﻿Ára: 17,50 Ft
Le	vagy fel
vele?
Ismét túl vagyunk egy forintleértékelésen. Ez az esemény azonban nem izgatta fel a honpolgárokat annyira, mint nem is olyan régen, amikor a szigorú monetáris politika gyeplője még nem tartotta egyenesben a gazdaságot és a forintot hirtelen nagy mértékben devalválták. Az persze nagy kérdés, hogy merre is vezet valójában a ma követett gazdasági utunk, de bármerre is vigyen minket, tudni kell, hogy a monetáris politika eszköztára véges, nem mindenható. A Magyar Nemzeti Bank követheti ugyan a legcsodálatosabb elveket és ragaszkodhat azokhoz körme szakadtáig, ha a gazdaság többi irányítója és maga a gazdaság egyelőre nem képes a mostani eredményeknél jobbat felmutatni. Vagyis a hiányzó láncszemeket a monetáris politika nem képes helyettesíteni.
Nem engedhető meg például a forint leértékelése csak azért, hogy ezzel ösztönözzük az export növekedését. Ma ugyanis még nem áll úgy az ország, hogy ezt megtehessük. Az elmúlt években a magyar gazdaság az import liberalizálásának hatására versenyhelyzetbe került a világpiacon. Ez alapfeltétele volt bekerülésünknek a nemzetközi gazdasági élet vérkeringésébe. Ennek voltak azonban rendkívül fájdalmas mellékhatásai is. Vállalatok tömege került csődbe, miközben felgyorsult az árak emelkedése, meglódult az infláció. Pontosabban ez nem volt, legalábbis a szó klasszikus értelmében, valódi vágtató infláció, amikor az árak és a kiáramló pénz mennyisége egymást hajszolja egyre magasabbra.
Az elmúlt években tehát a magyarországi árak fokozatosan közeledtek a világpiaci szinthez, miközben a jövedelmezőség, a jövedelmek egyre hűebben tükrözték a hazai gazdaság teljesítőképességét. Ezt a folyamatot az árszínvonal ugrásszerű emelkedésében érezték és érzik ma is az emberek. Ha azonban ezzel a tendenciával párhuzamosan jelentősen leértékelték volna a forintot, akkor ezzel ösztönzik ugyan az exportot, de az így megjelenő pénzmennyiségtöbblet újabb és újabb lökést adott volna az inflációnak. Szükségképpen a Magyar Nemzeti Bank a pénzmennyiség szűkítése mellett enyhén reálfelértékelő, illetve reál-szintentartó politikát folytatott az elmúlt időszakban, és megtartotta ezt annak ellenére, hogy többször óriási nyomás nehezedett rá: értékelje le még inkább a forintot.
Az elmúlt évek árszínvonalemelkedésének okai még nem szűntek meg teljesen: a világpiaci igazodás még nem fejeződött be, az infláció felgyorsulásának veszélye még nem múlt el véglegesen. Az enyhén reálfelértékelő, szinten tartó politika - az idén eddig a MNB 5,4 százalékkal devalválta a forintot a múlt évi 20,8 százalékkal szemben - továbbra is indokolt, főleg akkor, ha a gazdaság kereskedelmi, külső fizetési mutatói pillanatnyilag nem indokolják a változtatást. S bár - mint a hétfői leértékelés is mutatja - az árfolyam folyamatos karbantartására szükség van, ennél többre, a forint nagyobb arányú leértékelésére a közeljövőben sem kell számítani. Ez igazolható azzal is, ha megnézzük: vajon a vásárlóereje, paritása alapján most le-, avagy felértékeltnek tekinthető nemzeti fizetőeszközünk? Ebből a szempontból a forint még mindig mélyen alulértékelt.
Alkonyi László
li.LULL.i^ii.U..knrh:	-il, sU i
Mafiar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1992. november 11., LV. évfolyam, 266. szám
Budapesten tárgyal Borisz Jelcin
A brit parlamentet követően az Országgyűlésben is felszólal az orosz elnök
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK
Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke kedden este hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. Az orosz államfő Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József kormányfő meghívásának tesz eleget. Az Orosz Föderáció elnökét szerda délelőtt ünne- pélyes külsőségek között katonai tiszteletadás mellett fogadják a Kossuth Lajos téren a Parlament előtt. A fogadtatási ceremónia után az orosz államfő Göncz Árpáddal találkozik az Országházban. Ezután Borisz Jelcin és Antall József szűk körű megbeszélést folytat a Parlamentben, majd a tágabb kíséret bevonásával plenáris tárgyalás kezdődik. Az eszmecserék végeztével az Orosz Föderáció elnöke megkoszorúzza a Szabadságtéri Szovjet Emlékművet, a Magyar Hősök Emlékművét, majd a kegyelet virágait helyezi el a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékművénél.
(Folytatás a 3. oldalon)
Bethlen István halálának körülményeit Wallenbergéhez hasonló homály fedi
- nyilatkozta lapunknak az orosz állami bizottság vezetője
(Munkatársunktól)
Borisz Jelcin budapesti látogatása alkalmával több mint ötven, az 1956-57-es eseményekkel kapcsolatos dokumentumot is átad az orosz fél a magyar kormánynak. E jelképértékű gesztus segítheti a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, a bizalom helyreállítását, hangsúlyozta lapunknak Rudolf Germanovics Pihoja a küldöttség tagja, i orosz kormány mellett működő állami bizottság miniszteri rangban lévő vezetője. E dokumentumok - így 1956 őszi kormányhatározatok, Andropov, akkori budapesti nagykövet jelentései, s a központi bizottság reagálásai - az 1968-as csehszlovákiai bevonulásnak és a katyni tragédia feltárásának sorába illeszkednek. Az iratok elsősorban két helyről, az SZKP KB és a szovjet külügyminisztérium eddig hozzáférhetetlen archívumaiból származnak.
Egy elnöki látogatás azonban nem oldhat meg minden problémát, hangsúlyozta az orosz kutató, az a történé-
szekre tartozik. A Molotov-Ribbent- . .. rop paktumhoz csatolt záradék eredeti példányának előkerülése optimizmusra ad okot azzal kapcsolatban is, hogy az elmúlt évtizedek fontos és eddig nem ismert irataiból még több is hozzáférhetővé válik a tudósok számára. A kutatás finanszírozásával kapcsolatban Pihoja megjegyezte, hogy azt a feltárás első szakaszában orosz részről a tudományos akadémia, s az archívumok vállalták, ám elkerülhetetlen az anyagi bázis kiszélesítése, különböző alapítványok bevonása.
Az orosz álami hivatalnok lapunk kérdésére reagált a Bajcsy-Zsilinszky Társaság levelére is. Ebben az egyesület az elnöki látogatást felhasználva Jelcinhez fordult segítségért a múlt fehér foltjainak eltávolításához segítséget kérve, s felvetve, hogy járuljon hozzá Bethlen István volt magyar miniszterelnök elhalálozási körülményeinek kiderítéséhez, s majdan a földi maradványok hazahozatalához. Pihoja a
Jtársasághoz írt..válaszában csupán az eddigi kutatás eredményeit erősítette meg, aláhúzva, hogy Bethlen halálát éppúgy homály fedi, mint Wallenberr gét. A volt miniszterelnököt 1945. március 26-án tartóztatta le a 3. Ukrán Front mellett működő Szmers elhárítási osztálya. A politikust ezután hadifogolyként kezelték. 1945 április l-jétől a Butirszkij börtön kórházában ápolták 1946 október 5-én szívműködési elégtelenség miatt bekövetkezett haláláig. Az esetről négy nappal később a Szmers vezetője, Abakumov tájékoztatta Sztálint. A Roszkomarchív továbbra is keres négy kihallgatási jegyzőkönyvet, s Bethlennek a főparancsnoksághoz írt két nyilatkozatát. A kutatásokba bekapcsolódott a külügyminisztérium, az állambiztonsági minisztérium, s a Butirszkij börtön levéltára is. Pihoja szerint sikeres feltáró munka esetén a földi maradványok kiadásának semmilyen akadálya nem lehet.
S.G.
Antall-Lubbers
megbeszélések
(Munkatársunktól)
A kétnapos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Ruud Lub-bers holland miniszterelnök kedden este megérkezése után tárgyalásokat folytatott Antall József kormányfővel. Az oldott és kötetlen hangulatú megbeszéléseken - mint arról László Balázs kormányszóvivő beszámolt -, Lubbers aggodalmának adott hangot a közép-kelet-európai térség konfliktusai miatt. Ide sorolta a Jugoszláviában dúló belháborút, a FAK-orszá-gokban kialakult helyzetet. A Bős körüli vitát szintén potenciális konfliktusforrásnak nevezte. Antall kijelentette, hazánk elkötelezett híve a transzatlanti gondolatnak, s ennek megfelelően az európai biztonság garanciáját a NATO-ban látjuk. A Magyarországot gazdaságilag súlyosan érintő, és a vajdasági magyar kisebbséget fenyegető délszláv válság veszélyezteti hazánk biztonságát is. Kifejtette, a térség nem maradhat biztonsági vákuum, ezt saját érdekében meg kell értenie a Nyugatnak és a NATO-nak is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Kevés a pénz az utakra
Bizonytalan az MO-ás sorsa
A hazai gyorsforgalmú közúthálózat üzemeltetéséért, fenntartásáért, valamint építtetéséért felelős szervezet, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Autópálya-igazgatóságának vezetője tegnap számolt be sajtótájékoztatóján az ez évben végzett munkájukról, illetve a távolabbi terveikről.
Répássy Attila elmondta, hogy az 1964-ben kezdődött autópálya-építési program eredményeként ma mintegy 300 kilométernyi autópályán közlekedhetnek a hazai autósok. Ezek fenntartása és üzemeltetése mellett azonban az igazgatóság csomóponti ágakat, főútvonalakat és au-tóutakat is felügyel.
Mint kiderült, a hálózat bruttó értéke - az itt található hidakkal együtt - eléri az 55 milliárd forintot, az ez évi üzemeltetésre biztosított 340 millió forint azonban csak szűkösen, a fenntartásra fordítható 282 millió forint pedig egyáltalán nem elegendő a szükséges munkálatok elvégzésére. Ezért a fenntartási munkáknál a forgalombiztonság növelését célzó intézkedések - például a burkolatjelfestés, a hézagjavítás vagy a hídfenntartás - élveznek csupán elsőbbséget.
A források szűkössége miatt számos helyen halasztották el többek között az útburkolat javítását, a korlátok, kerítések felújítását. Ez évben a legjelentősebb felújítási munkákat az Mi-es, az M3-as, valamint az Ml-M7-es budaörsi hídjánál végezte az Autópálya-igazgatóság.
A sajtótájékoztatón szó esett az autópálya-hálózat fejlesztéséről is: 1992-ben 6,5 milliárd forintot fordíthat a cég az új beruházások előkészítésére és megvalósítására. Az összeg nagyobik részét, 4,5 milliárd forintot fele-fele arányban az M0-ás autóút és az Ml-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának munkáira fordítják. Mindkét nyomvonal építése tavaly kezdődött, s 1994 októberére kell végezni azokkal.
Répássy Attila elmondta, hogy a már meglévő autópályák továbbépítését - amelynek révén a pályák elérik az országhatárokat - koncessziós formában képzelik el. Az ehhez szükséges tervek készíttetésére ebben az évben mintegy 400 millió forintot fordítanak, a szükséges területek megszerzésére pedig 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
(Folytatás a 9. oldalon)
Nevezzék meg a felelősöket
-követeli a győri környezetvédelmi bizottság
Miként érinti a Duna elterelése a 130 ezer lakosú Győrt, illetve vízbázisait - erről tanácskozott rendkívüli nyilvános, s időnként felforrósodott hangulatú ülésen a győri önkormányzat környezetvédelmi bizottsága. A fórumra meghívták a régióban élő szakembereket, a Széchenyi István Műszaki Főiskola tanárait, a környezetvédelmi egyesületeket, a Fertő Tavi Nemzeti Park igazgatóságának, a vízügyi igazgatóságnak, a környezetvédelmi felügyelőségnek szakértőit, valamint a város polgárait. Brá-jer György, a bizottság elnöke tájékoztatta a megjelenteket a kialakult súlyos helyzetről, ezután a szakértők, majd a város polgárai kaptak szót.
A tanácskozás végén a testület a jelenlévők egyetértésével nyolcpontos dokumentumot fogalmazott meg. „A bizottság egyetért az Országgyűlés és a kormány intézkedésével, amelyek a hágai Nemzetközi Bíróság és az Európai Közösség közreműködését jelenti a felek közötti vitás kérdések rendezésében. A bizottság kijelenti, hogy a C változat az eddigiek közül a legrosszabb, ezért mindkét fél számára elfogadható megoldásra kell törekedni. Az Országgyűlés és a
BELFÖLDÖN
Soron kívüli döntések
Kárpótlási sorozatunk folytatása
Államformánk: a köztársaság
6.	oldal
Építészként a mai
Magyarországon
Könyvesház
10.	oldal
A testőr a Madáchban
11.	oldal
Nyomoz
a Chilkó-csoport
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
kormány kövessen el mindent annak érdekében, hogy Szlovákia a hajózáshoz szükséges vízmennyiségen túl a Duna vízét az eredeti mederbe juttassa vissza. A kormány tegye lehetővé, hogy bizottságunk és szakértőink testületé képviseltethesse magát minden, a régi Duna ügyeivel foglalkozó bizottságban. A testület felkéri az Országgyűlés és a kormány elnökét, hogy független szakértői testületet hozzon létre a C változat megvalósításával kapcsolatban kialakult helyzetért felelős személyek megnevezésére és felelősségük mértékének megállapítására. Felkérjük a kormány s az Országgyűlés illetékeseit, tájékoztassák bizottságunkat, hogy a kialakult katasztrofális állapotok megszüntetésére milyen konkrét intézkedéseket terveznek. Bizottságunk szükségesnek tartja szakértői testület létrehozását, amely figyelemmel kíséri a C változat hatásait, folyamatosan méri, dokumentálja és nyilvánosságra hozza a környezeti károkat. A bizottság csatlakozik a szigetközi települési önkormányzatok felhívásához.” - fejeződik be a nyilatkozat.
B.J.
Megindult a hajózás a Duna-csatomán
2. oldal
Európa új betege: Olaszország
HOLNAP
Eltérő szövetségi politika
Dedikáltam Aczél Györgynek
Csütörtöki mellékletünk, a HhwrNMBet ,
IjrAZDASAfj
EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából:
Környezetvédelmi kérdések az expo kapcsán
A BKV tervei a világkiállítás idejére
A környezetvédelem elemi érdeke a Ganznak
Zöldexpót vagy betonexpót akarunk?
Angol cég
a magyar átalakulásról
Termékmix a bankban -Döntéshozatal a gyakorlatban