﻿Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1992. november 10., LV. évfolyam, 265. szám

Uj kezdet
Moszkva, november 9.
Hosszú ideje érvényes meghívásnak tesz eleget az orosz elnök, amikor kedd este hazánkba érkezik. Alig egynapos budapesti látogatása alatt fontos megbeszéléseket folytat Göncz Árpád államfővel és Antall József miniszterelnökkel, s remélhetően fél tucat dokumentum aláírására is sor kerül. Borisz Jelcin az 1956-os magyar-országi szovjet beavatkozásra vonatkozó archív iratokat ad át a magyar kormánynak, s lerója kegyeletét Nagy Imre sírjánál is. Ezzel a gesztussal a két nép közös múltjának legfájóbb emléke a politika szférájából vélhetően végleg átkerül a történeti kutatások érdeklődési körébe.
A magyar-orosz viszony zökkenőmentes fejlődéséhez azonban nemcsak a zavaró morális tényezőket kell kiiktatni, hanem elengedhetetlen a mai demokratikus rendszerek által örökölt anyagi viták rendezése is. Jóllehet, a szovjet csapatok kivonásával összefüg-
Íjő pénzügyi követelések elszámo-ásáról a felek az utolsó pillanatig sem tudtak megegyezni, magyar diplomáciai berkekben rendületlenül hisznek abban, hogy Jelcin és Antall találkozóján sikerül tető alá hozni a „nullamegállapodást". Mi több, az orosz elnök elutazása előtt tartott sajtóértekezletén némi meglepetésre azt is szorgalmazta, hogy Moszkva és Budapest találjon valami megoldást a tetemes orosz adósság dolgában, ami már csak azért is biztató, mert Kádár Béla egy héttel ezelőtti moszkvai puhatolózása még szinte teljesen eredménytelennek bizonyult.
Vendég és házigazda azonban most egyaránt érdekelt a sikerben. Mind Jelcin, mind Antall kemény belpolitikai küzdelmek közepette ül tárgyalóasztalhoz, s alighanem szeretne valamit felmutatni. Igaz, mint a vizit előkészületei során nemegyszer kiderült, a magyar kormányfővel ellentétben Jelcin kevésbé egységes „hátországot" tudhat maga mögött; a Budapest javasolta „nullaváltozatot" és adósságtörlesztési elképzeléseket makacsul igyekeztek megtorpedózni az elnöki áldással mit sem törődő minisztériumi apparátusok. A magyar közéletben viszont ritka egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy aktív keleti politikára van szükség, s ehhez mindenekelőtt megnyugatóan le kell zárni a tisztázatlan kérdéseket. Borisz Jelcin a Göncz Árpáddal folytatott minapi eszmecseréjén is kifejezésre juttatta, hogy ő személy szerint hajlandó pontot tenni a két nagy nézeteltérést kiváltó ügy végére, a vonakodókat mégis leginkább azzal győzhetné meg, ha véletlenül sem keletkeznék egyoldalú engedmény látszata, s ha a nemzeti kisebbségek védelme terén befolyásos szövetségesre lelt Magyarország - akár mint BT-tag is - legalább óvatos támogatásáról biztosítaná a baltikumi orosz lakosság emberi jogainak korlátozása ellen ágáló Moszkvát.
Oroszország kissé megkésve fogott hozzá kelet-európai kapcsolatainak helyreállításához - ismerte el a napokban brit és magyar tudósítóknak nyilatkozva Jelcin. Manapság már Budapesten is belátják, hogy a „nagy testvér" öleléséből való kiszabadulásunkért túl nagy árat voltunk kénytelenek fizetni, s talán érdemes lett volna megakadályozni a térség gazdasági integrációjának totális összeomlását. A szakítás következményeire rádöbbent és egyszersmind a nyugati segítséghez fűződő illúzióiból kijózanodott szomszédok most újfent egymásra találhatnak. Borisz Jelcin szerdai tárgyalásai új kezdet alapjait rakhatják le.
Vida László
Új orosz szempontok Jelcin útja előtt
Szakértői küldöttségek tárgyalnak a „nullamegoldás” megszövegezéséről
(Munkatársunktól)
Hétfőn honvédelmi, hadiipari és külkereskedelmi szakértőkből álló orosz küldöttség érkezett hazánkba, amely magyar partnereivel még a nap folyamán megkezdte a tárgyalásokat a szovjet csapatkivonások anyagi vonatkozásainak rendezéséről szóló szerződésről.
Mint Bába Iván helyettes államtitkár a hétfő délelőtti tájékoztatóján lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a megállapodással kapcsolatban az elmúlt napokban orosz részről új szempontok merültek fel. Ezek a követelésekről való kölcsönös lemondás megszövegezésével kapcsolatosak. A Borisz Jelcin szerdai tárgyalásait megelőző szakértői egyeztetések tehát ezeket hivatottak tisztázni. (Az MTI a látogatáshoz írt előzetesében megpendítette: moszkvai hadügyi és külkereskedelmi körök azt kívánnák elérni, hogy Magyarország, elfogadva egy formális nullamegoldást, vállaljon részt a hazatért katonák szociális problémáinak megoldásában. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség viszont úgy fogalmazott, hogy „a felek minden valószínűség szerint a nullamegoldásban egyeznek majd meg.”)
S jóllehet Bába Iván szerint az új orosz elképzelések nem ezzel kapcsolatosak, a helyettes államtitkár mindenesetre emlékeztetett a változatlan magyar álláspontra: a csapatkivonásokból adódó kölcsönös követelések ügye nem hozható összefüggésbe a szovjet adósságállomány rendezésével. (A Szovjetunió egyébként 1,7-1,8 milliárd dollár külkereskedelmi adósságot halmozott fel Magyar-országgal szemben, s az utódállamok között egyelőre nincs megegyezés ennek felosztásáról. Jelcin budapesti tárgyalásain viszont az előzetes várakozások szerint az orosz áruszállítással történő kompenzálásról s a törlesztések ütemezéséről is megállapodás születhetne.)
Az orosz elnököt, aki kedden este Londonból érkezik Budapestre, igen népes, közel százfős delegáció kíséri, amelynek tagjai között helyet kapnak a külügyi, a honvédelmi, a pénzügyi s a külgazdasági tárca vezetői, akik szerdán - mint László Balázs szóvivő jelezte - egyáltalán nem protokolláris megbeszéléseket folytatnak magyar kollégáikkal. S korántsem protokolláris az sem, hogy Jelcin nemcsak a Szabadság téren álló - s feltehetően továbbra is a helyén maradó - szovjet emlékműn helyez el koszorút, de a 301-es parcellában is
lerója kegyeletét Nagy Imre sírja előtt. Bába Iván utalt arra, hogy bár nem tudjuk, szerda délutáni parlamenti felszólalásában Jelcin mit kíván közölni a magyar honatyákkal s rajtuk keresztül a magyar társadalommal, ám a köztemetőben tett szimbolikus gesztusa már önmagában ’56 orosz átértékelését jelenti. Egy kérdés kapcsán a diplomata reményét fejezte ki, hogy a Szabadság téri koszorúzás idején sem lesznek zavaró momentumok.
S bár egyelőre nem világos, hogy a látogatás során a kulturális és tudományos szerződés, az ’56-tal kapcsolatos levéltári kutatásokról s a ’45 után egymás országaiba került műkincsek cseréjéről szóló keretmegállapodások, a kisebbségi nyilatkozat, a honvédelmi minisztériumok közötti együttműködés rögzítése mellett hogyan fogalmazódik meg a csapatkivonással kapcsolatos követelésekről való kölcsönös lemondás s a szovjetektől fennmaradt adósságállomány rendezése, ám bizonyos, hogy Jelcin nem érkezik üres kézzel Budapestre. Nem hivatalos hírek szerint ízelítőül néhányat hoz magával a háborút követően a Szovjetunióba került magyar műkincsekből, illetve az 1956-ból fennmaradt orosz levéltári dokumentumokból is.
Lambert Gábor
Magyarország nem szegte meg az embargót
A Külügyminisztérium cáfolja a brüsszeli híreket
Véres ütközetek a hercegovinál fronton
A horvát erők átvágták a boszniai szerb folyosót
(Munkatársunktól)
A Külügyminisztérium szóvivője kategorikusan cáfolta azt a hétfői brüsszeli értesülést, amely szerint Magyarország - Romániával együtt -megszegi a volt Jugoszlávia ellen életbe léptetett gazdasági szankciókat. Lapunk kérdésére válaszolva Hermán János hangsúlyozta, hogy hazánk szigorúan betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt szankciókat, és a szóban forgó értesüléssel ellentétben nem szállít nyersolajat Szerbiának, illetve Montenegrónak.
A külügyi szóvivő egyben pontosította az állítólagos olajszállításokkal kapcsolatos, hivatalosnak feltüntetett brüsszeli értesülést. Mint mondotta, az Agence Europe félhivatalos, az EK-hoz közelálló hírügynökség előzetes jelentésben számolt be az EK Külügyminiszteri Tanácsának hétfőn kezdődött üléséről. E jelentésben egyebek között az állt, hogy a Kis-Jugoszlávia ellen életbe léptetett embargóintézkedések értesülések szerint erősen sújtják Macedóniát, ugyanakkor Szerbia és Montenegró „tengeri és közúton Magyarországon és Románián keresztül mindenhez hozzájut, amire szüksége van”. A hírrel kapcsolatban Hermán János mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az nem
igaz. Magyarország sem nyersolajat, sem mást nem szállít sem Szerbiának, sem Montenegrónak. Egyébként -mint arra a szóvivő utalt - a szankciók Macedóniára nem is vonatkoznak, s ez a tény már önmagában megkérdőjelezi a jelentésben foglaltak hitelességét. A szóvivő utalt arra is, hogy kószább ideje Magyarországon tartózkodnak az EK vámszakértői, akik saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy a brüsszeli hír nem felel meg a valóságnak.
A Külügyminisztérium szóvivője megemlítette azt is, hogy az Agence Europe által közölt értesülés esetében semmiképp nem hivatalos EK-jelentésről van szó, még akkor sem, ha a hírügynökség a közösség úgynevezett félhivatalos sajtószerve. Mindebből következik, hogy az EK tagországainak külügyminiszteri tanácsa nem feltétlenül vitatja meg a jelentésben foglaltakat. Egyébként mindenfajta további magyar állásfoglalás attól függ, vajon a külügyminiszterek véleményt nyilvánítanak-e az ügyben, mert nem kizárt, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyják azt. Éppen ezért egyelőre nem kívánunk hivatalos cáfolatot eljuttatni Brüsszelbe.
(pietsch)
ÚJVIDÉK - Dr. Velimir Branko-vics, a boszniai Szerb Demokrata Párt szerbiai részlegének elnöke sietett megtámogatni az újonnan alakult ro-
latát, hogy újítsák fel a két világháború közötti román-csehszlovák-jugoszláv szövetséget, ismertebb nevén kisan-tantot. A szerb pártvezető teljes mértékben egyetért a román szenátorral, s véleménye szerint is nagy szükség van erre a szövetségre „a magyar revansiz-mus új fenyegetései” miatt. A szerbek egyesítéséért síkraszálló párt hétfői közleményében hangoztatja, hogy ez
az immár kis kisantant (mert a nacionalisták fejében is csak szűkített formában jöhetne létre) „szavatolná a békét Közép-Európában és a Balkánon”.
Az ellenséggyártás romániai re-
ceptjét egyes szerb körök is alkal-mazhatónak találták. Mérvadóbb helyről természetesen nem volt reagálás - habár Belgrádban nemegyszer vették már elő az elcsépelt történelmi sztereotípiákat napi politikai megfontolásokból -, a szerbiai sajtó azonban elég nagy teret szentelt a román szenátor kezdeményezésének.
(Folytatás a 3. oldalon)
mániái szenátus egyik tagjának javas-
(C &W Syndicate rajza)
Göncz Árpád még nem döntött
A médiatörvény talán karácsonyra várható
Göncz Árpád köztársasági elnök még nem döntött Antall József kormányfőnek a médiaelnökök felmentésére és az új vezetők kinevezésére vonatkozó előterjesztéséről. Ez a tény tulajdonképpen pozitívumként is értékelhető, mert azt jelenti, hogy a köztársasági elnök nem utasította el a javaslatot. Ugyanakkor időt kért, hogy az előterjesztést minden szempontból mérlegelni tudja - nyilatkozta lapunknak Kulin Ferenc (MDF) országgyűlési képviselő, a parlament kulturális bizottságának elnöke. Kulin Ferenc és Göncz Árpád hétfőn későn délután közel kétórás megbeszélést folytatott a rádióval és a televízióval kapcsolatos kérdésekről.
A tárgyaló felek nyilatkozatot fogadtak el, melynek szövege a következő:
„A mai napon Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta Kulin Ferenc országgyűlési képviselőt, a kulturális bizottság elnökét, és kötetlen megbeszélést folytattak a rádióval és a televízióval kapcsolatos kérdésekről. A köztársasági elnök még nem
hozta meg döntését a Magyar Rádió és Televízió elnökeinek felmentésére, illetőleg Sára Sándornak, a Magyar Televízió alelnökévé kinevezésére irányuló miniszterelnöki előterjesztéssel kapcsolat-, bán. Várja az új elnökök és alelnökök személyére vonatkozó javaslatokat, és hangsúlyozta a megegyezéshez vezető további tárgyalások szükségességét.
Kulin Ferenc a miniszterelnöki előterjesztés elfogadása reményében felajánlotta, hogy a miniszterelnöki előterjesztéssel összhangban egyetértést igyekszik kimunkálni az új elnökök és alelnökök személyének és kinevezésük időpontjának kérdésében, és mindaddig, amíg a megegyezés reménye fennáll, a médiatörvény javaslatainak tárgyalását a kulturális bizottságban megegyezésre törekedve vezeti."
A tárgyalások folytatásának konkrét módjáról nem esett szó, csupán arról, hogy keresni kell a megegyezést a személyi ügyekben is és a törvény
vitatott pontjaiban - nyilatkozta Kulin. - Mindenesetre most optimistább vagyok, mint három órával ezelőtt, mert van esély a megállapodásra - fűzte hozzá. - Talán túljutottunk a patthelyzeten. A Göncz Árpáddal folytatott eszmecsere során vállaltam, hogy szorgalmazni fogom a végleges személyi döntés érdekében az egyezkedést. (Bár Kulin ezt külön nem kommentálta, vélhetően e kijelentése azt jelenti, hogy újabb ad hoc bizottság jön létre a médiaügy megoldása érdekében.)
Úgy vélte, hogy bár kevés az idő a törvény megalkotására az Alkotmánybíróság által megszabott határidőig, azaz november 30-ig, mégis bízik abban, hogy a kulturális bizottság és az alkotmány-ügyi bizottság is megtárgyalhatja a hónap végéig a több száz módosító indítványt. Legfeljebb technikai okokból késhet a törvény feletti végszavazás a parlamentben - mondta, de mint kijelentette, reményei szerint karácsony előtt megszülethet a médiatörvény.
(cseke)
MA
BELFÖLDÖN
Konferencia a rendszerváltásról
4. oldal
Határidő után is elfogadják a kárpótlási kérelmeket
Sorozatunk első része az 5. oldalon
Riport
a „lépésmilliomosok “ nagy adósságáról
7.	oldal
Magyarország Közép-Európa Szingapúrja lehetne
8.	oldal
Vállalkozók esélyei a FÁK piacain
9.	oldal
Sárkány Oszkár és a cseh-magyar kapcsolatok
11. oldal
Irodaavatás és futballmeccs Kazahsztánban
13. oldal
KÜLFÖLDÖN
Plutónium a tengeren
2. oldal
Le Pen uszít a sajtó ellen
2. oldal
Magyar
kápolna avatása Párizsban
16. oldal
HOLNAP
Könyvesház
10.	oldal
A Testőr a Madách Színházban
11.	oldal
így taxizik a világ
Nemzetközi kitekintőnk a 12. oldalon
Mii