﻿Árvízzel kell számolni ; Bősnél
I,Autózni márpedig kell” s
Környezetvédelmi rovatunk 1 a 10. oldalon
..—J
Ára: 14,50 Ft
MagyarNomzol
Nem volt fontos, ki a szlovák, ki a német, ki a magyar
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. október 16., LV. évfolyam, 245. szám
Közműdíjspirál
Mindenért fizetni kell - ez a rendszerváltás egyik nagy s talán mindannyiunk számára legnehezebben megemészthető tanulsága. Egy normális polgári társadalomban az anyagi javakat nem ajándékként vagy Kegyként osztogatták, és nem hordják szét Csáki szalmájaként, hanem pontosan meghatározott árért adják s veszik. Az ok, amiért mégis olyan nehezen vesszük tudomásul e rendet, egyszerűen az, hogy ezek az új árak rendre magasabbak, mint a szocialistának nevezett parancsgazdaság körülményei között.
Igen húsbavágó példa erre a közműdíjak alakulása; sok honfitársunk gyakorlatilag képtelenné vált villany-, gáz- vagy fűtésszámlájának kifizetésére. A napokban nyilvánosságra került adatok szerint országosan igen jelentős összeg, mintegy nyoicmilliárd forint díjhátralék halmozódott fel, amely a lakbérek és a lakásfenntartással kapcsolatos szolgáltatások díjainak hiányából tevődik össze. Összevetve ezt az adatot a lakás célú szociális támogatások mértékével, kiderül, hogy ez utóbbi a töredékét sem fedezi a fennálló hátralékoknak. A jelenlegi viszonyok között a hiány növekedésének megállítása tehát aligha lehet reális cél.
Ez a gond máris jelzi a rendszerváltás másik nagy tanulságát: a gazdasági-szociális folyamatok felügyeletének feladatát az állam nem háríthatja el magától. Nyilvánvalóvá teszi ezt az a jelenség, amelyet „közműdíjspirálként" írhatunk le. Mivel a díjhátralékok behajtására gyakorlatilag nincs remény (s mint az előbb láttuk, növekedésének megállítására sincs), a szolgáltató vállalatok számára nem marad más lehetőség, mint hogy megemeljék díjaikat, ha nem akarják veszélyeztetni szolgáltatásaik színvonalát és biztonságát. Ez természetesen azzal jár, hogy a hátraléknak megfelelő összeget végül is azoknak kell megfizetniük, akik egyébként is eleget tettek díjfizetési kötelezettségüknek. A díjemelésnek azonban van másik hatása is: újabb szegény rétegeket tesz képtelenné arra, hogy kifizessék számláikat, és a kieső bevétel miatt a szolgáltató vállalatok megint csak emelésre kényszerülnek. Mindez azután társadalmi feszültséget is szül, s a tisztességes díjfizető polgár egyre ingerültebben emlegeti azokat az „ingyenélőket", akik miatt neki kell tóba pénzt kiadnia.
Mi lehet tehát az állam szerepe e gondok orvoslásában? Hogyan lehet kitörni az ördögi „spirálból"? Mivel elsősorban az önkormányzati tulajdonú közszolgáltató vállalatok vannak nehéz helyzetben, elengedhetetlen, hogy az egyes települések erejét meghaladó beruházások megvalósítása érdekében térségi programok induljanak. (Mindenekelőtt a szolgáltató hálózatok felújítására kell itt gondolnunk, amelynek elmaradása hosszú távon jóvátehetetlen károkat okozhat.) Másodszor át kell gondolni azt is, hogy a szociális támogatások milyen rendszerével lehetne a szegény rétegek díjfizetési gondjait megoldani. Ehhez arra lenne szükség, nogy a korábbi keresztül-kasul finanszírozott szolgáltatások helyett maguk a rászorulók kapják a támogatást, például valamilyen „közműjegy" formájában. Harmadikként említhetők azok a meghozandó jogszabályok, amelyek a hátralékok behajtásának hatékonyabb eszközeivel ruházzák fel a közszolgáltatókat.
A döntéshozókban nagy lehet a kísértés, hogy csak az utolsóként említett területen intézkedjenek, ez ugyanis a legkényelmesebb. Látni kell viszont, hogy a díjhátralékok felhalmozódásának alapvető oka egyes rétegek elszegényedése (a hátralék túlnyomó részét nem a közületek, hanem a lakosság „produkálta"!); ennek tekintetbe vétele nélkül nem születhet igazi megoldás.
Bethlenfalvy Gábor
Mérsékelt várakozások az EK birminghami csúcstalálkozója előtt
(Munkatársunktól)
BIRMINGHAM - Az Európai Közösség birminghami csúcstalálkozóján a londoni The Times értesülése szerint az állam- és kormányfők három főbb kérdéskörre összpontosítanak majd: a maastrichti szerződés ratifikálásával összefüggő kérdésekre, a pénzpiac zavaraira, valamint az egykori Jugoszlávia egyre aggasztóbb humanitárius problémáira a tél közeledtével. A londoni lap értesülése szerint a jugoszláv téma már csütörtök este napirendre került a külügyminiszterek birminghami munkavacsoráján, és Lord Owen, az EK közvetítője tájékozatta őket Boszniával kapcsolatos erőfeszítéseiről.
Ugyancsak csütörtökön, az esti órákban, külön is tárgyalt egymással Major és Kohl kancellár. A BBC egyik kommentárja szerint a két vezetőnek biztosítania kellene, hogy a csúcstalálkozót megelőzően a régebbi hőfokra emelkedjék a német-brit együttműködés szívélyessége, ám a Times megjegyzi, a magánbeszélgetést annak lidérce is körüllengheti, hogy a maastrichti szerződés talán életbe sem lép. Ám a befolyásos londoni lap rögtön azt is leszögezi, a pénteki csúcstalálkozó napirendjén ilyen spekulációk nem szerepelhetnek.
A BBC televízió esti kommentálja azt emelte ki, hogy brit várakozások szerint a birminghami csúcsot követően nyíltabb lett az EK szervezetének a működése, ám a korábbi várakozásoktól eltérően nem várható, hogy London javaslatokkal állna elő a nyugateurópai valuták közötti árfolyamrendszer megváltoztatására. A híradóban szóhoz jutott Jacques Delors is, aki Brüsszelből azt üzente: tisztában van-
(A Frankfurter Allgemeine Zeitung rajza)
nak a brit belpolitikai helyzet bonyolultságával, s a birminghami csúcstalálkozóval az EK segíteni kíván Majornak, hogy sikerüljön jobb belátásra bírnia a brit euroszkeptikusokat.
A Times egyenesen arról cikkezett, hogy a találkozót követően a brit miniszterelnök akár Európa hősévé is válhat, mivel az ismét megkeményedni látszó dán magatartás mind több fejtörést okoz a közösségnek. így
amennyiben Nagy-Britannia a jövő év februárjáig ratifikálná a szerződést, a 11 kormány akár izolálással is fenyegetheti Koppenhágát. Vagyis Nagy-Britannia nemcsak azért került kulcsszerepbe, mert ebben a nehéz helyzetben rajta az elnöklés sora. Ám ugyancsak a Times az, amely megállapítja, amikor Major és Douglas Hurd a csúcstalálkozót megelőzően fölmérte, milyen fogadtatása lenne, ha javaslatokat tennének az európai monetáris rendszer módosítására, meglehetősen egyértelmű elutasításba ütköztek. így Nagy-Britannia is inkább arra koncentrál, milyen megoldásokkal segíthetné elő egy esetleges újabb dán referendum sikerét. S ez azt jelentheti, hogy a birminghami csúcstalálkozó napirendje soványabbnak bizonyulhat, mint eredetileg tervezték. Nem kerül szóba a maastrichti szerződés újratárgyalása, és Nagy-Britannia sem hozakodik elő az európai monetáris rendszer radikális megváltoztatásának óhajával. Ha netán születne is valamifajta nyilatkozat a közösségi bürokrácia hatalmának korlátozásáról, s kihangsúlyozódnék az EK decentralizált jellege, akkor sem várható hogy a maastrichti szerződést kiegészítenék az erre vonatkozó megállapításokkal.
Lambert Gábor
A német külügyminiszter találkozója a magyar vezetőkkel
Figyelmeztetés Pozsonynak: az EK nem helyesli a kész tények politikáját
(Munkatársunktól)
Térségünk helyzetéről volt mondanivalónk, de nem volt vitánk - mondta Jeszenszky Géza azon a nemzetközi sajtó-tájékoztatón, amelyet kollégájával, Klaus Kinkéi német külügyminiszterrel tartott csütörtök délután az Átrium Hyatt-ben. A vendég egy napot töltött Budapesten, sűrített programot bonyolított le.
Kinkéi a sajtó képviselőinek beszámolt Antall Józseffel folytatott tárgyalásairól. Mint az szavaiból és az előzetes tájékoztatásokból kiderült, a magyar miniszterelnök a német partner támogatását kérte ahhoz, hogy társulási szerződésünket az Európai Közösséggel minél előbb ratifikálják, általában az EK és a visegrádi csoport tagjainak kapcsolatai gazdasági, politikai és biztonsági szempontból egyaránt tovább fejlődjenek. A vendég kedvezően fogadta ezt az igényt. Egy kérdésre válaszolva Kinkéi - aki Budapestről közvetlenül Birmingham-
ba, a nyugati csúcstalálkozóra repült -közölte, a visegrádi hármak problémája ezúttal nem szerepel a tanácskozások napirendjén. Nagy-Britannia és Dánia álláspontja, valamint a jugoszláv helyzet bőven ad nekik ezúttal tárgyalnivalót. A gazdasági kérdésekről, általában a magyarországi helyzetről szólva azonban leszögezte, a keleti térség országai közül itt tapasztalható a legnagyobb fejlődés. Antall Józseffel folytatott tanácskozásain gratulált a magyar miniszterelnöknek kormánya két és fél éves teljesítményéért.
Kinkéi szerda este, még Bonnban találkozott az ott tartózkodó Meciar szlovák miniszterelnökkel, s most beszámolt megbeszéléseik egy részéről, a bősi problémáról. Tájékoztatta Vladimír Meciart arról, hogy az Európai Közösség 12 országa nem helyesli a kész tények politikáját, higgadt megoldást tart kívánatosnak. A német külügyminiszter leszögezte: nem akarnak beavatkozni e vitába, hozzászólni jogi kérdésekhez, közvetíteni sincs Bonn szándékában.
(Folytatás a 3. oldalon)
„Watergate-ügyészt” követelő szenátor
Botrányok árnyékában az amerikai elnökjelöltek
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Második tévévitáját bonyolította le magyar idő szerint péntek hajnalban a három elnökjelölt, ám már jó előre gyanítható volt, hogy a Bushnak tanácsolt „quayle-i” harcias támadás Clinton szavahihetősége ellen veszélyes ellentámadásra számíthat. Hiszen a Fehér Háznak nemcsak az elnök keddi, az NBC tévéhíradónak adott rögtönzött interjúját kell magyaráz-gatnia, a politikusnak legszerencsétlenebb módon: „félreértette a kérdést”, hanem mind komorabb botrányfelhők gyülkeznek a palota fölött. Szerdán Borén szenátor, a hírszerzési bizottság demokrata vezetője levélben kérte Barr igazságügyminisztert, mégiscsak tegye meg, amit augusztusban kereken elutasított: nevezzen ki különleges, vagyis nem a kormánynak alárendelt ügyészt az Irakgate néven emlegetett ügy kivizsgálására. Két évtizede is ilyen független vizsgálóra kellett bízni a -később minden botránynak ,,-gate” becenevet biztosító - Watergate-ügyet, miután lelepleződött, hogy az önmaga után nyomozó Nixon-kot-
mány emberei szándékosan nem bukkantak rá az orruk előtt lévő nyomokra sem. Borén szenátor most is azzal érvel, hogy az FBI, a CIA és az igazságügyminisztérium jelenleg egymást vizsgálja; az már csak a botrány súlyát jelezheti, hogy eközben újjal is egymásra mutogatnak, sőt Sessions FBI-igazgató magánvisszaéléseinek hirtelen elkezdett nyomozása több megfigyelő szerint „bosszú” lenne, amiért nem volt hajlandó részt venni a feltételezett eltussolásban. S mert a múlt héten a szenátus hírszerzési bizottsága előtt (zárt ajtók mögött) kiderült, hogy a CIA bizonyos jelzéseit az igazságügy nyomására nem juttatták el az illetékes törvényhozókhoz, a gyanú csak fokozódik, s a demokrata szenátor komoly ütőkártyát kapott kezébe.
Ennek már fele sem tréfa, hiszen Bagdadnak az Öböl-háború előtti felpumpálása nem csupán politikai rövidlátásnak számít, hanem - a rajtavesztett atlantai olasz bankfiók korábban puszta panamaként nyomozott botrányából - kormányzati törvénysértések képe is kibontakozik.
(Folytatás a 3. oldalon)
Mi minősül titoknak?
Bankvezérek a Fidesz-vádakról
Kormányzati nyomással olyan információkat, köztük a befektetések teljes körű felsorolását, a bankok részvényeseiről szóló adatokat próbált beszerezni a privatizációs miniszter, amelyek megen-gedhetellenck, sértik a banktitkot - mondotta tegnapelőtt Szolnokon Orbán Viktor. Hivatkozott arra a levélre, amelyet Csuhaj V. Imre, a privatizációs miniszter kabinetfőnöke a gazdasági kabinet kérésére hivatkozva küldött a pénzintézetekhez.
Orbán Viktor állította, hogy akadt olyan bank, amely titkot szolgáltatott ki, és ez a Fidesz információi szerint a Postabank volt.
A Magyar Nemzet kérdésére Princz Gábor elnök-vezérigazgató elmondta: csak olyan adatot szolgáltattak ki, ami a számviteli törvény szerint is nyilvános, illetve amilyenekhez a cégbíróságokon is hozzáférhet bármelyik érdeklődő. Ilyen például a részvényesek listája. A kabinetfőnök által küldött levélben szerepelt egy olyan kérés, miszerint Szabó Tamás tárca nélküli miniszter kíváncsi a bankfelügyelet részére készített komplett - 1992 június
végi, illetve augusztus végi részleges - adatokra is, ezt viszont a Postabank nem volt hajlandó kiszolgáltatni.
Bartha Árpád, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatója szintén arról számolt be lapunknak, hogy hajlandók voltak megküldeni a banktitkot nem képező adatokat. Mellékeltek ehhez egy levelet, és felhívták a figyelmet, hogy a pénzintézeti törvényben korlátozzák a bankokat üzleti titkaik nyilvánosságra hozatala ellen. Egyébként a bankmérlegek egyértelműen publikusak. Álláspontjuk, hogy a tulajdonosnak - bármelyiknek -joga van információt kémi; az állam pillanatnyilag az MKB Rt.-nél 43 százalékos tulajdonos.
A Magyar Hitel Banknál tegnap elzárkóztak annak a kérdésnek a megválaszolásától, hogy Szabó Tamás privatizációért felelős miniszter levelére válaszolva kiadtak-e olyan információkat, amelyeket a pénzintézeti törvény rendelkezései értelmében tilos lett volna.
Ezzel szemben a Budapest Bank képviselője
BELFÖLDÖN
Hankiss nem hátrál
4.	oldal
Tovább nőttek a megélhetés költségei
5.	oldal
Döntési helyzetben az MDF
6.	oldal
Milyen csillárt szeretett Ceausescu?
7.	oldal
Ágota Kristóf a budapesti Francia Intézetben
11. oldal
A bíróságok sem tudják, ki jogosult lakbért emelni
KÜLFÖLDÖN
kérdésünkre elmondta: a pénzintézet sem eddig, sem pedig a jövőben nem szolgáltat információkat a törvényi előírásokat sértő módon. A bank képviselői egyébként az érintett levél kézhezvétele után egyeztettek a miniszter munkatársaival, akik minden további nélkül megértették a pénzintézet képviselőinek érveit, és elfogadták, hogy a Budapest Banknak nincs lehetősége bizonyos kérdések megválaszolására.
Az Országos Kereskedelmi Bank és Takarék-pénztár Rt. (OTP) telefonon feltett kérdésünkre a következő választ küldte telefaxon: „Az Országos Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár Rt. tulajdonosa ez idő szerint 100 százalékban az Állami Vagyonügynökség. A privatizációs miniszter által kért adatokat az Állami Vagyonügynökséghez kellett továbbítani. Ezt meglettük. A tulajdonosnak igénye szerint lehetősége van bármely adat megvizsgálására, és ha az adatok vagy azok egy része banktitoknak minősül, a titoktartás rá is vonatkozik.”
(muzslai)
Gorbacsov Katynról
2. oldal
A konzuli osztály vezetője nem tart az „orosz inváziótól”
HOLNAP
MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN
Heller Ágnes:
A szöveg és a nemzet
Fehér Ferenc:
Nemzeti jellem vagy nemzeti kultúra?
Salman Rhusdie irodalmi bravúrja
Szombati
mellékletünkben:
Rugdalózókat alapítványból Multimédia zsebben A fogamzásgátló tabletták hatása a nőkre
M
\