﻿Interjú a felsőoktatás helyzetéről Diáktalálkozó Granadában
Universitas rovatunk a 10. oldalon
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	KEDD, 1992. november 3., LV. évfolyam, 259. szám
[	Nemzettudat
t	és kirekesztés
	6. oldal
	Mi lesz
	a Samax-ügy vége?
ü	7. oldal
Bősről bőszen
Ha a szavak harci eszközök lennének, Meciar miniszterelnök a legszívesebben alighanem a politikai kőkorszakba bombázná vissza a magyar-szlovák kapcsolatokat. A Duna egyoldalú elterelése s a második világháborút követő időszak nemzetközi gyakorlatának páratlan határsértése után a pozsonyi kormányfő kivételesen kemény szavakkal bírálta a magyar kormányzatot, s éppen a Dunát „ellopó" politikus vádolta Budapestet azzal, hogy megkérdőjelezi a fennálló európai határokat, majd „nacionalista", „militarista" és „antiszemita" vonásokat vélt fölfedezni a magyar kormány-
5'■‘‘kában. Azt is fölnánytorgatta, Budapest nem hajlandó tár-ti a bősi erőműről.
A vádak oly képtelenek, hogy nehéz rájuk bősz indulat nélkül válaszolni. Pedig csak így szabad, s Jeszenszky külügyminiszter teljes joggal állapította meg, hogy a szlovák kormányfő vádjai megalapozatlanok, a tények sorra cáfolják a pozsonyi kirohanásokat. Budapest az egyoldalú pozsonyi lépések után is a tárgyalóasztalt választja a vag-dalkozások helyett, s bármekkorák legyenek is a magyarországi belpolitikai ellentétek, Dármilyen disszonáns hangok hallhatók is olykor a legnagyobb párt bizonyos köreiből, a magyar kormány hivatalos polkájának mérsékletét és visszafogottságát nem kevés európai és tenege-rentúli kormányzat méltányolta. Ha Meciar igaztalan megjegyzéseinek hátterét viszgáljuk, akkor az egyik veszélyforrás éppen itt keresendő: a pozsonyi nacionalista-populista retorika kezére játszhat némely hazai szélsőségesnek. Similis simili gau-def, tartották a régi rómaiak, de az lenne kívánatos, hogy ezt az örömöt a kormány és ellenzék együttesen rontsa el. A Meciar-szóhasználat szlovák indítékai között kutatva, valószínűnek mondható, hogy az egykori kommunistából nacionalistává átvedlő kormányfő attól tart, megrendült hazai bázisa. S a gyors önállósodás meg a gazdasági gpndok miatt aggódó közvélemény fogyatkozó támogatását a jól ismert frazeológiával próbálja ellensúlyozni.
A vízerőmű hullámai azonban régen átcsaptak a két ország kapcsolatrendszerén, hiszen a Duna „ellopása" ma már európai ügy. Ezen a ponton, persze fölvethető - s higgadtan talán tisztázandó -, hogy a negatív jelképnek joggal tekintett bősi erőmű ügyében a magyar diplomáciának szükségképpen el kellett-e szenvednie az elterelés vereségét: vajon másként alakult volna a helyzet, ha a rendszerváltás lendületében mondjuk föl az 1977-es szerződést, s na „csak" egy vonal érvényesül a budapesti politikai közegben? Ha diplomáciánk a nemzetközi hírverés stratégiáját egy korábbi időpontban választja - még az ökológiai agresszió s a jogsértés megkezdése előtt -, vajon több eredményt érünk el? A vízerőmű és az üzleti világ összefonódásának elejét tudtuk volna venni? Vagy történelmünkben nem először menthetetlenül kényszerpályán botorkálunk? Kérdések, amelyekre a jövő érdekében kell higgadt választ keresni, már csak azért is, mert a világsajtó nekünk kedvező beszámolói nem téveszthetnek meg. Mint a jugoszláv válság is mutatta, a nyugati döntéshozók érdemben nem tudták befolyásolni az események menetét. A Neue Zürcher Zeitung minapi vezércikke joggal vetette a Kancelláriák szemére, hogy „vállvonoaató készséggel" hajlandók elfogadni Európa kettészakadását. Márpedig a vag-dalkozás éppen ezt segítené elő, a magyar kormányzatnak tehát nincs más választása, mint a tények elemzése, a tárgyalásos út végigjárása, s annak következetes hangsúlyozása, hogy hazánkat és Szlovákiát ezernyi szál fűzi össze. Önérdekünk, európaiságunk, a szlovákiai magyar kisebbség jövője és az óriási ökológiai kockázat egyaránt mértéktartást ír elő. Még akkor is, ha ettől bizony nem lesz édesebb a keserű pirula lenyelése.
Martin József
Elnököt és törvényhozókat választ ma Amerika
Clinton győzelmét jelzik a közvélemény-kutatások
('Tudósítónktól)
WASHINGTON - Bili Clinton a hét végi felmérések szerint ismét növelte előnyét George Bush előtt, s a közvélemény-kutatók előrevetítik mai győzelmét az elnökválasztáson, amellyel egy időben az amerikai lakosság sok ezer tisztségviselőről, közte a szövetségi képviselőház valamennyi mandátumáról és a szenátus egyharmadáról szavaz. Clintonnak elment a hangja, Bushnak is meggyengült, a kampánygyűléseket szinte csak a múlt héten kezdő Perot-é annál élesebb lett. Neki azonban továbbra sem adnak semmi esélyt a közvélemény-kutatók és szakértők, kik még a voksolás előtti 15-17 százalékos szintjének megtartását is kétlik: a kétpártrcndszer hagyományai és az amerikai - minden államot az ott egyszerű többséggel nyertesnek adó - elektori rendszer egyaránt arra ösztökéli a szavazókat, hogy mégis a „két nagy" közül válasszanak.
(Folytatás a 3. oldalon)
(MTI külföldi képszolgálat)
Brüsszel szerint november közepéig föl kellene mérni a bősi károkat
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Brüsszelben hétfőn megerősítették, hogy a hót végén megkapták Pozsonyból a háromoldalú tényfeltáró bizottság jelentését a bősi helyzetről. A dokumentumot az Európai Közösség bizottságának külkapcsolatokért felelős főigazgatósága értékeli, majd ennek alapján, a londoni jegyzőkönyvben rögzítettnek megfelelően újabb háromoldalú szakértői bizottságot küldhetnek a helyszínre. A harminckét oldalas jelentés Pablo Bena-vides, az említett főigazgatóság kelet-európai ügyekért felelős igazgatója kezeli. A szakértői értékelés után tervek szerint újabb, magyar, csehszlovák és £7é-bizottságot hoznának létre, s annak tizenöt napon belül fel kellene mérnie, hogy az esetleges kedvezőtlen környezeti hatásokat elkerülendő mely munkálatokat szükséges folytatni, esetleg azonnal befejezni, és melyeket kell ideiglenesen vagy végleg felfüggeszteni. A nevük mellőzését kérő bizottsági források ugyanakkor ismételten értésre adták, hogy a közösség a maga részéről továbbra is szigorúan a semlegesség
alapján hajlandó csak részt venni a kérdés rendezésében. Sem döntőbíráskodásra, sem formális közvetítésre nem vállalkoznak - olyannyira, hogy közösségi részről még csak hivatalos publicitásra sem számíthat.
- Amíg nem készíti el szakvéleményét az Európai Közösség erre hivatott szakbizottsága, addig ideiglenesen leállítják néhány, a bősi vízerőműhöz tartozó objektum építését -közölte hétfőn a CSTK hírügynökséggel Julius Binder, a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat igazgatója. Bejelentése szerint nem folytatják a kisegítő funkciójú dunacsúni „minierőmű,, építését, a bősi erőműnél elhalasztják a tervbe vett további három generátor üzembe helyezését (egy generátort már a múlt héten bekapcsoltak), s nem építik tovább azokat a létesítményeket, amelyek a vízállást hivatottak szabályozni a levezető rendszerben. (A vízlevezető rendszer a felduzzasztott vizet, illetve annak egy részét - közvetlenül a Duna elrekesztésének helye alatt - visszajuttatja az eredeti folyómederbe.)
Pozsonyban úgy tudják, az EK irá-
nyítása alatt álló háromoldalú bizottságnak november 15-ig kellene közzétennie vizsgálódása eredményeit és megtennie ajánlásait. Binder azonban megjegyezte: ez a rövid idő nem elegendő az alapos szafoélemény elkészítésére. - Boldog leszek, ha - a csehszlovák kormány és az EK tárgyalásai nyomán - november 15-ig egyáltalán létre lehet hozni ezt a bizottságot -mondta. A beruházási igazgató közlése szerint már 15 méter széles gát rekeszti el Dunacsún és Gútor között a Dunát.
Az Európai Közösség szakértői bizottsága műszakilag jónak értékelte a bősi vízerőművet - közölte a CSTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában Igor Mucha szlovák professzor, aki a csehszlovák felet képviselte a háromoldalú bizottságban. Dominik Kocingernek, az építkezés kormánybiztosának vasárnapi nyilatkozata után ez már a második olyan pozsonyi értékelés, amely - anélkül, hogy konkrét részleteket árulna el - a szlovákoknak kedvezően állítja be a közös bizottsági véleményt.
(zs. e.)
Katona Tamás Izraelben
Igazságai ellenére sem ér semmit a Csurka-dolgozat
JERUZSÁLEM - Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára november elsején kezdődött háromnapos izraeli látogatásának egyik fontos eseményeként előadást tartott a tel-avivi Bar lián egyetemen a magyar zsidóság szerepéről az 1848-as magyar szabadság-harcban. Találkozott izraeli politikai személyiségekkel is.
A közelmúltban az izraeli sajtóban több tudósítás jelent meg a hazai szórványos antiszemita jelenségekről, Csurka István tanulmányáról és más szerzők hasonló indíttatású cikkeiről és az október 23-ai évfordulót megzavaró megmozdulásról. Izrael vezető politikusai több alkalommal is kifejezték reményüket az idelátogató magyar kormánypolitikusoknak, hogy az MDF vezette kormánykoalíció a fiatal demokráciában képes lesz kezelni, sőt, ahogy Jichak Rabin kormányfő legutóbb elmondta, „kiskorában elpusztítani a kígyót”, az antiszemitizmust és idegengyűlöletet.
(Folytatás a 3. oldalon)
Ne tápláljunk vérmes reményeket
A pénzügyi elszámolásról tárgyalt Kádár Béla Moszkvában
Vámlebontás a visegrádi hármak között
(MTI) Major István, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára eredményesnek minősítette hétfő este a csehszlovák és lengyel partnereivel folytatott maratoni tárgyalást. Mint elmondta: Jiri Brabec csehszlovák szövetségi külkereskedelmi miniszterhelyettessel és Andrej Byrt lengyel külgazdasági helyettes államtitkárral megállapodtak abban, hogy rövidesen megkötik a háromoldalú szabadkereskedelmi szerződést. A tárgyalások kedden tovább folytatatódnak, hiszen a szakértőknek több száz vámtarifatételt kell egyeztetniük a mezőgazdasági és ipari területeken. A hétfői tárgyaláson kitűnt: a korábbi híresztelésekkel ellentétben mindhárom fél arra törekedett, hogy megegyezés szülessen és jövő év január elsejétől hatályba lépjen a szabadkereskedelmi egyezmény. Ennek ellenére az is elképzelhető, hogy csak átmeneti megállapodás születik. A teljes vámlebontás, vagyis a három ország közötti szabadkereskedelem az elképzelések szerint 2001. január elsejétől valósul meg, míg 1993. január elsejétől az ipari termékek 15-30 százalékánál törlik el a vámokat.
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Nem szabad túl vérmes reményeket táplálni a Magyarországgal szemben felhalmozódott szovjet adósság rendezését illetően, bár a magyar fél azért bízik abban, hogy Jelcin jövő heti budapesti látogatásának idejére „tisztábban fogunk látni” - jelentette ki az orosz fővárosban folytatott hétfői tárgyalásait követően Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. A magyar üzleti élet prominens képviselőinek kíséretében Moszkvába érkezett Kádár találkozott Valerij Maharadze miniszterelnök-helyettessel, Pjotr Aven külgazdasági miniszterrel, illetve a magyar-grúz gazdasági és kereskedelmi együttműködés alapelveit rögzítő megállapodást írt alá Burduli grúz külügyminiszterhelyettessel. A delegáció kedden Ufába, majd onnan Kazanyba utazik.
Oroszország hazánk egyik legnagyobb külkereskedelmi partnere. A magyar export egytizede irányul az
orosz föderációba, és még többet importálunk onnan, tehát a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztéséhez hosszú távú érdekeink fűződnek - hangsúlyozta magyar tudósítók előtt Kádár Béla, aki a törekvés jegyében Valerij Maharadzével hétfőn megállapodott egy magyar-orosz kormányközi bizottság létrehozásában, s erről szándéknyilatkozatot írtak alá. Kádár megjegyezte, hogy vendéglátói nagy fontosságot tulajdonítottak a két gazdaság megánszfé-rája közötti együttműködés elmélyítésének. Figyelemre méltó, hogy orosz részről az a Maharadze elnököl majd a kormányközi bizottságban, aki a moszkvai kabinetben egyebek közt a magánvállalkozás ösztönzéséért is felel. A magyar miniszter meghívta Maharadzét Budapestre, ahol az év végén, 1993 elején a frissen alapított testület megtartja első ülését.
Majdnem kétórás megbeszélést . folytatott Kádár Béla Pjotr Aven külgazdasági miniszterrel. Ennek során
természetesen felmerült a kétoldalú kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok valamennyi aktuális problémája, egyebek mellett szóba kerültek „bizonyos adósságrendezési megoldások”. Kádár szerint Aven megerősítette kormánya szándékát a kérdés megnyugtató lezárására, de értésre adta azt is, hogy az orosz félnek még további „belső egyeztetésekre” van szüksége álláspontja kialakításához. Kádár óvott a túlzott reményektől, és utalt az orosz gazdaság helyzetére, Moszkva egyéb nemzetközi kötelezettségeire. Mint elárulta, a két ország központi bankjának október 31-ig kellett volna véglegesen megegyezni a szovjet adósságok nagyságrendjéről, a kétféle értékelés között azonban még mindig mintegy másfél százalékos eltérés mutatkozott. (A magyar aktívum körülbelül 1,8 milliárd transzferbális rubelre rúg, ami a korábban szerződésben rögzített 0,9-es szorzóval számolandó át dollárra.)
(Folytatás a 9. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
A külügyi bizottság az AWACS-ügyról
3.	oldal
Tisztelgés 1956 valamennyi áldozata előtt
4.	oldal
Fekete bárány
6.	oldal
Akkor nyáron, Madárerdőn
7.	oldal
Keddi vendégünk: Soós Károly Attila
8.	oldal
Jövőre kevesebb privatizációs bevétel várható
9.	oldal
Illyés Gyula „ismétlődő ifjúsága” a Magyar Nemzetnél
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Jeszenszky a magyar-szlovák kapcsolatokról
2. oldal
Hármak harca a habozókért
2.	oldal
Milosevicsék Panics eltávolítására készülnek
3.	oldal
Heves harcok az angolai fővárosban
3. oldal