﻿A szegedi universitas
Összeállításunk a 10. oldalon
Ma®ar Nemzet
GAZDASÁGI MELLÉKLETÜNKBEN:
Terítéken a bor A kedvezményes hitelek Fehérgalléros
Ára: 14,50 Ft
alapító™*, pethő Sándor
KEDD, 1992. október 13., LV. évfolyam, 242. szám
Román rutin
Noha végeredmény még nincs, immár bizonyos, hogy újabb négy évre Ion Iliescu Románia elnöke. A hivatalban lévő államfő alaposan rácáfolt a korábbi előrejelzésekre, és meglehetős fölénnyel verte vetélytársát, a román politikai életbe alig néhány hónappal ezelőtt berobbant Emil Constantinescu professzort, akinek minden népszerűsége ellenére valószínűleg jelentős hátrányára volt a viszonylagos ismeretlenség.
Az elnök ezzel szemben nagy hatalmi rutinnal, rendkívül ügyesen használta ki azt a helyzeti előnyt, hogy 1990 tavasza óta ő áll az ország élén, sőt személye a Ceausescu-diktatúra alatt is meglehetősen ismert volt. Még akkor is, ha Iliescu - aki a Ceausescu-re-zsim első évtizedeiben fényes politikai karriert futott be - a diktatúra utolsó éveiben már háttérben volt, mert állítólag nézeteltérése támadt a diktátorral. Mostani fölényes megválasztása mindenesetre jelzi, hogy az 1989. decemberi forradalmi események után a demokratikus fejlődés útjára lépett Románia lassan és ellentmondásosan halad a kommunista múlttal való szakítás útján. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a hivatalban lévő elnököt szinte teljes támogatásáról biztosította a Kárpáton túli területek, elsősorban a vidék román lakossága, míg Constantinescu a nagyvárosi értelmiség és a nemzetiségek, közülük is főként az erdélyi magyar kisebbség szavazatait kapta meg.
Az erdélyi magyar megyék teljes egységben az ellenzéki Demokratikus Konvenció jelöltjére szavaztak, aki soha nem riogatott a magyar revizionizmus veszélyével és azt ígérte a romániai magyaroknak - sem többet, sem kevesebbet -, amit bármely más román állampolgárnak ígért. Iliescu ezzel szemben - különösen a kampány utolsó szakaszában - mind többet emlegette a magyar revizi-onizmust, és sajátos, a múltból megszokott fegyverként használta azt a propagandát, amely szerint a románság számára Magyarország és a romániai magyar kisebbség jelenti a fő veszélyforrást. Ezek után csak remélni lehet, hogy a hivatalban volt és maradt államfő demagóg kijelentéseit taktikai megfontolások diktálták azzal a céllal, hogy megszerezze az első választási fordulóban az ultranacionalista Gheroghe Funar-ra jutott szavazatokat.
Az elnöki józanságot kiváltképp a romániai realitások követelik. A súlyos gazdasági gondokkal és pénzügyi nehézségekkel küzdő Romániának minden korábbinál nagyobb szüksége van az európai kapcsolódásra, arra, hogy mielőbb megszerezze a nyugati integrációs szervezetek bizalmát és támogatását. Ez pedig csakis valóban demokratikus politizálással, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával érhető el. Ellenkező esetben az ország elszigetelődhet, és Európa helyett a Balkán felé sodródhat.
Akárhogy is alakultak az eredmények, Romániában ismét lezárult egy korszak, az egyidejűleg tartott parlamenti és elnökválasztás az ország fejlődésében új szakaszt nyithat. Mindez a magyar kormány számára is azt jelenti, hogy a korábbi alapelvekhez ragaszkodva következetesen, de rugalmasan kell alakítania Románia-politikáját.
Pietsch Lajos
Meghosszabbított elnöki mandátum Bukarestben
BUKAREST - Bár még folyik a szavazatszámlálás, illetve a beérkező jegyzőkönyvek számítógépes feldolgozása, de már biztosra vehető, hogy a román elnökválasztás második fordulójának győztese a Nemzeti Megmentési Demokratikus Front által támogatott Ion Iliescu. Mivel az első fordulóban oly buzgón ügyködő közvélemény-kutató intézet ezúttal elállt attól, hogy választás utáni becslésbe bonyolódjék, a Pro Democratia nevű független emberjogi szervezet (amely oroszlánrészt vállalt a belső ellenőrzés háládatlan munkájából) egy bolgár társszervezettel karöltve gyorsszámlálási becslést végzett a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka folyamán, amelynek tájékoztató adatai szerint hétfő reggel már mindenki tudhatta: az eddigi elnök kapta a voksok közel 60 százalékát, míg ellcnjelöltje, Emil Constantinescu valamivel több mint 40 százalékos arányt összesített. A központi választási irodából érkező számlálási adatok alapján, hétfő délben 12-kor, a jegyzőkönyvek 70,3 százalékának feldolgozása után a szavazói jelenlét 73 százalékos volt, míg Ion Iliescu 5 227 000 szavazatot (59,4 százalék), Emil Constantinescu 3 571 000 voksot (40,6 százalék) kapott. A szavazópolgári jelenlétet illetően ismét a magyar többségű erdélyi megyék (Hargita, Kovászna, Maros), illetve néhány észak-moldvai megye (Succava, Vaslui, Botosani) jártak az élen. E forduló kevesebb szervezési problémát vetett fel, így gyakorlatilag
szinte az egész ország területén vasárnap este 21-kor, a törvény előírásainak megfelelően bezártak a szavazókörzetek, az egy északi pályaudvarit kivéve, ahol a tranzitutasok éjfélig álltak a szűnni nem akaró sorban.
A két elnökjelöltet természetesen megrohanta a bélés külföldi média számos képviselője. Jellemző, hogy mindketten visszafogottan nyilatkoztak, s csak a végleges eredmények ismerete utánra ígértek érdemi vallomásokat. Ion Iliescu annyit elárult, hogy szerinte e választással új fejezet kezdődik a román politikai életben: a közös megoldások keresésének és kidolgozásának, a párbeszédnek, az együttműködésnek a korszaka, hiszen (szavaival élve) „mindannyian egyazon asztal mellett ülünk”. Emil Constantinescu szerint, függetlenül attól, hogy ő győz vagy ellenfele, a lakosság állampolgári nevelését folytatni kell. Személy szerint készen áll arra, hogy a politikai életben való részvételt ezután se adja föl, s képviselje azoknak a politikai reményeit, akik rá szavaztak.
A demokratikus ellenzék, s közötte az RMDSZ is, a visszarendeződés erőinek előretöréseként könyveli el a romániai általános és elnökválasztások végső eredményeit, s országos elnöksége csütörtökön ül le a két parlamenti frakció tagjaival, hogy megvitassa és kidolgozza a szervezet ezután alkalmazandó stratégiáját és taktikáját.
Cseke Gábor
Ferót „ellopta” az első tévévitát
Bush és Clinton döntetlenje
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Bush vesztett, mert nem nyert; Clinton nyert, mivel nem vesztett; Perot pedig győzött, hiszen neki nem volt vesztenivalója - dióhéjban ez az óriási izgalommal és a választási kampány eddigi legnagyobb tévéközönsége előtt lezajlott vasárnap esti első, másfél órás elnökjelölti vita eredménye. A tévéhálózatok ítészei azon melegében kinyilvánították a „döntetlent” a két nagypárti elnökjelölt között, s ezt ők éppúgy, mint a hétfői lapok, híradók Bush kudarcának minősítették.
Mi vei a csütörtöki és a jövő hétfői elnökjelölti vitáknak várhatóan már csökkenő számú közönségé lesz, a hivatalban lévő elnök esélye a számára vészesen alakuló választási verseny megfordítására mind kisebb.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Reuter külföldi képszolgálat)
Grúz harcosok egyházi vezetők előtt
Az arány a „régi szép időkre” emlékeztet...
Sevardnadze nem számított a fölényes győzelemre
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Eduard Sevardna-dzét választották meg vasárnap Grúzia szavazópolgárai az új összetételű parlament elnökévé. A központi választási bizottság hétfői előzetes becslése szerint a jogosultak 84 százaléka járult az urnákhoz, ha azonban figyelembe vesszük a voksolást bojkottáló abháziai, dél-oszétiai és nyugat-grúziai járásokat is, csak 63 százalékos volt a részvételi arány. Ugyancsak nem végleges adatok szerint a szavazók 95 százaléka támogatta Sevardnadzét, aki a hétfőre virradóra közvetített televíziós nyilatkozatában be is vallotta, hogy kissé kellemetlenül érzi magát a régi szép időkre emlékeztető eredmény miatt, s elárulta, hogy nem számított ilyen fölényes győzelemre.
Sevardnadze úgy vélekedett, hogy mindebben döntő szerepet játszott „a reménység tényezője”, az, hogy az emberek hisznek a válságból való kilábalás lehetőségében. A grúz politikus új minőségében a legsürgetőbb teendői között említette az abháziai konfliktus rendezését, hangsúlyozva, hogy törekedni kell a politikai megoldásra.
(Folytatás a 3. oldalon)
Megnyílt az Európa Telecom
Antall József: Infrastruktúra nélkül nem tudjuk idevonzani a befektetőket
(Munkatársunktól)
A szakvilágkiállítás értékű nemzetközi rendezvény, az Európa Telecom ’92 tegnapi ünnepélyes megnyitásának két helyszíne is volt: a kora délelőtti órákban a Pesti Vigadóban, majd nem sokkal később a kőbányai vásárvárosban, a Hungexpo területén köszöntötték a tanácskozásokra, kiállításra érkezett kormányküldöttségeket, nemzetközi szervezetek vezető delegátusait, s azokat a szakembereket, akik cégeik révén a telekommunikáció csúcstechológiáját hozták el Budapestre.
A Pesti Vigadóban először Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízgazdálkodási miniszter köszöntötte az egyhetes rendezvény részvevőit. Kifejtette, hogy Magyarországon mind a lakosságnak, mind a modem, hatékony gazdaság, kereskedelem, idegenforgalom kialakulásának elemi szükséglete a korszerű hírközlés, a telefon. A budapesti nemzetközi rendezvény kapcsán megjegyezte, a távközlés csúcstechnológiája van itt jelen. A miniszter törté-, nelmi visszatekintésre is vállalkozott, tekintettel arra, hogy 1956 októberében a hírek játszották a szikra szerepét a magyar értelmiség és munkásság számára. Csaknem negyven évvel később, immáron
Európa szabad népeihez tartozó országban az Európa Telecom révén is az a feladat vár hazánkra, hogy a XXI. század technikájának megismerésével kapcsolatot találjon a világhoz és végrehajtsa most már békés forradalmát, s a technika segítségével teremtsen boldogságot és gazdagságot.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) nevében hangzott el egy rövid köszöntés, majd a lengyel miniszterelnök-helyettes részletezte, milyen helyzetben vették át hazájában a kommunista kormányzásól a távközlés eszközparkját, illetve hogyan alakulhat át Lengyelország a hírközlés tranzitországává. A finn Pekka Tarjaimé, az ITU főtitkára fejtette ki véleményét arról, hogy most a nagy lehetőségek időszakát éljük, mi vel a jövő távközlését befolyásolhatjuk. Az Európa Telecom a szakértőknek olyan fórum, amikor közelebb kerülhetnek egymáshoz, s egyben erre a térségre irányul a figyelmük. Végül megjegyezte az ITU főtitkára, hogy Közép-Kelet-Európának olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy az egységesülő világban valódi szereplője legyen a versenynek. A távközléssel ehhez mint egy univerzális lehetőséggel lehet számolni.
A 45 országból érkezett mintegy háromezer
vendéget Antali József miniszterelnök is köszöntötte. A kormányfő a világ modern történelmi tényezőjének nevezte a távközlést. Majd példákkal bizonyította, hogy mit jelent a világ fejlődésében a közlekedés, a szállítás, a távközlés, ez utóbbi a gondolatok, a hírek szállítójaként is. Nem véletlen, hogy a világ nagy civilizációi úgy jöttek létre és váltak évezredekre nagy civilizációkká, hogy biztosítani tudták az utak építését, a szállítást, az emberek közötti érintkezés megteremtését.
Amikor elindult az a történelmi folyamat, hogy a világ minden pontját képesek voltunk összekötni, akkor világossá vált mindenki előtt, a közlekedés, a szállítás, a hírközlés az, ami az emberiség életét, életformáját megváltoztatja - jelentette ki Antall József. Majd utalt rá, a hírek, gondolatok továbbszállításával nemcsak az emberi gondolkodás változik meg, hanem a technikai tudás révén az ember gazdálkodása is átalakul, s épp ezért a szellem, a kultúra, a gazdaság, a politika új dimenziókat kapva új összeköttetésbe kerül egymással.
(Folytatás a 9. oldalon)
BELFÖLDÖN
Kiss Péter be-, a Fidesz kivonult
4. oldal
Miért vált politikai kérdéssé az abortusz?
A kormányzati struktúra átalakulása
6.	oldal
Miről árulkodnak a háztartási könyvek?
7.	oldal
„Papíron még a Magyar Népköztársaság Hőse vagyok”
Keddi vendégünk: Andrew Sarlós
KÜLFÖLDÖN
Újvidéki beszélgetés a VMDK alelnökével
2. oldal
Párizs
és Washington agrárháborúja
Szlovák
környezetvédők a vízlépcsőről
HOLNAP
A Sorosalapítványtól a Közép-európai Egyetemig
7. oldal
A Nobel-díjas Derek Walcott verse - magyarul először
11. oldal
Kábeltévék
világszerte