﻿Önkormányzati
bizonyítvány
félidőben
Összeállításunk a 12. oldalon
MagwNwet
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1992. november 5., LV. évfolyam, 261. szám
Liberális
Amerika
Népszavazást tartottak valójában Amerikában Bush elmúlt négy esztendejéről, s kibuktatták az elnököt a hatalomból. Helyére új időknek új emberét, a változást és fiatalos dinamizmust ígérő arkan-sasi kormányzót, Bili Clintont állították. Fordulatot jelez a közgondolkozásban az a könnyedség és fö-
a, amellyel a kihívó fölébe kere-ítt a Fehér Ház lakójának, aki megnyerhette a hidegháborút, kiverhette az irakiakat Kuvaitból, ám diplomáciai és katonai sikereit beárnyékolta, hogy Szaddám Húszéin túlélte agresszióját, fény derült Bush szerepére a korábbi bagdadi és teheráni fegyverszállításokban.
S az elnök bénának és fantáziátlannak bizonyult a bel- és gazdaságpolitikában, az amerikaiak jelentős része helyzetét rosszabbnak érzi,, mint négy évvel ezelőtt.
Ám a választók nem egyszerűen pénztárcájuk vastagsága alapján adták a voksukat inkább Bili Clintonnak. Mélyreható változások mennek végbe az amerikai társadalomban, ezért fejeződhetett ki ilyen elemi erővel a kormányváltás igénye. Sok tényező hat egyszerre, alátámasztva alighanem Arthur Schlesinger történész megfigyelését arról, hogy az amerikai politikát a ciklikusság jellemzi, a konzervatív korszakokat liberális esztendők követik. Az átmenet persze fokozatos, s nem függ feltétlenül pártállástól. Carter, Reagan és Bush sorolható a konzervatív vonulatba, ám a most búcsúzó elnök óvatosan szakítani próbált elődjének erőteljesen ideológiai alapú retorikájával és a szociális kiadásokat folyvást csökkentő gazdaságpolitikájával, de kötődése miatt ezen eszmeáramlathoz nem állhatott az élére a reformoknak. A fölhalmozódott belső problémákat nem tudta kezelni, olyasvalaki kellett, akinek elhitték a polgárok, hogy törődni akar velük, komolyan gondolja az általános betegségbiztosítás bevezetését, a szegények felkarolását, a társadalom kisebbségi csoportjai - s bizony idetartoznak a homoszexuálisok és az AIDSesek is - gondjainak az enyhítését. S akiben bízva remélhetik az amerikaiak, hogy ideológiai megfontolásokból nem szigorítják az abortusztörvényt, sőt liberális irányba fejlesztik tovább. A nők tömeges munkába állása és karriervágya, a feketék, a latinok beilleszkedési törekvései is gondos-kodóbb állami politikát, tehát elnököt kívánnak. Á szenátusba jó néhány nőt - köztük a történelemben először egy feketét - küldtek az amerikaiak, s a képviselőház ösz-szetétele is minden eddiginél jobban tükrözi a társadalom színeit, rétegeit. Ha Reagan konzervatív forradalmat hirdetett, akkor Clinton a liberális gondolat új úttörőjeként léphet fel. Gazdaságfilozófiájának középpontjában az áll, hogv a kormánynak fontos szerepet kell vállalnia emberi beruházásaival, vagyis az oktatás és az egészségügy fejlesztésével, szolgáltatásainak a ki-terjesztésével, s ekként megalapoznia a hosszú távú fellendülést. Ha e tekintetben sikeres lesz, akkor a re-cesszióval küszködő világgazdaságnak is jót tesz, s figyelmét a külpolitikára vetheti, amelyet a januárban felesküdő elnöknek nem lehet első teendői közé sorolni.
Majd ha számba veszi a feladatokat és az érdekeket, azt találja, hogy elődjéhez hasonlóan Oroszországgal, Japánnal és a csendes-óceáni térséggel, az Európai Közösséggel kell foglalkoznia. Közép-Európa sem marad le a listáról, ám az itt folyó, folydogáló demokratikus átalakulást az emberi és kisebbségi jogok nézőpontjából és önnön liberális szemüvegén keresztül ítéli majd meg.
Blahó Miklós
Demokrata elnök és törvényhozási többség
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Tizenkét éves republikánus kormányzást zár le Clinton számottevő előnyű és jelentős elektop fölényű elnökválasztási győzelme Bush-sal szemben, aminek értékét nem csökkenti, hogy a harmadik jelölt, Perot nagyszámú szavazata folytán tizenhatodszor lesz januártól kisebbségi elnöke Amerikának. A sorrendben 42. államfő helyzetét viszont megkönnyíti, hogy a kongresszus mindkét házában demokrata többségre támaszkodhat.
„Újraegyesült Államokról” szólt kedden éjfél után (magyar idő szerint szerdán reggel) Bili Clinton, aki a megválasztását a Little Rockban őt és alelnökjelöltjét, Albert Gore szenátort ünneplő tömegnek, és persze a minden tévécsatornán jövendő elnökére tekintő nemzetnek a „változás voksá-nak" minősítette. A januártól 42. -és először a már a második világháború után született - elnök „új kezdetet”, s a világgazdasági versenyre és abban „győzelemre” kész Amerikát ígért. A győzelmet a demokraták elnökjelöltje szerint a változást akarók koalíciója kényszerítette ki: (Folytatás a 3. oldalon)
Bili Clinton és alelnöke, Albert Gore a győzelmet ünnepli
(Reuter külföldi képszolgálat)
Amerika a változásra voksolt
Martonyi külügyi államtitkár értékelése lapunknak
Reformokat ígér az új román kormányfő
Független közgazdász Iliescu jelöltje
(Munkatársunktól)
Az amerikai elnökválasztás eredményéről, Bili Clinton nagyarányú győzelméről, s ennek várható külpolitikai és külgazdasági hatásairól nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Martonyi János, a Külügyminisztérium államtitkára.
-	Miként értékeli Clinton, illetve a Demokrata Párt választási győzelmét? Véleménye szerint mi mellett, illetve mi ellen szavaztak az amerikai választók?
-	Úgy vélem, az eredményekben mindenekelőtt az tükröződött, hogy az amerikai választók változást és generációváltást akartak. A gazdaságot és a társadalmat válságok szabdalják. Mindez veszélyezteti az Egyesült Államok hosszú távú versenyképességét. Az amerikai válasz-
tókat aggasztják ezek a válságjelenségek, és az erős változás iránti igény ezt az aggodalmat tükrözte.
-	A demokrata párti Bili Clinton győzelme milyen változásokat eredményezhet az Egyesült Államok külpolitikájában?
-	Nem hiszem, hogy a Demokrata Párt egyfajta elszigetelődés mellett döntene, ezt kizártnak tartom. Nem ez a demokrata hagyomány, épp ellenkezőleg, a demokrata hagyománynak űz erős elkötelezettség felel meg Európában és mindenütt a világban. Mindettől elválaszthatatlan a demokrata párti elkötelezettség az alapvető erkölcsi értékek, az emberi jogok és a kisebbségi jogok mellett. E hagyományokból fakadóan nem hiszem, hogy a C/iVifon-kormányzat Európából vissza akarna vonulni az amerikai erődbe.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bukarestből jelenti az MTI: Nico-lae Vacaroiu közgazdászt javasolta az új kormány miniszterelnökének szerdán a pártok vezetőivel tartott megbeszélésen Ion Iliescu román államfő.
A 49 éves szakember 1969-ben végzett a bukaresti egyetem pénzügyi szakán, majd az állami tervbizottságon dolgozott. 1989-90-ben a gazdasági miniszter helyettese, majd a gazdasági és pénzügyminisztérium államtitkára, legutóbb pedig az exporthitelek biztosításával foglalkozó bizottság elnöke volt.
Érezhető meglepetéssel fogadták a romániai politikai pártokban - kivéve az Iliescu elnök bázisát alkotó NMDF-et - a politikai életben teljesen ismeretlen pénzügyi szakember, Nicolae Va-
caroiu kormányalakítási megbízását. Vacaroiu első nyilatkozatában hitet tett a reformpolitika folytatása mellett. Az ellenzéki Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Comeliu Co-posu emlékeztetett arra, hogy ő maga politikai jellegű, egypárti kormány létrehozását javasolta Iliescu elnöknek -de mint látható, ilyesmiről nincs szó.
Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának elnöke kijelentette: a kormányfő konstruktív ellenzé-kiségű partnert kap a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben akkor, ha új módon tekint az ellenzékre, ha nem az ellenséget látja benne, hanem a sürgős és súlyos problémák megoldásához való hozzájárulás lehetőségét.
Katona: még mindig nem késő a megegyezést keresni
Vezércsere az MTI-nél?
„A patthelyzetért az ellenzék a felelős”
Ha a médiavita kapcsán újra politikai patthelyzet alakul lei, azért kizárólag az ellenzék a felelős - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás államtitkár. Kijelentette: a kormányzat továbbra is konszenzusra törekszik, hoay olyan személyeket találjanak a rádió és a televízió élére, akik az ellenzék bizalmát is élvezik. Nem tartotta kizártnak, hogy a feszült helyzet miatt a parlament esetleg egy csonka médiatörvényt fogad el, tudniillik akkor, ha az nem kapja meg a kétharmados támogatást.
A tegnapi lapokban neves ellenzéki képviselők nyilatkozták: a kormánykoalíció ismételten nehéz helyzetbe hozta Göncz Árpád köztársasági elnököt a Hankiss és Gombár felmentését, illetve Sára Sándor, valamint Csúcs László alelnöki kinevezését célzó kormányfői előterjesztéssel. A médiaügy jelenlegi állása valóban patthelyzettel fenyeget? - kérdeztük az államtitkártól.
- Úgy vélem, az ellenzék a felelős
a jelenlegi helyzetért - kezdte válaszát Katona Tamás. - A kormánykoalíció több ízben is kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, ezzel ellentétben az ellenzék jottányit sem engedett eredeti elképzeléseiből. Kétségbe vonták az elnök és a miniszter-elnök közötti megállapodás tartalmát, majd pedig kijelentették, hogy az különben sem köti őket. Ezek ismeretében kérdezem: ki hozza lehetetlen helyzetbe az elnököt? A kormány-koalíció aligha. Ennek ellenére még mindig szeretnénk megegyezésre jutni. Ezért most nem teljes névsorral állunk a kulturális bizottság elé, pusztán azt szeretnénk elérni, hogy jelöltjeink ügyvezető alelnöki megbízatást kapjanak arra az időre, amíg a média-törvényt meg nem szavazza a parlament. Mivel nem rendelkezünk kétharmados szavazattöbbséggel az Országgyűlésben, az ellenzéktől függ, hogy támogatja-e az előterjesztésünket vagy csonka médiatön'ény születik. Ha a kétharmados paragrafusok hiányoznak a normából, meg kell vizsgálni, hogy továbbra is életképes-e a törvény. Úgy vélem, még mindig nem késő a megyegyezést ke-
resni. Ehhez azonban az ellenzék részéről megegyezési készségre van szükség. Az alelnökjelöltek szakértelmét és emberi tisztességét nem lehet kétségbe vonni. A felmentési javaslatokkal és az alelnökök személyével a koalíció meg akarja könnyíteni a kulturális bizottság és a köztársasági elnök számára az állásfoglalást. Továbbra is keressük azokat az embereket, akiket az ellenzék is támogat, s konszenzussal lehet kinevezni.
Azért állapodott meg a miniszter-elnök és a köztársasági elnök arról, hogy a felmentések és a kinevezések a törvény megszületését megelőzően is megtörténhetnek, mert a jelenlegi helyzet mindenki számára tarthatatlan. Maguknak az elnököknek is, tehát úgy gondolom, ők is alig várják már, hogy tisztességgel eltávozzanak a médiumok éléről. Egyelőre nem tudni, hogy a köztársasági elnök aláírja-e a kinevezéseket. Az előzmények ismeretében azonban úgy véljük, hogy most jobbak az esélyei a kinevezéseknek és a felmentéseknek.
(cseke)
(További információink a 4. oldalon)
A „harmadik” nemzeti média, a Magyar Távirati Iroda vezetőinek megbízatása november 20-án lejár. Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta: még nem született döntés a vezetői posztok betöltéséről.
Olnányi Ottó, a hírügynökség vezérigazgatója és két helyettese 1990-ben nyilvános pályázaton nyerték el vezetői tisztüket. Megbízatásuk két évre szólt. Kajdi József az érvényes jogszabályt ismertetve közölte: a vezérigazgató kinevezésére vonatkozó eljárás teljes mértékben megegyezik a televízió és a rádió elnökeire érvényes szabályokkal: a miniszterelnök javaslata alapján, a parlament kulturális bizottságában zajló meghallgatást követően, a köztársasági elnök nevezi ki az MTI első számú vezetőjét. Természetesen ezt az utat be kell járni akkor is, ha Antall József esetleg újra Oltványi Ottót jelölné. (A vezérigazgató-helyettesek kinevezéséről a miniszterelnök dönt.)
A kormány tisztában van vele, hogy az MTI vezérigazgatói posztjának betöltése ügyében lépnie kell -hangsúlyozta a közigazgatási államtitkár-, hiszen a jelenlegi vezető mandátumát nem lehet egyszerűen meghosszabbítani november 20. utánra.
F.G.
MA
BELFÖLDÖN
Közvélemény-kutatás a Csurka-tanulmányról
5.	oldal
Ostrom a hit ellen
6.	oldal
Nemzetközi ipari park Győrött
8.	oldal
A csecsemőhalálozás társadalmi „kórokozói”
7.	oldal
Vita a gyógyszertári központok alapítói jogáról
9.	oldal
Várkert kontra Halászváros
10.	oldal
Erzsébet királyné képekből
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
Vihar utáni szélcsend Belgrádban
2. oldal
Nemzedékváltás a Fehér Házban
Összeállításunk a 3. oldalon
HOLNAP
Az idegen szép, de becsukják
7. oldal
Adyról - múlt időben
11. oldal
Érdekli önt a privatizáció?
Hasznos tudnivalók, legfrissebb információk és külföldi tapasztalatok a Magyar Nemzet rendkívüli GazdasáG mellékletében