást tenni az SZKP alkotmányosságát vizsgáló eljárás keretében. Mint az Eho Moszkvi hullámhosszán Gorbacsov elmondta, e Valerij Zorkinhoz írott levelében is szóvá tette: még mindig nem tájékoztatták arról, ki határozott úgy és milyen alapon, hogy nem utazhat külföldre.
Vida László
(Reuter külföldi képszolgálat)
Hárshegyi Frigyes a javuló magyar bonitásról
A bevételekből finanszírozható az adósságszolgálat
„A legjobban annak örülök, hogy egy 150 országot felsoroló listán Magyarország a 41. legjobb adósnak minősül” - kommentálta lapunk kérdésére Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alel-nöke azt a hírt, hogy egy amerikai szaklap, az Institutional Investor szerint javult az ország bonitása.
A listán a kelet-európai országok közül egyedül a Cseh és Szlovák Köztársaság előzi meg Magyar-országot, és természetes, hogy a rangsorban előkelő helyen szerepelnek a 24 fejlett tőkés országot magába foglaló OECD-csoport tagjai, s természetesen a villámgyors gazdasági növekedést mutatni képes délkelet-ázsiai kisebb és nagyobb „tigrisek”. Mexikóval egyébként fej-fej mellett haladunk, mondotta egy másik kérdésünkre az MNB al-elnöke, akitől arról is érdeklődtünk: mennyire lehet mértékadó a most kivívott helyezés a mértékadó üzleti körök számára. A válasz úgy szólt, hogy a pontozási rendszer is-
meretlen a magyar jegybank vezetői számára.
Az Institutional Investor hitelkockázat-minősítő listája - mint a Távirati Iroda anyagából kiderül: alapján Magyarország indexe idén március és szeptember között 0,7 ponttal lett jobb, és ez pontosan kétszeres érték az egy évvel ezelőtti mutatóhoz képest. Hárshegyi Frigyes szerint az index egyértelműen tükrözi az ország külső pénzügyi helyzetében bekövetkezett komoly javulást, a folyó fizetési mérleg három esztendeje tartó aktívumát, a devizatartalékok megtöbbszöröződését, az áru-, illetve szolgáltatásexport javulását, e bevételek 13 millió dollárra rúgnak az idén, gyakorlatilag elegendőek lennének a nettó adósságállomány kifizetésére.
Az MNB devizatartalékai is most 5,2 milliárd dollár körüli összeget tesznek ki, a bank a korábban tervezettnél kevesebb hitelt vesz fel a külpiacokon, s a folyó bevételek - tekintettel arra, hogy a fo-
lyó fizetési mérlegben havi 100 millió dolláros többlet alakul ki -voltaképpen fedezik az adósság-szolgálatot.
Egyébként most az ország körülbelül havi 100 millió dollárnyi kamatot fizet, és ugyanennyi idő alatt körülbelül 200 millió dollár a tőketörlesztések értéke. A külső finanszírozás lassan külső hitelfelvétel nélkül is megoldható.
Az MNB adatai szerint az idei év júliusának végén a folyó fizetési mérleg aktívuma közel 750 millió dollár volt, most 800 milliót tehet ki, s az év végére akár az egymilli-árdot is elérheti.
Ezek alapján számítani lehet arra, hogy nemcsak az üzleti lapok, hanem a sokkal befolyásosabb hivatalos hitelminősítő intézetek is egyre javuló magyar bonitást állapítanak meg, ami - talán mondani sem kell - egyáltalán nem hátrányos a külpiaci nemzeti banki kötvénykibocsátások szempontjából.
(muzslai)
MDF-képviselők az abortuszról
A Magyar Demokrata Fórum képviselőinek jelentős többsége az abortusztörvény liberálisabb, B változata mellett áll - nyilatkozta lapunknak Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. Az államtitkár asszony szerint mindössze tizenkét MDF-es képviselő fontolgatja a szigorúbb törvénytervezet elfogadását.
Kiss Gyula, az MDF parlamenti egészségügyi csoportjának elnöke egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen kijelentette: a frakció tagjai szabadon dönthetnek, de emlékeztetett arra, hogy a párt választási programjában az szerepel: nem tervezik a terhességmegszakítás adminisztratív tilalmát. Kulin Sándor országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a név szerinti szavazás nem ingathatja meg a B változatot támogató keresztény képviselőket. Székelyhídi László viszont úgy vélte, elsősorban az idősebb képviselők voksolnak majd a szigorúbb változat mellett. Ezt azonban a többi jelenlévő képviselő egyértelműen cáfolta. Kulin Sándor végezetül kijelentette: az MDF-es képviselő-csoport célja az, hogy békét teremtsenek az anyaméhben és a társadalomban is, de bízik benne: „Eljön még az az idő, amikor egy primitív kor beavatkozásaként gondolunk vissza majd az abortuszra.”
(élő)
BELFÖLDÖN
Göncz Árpád nyilatkozata
4. oldal
Szigorúbb
taxisszabályok
4.	oldal
Jobboldali radikalizmus tegnap és ma
5.	oldal
Közalkalmazottak a költségvetésről
5. oldal
Elkészült a budapesti metró nyomvonalterve
5. oldal
Új rendezési terv a Vásárcsarnok környékére
KÜLFÖLDÖN
Ukrajna: csak a csoda segíthet?
2.	oldal
Bush kétségbe vonta Clinton hazafiasságát
3.	oldal
Maastricht
megmentése
6. oldal
Trinidadi költő kapta az irodalmi Nobel-díjat
HOLNAP
Csoóri Sándor: Jegyzetek a kertben
5.	oldal
Amíg az élet érték lesz
Az abortuszkérdésről. összeállításunk Az ország helyzete rovatunkban
6.	oldal
Ünnepek és hétköznapok Szegeden
10. oldal