﻿Ára: 14,50 Ft
Magar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. november 7., LV. évfolyam, 263. szám
„Alkotó	ro
írta: Pethő Tibor
Az utóbbi három évben a kommunizmus összeomlása olyan politikai-társadal-mi-gazdasági rezgéshullámokat keltett, amelyeket a világ többi része legfeljebb észlelni volt képes, de felfogni vagy feldolgozni nem. Legfeljebb néhányon próbálták meg elemezni nemcsak a kiváltó okokat, hanem a várható hatásokat és valószínű következményeket is. Munkájukat kénytelenek voltak felfüggeszteni, mert a változás oly mértékben felgyorsult, hogy megállapításaik rendre elavulttá, érvénytelenné váltak. Rejtélyes módon az „egyszerű emberek" tudata, még inkább ösztöne érzékenyebben és gyorsabban jelezte a merőben új helyzet követelményeit, veszélyeit, védekezési ingerét. Ez mutatkozott meg az 1992-es amerikai elnökválasztás eredményében. Vagy korábban a francia népszavazás csaknem döntetlen egyenlegén.
Valami más következik. A mélyben ható erők mozgását titokzatos hajszálereken keresztül a választók előbb érzékelték, mint a professzori hivatásos megfigyelők. Volt fülük meghallani a fű növését.
A felszínen egymást követték a vádaskodásokból, szennyes te-regetósekből, magánéleti vájká-lásokból összetevődő műviharok hullámverései. A választókat - ellentétben számos korábbi kampánnyal - mindez hidegen hagyta, mert szavazatukkal azt a jelöltet támogatták, akit potenciálisan alkalmasabbnak véltek a változás időszakának irányítására. A középosztályt - s az amerikai társadalom többsége ide sorolható - most nem az foglalkoztatta, hogy a Demokrata Párt pénzük egy részét a renitenskedő, hátrányos helyzetű csoportok támogatására fordítja, mint I9ó8-ban, amikor emiatt a republikánus Ni-xont juttatták a Fehér Házba. Kétségtelen, a választások középpontjába az amerikai gazdaság visszaesése, az életszínvonal csökkenése, a munkanélküliség került s még inkább az, hogy 1992 és 1932 közé sokan szinte egyenlőségjelet tettek.
I egalábbis ez a véleménye a I The New York Timesban L Alán Ehrenhaltnak. De ami még lényegesebb megállapítása: „Egy korszak végéhez értünk, s az elkövetkező hetekben ezt már világosabban fogjuk látni." Mivel az egyetlen globális világhatalomról van szó, a hatás kisugárzik majd bolygónk többi országára is.
A lehetséges magyarázatot keressük tehát olyanoknál, akik nagyobb távlatokban vizsgálódnak. Elsőként Alvin Toffler futurológusnál. Ő valószínűleg a legismertebb amerikai jövőkutató (általános sokkot kiváltó híres könyvét, a „Jövősokk"-ot idehaza elsőként la-
qk hasábjain ismertettük 1971-. Toffler nem állít kevesebbet, minthogy az 1950-es évek elejétől máig a világgazdaság totális forradalma játszódik le. A párizsi Figaróban kifejti - éppen a maast-richti szerződéssel összefüggésben - az európai intézmények korszerűtlenségét. „A gazdasági hipotézisek és szervezési módszerek, amelyekre az Európai Közösség intézményei épülnek, abszolút mértékben elavultak" - mondja. Szerinte a közösség központja, a brüsszeli bizottság a múlt gazdaságát igazgatja, a jövő gazdaságának irányítására alkalmatlan. Az Európai Parlament jelenlegi, de még inkább javasolt formájában a XVIII. századi enciklo-pédisták szellemiségének hordozója, és nem XXI. század „jövősokkjára" készült.
Az európai félresiklásokat kiinduló példaként használja, még erőteljesebben érzékeltetni akarván a múlt és a jövő gazdasága, társadalma között máris mutatkozó alapvető különbségeket. Az
ipari üzemek változatlanul a tömegtermelés bűvkörében működnek, miközben a posztindusztriális társadalmakban, mindenekelőtt a fejlett országokban a fogyasztók elfordulnak a tömegtermékektől, s helyettük mindinkább az egyedi javakat, különleges árukat részesítik előnyben. A tömegtermelés óriáshálózatán belül egyre nagyobb a szerepe a specializált kisüzemeknek. Ugyanez jellemzi a piac helyzetét. Még mindig a tömegpiac, sőt a világpiac kaptafájára húzzuk a dolgokat, miközben már nagyon rugalmasan működnek a mikropiacok, sokkal inkább igazodva a fogyasztók tényleges igényeihez. Az elosztási csatornák megsokszorozódtak, s ez éppúgy érvényes a termékekre, mint az információkra. A piacok is állandóan változnak és differenciálódnak.
A világ nem a homogenitás, nem az egyöntetűség felé halad, hanem egyre heterogénebb, változatosabb, sokszínűbb lesz. Az egyneműség helyett a különnemű-ség irányában. Megfigyelhető ez az életmódban, sőt a családszerkezetben is. A mai állapot az ipari korszak utolsó sóhajtása.
Természetesen lehet vitatkozni Toffler nézeteivel. De egyes következtetései érdekesen összecsengenek a XX. századi közgazdaság-tudomány John Maynard Keynes mellett a második „prófétának", Joseph Schumpeternek éleslátó megállapításaival. Az osztrák származású amerikai tudós fél évszázaddal ezelőtt adta ki klasszikus művét, a „Kapitalizmus, szocializmus és demokrácia" című mun-
kát. Fel kell figyelni arra, hogy a Newsweek egyenesen „Schum-peter-korszakról" ír. Legismer-
tebb megfogalmazása az „alkotó rombolás", amivel érzékeltetni akarja, hogy a kapitalizmus az anyagi javak és az életszínvonal növelése mellett kénytelen állandóan a szemétdombra hajítani aíz elavult technológiákat és üzleti módszereket. (A General Motorsnak, a világ legnagyobb ipar-vállalatának esete alátámasztja e megfogalmazást. A GM példátlanul súlyos gazdasági körülmények közé került, mert az innováció gyorsaságában lemaradt a japán autógyárak mögött.) A Kapitalizmus gazdasági sikerei, nem is meglepő módon, közelé-aedetlenséget váltanak ki. Az emberek természetesnek veszik a va-gyonosodás, a bőség folyamatos növekedését, az életszínvonal állandó emelkedését. Amikor viszont megjelennek a kapitalizmus zűrzavarai, a visszaesések, válságok, s a fejlődés megtorpan, a rendszer egyszerre tűrhetetlennek tűnik, mert becsapta őket, mert nem biztosítja a töretlen fellendülést. És kialakul az a szellemi réteg, amely megveti, lenézi a tőkés rendet. Schumpeter is a múlt maradványainak tekinti a nagy-vállalatokat, a monopóliumokat. A gazdaságot a merész képzelőerővel és energiával rendelkező vállalkozók mozgatják mindinkább. A kábeltelevíziók már frontálisan támadják a nagy állomásokat, a telefax lép a posta helyére.
Az elméleti rendszerek gyakorlati igazolásának már ma nszámos példáját látjuk. Jóllehet, ez nem bizonyíték teljes körű érvényességük mellett, de mindenképpen az eszmék továbbgondolására késztetnek. A gazdaságban mélyreható átalakulás, ha úgy tetszik, forradalom megy végbe. Együttesen az „alkotó rombolással".
Mennyivel hasznosabb lenne, ha a magyar fejlődésnél nem a felszíni jelenségeken kérődznénk nap nap után, hanem előretekintve, a változások lehetséges következményeit igyekeznénk kifürkészni, a jövő útját egyengetni és nem eltorlaszolni.
Andriessen a C variánsról: stop november 21-től
EK-köszönet Budapestnek
A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint Antall József miniszterelnök levelet kapott Frans Andriessentől, az Európai Közösségek Bizottságának alelnökétől. A levélben Andriessen tájékoztatja a kor-
mányfőt arról, hogy az EK Bizottsága a háromoldalú - Magyarország, Csehszlovákia és az EK-bizottság szakértőiből álló - ténymegállapító csoport jelentése alapján azt javasolja, hogy 1992. november 21-én állítsák le a bősi vízerőmű C változatának munkálatait.
Az EK-bizottság alelnöke köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért késedelem nélkül jóváhagyta az Európai Közösség, Csehszlovákia és Magyarország között a bősi erőmű kérdésében lezajlott londoni tárgyalás jegyzőkönyvét. Egyúttal méltatta, hogy a három fél szakértőiből álló ténymegállapító csoport igen rövid idő alatt készítette el jelentését.
Martonyi János, a Külügyminisztérium államtitkára - aki a londoni megállapodást magyar részről parafába - rádiónyilatkozatában úgy értékelte, hogy az Andriessen-levélben foglaltak gyakorlatilag a brit fővárosban létrejött egyezmény első pontjának végrehajtását jelentik. Mint ismeretes, ez kimondja, hogy a bősi erőmű üzembe helyezésével kapcsolatos munkálatok leállításának konkrét időpontját ez EK Bizottsága határozza meg. Ez a javaslat - utalt rá
Martonyi János - azon jelentés alapján született, amelyet a háromoldalú szakértői bizottság készített. E jelentést alapul véve döntött úgy a bizottság, hogy az építkezési munkálatokat november 21-ig be kell fejezni, s addig el kell végezni az úgynevezett állagmegóvó munkálatokat.
Az EK-bizottság alelnöke hasonló levelet intézett Jan Strásky csehszlovák szövetségi miniszterelnökhöz is. A prágai külügyminisztérium rövid közleményben tudatta a levél kézhezvételét és az abban foglaltak tudomásulvételét.
Mint Fór is György, az MTI brüsszeli tudósítója jelentette, az EK
Perényi nagykövet a kisebbségi chartáról
(Munkatársunktól)
STRASBOURG - Hazánk a héten az Európa Tanácsban aláírta a kisebbségek nyelvhasználati jogairól rendelkező chartát, és egyben hivatalosan letétbe helyezte a szervezetnél az európai emberi jogi konvenció magyar ratifikációs okmányát. Dr. Perényi János nagykövetet, hazánk állandó képviselőjét az Európa Tanácsnál lapunk arról kérdezte, hogy a két esemény mit jelenthet a gyakorlatban a határainkon túl élő magyarság, valamint idehaza az állampolgárok számára.
- Hosszú előkészítés után egyáltalán az is nagy szó, hogy ezt a dokumentumot az Európa Tanács elfogadta. Ez egy úgynevezett opciós jellegű konvenció, amelyhez az aláíró felek úgy csatlakozhatnak, hogy maguk választják ki azokat a részeket, amelyeket elfogadnak és be is tartanak.
(Folytatás a 3. oldalon)
(MTI) A köztársasági elnök sajtóirodája pénteken közzétefte Göncz Árpád köztársasági elnöknek Antall József miniszterelnökhöz írott alábbi levelét:
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
1994 márciusában Magyarországon választás lesz. Többek között ezért is szükséges az, hogy a rádió és a televízió teljeskörűen és valósághűen tükrözze a társadalomban meglévő véleményeket és elfogulatlanul tájékoztasson a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, tényekről.
A közszolgálati rádió és a televízió tehát nem a kormánykoalícióé és nem az ellenzéki pártoké, hanem a nemzeté.
Az alkotmány feladatommá teszi a demokratikus jogok - köztük a sajtószabadság joga - feletti őr-
ködést. Ezért mindig arra törekedtem, hogy a szabad véleménynyilvánításnak, a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének joga maradéktalanul érvényesüljön. Ennek jogilag részletesen szabályozott szervezeti megoldása a médiatörvény alapján jöhet létre, e törvény elfogadása pedig a közeljövőben várható.
A jelenlegi helyzet megoldására a rádió és a televízió elnökeinek és alelnökeinek felmentése, illetve kinevezése tárgyában a Miniszterelnök Úrral - az 1990. évi LVII. törvény szerinti eljárás elemeit egyszeri politikai kompromisszummal kiegészítve - megállapodásra jutottunk. Megállapodásunk úgy szólt, hogy
a.) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jelenlegi elnökeit és alel-nökeit egy időben mentjük fel,
A bősi erőmű egyik hajókamrájáp átkelt az első személyszállító hajó. Helyszíni beszámolónk a 4. oldalon
(MTI külföldi képszolgálat)
egyik magas rangú tisztségviselője megelégedéssel vette tudomásul, hogy a bősi erőmű ügyében a magyar és a csehszlovák fél felhagyott a harcias nyilatkozatokkal és konstruktívan közelítenek a problémához. Pablo Benavides, a bizottság keleteurópai külkapcsolatokért felelős igazgatója szerint a brüsszeli tényfeltáró testület a bősi munkálatok színhelyén egyelőre nem tapasztalt visszafordíthatatlanságra utaló jeleket. De a diplomata elismerte annak a magyar panasznak a jogosságát, hogy a Duna szintjének csökkenése miatt a folyó menti erdőségekben megindult a kiszáradási folyamat.
Keserű bordal vidám pezsgőária helyett
A washingtoni vámemelés kereskedelmi háborúval fenyeget
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Kereskedelmi háború első lövéseként tálalta az amerikai hírközlés a csütörtök esti tévéhíradókban és a pénteki lapok címoldalán a Bush-kormány döntését az EK-borok vámjának kétszáz százalékos emelésére - egy hónapos határidőt adva bevezetésére. Ez persze egyútttal haladékot is kínál e háború elkezdődésére, de amerikai megítélés szerint immár „minden” az európaiaktól függ: a mérvadó lapok vezércikkei szerint a Bush-kormány nem tehetett mást, mert mint a szabadkereskedelem elszánt híveként ismert The New York Times fogalmazza, „kapitulációjával aláásta volna a múlt és a jelen kereskedelmi megállapodásait, s megnyomorító csapást mért volna a gazdasági fejlődésre mindenütt”. S bár a The Washington Post éppen e háború felé „sodródás” súlyos világgazdasági következményeitől tart, szintén helyeslőig fogadja a kormányfelfogást, hogy itt maguknak a „szabályoknak” a hitele forog kockán, s vele az uruguayi forduló értelme.
Kifejezetten ügyesnek tartja az amerikai sajtó, hogy a kormány éppen a borokat szemelte ki megtorlása tárgyának, s tette ezt „óvatosan, a nemzetközi szabályokat kínosan megtartva”. Hiszen a kölcsönös fenyegetőzések hónapjaiban Washington egymilliárdos összegű vámbüntetést helyezett kilátásba.
(Folytatás a 3. oldalon)
BELFÖLDÖN
Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozata
Adataink védelméről
5. oldal
MAGYARSÁG AZEZREDFORDULÓN
Hanák Péter:
A nemzetfogalom revíziója
9. oldal
Kiket támogatott a Magyar Könyv Alapítvány?
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Göncz Árpád és Antall József levélváltása
„Csak a megállapodásunknak megfelelő előterjesztéssel foglalkozom”
b.	) a felmentés és az új vezetők kinevezése egy időben történik, és
c.	) a Miniszterelnök Úr a média-törvény előtt csak akkor terjeszti elő a felmentésre és kinevezésre irányuló javaslatát, ha az elnök- és alelnökjelölte-ket az Országgyűlés illetékes bizottsága tagjainak kétharmada támogatja.
Sajnálattal értesültem, hogy Miniszterelnök Úr nem a megállapodásunk szerint kíván eljárni a rádió és a televízió jelenlegi elnökeinek és alelnökeinek felmentése ügyében. Az a körülmény, hogy Miniszterelnök Úr az általa szoros határidőre életre keltett, a parlamenti pártok képviselőivel folytatott egyeztető tárgyalását sikertelennek minősítette, nem adhat alapot kettőnk megállapodásának egyoldalú felbontására.
(Folytatás és a miniszterelnök válasza a 4. oldalon)
Panics csodája
2. oldal
Orosz-amerikai vita a kubai válságról
Galilei
rehabilitálása után
10. oldal
HÉTFŐN
Egyben marad-e a koalíció?
5. oldal
Pető Iván és Tölgyessy Péter pártelnökké választásuk esélyeiről
A 2. magyar hadsereg tragédiájának előzményei
10. oldal
Hétfői mellékletünk a
GrMaeiriieBMF, r
AZDASA^J
tartalmából:
Raskó György:
Csak a versenyző agrártermelő érhet célba Haris György meg akarja valósítani a Made in Austria magyar változatát Manipulációk a Postabank csekkfüzeteivel Elkészült
az új kereskedelmi szabályzat a tőzsdén