﻿
Nem a pénz teszi Európát
Universitas rovatunk a 10. oldalon
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Kesergő
bordal
Miért látja másképp a mezőgazdaság mai helyzetét a földművelés-ügyi tárca és a szövetkezetek érdek-képviseleti szervezete, a MOSZ?
Az agrárminisztérium legoptimistább embere a miniszter, legalábbis ez derül ki országjárásain elmondott beszédeiből. Pápán például a minap bátran, az országra rátelepedő pesszimizmust elhessentve egyebek mellett kijelentette: „...a mezőgazdaság változatlanul húzóágazat, exportszaldója pozitív, ...hagyjuk már a mezőgazdaság súlyos gondjainak felemlegetését..."
A MOSZ viszont egyáltalán nem osztja ezt a derűlátást. Nagy Tamás társelnök az ágazat súlyos, már-már minden résztvevőt maga alá temető válságáról beszélt a minap is, ismét határozottan kijelentvén, hogy az agrárkormányzatnak nem volt s ma sincs végrehajtható, eredményt ígérő, a jövőt szolgáló agrárpolitikája és -programja. A gazdálkodók többsége fizetésképtelen, 463 téeszben folyik a csődeljárás, a termelés csökken, az ágazat vesztesége az év vé-aére meghaladhatja a 40 milliárd forintot. A bankok hátat fordítottak a vidéknek, nincs hitel, nincs miből megalapozni a jövő esztendei termelést. Egyre kevesebb embernek ad kenyeret a földművelés, a falvak szegényednek, sok-sok faluban a munkanélküliség már messze meghaladja a 20-30 százalékot. Vagyis ha a kormány nem tesz már holnap a földre roskadó agrártermelők hóna alá legalább egy aranymankót-késik a pénzügyi segítség -, az egész ágazat elfekszik, s úgy is marad.
A két értékelés tehát szöges ellentétben áll egymással. Hihetnénk, hogy a vidám bordalt a kötelező kincstári optimizmus, a komor tónusú kesergőt pedig az ellenzékiség szólaltatja meg. Ám ne tételezzünk fel semmit, ugyanis ez nem vezet sehová. Már csak azért sem, mert - még ha meglepőnek tetszik is - mind a két fél igazat mond, ha túlozva teszi is ezt.
A mezőgazdaság bizony ma is húzóágazat, mert a költségvetés még az idén is ki tud húzni belőle forintokat, illetve kevésbé süllyedt el a kátyúban, mintáz ipar.. Ha teljesen összeomlott volna, nem dicsekedhetne a külkereskedelmi és az agrárminiszter az ágazat sikeres exportteljesítményével, azzal, hogy az élelmiszer-gazdaság 1,7 milliárd dolláros tiszta bevételt könyvelhet el, megközelítvén a tavalyi rekordot.
Ugyanakkor a gazdák mély sóhaja is jogos: a kis- és nagygazdaságok, farmerek és nadrágszíjpar-celíások egyaránt az utolsó tartalékaikat, a még meglévő és mozdítható vagyonukat élik fel; fogy a türelem és a termelési kedv, egyrészt, mert egyre kevésbé éri meq a küszködés a jószággal, a földdel, másrészt, mert nem látják, érzékelik, hogy ez a kilátástalan állapot megváltozhat. Nincs biztosíték arra, hogy holnap megfordul a szél.
Kérdés persze, hogy lényegesen jobb pozícióban volna-e^ az agrárium, na a politika kevésbé hibás törvényeket szül, nem erőlteti a kárpótlást, a szövetkezetek átalakítását, s a rendszerváltást követően nem farmer-Magyarországról álmodoznak sokan? Az egzakt válasz erre: talán igen, talán nem.^
A keleti piac akkor is fizetés-képtelenné vált volna, a Nyugat akkor sem adott volna a szép szavakon kívül szinte semmi segítséget, a magyar termékek minősége, csomagolásának színvonala akkor sem ugrott volna az EK-nívóra, ha más agrárpolitikát hirdetnek meg-nem lehet évtizedek lemaradását üres zsebbel, magunkra maradva máról holnapra behozni.
Horváth L. István
Martonyi államtitkár sajtóértekezlete
Pozsony mindenkit kész tények elé állított
(M unkatársunktól)
A Bőssel kapcsolatban kialakított maqyar álláspontról tájékoztatta hétfőn a Budapesten akkreditált külföldi tudósítókat Martonyi János külügyi államtitkár. A sajtótájékoztató célja elsődlegesen az lett volna, hogy beszámoljon a korábban tervezett háromoldalú szakértői bizottság létrehozásának meghiúsulásáról, a legfrissebb fejlemények azonban háttérbe szorították a brüsszeli tárgyalásokat.
A külügyi államtitkár részletesen beszámolt arról, hogy a magyar diplomácia az elmúlt hetekben milyen erőfeszítéseket tett a megoldás érdekében. Miközben Martonyi János az elmúlt napok történéseit ismertette, rövid értesítést kapott arról, hogy a szlovák fél gyakorlatilag befejezte a Duna elrekesztését. A munkálatok eszerint olyan fokozatba jutottak, amelyek alapján az elrekesztés immár visszafordíthatatlanná vált. Mindez pedig azt jelenti, hogy a szlovák kormány valójában „fait accomp-li”-t, azaz kész helyzetet jelentett.
Martonyi János szerint mindez azt is bizonyítja, hogy gyakorlatilag
már a tárgyalások előtt, azaz október 20-án megkezdődött a Duna el-rekesztése. A magyar kormány értékelése szerint Pozsony ezzel megle-
értékelte, hogy azzal politikai konfliktus támadt Magyarország és Szlovákia között, s Pozsony nemcsak a nemzetközi jogot vette semmibe, ha-
petést okozott Budapestnek és Brüsszelnek, de Prágának is, amit Martonyi azzal magyarázott, hogy a cseh kormány valójában nem tudott arról, hogy a szlovákok milyen munkálatokat folytatnak a helyszínen.
A Duna elterelését Martonyi úgy
(Reuter külföldi képszolgálat) nem határsértést is elkövetett. Ennek nyomán aggodalmát fejezte ki az országaink közötti kapcsolatok jövője, illetve a visegrádi hármak közötti együttműködés várható alakulása miatt. Utalt annak lehetőségére, hogy Antall József miniszterelnök a szer-
RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről
Domokos Géza mérsékeltnek nevezi magát, Tőkés szakítást sürget a megalkuvó politikával
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti Kolozsvárról: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Küldötteinek Országos Tanácsa - amely két kongresszus között az RMDSZ legmagasabb szerve -vasárnap este befejeződött ülésén nyilatkozatot fogadott el a nemzeti kérdésről. Ebben állást foglal a romániai magyarság belső önrendelkezése mellett. Ezt olyan megoldásnak nevezi, amely „számunkra és az ország számára kiutat mutat a nemzeti kérdéssel kapcsolatos válságból, amely a mai Románia politikai életének egyik legsúlyosabb megoldásra váró politikai, társadalmi problémája”.
A küldöttek négyórás szenvedélyes vita után teljes egységben szavazták meg az állásfoglalást, amelyet Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a Királyhágó-melléki református egyházkerület püspöke kezdeményezett, majd egy ad hoc bizottság öntött végső formába. A Küldöttek Országos Tanácsának másik fontos döntése a harmadik kongresszus összehívása volt. A KOT ülésén nem jutott idő a negyedik napirendi pontra, az elnökség munkájának értékelésére, és így a Domokos Géza országos elnök és az elnökség többsége közötti vita áttekintésére. Ezzel az etikai bizottság foglalkozik a továbbiakban. A tanácskozáson végig Domokos Géza elnökölt, aki megerősítette, hogy a kongresszusig betölti tisztségét, de fenntartja tavaszi döntését, hogy nem jelölteti magát újra, politikai pályája a kongresszussal véget ér.
A kolozsvári Szent Mihály-templom vasárnap
este zsúfolásig megtelt - több ezer hívő szorongott benn - azon az ökumenikus istentiszteleten, amelyen az erdélyi magyar vallásfelekezetek püspökei -Csiha Kálmán, Kovács Lajos, Tőkés László, Temp-li József, illetve Kis Béla, az evangélikus egyház főjegyzője hirdettek igét és mondottak áldást az újonnan megválasztott magyar nemzetiségű honatyákra.
Az MTI tudósítójának adott interjújában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyik legfontosabb tanácskozásának nevezte a vasárnap este befejeződött ülést Domokos Géza. Külön méltatta a nemzeti kérdésről szóló nyilatkozatot, amelyet - mint fogalmazott - hosszú, helyenként nagyon éles vita után fogadott el a KOT. Az eredeti szöveg sok szempontból módosult. Az a tény, hogy ezt egyhangú szavazattal fogadták el a küldöttek, azt mutatja, hogy az a szakadás, amelyet előre láttak, szinte vártak, megjósoltak sokan, és ami ott lebeg hosszabb ideje az RMDSZ felett, nem következett be egy ilyen lényeges kérdésben. Sajnos nem kerülhetett már sor - mondotta a továbbiakban - egy nagyon lényeges napirendi pontra, amely az elnökség munkájával foglalkozott volna. Itt felmerült volna a hargitai küldöttállítással kapcsolatos vita, amelyről a titkárság dokumentációs összeállítást tett közzé. „Ezt a vitát -mivel még nem zárult le, nem akarom kommentálni, csak sajnálni tudom azt, hogy ellenem egyfajta kampány bontakozott ki, amelyet akár hajszának is lehet tekinteni és amelynek megvan a maga ismert
dai londoni csúcstalálkozón még egyfajta diplomáciai kezdeményezést tehet, de borúlátó volt ennek kimenetelével kapcsolatban.
A külföldi tudósítók kérdéseire válaszolva Martonyi János vázolta azokat a diplomáciai lépéseket, amelyeket a magyar kormány ebben a merőben új helyzetben tehet. Az államtitkár nem zárta ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, erre vonatkozóan azonban - mint mondta - nem született döntés. Egyértelműen kizárta viszont a Duna blokádját, mondván, hogy az semmiképp nem lenne célszerű, s még egyértelműbben elvetett bármiféle katonai akciót. Nem gondolnak a diplomáciai kapcsolatok megszakítására sem, hiszen manapság azt a nemzetközi diplomácia is ritkán alkalmazza. Ugyanakkor kérdésre válaszolva úgy értékelte, hogy kompromisszumra most már jóformán semmi esély, miután a szlovák fél gyakorlatilag visszafordíthatatlanná tette a Duna elterelését. Hangsúlyozta viszont, hogy mindenfajta jövőbeni tárgyalás előfeltétele az elterelési munkálatok haladéktalan leállítása.
(pietsch)
(További anyagaink Bősről a 3. és az 5. oldalon)
központja... Ezt a kampányt azzal tudom csak magyarázni, hogy személyemen keresztül egy bizonyos politikai magatartást kívánnak lejáratni, amit lehet mérsékeltnek nevezni. Ezt nagy hibának tartom, mert azt a gondolkodást, amelyet én képviselek, mások is vallják. Egy személy félreállítása nem változtat a helyzeten, és az ilyen törekvések tagadják magának a pluralizmusnak az elvét. A különböző platformok, módozatok, cselekvési elképzelések egymást kiegészítik, módosítják, bírálják, létezésük javára válik az RMDSZ-nek, tehát semmiképpen sem látom indokoltnak a nagyon kitartó, vehemens kampányt, amely ellenem folyik.” Az RMDSZ elnöke különben egy rádióhírre reagálva cáfolta, hogy a Küldöttek Országos Tanácsának kolozsvári ülésén nyomást gyakoroltak volna rá.
Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke a következőképpen értékelte a kolozsvári küldött-gyűlést: „Az itt elfogadott nyilatkozat a tavaly májusi kongresszus óta lezajlott időszakban a legfontosabb lépés a szövetség politikai identitáskeresése útján... Figyelemre méltó az a tény, hogy egy hasonló jellegű, elvi tisztázó dokumentum elfogadásának kérdése tulajdonképpen már évek óta a levegőben lógott, de magát a tényleges jóváhagyást egészen mostanáig sikerült megakadályozniuk azoknak az erőknek, amelyek eddig dominálták az RMDSZ vezetését, és amelyek, úgy tűnik, az utóbbi időben meggyengültek."
(Folytatás a 2. oldalon)
Ma tartja közgyűlését a Magyar írószövetség
Ma délelőtt Hz órai kezdettel a PesH Vigadó hangversenytermében közgyűlést tart a Maqyar írószövetség. Új alapszabály-javaslatot terjeszt elő Parti Nagy Lajos, és a választmány tagjainak jelölésére, valamint új elnök megválasztására is sor kerül. A közgyűlés kezdetén Jókai Anna, a Magyar írószövetség elnöke számol be az eltelt két és fél esztendő munkájáról. Az elnöki beszámolóból részleteket közöl lapunk.
„Kötelességem megkísérelni elemzést, helyzetjelentést adni arról, miben vagyunk mi, írók, s mi az, amit tehetünk, mi az, ami rajtunk múlik.
1989 után úgy tetszett, hogy összetartásunk - amely néhány sajná-
latos kivételtől eltekintve, a maga nemében példátlan volt a korábbi párthatalom ellen - fokozatosan szét fog esni. Egy részben természetes, részben azonban önpusztító folyamat indult meg. Természetes és egészséges, hogy az alkotó művész végre szabadon kinyilváníthatja, mit gondol a világról és szabadon választja meg azt a formát is, amit sajátjának érez. (Bár gyanítom, a jó író mindig is ezt tette; legfeljebb félve-rejtve, hátraszorítva.) Most aztán keresi a hozzá hasonlóan, legalább megközelítően egyívá-súak társaságát, s versenyben, vitában áll más csoportosulásokkal. Érdekeit határozottan megfogalmazza, unja az udvarias színlelést, szeretne a maga lábán megállni s mindenféle patronálásból elege van.
(Folytatás a II. oldalon)
Parlamenti napló
Éles viták a Kossuth téren történtekről
Az 56-os megemlékezés megzavarásának árnyéka a parlament tegnapi munkanapjára is rávetődött. Mintegy háromórás vitában fejtették ki a kormányzó és ellenzéki pártok ezzel kapcsolatos véleményüket. A felszólalások sorát Antall József miniszterelnök kezdte, aki elöljáróban röviden kitért a Duna elterelésével kapcsolatos kormányzati lépésekre, de felszólalásában ő is nagyobb teret szentelt az október 23-i ünnepségen történteknek. Sajnálatosnak és elítélendőnek tartotta nemzeti ünnepünk megzavarását, valamint azt, hogy a köz-társasági elnök nem mondhatta el beszédét. Visszautasította ugyanakkor, hogy a koalíciónak bármifé-
le köze lett volna a Kossuth téri incidenshez, és alpárinak minősítette az ezzel kapcsolatos vádakat, vádaskodást és logikát. Sajnálattal állapította meg - bár ezt később több ellenzéki honatya cáfolta -, hogy az ellenzéki politikusok távol maradtak a megemlékezésektől. Politikailag és jogi szempontból is elemezte a történteket, és aláhúzta: a totalitárius rendszerek szimbólumait ki kell iktatni, meg kell tiltani törvénnyel nyilvánosság előtti viselésüket vagy bemutatásukat. Ösz-szességében sajnálatosnak minősítette a történteket, de túldimenzio-náltnak mondotta az ezzel kapcsolatos kritikus visszhangot.
(Folytatás a 4. oldalon)
Kupa: Csődben nem vagyunk, ám gondjaink számosak
9.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Perot bizarr vádja
2.	oldal
CDU kongresszus Düsseldorfban
A C változat Pozsonyt is katasztrófával fenyegeti
„Selyemzsinórt” kapott a GM-vezér
9.	oldal
Picasso és a tárgyak
11.	oldal
HOLNAP
Híven a lakitelki értékekhez
6.	oldal
A kereszténydemokráciának új utakat kell keresnie
7.	oldal