﻿mernek "Ság
Magyar Nemzet
Ara: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1992. október 29., LV. évfolyam, 255. szám
Média
-	függőben
Egyszer majd megtudjuk, hogy ki volt a hibás. Most kölcsönösen a másik felet teszik felelőssé kormány-párti és ellenzéki politikusok, akik médiaügyben szerda éjszakába nyúlóan tárgyaltak. A nyilatkozatok szerint eredménytelenül. Váratlan-e a fiaskó? Voltak biztató mozzanatok és baljós előjelek egyaránt.
Reményt ébresztett maga az elhatározás, hogy a frakcióvezetők ad hoc bizottságként egyezkednek. Minden résztvevő tárgyalási készségét, a megoldás keresésének szándékát hangoztatta. Mert a függő állapot mind többet árt. Nem csupán a médiaelnököknek, a televízió és a rádió működésének. Feszültség forrása immár hosszú hónapok ótd a köztársasági elnök és a miniszterelnök között. A Göncz Árpád elleni utcai és nem utcai, de olykor útszéli megnyilvánulások ürügye Hankiss és Gombár le nem váltása. Törvény híján jogát és felelősségét Antall József ugyancsak avítt rendelkezésre hivatkozva próbálta meg érvényre juttatni.
A közszolgálati médiumok szerepe, jelentősége aligha vitatható. Mégis: a bizonytalanság fölértékelte a kérdést. Jelképpé vált, a megértés - meg nem értés, a parlamenti pártok presztízsének fokmérőjévé. A megegyezés hiánya
-	tételezzük föl, hogy csak rövid időre, az Alkotmánybíróság által megszabott terminusra - tovább terheli a politikát, a közéletet. A menetrend szerinti következő állomás a kulturális bizottság, amelynek kétharmados többséggel hozandó döntése szükséges q személyi változásokhoz, a köztársasági elnök kinevezési aláírásához. Van-e reális, esély a minősített többségre? És nem keveredik-e óhatatlanul is - bármilyen jelölt esetében - a médiumok megszerzési szándékának gyanújába a miniszterelnök? Valamint, na a jelöltek esetleg elfogadtatnak, nem vádolhatók-e azonnal törvényen kívüli tevékenységgel?
A hatpárti konszenzussal elfogadott Hankiss-Gombár kettős törekvése, később harca a pártoktól, kormánytól független médiumért éppen azért támadtatolt, válhatott támadhatóvá, mert rokon- illetve ellenszenv és nem a törvény betartása irányíthatta megítélésüket. Hangsúlyozzuk: rátermettségüket, tisztességüket kinevezésükkor nemigen kérdőjelezte meg senki.
Végül: az Országgyűléssel, netán a parlamenti demokrácia honi gyakorlatával elégedétlenek-nek nem ad-e újabb érvet a parlamenten kívüli eszközök bevetésére a szerda éji patt? Ha egyszer ebben, az embereket nézőként, hallgatóként érintő kérdésben is képtelen a döntésre? Ne feledjük: a tévé, a rádió életünknek nem alap-feltétele. A rossz műsor bosszant, a jó kellemes időtöltés, ami műveltségünket gyarapítja, de mi ez ahhoz képest, hogy hányán munka-nélküliek, mennyi lesz az adó, a közműszámla, hogy miből élünk... Könnyű fölkorbácsolni az indulatokat a tehetetlenség, az ellenzéki akadékoskodás vagy a kormányzati makacsság ellenében. És a hatás szempontjából édes mindegy, hogy a szólamok demagógok vagy sem. Kevésbé könnyű, mert elvont fogalmak, értékek ütköznek, mert magyarázatra szorul, hogy a médiáról zajló vitában a demokrácia értelmezési különbségei rejlenek. Amit egyébként a szembenálló felek mindennél fontosabb értékként tisztelnek.
Éppen a demokrácia érdekében szükséges minden parlamenti párt és a társadalom számára a mind gyorsabb megegyezés, olyan törvény megalkotása, amelyet senki sem könyvel el vereségeként.
Mnros D^nes
Diplomaták a dunakiliti duzzasztóműben
Bősnél felfüggesztették a munkálatokat
Hetven ország budapesti nagyköveteinek, vezető diplomatáinak adott tájékoztatót Dunakilitin, a duzzasztómű vezénylőjének tárgyalótermében szerdán Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter. Kérte a diplomaták segítségét, hogy jelezzék kormányaiknak a várható ökológiai katasztrófát. A diplomaták megtekintették a Rajka-Ás-ványráró közötti folyószakaszt, ahol az utóbbi napban a zsilipnél bekövetkezett kisebb üzemzavar következtében több mint egy méterrel esett a Duna vízszintje és az ágvizek hosszú sora száradt ki. Az ismertetés után Keresztes K. Sándor interjút adott lapunk munkatársának.
-	Miniszter úrnak mi a véleménye a mára kialakult helyzetről?
-	Kezdettől azt képviseltem, hogy a C változat reális veszély, mások szerint azonban csak zsarolási célokat szolgált. Úgy gondolom, a kettő együtt igaz. A C variáns megépítésével kezdettől számolni kellett. Az illetékes parlamenti bizottság, amely határozatával a kormány mozgásterét is megszabta, úgy vélte: nem reális a veszély.-Milyen kiutat lát ebből a patthelyzetből?
-	Kezdettől fogva az a véleményem, mivel a Duna határfolyó, bármilyen elfogadható megoldást csak a csehszlovákokkal közösen lehet kialakítani. A magyar kormány ezért törekedett arra, hogy tárgyalásos úton rendezze a vitát, és erről még most sem mondott le. Az más kérdés, hogy amennyiben a C variáns mégis végleges megoldásként elkészül, akkor ez nemcsak Magyarországnak, hanem az Európai Közösségnek, Nyugat-Európának a politikai kudarca. Könnyen belátható, hogy itt egy olyan csehszlovák, illetve szlovák lépésről van szó, amely sem ökológiai, sem politikai értelemben nem tolerálható.
-	Végül is Magyarország mit tud tenni, ha nem lesz vi-
zünk az Öreg-Dunában, illetve abba Szlovákia annyi vizet enged bármikor, amennyit akar?
-	Abban bízom, ha a jelenlegi nemzetközi politikai fórumok és eszközök nem is vezetnek eredményre, akkor a mostani csehszlovák, majd januártól a szlovák kormányt rá lehet majd venni a hágai nemzetközi bírósági tárgyalásokon való megjelenésre. Szlovákiának tudnia kell, hogy az általa is igényelt európai gazdasági kedvezményeket csak így kaphatja meg. Meggyőződésem: ha Hágában mindkét ország képviselői megjelennek, akkor az általunk felvetett és megalapozott ökológiai és dunai hajózási jogi érveinket minden bizonnyal a bíróság akceptálni fogja. Olyan jogi döntés születik majd, amelyik a rendezést számunkra is elfogadható módon teszi lehetővé.
-	A bíróság mechanizmusa miatt ez esetleg évekig tarthat...
-	Ez az, ami aggaszt benőnket. Ezért kellene mindenképpen elkerülni a C változat befejezését, mert a két-három évig is eltartó bírósági tárgyalások alatt visszafordíthatatlan folyamatok, károk indulnak el a környezetben, többek között a Szigetköz teljesen kiszáradhat. És hiába győzünk esetleg jogilag, a jóvátehetetlen károk már bekövetkeztek.
(botlik)
A szlovák fél ideiglenesen felfüggesztette a Duna elre-kesztési munkálatait. Julius Binder, a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója szerdán este a megszakítás okaként a folyó magas vízállását jelölte meg - jelentette az APA osztrák hírügynökség. A hajózócsatornába beengedett víz egy részét átvezetik a turbinákon, s ezáltal tízszeresére nő az elvezethető vízmennyiség - közölte Binder.
(További cikkünk az 5. oldalon)
Göncz Árpád a médiaügyről
Az államfő médiaüggyel kapcsolatos alábbi nyilatkozatát a köztársasági elnök sajtóirodája szerdán délután juttatta el az MTI-hez:
„Sajnálattal értesültem róla, hogy a kormánynak és a hat pártnak az általuk megállapított határidőig, az általuk meghatározott kérdésekben - a Magyar Rádió, a Magyar Televízió lehetséges elnök- és alelnökjelöltjei körének informális felmérésében, a médiatörvény még vitatott pontjaiban - nem sikerült teljes körű egyetértésre jutniok. Mégis bízom benne, hogy a kormányzat bölcsessége és a pártok építő szelleme lehetővé teszi a tárgyalások folytatását. A tárgyalások ténye ugyanis a kormányzat, a koalíciós pártok és az ellenzék egyetértésre törekvő szándékának olyan bizonyítéka volna, amely önmagában is alkalmas a jelenlegi túlfűtött politikai hangulat csillapítására. A döntés természetesen a tárgyaló felek kezében van. Ez nem változtat azon, hogy a miniszterelnök úrral, folyamatos munkakapcsolatunk során, szándékomban áll újólag megbeszélni a médiaügy jelenlegi állását és lehetséges megoldásait.”
(Egyéb információink a 4. oldalon)
Az EK-tagság feltételeinek kidolgozását sürgette a visegrádi csoport Londonban
Martonyi puhatolózásai a hősi rendezés esélyeiről a csehszlovákokkal
(Munkatársunktól)
LONDON - Tagadhatatlanul rányomta a bélyegét a brit belső politikai helyzet a szerdai kis csúcsértekezletre, amely John Major meghívására jött létre. A témát meghatározta, hogy London tölti be az Európai Közösség soros elnöki tisztét, s a brit miniszterelnök fontosnak ítélte, hogy meghallgassa a visegrádi hármakat is. Megnyitó beszédét is azzal indította Major, hogy olyan meghatározó változások idején találkoztak, amelyek nemcsak Nyugat-Európát jellemzik, hanem a kontinens középső és keleti felét is. Bár e problémák más jellegűek. Szerinte az EK legutóbbi, brightoni csúcsának az üzenete az, hogy az Európai Közösség egységes és egységesen fog haladni a maastrichti szerződés megvalósításának irányába is, s jövőre a világ legnagyobb és legegységesebb piacává válik. Anglia állandóan változó, de nyitott közösséget képzel el.
Rövid hozzászólásában Jacques Delors, az EK elnöke szintén azt fejtegette, hogy sokoldalú és szoros kétoldalú kapcsolatokban gondolkodnak a visegrádiak és a nyugat-euró-
paiak között. A Phare-program sikereként értékelte, hogy a benne részt vevő 21 fejlett ország hatásosan segítette a szakképzést, a kis- és közepes
szág 12, Csehszlovákia pedig 51 százalékkal növelte kivitelét az EK-or-
Az úgynevezett visegrádiak kö-
vállalatokat, a kelet-európai ipari törekvéseket, a privatizációt, egyáltalán az átmenetet. Áttekintést adott a visegrádi csoport aktivitásáról is, megemlítve, hogy az első hat hónapban Lengyelország 11, Magyaror-
(De Angelis rajza, C&W Syndicate)
zül elsőként Antall József kapott szót, s egyebek között megállapította, világosan meg kell határozni a politikai együttműködés formáit, hogy válságos esetekben a három ország együttműködhessen, mint pél-
dául a jugoszláv konfliktus kezelésekor. A magyar miniszterelnök ugyanakkor elmondta, ennek a csoportnak szüksége van a teljes tagságra is, habár a társulás maga is rendkívül jelentős. Ám kívánatos lenne annak ratifikálását is meggyorsítani. Antall szerint érdekeltek vagyunk a kereskedelmi akadályok lebontásában, s jó volna, ha az EK technikai segítségnyújtásról áttérne a beruházások könnyítésére. Nem hallgatta el azt sem, hogy a szovjet utódállamokba való szállítások hiányérzetet keltenek bennünk, mert a reméltnél kevésbé kapcsolódhattunk be e gazdaságtámogató akcióba.
Hanna Suchocka lengyel kormányfő szintén a teljes tagságot jelölte meg célként, s kifejtette nézetét e folyamat fölgyorsításáról, a nyugati piacra jutás megkönnyítéséről. Sürgette, s ezt a magyar küldöttség is támogatta, hogy az EK írja körül, mit vár a visegrádiaktól, milyen feltételeket szabnak, s szerintük mi az, ami éretté teszi a csatlakozni kívánókat a teljes jogú EK-tagságra. E támpontokat a visegrádiak és Brüsszel együtt dolgozhatnák ki.
(Folytatás a 3. oldalon)
Nem válik szét a szervezet
A társadalombiztosítás főigazgatója a helyén marad
Az elmúlt napokban megjelent sajtóhírekkel ellentétben nem tervezik kormánybiztos kinevezését az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság élére. így Botos József, az OTF főigazgatója a helyén marad.
Sertéspestis: exporttilalom
Skinheadek a kapuk előtt
Továbbra is veszélyben a Balaton
7.	oldal
Márkás nevek a bíróságokon
8.	oldal
Sütő András: Köszönet a jó szavakért
11. oldal
Az egészségügyi ellátás vidéken
KÜLFÖLDÖN
Pang a német
Szellemvonaton
Dél-Lengyelországba
3. oldal
A washingtoni magyar rádiós
7. oldal
Az amerikai
A Magyar Nemzet kormányhoz közel álló forrásból származó információi szerint az egészségügyért felelős vezetőnek Fejes Lászlót, a Népjóléti Minisztérium jelenlegi főosztályvezetőjét, a nyugdíjért felelős vezetőnek Barát Gábort, az OTF jelenlegi helyettes vezetőjének kinevezését javasolják majd a kormánynak, a szétválás előkészítésével pedig Be-rényi Erzsébetet, az OTF másik fő-iíwoatíí-hplvettecét bíznák mee. A
kinevezésekkel együtt felmentési javaslat nem kerül a kormányülés elé, tehát Hargitai Sándor (a jelenlegi harmadik helyettes) pozícióját nem fenyegeti veszély.
A társadalombiztosítás háza táján rendkívüli zavart váltott ki az a híradás, hogy esetleg kormánybiztos kerül a tb élére - nyilatkozta Surján Lászíó népjóléti miniszter lapunknak. - Az egészségbiztosítási alap felügyelőbizottságától származott az ötlet, hogy a társadalombiztosítás ön-kormányzatainak megválasztásáig az egészségügy és a nyugdíjbiztosítási alap szétválasztását kormánybiztos készítse elő, és a márciusig kitolódott választásokig szabályozza a tb működését.
(Folytatás az 5. oldalon)
Ami várható volt, bekövetkezett: az Európai Közösség behozatali tilalmat rendelt el a magyar sertéshúsra, mert a közelmúltban az ország keleti szegletében, három román határ menti faluban sertéspestis betegséget diagnosztizált az állategészségügyi hatóság. Az EK-szabályok értelmében ugyanis csak azokból a harmadik országokból importálható hús, ahol legalább tizenkét hónapig nem észleltek állatkórt.
A Földművelésügyi Minisztérium illetékes osztályvezetője, Kovács Béla tegnap kérdésünkre, hogy a beviteli stop tonnában, illetve értékben mit jelent, elmondta: ha az év végéig érvényben marad a sertéskivitel zárlata, akkor 3-4 ezer tonna, túlnyomórészt darabolt sertéshús exportjáról, vagyis 10-12 millió dolláros bevételről kell lemondanunk. Ha a tilalom a jövő esztendő feléig kitolódik, hasonló veszteségre számíthatunk.
Az agrártárca azonban egyáltalán nem borúlátó; szerintük ugyanis a nyugati kivitelre szánt hús más piacokon, elsősorban a volt Jugoszlávia utódállamaiban értékesíthető, másrészt itthon is eladható, hiszen jelenleg a hazai boltok sem roskadoznak combtól, karajtól.
Hasonló szankcióval sújtotta az EK a nyáron Lengyelországot és a Cseh és Szlovák Köztársaságot; alighanem akkor sem esett nehezükre e lépés megtétele, hiszen a saját hatalmas élelmicikk-készleteikkel sem tudnak mit kezdeni.
Ma még nem tudni, hogy meddig nem szállíthatunk. Az EK szakemberei megérkeztek Magyarországra, hogy a helyszínen tájékozódjanak a betegség nagyságáról és a megtett intézkedésekről. A vizsgálat után közük majd csak, hogy mire, pontosabban, mire nem számíthatunk.
(h. 1. i.)
az elnökválasztás pillanatában
HOLNAP
Szabad-e bírálni a fasizmust?
6.	oldal
A legtöbb ügyész a jelképekről, az uszításról és a demonstrációs kultúráról
7.	oldal
Interjú
Schiff Andrással
\