﻿r 13.
iíj
L^akí. ,er- a
'""Hton ' ^apta
1‘fehír.
* clis-
I,	1 fosj.
n^iyzó-
Ottc be
" lény férjéi ^^Ivíkait •/óm-■r kuta-órákéi->an kü-érnyo. ^igná-'inak aj
J.
'h't*'eis
Bioké.
MTI 7 a re. " fele-'kémiai 1 glükóz agy a ») hatá-•lenikc* a. vala-rónikus :ért. sz. z.)
ulóra
k öt-ibólbé-Kncr ninisz-g mé-ibai it ez a écs Bérelt bé-nű hajó zcr6,5 a csabai jmbo-el ez-ristóf
a
3
iza
DÓI
Ara: 17,50 Ft
Magyar Nemzet
A médiumok szabadsága
Hirtelen mintha elmozdult volna c
I. Kormányzati körben fo-jalmazódott meg először a nagyon is Kézenfekvő gondolat: ha a törvényelőkészítéseken keresztül nem lehetett eljutni a személyhez, talán a személyi kérdésben való előzetes megegyezés elvihet a törvényhez.
A közvélemény alighanem Katona Tamást, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát tekinti az ötletgazdának. S azóta, hogy Göncz Árpád és egy tegnapi hír szerint Antall József is fogadta a parlamenti pártok frakcióvezetőit, termékenyebb párbeszédben és talán mielőbbi eredményben is reménykedhetünk. Jó időre pontot téve az immár minden valamirevaló politikai erő számára terhes médiaháború végére.
A közvélemény természetesen azoknak drukkol, akik alkotmányos orvoslást kínálnak , a jelenlegi áldatlan helyzetre. Ám kérdéses, hogy elegendő-e az egyszerű hátra arc, ha törvénycsere helyett pusztán személycserében gondolkodunk. Az kétségtelen: a személyi kérdésekben való megegyezés komoly esélyt adhat arra is, hogy a médiatörvény esetében is elérhető a konszenzus. Ám túl hosszú volt a bizalomvesztés útja, túl sok jelképes aknát helyeztek el akarva-akaratlanul a politikai erők a közmédiák frontján. Felmentésekkel, újabb kinevezésekkel a médiaháború időzített bombáit nem lesz könnyű hatástalanítani.
Mert az Alkotmánybíróság döntése, amiről mostanában mintha megfeledkeztek volna, merőben új helyzetet teremtett. Amit sem a kormány, sem az ellenzék, sőt a köztársasági elnök sem hagyhat figyelmen kívül. Ugyünis e határozatnak elsősorban nem az volt az üzenete, hogy pártok, keressetek új elnököt, hanem sokkal inkább az: a meghatározó politikai erők záros határidőn belül „izzadjanak ki" egy médiatörvényt. Hiszen az egyes pártok befolyásolását kivédő törvényi garanciák nélkül a médiumok kormány-, illetve pártfelügyelete is alkotmányellenes lenne. Ha november 30-ig nem születnek meg ezek a törvényi
Eciák, nem kétséges, hogy az Ál-nybíróság ígérete szerint folytatja a felfüggesztett eljárást, megsemmisíti az 1974-ben hozott, médiafelügyeletről szóló kormányhatározatot.
„Az Alkotmány megköveteli a rádió és televízió szabadságát az »ál-lamtól« és egyes társadalmi csoportoktól" - olvashatjuk az Alkotmánybírósági határozat kulcsmondatát. Az ebből adódó következtetés pedig így hangzik: „Egyiknek sem lehetnek eszközei a rádióban és a televízióban közzétett vélemények befolyásolására. Az Országgyűlés meghatározott tartalmi befolyása a rádióban és a televízióban éppúgy alkotmányellenes, mint a kormányé."
Magyarán, önmagában, a médiatörvény nélkül a pártok konszenzusa sem alkalmas arra, hogy alkotmányos garanciát nyújtson a véleményszabadság teljességére.
Előbb elnököt, aztán a törvényt? Ma már csak költői kérdés lehet ez. Az Alkotmánybíróság döntése kijelölte az utat: egyszerre kell mindkettő, így azután be kellene látni: hiába navigál a közmédia zászlós hajóin maholnap új révkalauz, törvény nélkül szinte bizonyos, hogy előbb-utóbb a „médiahajó" újra zátonyra fut.
Bodnár Lajos
Színes TELEMAGAZIN melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1992. október 14., LV. évfolyam, 243. szám
Alig maradt idő a józan cselekvésre
Eredménytelenül zárultak a tárgyalások Pozsonyban a bősi erőműről
POZSONY - A várakozásnak megfelelően eredménytelenül, egy mindössze hétsoros közlemény elfogadásával ért véget kedden este a magyar-cseh külügyi konzultáció a dősí erőműről.
A tárgyalópartnerek nem tudtak megegyezni a tervezett háromoldalú szakértői vegyes bizottság felállításában, mert a feltételeket továbbra is másként értelmezik, ami a lényeget tekintve azt jelenti, hogy a pozsonyi fél továbbra sem volt hajlandó egyértelmű garanciát adni arra, hogy nem terelik el a Dunát, amíg a bizottság dolgozik. Az egész napos pozsonyi
találkozó egyetlen - és alighanem sovány - eredménye, hogy a két fél jövő kedden valószínűleg újra találkozik, mégpedig Budapesten, s elképzelhető, hogy Mádl Ferenc és Péter Baco, a két kormánymegbízott ül a tárgyalóasztalhoz. Ezt az újabb tárgyalási próbálkozást azonban már most beárnyékolja az az ismert szlovák bejelentést, amelyek szerint éppen ezen a napon, vagyis 20-án, kedden kezdik meg a Duna elterelését.
A csehszlovák küldöttség vezetője, Denko Pirek szövetségi külügyminiszter-helyettes még a tanácskozás előtt elmondta, hogy a találkozó legfontosabb feladata a hazai fél szerint megfogalmazni azt a levelet,
amelyben a két vitatkozó fél felkémé az Európai Közösséget, vegyen részt egy háromoldalú szakértői bizottság munkájában. A másik feladat pedig abban állt, hogy meghatározzák e bizottság jog- és hatáskörét.
Már a bevezetőből, illetve a csehszlovák szakértők bemutatásából tudni lehetett, nem könnyű elmozdítani az ügyet a holtpontról. A szakértők között ugyanis szinte kizárólag a vizes lobby tagjai kaptak helyet, illetve maguk az építők, élükön Julius Binderrel, akinek saját bevallása szerint annyira tetszik a mű, hogy ha nő lenne, akár feleségül is venné.
(Folytatás a 3. oldalon)
Budapesten a CIA igazgatója
(Munkatársunktól)
A Magyar Nemzet értesülése szerint kedden háromnapos látogatásra hazánkba érkezett Róbert Gates, a CIA igazgatója. László Ildikó, a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője megerősítette a hírt, a CIA vezetőjének budapesti tárgyalásairól azonban további részletekkel nem szolgált. Budapest előtt Gates háromnapos látogatást tett Varsóban, ahol fogadta Walesa államfő és Suchocka miniszterelnök.
Gorbacsov részt vehet Brandt temetésén
MOSZKVA - Gorbacsov mégis részt vehet Willy Brandt temetésén, hiszen mint az orosz alkotmánybíróság elnöke kedden bejelentette, a testület nem ragaszkodik ahhoz, hogy az exállamfő még németországi látogatása előtt tanúvallomást tegyen.
(Folytatás a 3. oldalon)
Félezerre becsülik a kairói katasztrófa áldozatainak számát
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A kedd esti jelentések szerint Egyiptom történetének legsúlyosabb földrengése közel félezer áldozatot követelt. Mubarak elnök a katasztrófa miatt megszakította ázsiai körútját, s Kínából hazatért Kai-
Bár hivatalos adatok szerint továbbra is 351 halálos áldozata van a hétfői kairói földrengésnek, a helyi lapok kedd délutáni kiadásaikban már csaknem félezerre becsülték azoknak a számát, akik a katasztrófa következtében életüket vesztették. A világ számos tájáról megindultak a segélyküldemények és a mentési munkálatok szakértői az egyiptomi fővárosba. Egy francia katonai csoport már meg is érkezett Kairóba, s Szaúd-Arábia máris ötvenmillió dolláros adományt juttatott el Egyiptomba.
Egyiptom történetének legsúlyosabb földrengése - mint az MTI kairói tudósítója jelentette - a tizen-kétmilliós fővárosnak főként azt az övezetét sújtotta, amely a világ egyik legsűrűbben lakott területe. A főleg szegények lakta Nagy-Kairóban mintegy 170 épület omlott össze. So-
kan akkor haltak meg, amikor a Richter-skálán 5,5 erősségű első rengést követően egymást taposva az utcára menekültek. Teljesen összedőlt egy iskola, amely zsúfolva volt kisdiákokkal. A kairóiak jó része jelenleg az utcán tölti életét, tartva az újabb földrengéstől. Hétfőn késő este ez be is következett, de a helyi intézet szerint a 3,7-es erősségű rengést a lakosság nem érezte.
Az egyiptomi jelentések szerint az ország stratégiai létesítményeiben, mint például az asszuáni nagy gát, nem keletkezett kár. Ugyancsak sértetlenek máradtak a világhírű ókori műemlékek, a piramisok, a szfinx, valamint a dél-egyiptomi kamaki és luxori templomok.
Helyi lapértesülések szerint a földrengés idején áramszünet volt a heluáni obszervatóriumban, így a szeizmikus mozgás rögzítése késlekedett. Mint az Al-Ahram megjegyezte, a korábban híres intézet műszerei amúgy is elavultak már, nem képesek a négyes erősségnél kisebb rengések észlelésére, pedig ezek érzékelése nélkülözhetetlen a nagyobb földmozgás előrejelzéséhez.
(p. t. r.)
(További információink a 16. oldalon)
Bankárok és tanárok konferenciája
A megtakarítások nem kerülnek vissza a gazdaságba
A Batthyány Lajos Alapítvány, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem és annak pénzügyi tanszéke, valamint - szponzorként - a Magyar Olajipari Rt. rendezett tegnap tanácskozást a pénzügyi kultúráról és a bankrendszer korszerűsítéséről. Az egyetem szakemberei, a kereskedelmi bankok vezetői és az ötödéves egyetemisták először Bőd Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank elnökét hallgatták meg, aki a bankrendszer jelenlegi helyzetéről szólva kifejtette, miért nem tudnak teljes egészében eleget tenni a pénzintézetek eredeti funkciójuknak. A gazdaság szereplői a megtakarítások egyre növekvő mennyiségét tartják a bankokban, értékpapírokban, ugyanakkor e pénz jelentős része nem kerül vissza a gazdaságba. Mindez összefügg az átalakulóban lévő gazdasággal, illetve azzal, hogy jelentős mértékben hiányoznak még a
befektetés további lehetőségei, s a költségvetés hiányát is e megtakarítások finanszírozzák.
Bánfi Tamás, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügyi tanszékének vezetője foglalkozott a pénzügyi kultúra és az oktatás viszonyával, s kitért rá, hogy sok veszélyt rejtene magában, ha egy az egyben akarnánk átvenni a fejlett pénz- és tőkepiaccal rendelkező országok eszköz-rendszerét. Negatív példa rá a lízing, ami a kezdeti „másolás” időszakában csak azt szolgálta, hogy a költségvetési bevételek csökkenjenek. Az egyetem rektora, Andorka Rudolf a piac és az erkölcs kapcsolatát taglalta előadásában. Mint mondotta, Európa sikere - bibói megfogalmazással - annak is köszönhető volt, hogy az erkölcs korlátozta a hatalmat, Magyarországon a bajok legjava ma nem is a gazdaságban van. Súlyosabb az erkölcs és az értékek
BELFÖLDÖN
Változások a családi pótlék kifizetésénél
Soros történet
Alapítványtól a Közép-európai Egyetemig 7. oldal
Hamarosan kialakulhat a magyar nagytőke
KÜLFÖLDÖN
Társtalan Bush, riposztozó Clinton
Román politikusok a koalíciós
ANobel-díjas Derek Walcott
HOLNAP
problémája, melyet az 1990-ben befejezett szociológiai adatfelvétel és annak értékelése egyértelműen igazol. Kivételesen sokan mondják az országban, hogy rendkívül nagy a bizalmatlanság az emberek között, s még többen vélik életüket értelmetlennek, tervezhetetlennek, s nincsenek fix értékek, normák.
A tegnapi rendezvény délutánján szabad vitát szerveztek a résztvevők: Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője, Tö-röcskei István, a Magyar Hitel Bank Rt. vezérigazgatója, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, Boros Imre, a Kultúrbank Rt. elnök-vezérigazgatója a többi között a vállalkozói szféra jobb hitelezésének feltételeit igyekeztek megvilágítani: a legfontosabb döntéseket a makrogazdaság irányítóinak kell meghozniuk.
(g-1.)
AcsuiunuKi
GltofiarNanzíl
AZDASAlj
EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából:
A sevillai tapasztalatok és budapesti
lehetőségei
Termékmix a bankban
Kárpótlási kiskáté
Forintért eladó telek a Mexikói-öböl partján
Médiapark egy kölni teherpályaudvar helyén
A magyar kiállítástörténet fényes lapjai
é
ZA
\N
YA
MAGYAR
TÁVKÖZLÉSI, /Aw RESZVENYTERSASAG
TÁVKÖZLÉSI KIÁLLÍTÁS ÉS FÓRUM BUDAPEST, 1992. OKTÓBER 12 -17. A BNV TERÜLETÉN
TELECOM
92
SSSSliaiaiBBilKSSRS