﻿Az EK Birmingham után
Nemzetközi kitekintő összeállításunk a 12. oldalon
Ara: 17,50 Ft
Magar Nemzet
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1992. október 21., LV. évfolyam, 249. szám
Bő(s) lélegzet
A Duna elterelésének szlovák elhalasztása, még ha csak szűk három hétre is, lélegzetvételnyi szünetet ad mindkét országnak, s felcsillantja a reményt, hogy tárgyalásokkal, békésen rendezhető a bősi konfliktus, s ennek következtében e mindeddig viszonylag nyugodt térséget nem uralják el a politikai, etnikai indulatok. Pozsonyi hivatalos körök továbbra sem zárják ki azonban, hogy megteszik a lépéseket a Duna új mederbe terelésére. Ám nem lehet figyelmen kívül hagyni annak eshetőségét, hogy a szlovákok az erő, azaz az erőmű helyzetéből kívánnak tárgyalni, s mivel magyar részről eleddig csak az 1977-es szerződés felmondása mellett törtek lándzsát a parlament felhatalmazása alapján, a kompromisszumnak igazi esélye mind ez ideig nem volt, az álláspontok túlságosan távol estek egymástól.
A következő három hétben az Európai Közösség útmutatásai alapján lehetne létrehozni a háromoldalú szakértői bizottságot, s annak véleményéhez mindkét oldalon igazodni kellene. Martonyi János külügyi államtitkár mai brüsszeli útja, s várható tárgyalásai a csehszlovák illetékesekkel mindenképpen a nézetek ilyen értelmű közelítésére utalnak, ez a munka azonban hosszadalmas lesz, s kérdés, Pozsonyban van-e elég türelem kivárni a végét, s meghajolni az EK-javaslat előtt.
Gyanítható azonban, hogy a függetlenedő Szlovákia, amely a visegrádi négyek tagjaként nemzetkö-
A	Dmán	kálit a
de az elterelést novemberTdg ejjialasztották
Antall levélben fordult a Nyugat vezető politikusaihoz
aligha engedheti m«
hogy belépője rossz eml hes legyen. Mert igaz ugyan, hogy az elmúlt két évben propagandája nem maradt el a magyar mögött, most olyan egyoldalú intézkedést kellene meghoznia, amellyel felborzolja a nyugalomra vágyó nyugati kedélyeket. Ezeket a kelet-európai válságok, polgárháborúk, véres etnikai villongások amúgy is alaposan megnyirbálták. Ennek tulajdonítható, no meg a tudatos s a magyar közvélemény, a politikai pártok által támogatott nyugati orientációnak, hogy Kinkéi német külügyminiszter budapesti útja után figyelmeztette Pozsonyt, igyekezzék békésen és tárgyalásokkal megoldani ezt a válsághelyzetet. Aligha tagadható, hogy a fontolva haladó, e tekintetben nem mindig egységes magyar diplomácia az elmúlt két évben elvesztegetett időt, ám a Dunaszau-rusz-ügy elhatalmasodására rádöbbenvén, s cseh-szlovák válás teremtette új helyzetet felismervén nemzetközi fórumok elé utalta a kérdést. Antall József a Duna-Majna-Rajna-csatorna felavatásakor kényszerűen éles beszédben vetette fel ezt a problémát, majd a hét végén levelet intézett a világ vezető államférfiaihoz, köztük Bush amerikai, Jelcin orosz, Mitterrand francia elnökhöz, Kohl német és Major brit kormányfőhöz, éppen arra mutatván rá, hogy új váí-ságövezet alakulhat ki a pozsonyi tervek végrehajtása nyomán, s Magyarország kész az ENSZ-hez és az EBEÉ-hez fordulni.
Az EK az elmúlt két évben ugyan hangsúlyozottan semleges magatartást tanúsított az ügyben, ám a német diplomácia vezetője a múlt heti rendkívüli birminghami csúcsértekezleten már beszélt Bősről, és sejthető, hogy az EK soros elnökének a visegrádi csoport vezetőivel október huszonnyolcadikára tervezett csúcstalálkozója szintén ezen országok nyugati csatlakozásának a feltételeit tisztázza: az EK nem kíván új válsággócokat Közép-Európában, a jövőbeli tagságra kiválasztott államoktól európai viselkedést vár el, amelybe az egyoldalú, megváltoztathatatlan döntések nem férnek bele. Az egyezkedés, a kölcsönös engedmények azonban igen.
A szlovák halasztás ennek esélyét villantja fel.
Blahó Miklós
A Miniszterelnöki Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Duna csehszlovák területre való tervezett elterelése és az emiatt kialakuló konfliktushelyzet megakadályozása végett Antall József miniszterelnök a hét végén levélben fordult számos európai és amerikai államférfihoz. Az azonos tartalmú levelet eljuttatták Bush amerikai, Jelcin orosz, Mitterrand francia és Walesa lengyel elnöknek, Kohl német és Vranitzky osztrák kancellárnak, Major brit, Amato olasz és Lubbers holland miniszterelnöknek és Jacques Delors-nak, az Európai Közösségek Bizottsága elnökének.
A miniszterelnök levelében felhívta a figyelmet, hogy a bősi vízlépcső egyoldalú üzembe helyezésével, a hajózási fővonal megváltoztatásával a cseh-szlovák fél számos nemzetközi egyezmény sérelmét valósítaná meg, mindenekelőtt megsértené Magyarország területi integritását. Mint írja, „ez a lépés a nemzetközi közösség érdekeit is súlyosan sérti, olyan új konfliktusforrást hoz létre Közép-Európában, ami veszélyezteti a stabilitást és az európai együttműködést. Meggyőződésem, hogy e lépés a legkevésbé sem szolgálja a szlovák nép érdekeit, mivel az erőmű működtetéséből származó gazdasági előnyök ele-nyészŐek, a környezeti károk és ve-
szélyek Szlovákiát is súlyosan érintik, a régió feszültségektől és konfliktusoktól mentes politikai és gazdasági együttműködése pedig az új Szlovákiának is fontos érdeke.”
A térség stabilitását fenyegető konfliktus elkerülése érdekében a
magyar miniszterelnök arra kérte az említett államférfiakat, vessék latba politikusi, erkölcsi és emberi tekintélyüket, hogy végül mégis kerekedjen felül az ésszerűség és a cseh-szlovák kormány, legalábbis a nemzetközi fórumok eljárásának
(A Reuter felvétele) befejezéséig halassza el a Duna elterelését.
Martonyi János külügyi államtitkár ma küldöttség élén Brüsszelbe utazik Bős ügyében. A szóvivői tájékoztató a 3. oldalon
A szlovák kormány Prágára vár A gátépítők „ugrásra készen”
POZSONY - Mint azt már korábban a szlovákiai Dunahajó-zási Vállalat jelezte, október 20-tól a Duna szlovákiai szakaszán két hétre megszűnt a hajózás. A vállalat igazgatója szerint erre azért volt szükség, hogy a szlovák kormány döntése alapján elkezdhessék a Duna eltereléséhez szükséges munkálatokat, majd novemberben, immár a bősi erőmű felvízcsatornájában, folytathassák útjukat a hajók, amelyeknek addig pontosan meghatározott helyen kell vesztegelniük.
Nos, a hajózás hétfőn éjfélkor valóban leállt, a szlovák kormány azonban nem hozta meg az ígért döntését. Bohuslav Géci, a szlovák kormány szóvivője érdekes indoklást fűzött e tényhez. Elmondta, a Duna magas vízállása miatt nem kedvezőek a feltételek, s a kormány
szerint november hetedikéig mindenképpen várni kellene a munkálatok megkezdésével. Ugyanakkor -tette hozzá a szóvivő - a bősi vízmű befejezéséhez szükséges döntés nem tartozik a szlovák kormány kompetenciájába, az elterelésről a szövetségi kormánynak kell meghoznia a dpntést.
Jozef Zlocha szlovák, környezetvédelmi miniszter a kormányülést követő sajtóértekezletén kifejtette, Pozsony is a kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálására törekszik, ezért szeretné nyitva hagyni a tárgyalásos rendezés lehetőségét. Zlocha elismételte azt a szlovák álláspontot, amely szerint a Duna elterelése sem teremt visszavonhatatlan helyzetet, így Pozsony változatlanul nem osztja azt a nézetet, hogy az EK bevonásával létrehozandó háromoldalú szakértői bizottság működése idején ne lehetne végrehajtani a folyó elterelését.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
- A Duna elterelése előtti napokban - kezdte a szlovákiai Somorján Gyulai Lajos polgármester - óriási a városban a forgalom. Félezer teherautót összpontosítottak a település térségében. Az utak túlterheltek, az anyagot szállítják az építkezésre, percenként két megrakott teherautó rohan át a városon a közeli építkezésre. Tíztonnás Tátrák, megrakva kővel, sóderral. Keskenyek az utak, a lakosság sokat szenved emiatt. A másik gond: a sofőrök a városban étkeznek, és a járműveikkel járnak be ebédelni. Tárgyaltam az ügyben a Hydrostav vezetőjével, Julius Binder úrral is, de nem sikerült elérni egy háromszáz méter hosszú út építését, amivel ez a hatalmas forgalom elkerülte volna a várost. Azt viszont sikerült megoldani, hogy a munkások egy része már autóbuszokkal jön étkezni. A lakosság tűrőképességét azonban továbbra is igen próbára teszi a jelenlegi nehéz helyzet.
-	Mi a véleménye a Duna várható elterelésével kapcsolatban?
-	Remélem - hasonlóan a város lakossága is -, hogy hamarosan tárgyalások kezdődnek a Duna eltereléséről, és megszületik egy ésszerű, kompromisszumos megoldás. Mindenekelőtt azért, hogy a Somorja határában lévő hatalmas ivóvízkincset megmentsük, mert veszélyeztetett. Itt találhatók azok a fúrt kutak, amelyek Pozsony és gyakorlatilag egész Délnyugat-Szlovákiát ellátják ivóvízzel Galántától Léváig, Zselizig több mint száz kilométeres vezetéken. Ennek az ivóvíznek az értéke óriási, bár az építők elvégezték az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, de az esetleges károkat csak az építkezés befejezése után lehet megállapítani. A másik nagy érték a mezőgazdasági termőföld. Véleményem szerint a lakosságot korábban tájékoztatni kellett volna és meghallgatni a véleményét.
(Folytatás a 4. oldalon)
A Kopint-Datorg konjuktúrajelentése
Jövőre megállhat a gazdaság visszaesése
Tegnap mutatta be a Kopint-Datorg Rt. az újságíróknak konjuktúrajelcntésének idei harmadik számát. A tanulmány áttekinti a hazai gazdaság jelenlegi helyzetét, fejlődésének ellentmondásait és kilátásait, valamint kitekint a nemzetközi gazdaságra.
A magyar gazdaságról megállapítja, hogy a szerkezeti átalakítás, az exportot előtérbe helyező gazdaságfejlesztés és a piacgazdaság teljes kiépítése nagyobb áldozatokkal jár és tovább tart, mint ahogy a legtöbb elemző várta. A nemzeti össztermék (GDP) az idén öt százalékkal csökken, az infláció azonban a húsz százalék körüli sávban marad. A fizetési mérleg többlete és a munkanélküliség egyaránt nagyobb a vártnál, az előbbi 800 millió dollár, az utóbbi a tíz százalékot is jóval meghaladja. Mindez arra utal, hogy a magyar gazdaságpolitika jelentős sokkhatásokat okoz és visel el a reálfolyamatokban.
Az ez évi GDP-visszaesés sajátossága, hogy az alapvetően a belföldi kereslet lanyliaságára vezet-
hető vissza. A beruházás alacsony szintű, a lakosság, a vállalkozói és az önkormányzati szféra a fogyasztás helyett a megtakarítást növeli. Ebben a helyzetben nem okoz gondot a jelentős költségvetési hiány fedezése. Ez azonban két veszélyt is rejt magában: egyrészt, hogy a megtakarítás nem a tőkefelhalmozást, hanem a folyó fogyasztást szolgálja, másrészt, hogy a bankrendszerben maradó tőkéből sem lesz beruházás. Ez a kereskedelmi bankok megrendült jövedelmezősége mellett a szinte egekbe szökött vállalkozói reálkamatok következménye.
A gazdaságpolitika mozgástere rendkívül behatárolt. A költségvetés bevételei bizonytalanok, kiadásaiban a politikailag túldcterminált elemek vannak túlsúlyban. A költségvetési kiadások mindössze két százaléka szolgál gazdasági célokat, növelésükre nincs forrás, ugyanakkor a költségvetés a nem termelő szektorokat olyan nagyvonalúan finanszírozza, mintha semmi sem indokolná azok minimálisra szorítását. A jelentkező negatív betéti
BELFÖLDÖN
A változások törvényt igényelnek
A„Peyer-
összeesküvés” túlélői
6.	oldal
Magyar ugarolás
7.	oldal
Börtönbe juttató vers
11. oldal
Látogatás Saly Németh László festőművésznél
KÜLFÖLDÖN
reálkamatok (amikor az infláció nagyobb a kamatok mértékénél) a megtakarítókat eddigi viselkedésük megváltoztatására készteti: vagy a devizabetétek felé fordulnak, vagy növelik fogyasztásukat. Mindkét esetben megszűnik a költségvetési hiány kényelmes finanszírozhatósága, egyébként mindkét változatra utalnak már bizonyos jelek. Az 1992-ben már alig csökkenő lakossági fogyasztás és az enyhén növekvő gépberuházások, a nem növekvő ingatlanárak és a csődegyezségkor olcsón megszerezhető tőkejavak 1993-ra megalapozhatják a gazdasági összteljesítmény stagnálását. Tehát további visszaesés nem szükségszerű és nem valószínű.
A gazdasági aktivitást nem segíti, ha folytatódik a forint árfolyamának felértékelődése. Ugyanebből a szempontból aggályos a konjuktúra motorjának számító lakásépítés adóterhének növelése, a nullkulcsos áfa eltörlése és az adott betéti kamatszint mellett a forrásadó fönntartása, sőt kiterjesztésének mérlegelése.
(Folytatás a 9. oldalon)
Teng
mennybemenetele
2. oldal
Az utolsó televíziós megméretés az amerikai elnökválasztás előtt
A privatizáció lengyel útja
HOLNAP
Lesz-e még sátor Lezsák udvarán?
Létezni akarsz? Fogadj ügyvédet!
Mándy Iván a kávéházi sarokban
1956
Ünnepi mellékletünkben:
Guy Turbert-Delof: Dávid felkelt Góliát ellen Molnár Aurél:
Családi köröm októbere Szabó Miklós:
Tükör által homályosan Gosztonyi Péter:
Mint egy kártyavár Kopácsi Sándor:
Egy forradalom utórezgéseí Obersovszky Gyula: Hogyan született az Igazság? Majoros Éva:
A nagy íróper Kővágó József beszéde az ENSZ ötös bizottsága előtt