﻿Angyalcsinálás,
abortusz
es magzatvédelem
Az ország helyzete sorozatunk a 6. oldalon
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. október 10., LV. évfolyam, 240. szám
Svéd cseppek
Irta: Martin József
Uj függöny van leereszkedőben az Elbán innen, de ez nem vasból van. A sokat emlegetett szociális választó-vonaltól nem egészen függetlenül az új megosztottságot a „régi elvtársak klubja" hozza létre. A szó-használat a londoni The Econo-misté: a hetilap szerint a nem éppen „exkluzív" társaságnak már régi tagja Szerbia, Horvátország, Belorusszia, idetart a csehekkel mind hangosabban vitázó Szlovákia s az elnökválasztás második fordulója elé néző Románia. Az is elképzelhető, hogy megváltja tagsági igazolványát a Franciaországnál nagyobb, Nagy-Britanniánál népesebb és a németekéhez hasonló nagyságú hadsereggel rendelkező Ukrajna is. Első számú vezetője - akár bukaresti vagy éppen szerb vagy horvát kollégája - tekintélyes pártmúlfat mondhat magáénak, így hát nem csoda, hogy
olyan luxus, amit Ukrajna nem engedhet meg magának, s az autoritariánus rendszer „még mindig jobb" az anarchiánál. így aztán a sajtótól inkább lojalitást várnak, mint kritikát, az ellenzéktől pedig csak takaréklángra állított bírálatokat. Kijev-ben - állítja a brit újság - egyre többet beszélnek a aél-koreai vagy chilei típusú kapitalizmus előnyeiről. Lám, a politikai „erős kéz" politikája együttjárhat látványos gazdasági sziporkázással.
Az érvelőknek még akár igazuk is lehet. A szociális nyomor sújtotta Kelet-Európábán nem föltétlenül érvényesülnek a nyugati kategóriák, az egykorvolt magas rangú pártfunkcionáriusok valóban sok nelyütt lelkes nacionalistává vedlettek át, s hogy a kép még bonyolultabb legyen, ilt-ott még meg is választották vagy választják őket.
Nem kevésbé összetett a tekintélyuralmi próbálkozások vagy kísértések nyugati fogadtatása. A fejlett és tapasztalt demokráciák közvéleményének és intézményeinek nagyobb része lenézi vagy éppen megveti ezt a lehetőséget. A felelősséget viselő hivatalos politika azonban ezt nem mindig tükrözi. Aminek egyik oka az lehet, hogy a nyugati világ ezernyi feladattal küszködik, s kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy az autokrata útról lebeszélni igyekezzék
egyik vagy másik politikust. A másik föltételezés szomorúbb: nem kis cinizmussal szép csöndesen azt is mondhatják, úgy látszik, a világnak abban - tehát ebben - a felében nem árt néhány csepp zsarnokság, ezzel enyhíteni lehet azt a kórt, amelyet a „régi jó stabilitás" eltűnése váltott ki. S na a Balkán háborúira, az immár iszlám-keresztény ütközéssel is fenyegető harcaira, a szovjet-orosz peremvidékek állandósult tűzfészkeire pillantunk, visszakézből nem tudjuk elvetni az okoskodást, ha nem értünk is vele egyet.
Kétségünk nem lehet afelől, hogy az „erős kéz" politikájának honi szószólói is előállnak azzal az érvvel, hogy a demokrácia idehaza is „luxus", hiszen környezetünkben, határaink túlsó oldalán igazán sok elvbarátot találhatnak. Arról viszont el szoktak feletkezni, hogy a szomszéd országokban élő magyar kisebbségeknek éppen a nacionalista
kísértésnek engedő, az autoriter Dér a „sveu	* .vicyc.u-
megoldásokkal kacérkodó politi- síthetnék talán empátiakészsé-ka árt a legjobban. A hazai günket a mások igazságának „erőbajnokok" azonban arra az	mérlegelésére, és ami a legfőbb:
lllyés-bölcsességre sem emlé-	elvenné az étvágyat a néhány
keznek, amely az árnyalatnak ki- kortynyi zsarnokságtól.
ván mindenkor jogot. A Nyugat ugyanis hazánktól egyértelműen mást vár, mint az említett „klub" tagjaitól, s csaknem bizonyosra vehető, hogy nagy árat fizetnénk azért, ha a lekintélyuralmi szirénhangok csábításának engednénk. Hírünk a világban s persze az ezzel szorosan összefüggő pénzügyi viszonylatrendszer -az ideáramló tőke, segélyek, hitelek összege - hosszabb távon bizonyosan attól függ, hogy az egvpárti diktatúra leépítése után miként tudunk a korszerű polgári állam igényrendszerének megfelelni. Hiú ábránd arról álmodozni, hogy a legnagyobb kormánypárt belső viszálya elszigetelhető, s amint az elmúlt hetek nemzetközi sajtója, híradásai mutatták, az MDF aligha tud kitérni a szakítópróba elől, legalábbis hosszabb távon nem.
A magyar	szélsőjobboldal
enyhe antikapitalizmusa hamarosan testet ölthet kézzelfogható támadásokban a nyugat-európai integráció, az Európai Közösség ellen. Pedig a budapesti külpolitikának nincs más alternatívája: ha a történelemben visszapillantunk, hazánk éppen akkor - a Monarchia idején - került a legközelebb a korszerű európai értékrendhez, amidőn egy nagyobb államalakulat tagjaként volt jelen a nemzetközi küzdőtéren. Az Európai Közösségnek persze egyhamar nem leszünk tagjai, a Reuter a napokban olyan brüsszeli elemzést ismertetett, amely szerint a sze-
Sény közép-európaiak, megle-et, csak húsz év múlva (!) lehetnek brüsszeli klubtagok. De minden belső vitája, a maastrichti szerződés értelmezése körüli viharok ellenére a nyugat-európai a világ egyetlen igazán sikeres integrációja, mégpedig éppen azért, mert szerencsésen elegyíti a politikai és gazdasági érdekeket. Akkor készülünk fel jól a tagságra, ha azt mérlegeljük, hogy milyen kapitalizmus felel meg a legjobban a hazai viszonyoknak: a Külgazdaság hasábjain kitűnő tanulmányában Köves András megkülönbözteti a szabadpiaci perspektívára alapozó amerikai, a koordinációt előtérbe helyező, inkább a keynesiá-nus elvekhez igazodó nyugat-európai és az egyensúlyi elgondolásokat, valamint az említett koordinációt ötvöző, japán modellt.
Bő két esztendővel a rendszerváltás után ideje lenne higgadtan fölmérni, hogy a magyar gazdaság mennyiben mozog örökölt kényszerpályán, milyen választási lehetőségei adódnak, s ezek miként illeszkednek külpolitikai kapcsolataink rendszerébe. Az elvadult viták, a már-már beteges gyanakvások, a társadalomban mindinkább terjedő „kommunistázások" és „fasisztázások" helyett a valóban szabadelvű centrum pártjainak elsősorban erről kellene vitázniuk, miközben botladozva próbálnak átlépni a múlt sötét árnyékán. A nálunk összehasonlíthatatlanul stabilabb és magasabb életszínvonalú Svédországban a minap a kormányon lévő konzervatívok összefogtak a nemrég a hatalomból kiszorult szociáldemokratákkal, hogy rendkívüli takarékossági programban egyezzenek meg.
Túlhajtott ideologikus viták helyett nem használnának-e többet a „svéd cseppek"? Megerő-
A magyar kormány a Duna Bizottságnál tiltakozott a hősi C variáns ellen
Háromoldalú tárgyalások Pozsonyban
A bős-nagymarosi beruházás ügyében kedden, október 13-án tárgyalóasztalhoz ülnek Magyarország, a Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint Szlovákia szakértői. A megbeszélések célja, hogy az érintett országok közös beadvánnyal forduljanak az Európai Közösséghez egy háromoldalú, szakértői vizsgáló-bizottság felállítása tárgyában.
A vizsgálatok során az erőmű ökológiai, vízgazdálkodási és műszaki kockázatait kívánják felmérni - jelentette be László Balázs szóvivő. A találkozó közeli időpontját az indokolja, hogy a szlovákok két héten belül készen állnak a Duna elrekcsztésé-re és a bősi erőmű C változat szerinti üzembe helyezésére. Az elterelés ellen a magyar kormány tiltakozott a Duna Bizottságban. Frans Andriessen, az EK brüsszeli bizottságának alelnöke az elmúlt napokban több munkatársát küldte Budapestre, hogy tárgyaljanak Mádl Ferenc tárca nélküü miniszterrel a tervezett háromoldalú vizsgálatok
előkészítéséről. A szakértői bizottság működésének feltétele, hogy egyik fél se tegyen olyan lépést, amely gyökeresen megváltoztatná a jelenlegi helyzetet. így a magyar kormány elvárja, hogy a vizsgálatok lezárultáig ne re-kesszék el a Dunát. A magyar kormány szakértői eközben folytatják a hágai Nemzetközi Bírósághoz címzett folyamodvány szövegezését. Magyar-ország két vitás kérdés tisztázását várja a nemzetközi bíróságtól. Egyfelől, hogy megszűntnek tekinthető-e az /977-ben kötött kétoldalú szerződés, másrészt: a C változat a Duna elterelésével sérti-e a két ország államhatárát megállapító 1947-es párizsi béke-szerződés előírását, mely szerint a határ a Duna hajózható középvonala. Amennyiben kedden Pozsonyban nem sikerül eredményt elérni, hazánk az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet válságkezelő fórumához, az Európa Tanácshoz, az Európai Közösséghez és a Duna Bizottsághoz fordul.
Pungor Ernő tárca nélküli miniszter előterjesztésében a kormány foglalkozott egy egyetemi bázisra épülő, kutatási fejlesztési támogatást szolgáló alapítvány létrehozásával is. A kabinet hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság saját költségvetéséből életre hívja az alapítványt, amelyet további 600 millió forinttal támogat a Központi Műszaki Fejlesztési Alap. A kormány elfogadta a világkiállítási fejlesztési alapról szóló törvénytervezetet is. A kormány emlékbizottságot állít fel, amelynek feladata, hogy előkészítse a megemlékezést az 1944-es esztendő eseményeinek ötvenedik évfordulójára. - jelentette be a szóvivő. Ugyancsak 1994-ben ünnepeljük Kossuth Lajos halálának 100. évfordulóját. A méltó megemlékezés előkészítésére szintén emlékbizottság felállítását határozta el a kabinet.
(cseke)
(A tárgyalásokról további információnk a 4. oldalon)
A BT a boszniai légizárlat mellett
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Megszavazta pénteki ülésén a Biztonsági Tanács a lapunkban már ismertetett határozatot a boszniai légizárlatra, egyelőre - a kilátásba helyezett, újabb döntést igénylő - kényszerítő intézkedések nélkül. A tizenötből 14 tagállam voksolt igennel, egyedül - a vétójogú -Kína tartózkodott. Ezúttal India és Zimbabwe nem követte e tartózkodásban, mint a legtöbb hasonlójellegű szavazásnál. Új-Delhi képviselője úgy érvelt, mivel a felek a londoni értekezleten maguk vállalták e légi tilalmat, nincs akadálya a BT-döntésnek. Megkönnyítette a majdnem egyhangúságot Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár-nak a BT-hez intézett levele, amely éppen e „hármak” megnyugtatására készült. A főtitkár is utal a londoni ígéretekre, ám arra is, hogy éppen a fő érdekelt boszniai szerbek ellenezték e BT-lépést, ami biztonsági kockázatot jelenthet az ott levő békefenntartó erőknek (ismeretesen ez volt a csapatokat Boszniába küldő európaiak fő kifogása a Washington sürgette húzás ellen). Perkins amerikai nagykövet hangoztatta, hogy immár éppen a felektől függ, lesz-e szükség a második lépésre, tehát a kényszerítő intézkedéseket is kimondó további BT-határo-zatra. Bécs diplomatája régen megérettnek minősítette a döntést, amelynek társszerzői köre péntekre kibővül az oroszokkal, osztrákokkal, marokkóiakkal, akik csatlakoztak Amerikához és az EK-országokhoz.
A.J.
Csütörtökön éjszaka 79 éves korában elhunyt Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt tiszteletbeli elnöke, egykori nyugatnémet kancellár. A ' arszágok irányában tanúsított enyhülési politika, az Ostpolitik ...	n melletti otthonában érte a halál, amelyet rákos megbetege-
dés okozott. A széles körű nemzetközi részvétnyilvánítások között ott van Antall József, továbbá az MSZP távirata is. (Cikkünk a 3. oldalon)
(Reuter külföldi képszolgálat)
Kádár Béla a Joint Venture klubban
Magyarország vonzóbb lehet
Az idei év első háromnegyedében a külföldiek magyarországi befektetései elérték a négymilliárd dollárt, a vegyes vállalatok száma jóval meghaladja a tizenháromezret - mondotta Kádár Béla külgazdasági miniszter tegnap az itt működő vegyes vállalatokat tömörítő Joint Venture Szövetség találkozóján. A rendezvényt a külföldi befektetéseket lehetővé tevő első magyarországi törvény életbe léptetésének 20. évfordulója alkalmából tartották, s a cégek vezetői mellett megjelentek a legnagyobb beruházó országok - az Egyesült Államok, Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország és Ausztria - budapesti nagykövetei, illetve kereskedelmi tanácsosai is, hangsúlyozva elégedettségüket a körülményekkel.
A vegyes vállalatok munkakultúrát is hoznak, hangsúlyozta a miniszter. A húsz évvel ezelőtti befektetési törvény meghozatala azt jelentette, hogy a magyar vállalatvezetők megkezdhették az ismerkedést a világpiaci játékszabá-
lyokkal. A mostani állapot természetesen még nem ideális. A helyzetet Kádár Béla lépésről lépésre javulónak ítélte, s megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a külgazdasági tárca a mozgástér bővítésére törekszik. Hamarosan megszületik az új devizatörvény, a forint rövidesen konvertibilissá válhat, Befektetésösztönzési Alap működése segít az infrastruktúra javításában; a kormányzatnak határozott gazdaságpolitikai elképzelései vannak. A héten Ausztriában újabb lendületet kaptak az EFTA-val immár huszonöt hónapja folyó tárgyalások, reménykedhetünk a szabadkereskedelmi megállapodás aláírásában az úgynevezett visegrádi országokkal is. így a külföldiek számolhatnak azzal, hogy számukra megszűnik a kis, tízmilliós magyar piac jelentette korlát, és aki itt fektet be, szabadabban kereskedhet a 360 millió lelkes EK-csoporttal, illetve egy másik, százmillió potenciális vevőt képviselő térséggel is.
(muzslai)
BELFÖLDÖN
Új kisgazdapárt alakult
Szakad a frakció?
Az elmúlt napok eseményei azt bizonyítják, hogy Torgyán József szilárdabban ül székében, mint ahogy azt sokan várták. ízsó Mihály mandátumát igazolta a T. Ház, s ezáltal bebizonyosodott, hogy Torgyánéknak van jelölési joguk és lehetőségük. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész pedig értesítette Kupa Mihály pénzügyminisztert, hogy Torgyánék jogosultak az eddig .jegelt” állami támogatásra. Mindez jó néhány kisgazdacsoportot ösztönzött arra, hogy lépjenek, s ennek eredményeképp megalapították a Történelmi Független Kisgazdapártot. Értesüléseink szerint az alapítók között van Nagy István, Szabó Éva és Ravasz Levente, akik eddig a történelmi tagozattal, illetve a harminchatos frakcióval szimpatizáltak. Tíz-tizenegy személy alapította meg a pártot, melynek vezetőségébe választották Pártay Tivadart. Úgy érezték, lépni kell, mielőtt a történelmi nevet valamilyen más kisgazda-csoportosulás elvinné.
(Folytatás a 4. oldalon)
Soros lezártnak tekinti az alapítvány körüli vitát
4.	oldal
Csoóri Sándor: Jegyzetek a kertben
5.	oldal
Végórában?
7. oldal
Elkészült a Suzuki Autógyár
Ki concertókat írt Vivaldi álnéven
10.	oldal
Szent-Györgyi és Klebelsberg
11.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Romániában a falu dönt
2. oldal
Az MDF keresi a kapcsolatot az orosz jobbközép pártokkal
Szerb-horvát
tűzszünet
Boszniában
3. oldal
AMurdoch-rejtély
Nemzetközi könyvespolc összeállításunk a 12. oldalon
HÉTFŐN
Békés átmenet vagy permanens forradalom
Bős veszélye: kiszáradhat a Fertő tó
7. oldal
Magyar művészet Sevillában