﻿Ukrán gabonagondok Panmindzsoni imák
Nemzetközi kitekintő rovatunk a 12. oldalon
Magyar Nemzet
YiC
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
Ára: 17,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1992. november 4., LV. évfolyam, 260. szám
Csöndes
törvény
Mégis lehetnek védtelenek az adatok: a rendszerváltás fordulóján, 1990-ben készült népszámlálás összeírási anyagát maholnap megsemmisítik. A KSH-ban eldöntötték, drága dolog a megannyi papír, s november 30-ig - egy csekély részt leszámítva - zúzdába küldik azt, ami egy-két vagy több évtized múltán történészeknek, társadalomtudósoknak hatalmas érték lenne: szakszerű pillanatfelvétel egy különleges időszakról. Azokban a hetekben küldik a megsemmisítőbe az értékes dokumentumokat, amikor az adatvédelem törvényét - hivatalosan: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szólót - az Országgyűlés megszavazta. A KSH-döntés természetesen független az új jogszabálytól, mi több: teljesen szabályosan járnak el, pár millió forint megtakarítása reményében. Az intézmény számára elértéktelenedett a néhány tonnányi iromány: akkor, amikor végre-valahára védetten, szabályozottan és európai stílusban lehet az összes közérdekű és személyes adatot kezelni.
A zajos parlamenti őszi ülésszak során szinte titokban, szinte néma csöndben megszavazták a honatyák a nemzetközi szakmai körök szerint a világ legkorszerűbb adatvédelmi törvényét. A szakaszosan hatályba lépő jogszabály egy kapcsolódó törvényt még megvárni kénytelen: az állampolgári jogok biztosának intézményéről egyelőre nem döntött a T. Ház. így az adatvédelmi biztos sem állhat munkába egyelőre. De talán már elfogytak azoíc, akik megpróbálták megakadályozni a korszakos törvények elfogadását; talán már nem kell sokat várni arra, hogy egy ország polgárai biztonságban érezhessék magukat: nem turkálhat senki büntetlenül magánéletük titkaiban.
Egyszer talán jogtörténészi csemegévé is válik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előélete. Kitűnő gondolkodók, Vámos Tibor akadémikus, Sólyom László alkotmányjogász és Könyves Tóth Pál számítástechnikus a nyolcvanas évek elején állt ki az orwelli Magyarország nyilvánossága elé az információszabadságról, a közérdekű adatokról szóló törvény megalkotásáért. Túlélték, sőt a jogászprofesszor a számítástechnikai szakember társaságában az előző évtized végére kidolgozta a most elfogadott törvény tervezetének zömét. Sőt, 1988-oan, egy emlékezetes szekszárdi tanácskozáson az Alkotmánybíróság mai elnöke egy te-remnyi ellenlábast győzött meg: minden polgár személyes érdeke, hogy ne kapcsolják össze a különböző adatgyűjtő-feldolgozó helyek - a titkos- és nem titkos rendőrség, az SZTK, a tanács, a munkahely - a róluk szóló legbizalmasabb információkat. Nem is akármikor, hanem 1989-ben ott volt már a kormányzatnál a kész törvénytervezet, s nem sokon múlott, hogy az íróasztalfiókból a honatyák elé kerüljön.
A történetnek vége: a törvény immáron kész, hamarosan kihirdetik, s meglehet, polgárok ezrei tudhatják meg, mi minden adatot, információt gyűjtöttek róluk, hogyan szerepeltek - említsük a legsilcam-lósabo területet - a lll/lll-as ügyosztály valamelyik dossziéjában. A történetnek vége, s talán az a legszebb benne, nogy a leglényegesebb kérdésekben egyetértett kormánypárt és ellenzék. E konszenzus európai rangú törvényt eredményezett - tanulsága általánosabb érvényű is lehet.
Gergely László
Az amerikai választási részeredmények előrevetítették Bili Clinton győzelmét
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Lapzártánkkor még tartott a szavazás Amerikában, ám a szavazási részeredményekből kezdett kibontakozni Bili Clinton elnök-választási sikere. A voksolásról távozók körében végzett - és a komputeres előrejelzéseknek is támpontul szolgáló - felmérésekben lapunk értesülése szerint a demokrata jelölt nyolc-tizenöt százalékos előnyt szerzett az ország keleti felében.
Már az elnök- és kongresszusi választások reggelén is politikai csodának számított volna Bush elnök -minden felmérési előrejelzésre rácáfoló - sikere, s ahogy múltak az órák, ez mind inkább szinte kizárttá vált; a magyar idő szerint késő este lapunk által megtudott korai, de immár a tényleges voksolás alapján készült felmérések Clinton győzelmét vetítették előre. A nagy tévétársaságok és lapok hatalmas gépezettel vizsgálják minden államban az urnától (itt többnyire szavazógéptől) távozók által (névtelenül) kitöltött kérdőíveket, s azokat komputereik egybevetik a korábbi választások tényleges eredményeivel, az adott tájegység megannyi ismérvével. Ennek alapján képesek az egymással is versengő országos tévéhálózatok percekkel az állam szavazókörzeteinek bezárása után odaítélni az elektorokat egyik vagy másik jelöltnek, s így vált lehetségessé, hogy miközben még javá-
ban számlálják a voksokat, a tévék „eldöntsék” az elnökválasztást (és sorra a szenátusit és képviselőit is).
Lapunk értesülése szerint ezek az első „kivetítések” mind a keleti parton,ahol meglepően nagy volt a részvétel, mind a Bush győzelméhez elengedhetetlenül szükséges középnyugati államokban Clinton átlag tíz-
százalékos előnyét nyugtázták, ami országos kivetítésben majdnem biztosra jelezte elektori győzelmét. S a magyar idő szerint éjfélkor két államban, In-dianában és Kentuckyban befejező-döt szavazás szoros, a tévék által mégjósolni néni mert kimenetele is vészt jósolt Bushnak, aki négy éve mindkét helyen fölényesen nyert Du-
kakis ellen - utóvégre Indiana az al-elnök, Quayle szülőhazája, s ha ott nem húzott el a republikánus páros, ugyan mire számíthatott másutt.
A Clinton-Bush tévé felmérésén a csütörtök-pénteki különbség még csupán kilenc pont volt a demokrata javára, a szombat-vasárnapi tudakozódáson már tizenegy. Ezért is beszélnek az elnök környezetében „hihetetlen politikai mélyütésről": az Irán-konra ügyet vizsgáló különleges ügyésznek a Weinberger volt védelmi miniszter elleni új vádirata pénteken bombaként robbant, s a Bush-kampány szerint meggátolta felzárkózásukat. A „piszkos trükköt” emlegetők most azt mondogatják, bárhogyan alakult is az elnökválasztás, a januárig mindenképpen hivatalában maradó Bush első dolga legyen Walsh ügyész kirúgása (az idevágó kérdés elől feltűnően kitért vasárnapi tévéinterjújában), s kegyelmet adni mindenkinek, főként Weinbergemek (a jelek szerint a leginkább az ő száját nyithatná meg, mint egykor a Watergate-betörőkét, a kilátásban lévő börtönbüntetés; Cúomo New York-i demokrata kormányzó viszont ugyancsak vasárnap értésre adta, egy Clinton-győzelem után engedékenyebbek lennének...)
Ne törődjenek a sajtóval, a közvélemény-kutatókkal! - bíztatta híveit Bush, ki makacsul reménykedett a csodában, noha például pennsylvaniai és ohiói gyűlésein feltűnően „eltűntek” mellőle a szintén újraválasztásukért harcoló republikánus politikusok.
(Folytatás a 3. oldalon)
Milosevicséknak nem sikerült megbuktatni Panicsot
ÚJVIDÉK - Mégsem bukott meg a Panics-kormány. Hétfőn a parlament polgárok tanácsában ugyan nagy többséggel megvonták a bizalmat tőle, a törvényhozás másik háza, a köztársaságok tanácsa -amelynek 20 szerbiai és 20 montenegrói tagja van - azonban támogatta a kormányt, elvetette a bizalmatlansági indítványt. A titkos szavazás eredménye 17:18 volt a miniszterelnökjavára (38-an voltak jelen az ülésen, egy nem szavazott, két szavazat pedig érvénytelen volt). Egyetlenegy szavazaton múlott tehát a szövetségi kormány megmaradása. A vitából egyértelműen kitűnt, hogy a montenegrói képviselők szinte mind a szövetségi kormányfő mellé álltak, a
szerbiaiak pedig - néhány ellenzéki kivételével - menesztésére voksoltak. Panics vérszegény győzelemmel ugyan, de sikeresen visszaverte a támadást. A háborúnak ezzel természetesen még koránt sincs vége.
Milosevicséknak tehát nem sikerült megbuktatniuk Panicsot. Hogy mit róttak fel a kormányfőnek a polgárok tanácsában - a jugoszláv jogfolytonosságról való lemondásától kezdve a Horvátországgal való kapcsolatokon át Macedónia elismerésének bejelentéséig -, kár mind felsorolni, mert egyszerűen csak arról van szó, hogy a szövetségi vezetőségnek józanabb lépései útjában állnak a „szerb földek egyesülését”, tehát a Nagy-Szerbiát célul tűző irányvonalnak.
Következésképpen „kapitulánsak”, „a szerb nemzeti érdekekkel ellentétben állnak”. A Milosevics köré tömörült nacionalista tömbnek, a szocialista-radikális szövetségnek az a meggyőződése, hogy a kitartás, a kemény ellenállás, a szembeszegülés kifizetődik, mert a világ kénytelen lesz belenyugodni a kész tényékbe, mert nincs ereje, sem nagy érdeke ennek megváltoztatására. Tehát folytatni kell az eddigi expanziós politikát.
Panicsék nem így értékelnek, ők ugyanis éppen ebben a vesztébe rohanó politikában látják a legnagyobb bajt a nemzeti érdekekre; a szankciók folytatódnak, a nemzetközi elszigetelés végzetes lehet.
(Folytatás a 3. oldalon)
Karagyorgyevics Sándor:
demokratikus királya lenne Szerbiának
(Munkatársunktól)
Az elmúlt napokban a Jakov Ign-jatovics kulturális alapítvány meghívására magánlátogatáson hazánkban tartózkodott Karagyorgyevics Sándor szerb trónörökös. Szentendrén és Ráckevén a magyarországi szerb kultúra értékeivel és a szerb nemzeti kisebbség helyzetével ismerkedett, tárgyalt Jeszenszky Gézával, látogatást tett a külügyi bizottságban és a parlamentben. Elutazása előtt a délszláv válság gyökereiről, a kibontakozás esélyeiről s saját politikai jövőjéről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
(Folytatás a 3. oldalon)
Álelnökök a médiumok élén
Jelöltek:
Csúcs László és Sára Sándor
Újabb meghallgatás végett csütörtökön jelenik meg a parlament kulturális* bizottsága előtt a két jelenlegi médiumelnök: Hankiss Elemér és Gombár Csaba. Ugyancsak a csütörtöki ülésre várják Sára Sándort, a televízió új alelnökjelöltjét - tájékoztatta lapunkat Kulin Ferenc, a bizottság elnöke.
Mint Kulin Ferenc elmondta, Antall József kormányfő egyelőre csak Sára Sándort és Csúcs Lászlót nevezte meg mint a televízió és a rádió alelnöki posztjainak várományosait, elnököket egyelőre nem jelölt. Kormányzati törekvés, hogy a személyi ügyekről a médiatörvény tárgyalásával párhuzamosan döntsenek.
- Mivel a hatpárti ad hoc bizottságban nem sikerült megegyezésre jutni, a személyi kérdések hatpárti konszenzus nélkül kerülnek terítékre - nyilatkozta Kulin. - Ez azonban nem jelenti azt,
hogy a médiumok élére olyanokat akarunk ültetni, akik nem élvezik az ellenzék bizalmát. Ellenkezőleg, az, hogy a miniszterelnök úr most csupán a két elnök visszahívását kezdeményezi, s csupán egy alelnökjelölt kinevezését kéri - Sára Sándorét -, ez azt jelenti, hogy a médiatörvény megszületéséig számítunk arra, hogy az elnökök személyét illetően konszenzusra tudunk jutni. A kormányfői javaslat szerint a törvény megszületéséig, illetőleg az új elnökök kinevezéséig Csúcs László és Sára Sándor korlátozott hatáskörrel lámák el az alelnöki teendőket: nem hoznának sem szervezeti, sem személyi kérdésekben döntő intézkedéseket.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye szerint a miniszterelnök november 9-i hatállyal kíván javaslatot tenni Gombár és Hankiss felmentésére és Sára kinevezésére.
Cs. H.
(További információink a 4. oldalon)
Tovább késik a patikaprivatizáció
Részleges munkabeszüntetés a gyógyszertárakban?
A gyógyszerész-társadalomnak megvannak a saját eszközei arra, hogy a gyógyszer-tárak privatizációját hátráltató jogvitával való elégedetlenségének hangot adjon - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Az elnök nem titkolta, hogy akár részleges munkabeszüntetésre is sor kerülhet, annak érdekében, hogy az ország gyógyszerellátását zavaró tényezőket elhárítsák.
Dr. Szolnoki Andrea, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke szerint a jogvitára éppen azért van szükség, hogy az ellátás zavartalanságát megőrizzék.
- Mi okozza ezt a rendkívüli elkeseredettséget, hiszen néhány napja adtuk hírül, hogy november elsejétől az ÁVÜ veszi át a gyógyszerészi köz-
pontokat, így rövid időn belül megkezdődhet a patikaprivatizáció?
-	Az. önkormányzatok szövetsége közölte: nem fogadják el ezt a döntést - mondotta dr. Szabó Sándor. - A gyógyszerészek úgy érzik, hogy a fejük felett marakodnak a koncon az AVÜ és az önkormányzatok. Ez a gyógyszerellátás folyamatosságát veszélyezteti - anyagi előnyökért. Ezért azt szeretnénk, ha a betegek és a gyógyszerészek érdekében a vagyonügynökség és az önkormányzatok megegyeznének az anyagi részletekben, és engednék, hogy a gyógyszerészet átalakítását végrehajthassuk.
-	A jogvitára azért van szükség, mert a mai napig nem sikerült megegyezni abban, a gyógyszertári központok és a hozzájuk tartozó patika-hálózatok állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak-e - felelte kérdésünkre dr. Szolnoki Andrea.
(Folytatás az 5. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
Abortuszvita a parlamentben
4.	oldal
Válságcsomagot sürgetnek a közalkalmazottak
5.	oldal
Egy másik november 4.
(Az 1945-ös választás)
6.	oldal
Ungváry Rudolf a miskolci egyetemisták 1956-járól
7.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Major maastrichti csatája
2. oldal
Amerikai-japán
segítség
Kelet-Európának
8. oldal
Irodalmunk varsói patrónája
11. oldal
HOLNAP
A csecsemóTialálozás társadalmi kórokozói
7. oldal
Várkert kontra Halászváros
10. oldal
Csütörtöki mellékletünk, a
GMasarNemzot ,	\
AZDASAfb?
EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából:
A magyar szállodások az expóért Sevilla
néhány tanulsága Hostessvilág: az expónak sem kell ennyi háziasszony Hogyan lehet megnyerni
a kanadai befektetőket?
Főnix üzleti iskola a Magyar Nemzet hasábjain