﻿»l£PÚ££lli5ÍÍfj
Magyar Nemzet
Szombati
mellékletünkben:
Rejtvénybajnokságunk eredményhirdetése Galaxy X (2. rész)
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. november 14., LV. évfolyam, 269. szám
A közeledés művészete
"rivol hasonlat a komoly lap-i refo
Fkán: a gazdasági reformot és a szexet gyakorta vetik össze Kelet-Európábán. Mindkét esetben megjósolhatóbb a végkifejlet, mint maga a folyamat. A londoni The Times cikkírójának azzal kapcsolatban jutott ez eszébe, hogy a héten London vendége volt Borisz Jelcin orosz elnök, aki a Temze partjáról érkezett történelminek joggal minősíthető budapesti látogatására. Bár a jelzővel ajánlatos takarékoskodni, jobbára csak utólag derül ki, mi marad meg a tünékeny napi politikából a - történelemnek. Az orosz tisztelgést ötvenhat hősei előtt mégis joggal megelőlegezhetjük az utókornak.
Londonban is, Budapesten is szóba került a tavalyi moszkvai puccskísérlet, amely megalapozta az egykori szverdlovszki párttitkár mai szerepét. Az elmúlt év augusztusában Major volt az első külföldi politikus, aki támogatásáról biztosította a mai orosz elnököt, írta a The Times. Jelcin pedig a mi parlamentünkben megköszönte az ugyancsak időben érkezett budapesti telefont is.
Antall József és John Major egyaránt fölismerte, vannak pillanatok a politikában, amikor dönteni kell: akkor mindketten tudták, hogy jelezni kell szolidaritásukat, nona Moszkvában még javában dúlt a hatalmi harc Gorbacsov és a konzervatívok között. Az idő a korai telefonálókat igazolta, s nem a taktikázókat, akik megvárták, amíg minden vagy csaknem minden eldől, s csak ezután nyúltak a készülékhez.
Valószínű, hogy a közép- és kelet-európai vezetők életében nem tavaly augusztusban adódott utoljára olyan pillanat, amely kiélezett helyzetben sarkított választ igényelt. Ami Oroszországot illeti, ma még nem tudjuk, a demokratikus berendezkedést veszélyeztető erőkkel eredményesen tud-e szembeszállni az államfő és csapata. Sikere vagy bukása elsősorban attól függ, hogy úrrá lesznek-e az emberfölöttinek látszó gazdasági nehézségeken. Az idézett hasonlat tudós szerzője úgy látja, hogy a reformerek jól tudják, a végeredmény csakis a piacgazdaság lehet. De az orosz, a lengyel, bizonyos értelemben a magyar és más kelet-európai példák is azt bizonyítják, hogy illúzió volt a sokkterápiában reménykedni. Az átmenet csakis nagyon gondosan adagolt szociális és ipari politikával képzelhető el. Ha Oroszországban a munkanélküliség a Nyugaton még elviselhető tízszázalékos arányt érné el a jelenlegi 1,3 százalék helyett, a szociális rendszer összeroppanna. Hogy ez az átállási folyamat a nagyon is eltérő posztszocialista országokban miként és mekkora nyugati segítséggel megy végbe - az valóban megjósolnatatlan.
Mert az állampolgárok mindenekelőtt létfeltételeik alapján ítélnek, amit a többi között az amerikai elnökválasztások is igazolnak. Az arkan-sasi kormányzó nem azzal nyerte meg a voksküzdelmef, hogy új világrendet, hanem hogy más Amerikát ígért. A demokrata párti győzelem azt is jelezheti, hogy a reagani újkonzervatív forradalom, a neoliberális gazdaságpolitika lehetőségei kimerültek. Tanulságos a visszapillantás: miután a hatvanas-hetvenes években a jóléti állam eszméje inkább Keynes központosító gazdaságfilozófiáját helyezte előtérbe, a nyolcvanas évtizedben a thatcherista-reaganista forradalom az egyénre, az állam leépítésére helyezte a hangsúlyt. Az inga már Thatcher lelépésével
írta: Martin József
kezdett visszabillenni, s most Bili Clinton győzelme nyomán a világ legerősebb államában megizmosodhatnak az erőteljesebb központi beavatkozás hívei. A nagy
elosztórendszerek oktatásügy, szociális 'biztosítás-reformját a reagani receptek alapján nem sikerült megoldani.
A gazdasági macskajaj időszakát éljük: Keleten a privatizáció, Nyugaton az ultraliberális szabályozás nem bizonyult csodaszernek Valószínűleg elkövetkezik az állam gazdaságpolitikai szerepének újrafogalmazása, s némely dogmák ismét a szemétkosárba kerülnek. Clinton diadala cáfolja azt is, hogy konzervatív hullám öntötte el a nyugati politikát.
Győzelmi örömmámorában a Fehér Ház Amerika „újraegyesítéséről" beszélt, miután a szavazókat mélyen megosztotta a választási kampány. Úgy gondolom, a politika nemcsak a lehetőségek, hanem a közeledés művészete is. Például abból a szempontból, hogy hazánkban és másutt, kormányzatiak és ellenzékiek talán kevesebbet emlegethetnék, hogy a Nyugat „nem volt fölkészülve" a kommunizmus összeomlására. Persze hogy nem, de birodalmak letűnését, rendszerek halálát nem olyan könnyű előre látni. Nyugati segítség nélkül nincs keleti föltámadás, de az egykori vasfüggönyön innen nem Tehetnek illúziók: a társadalmakat „odaát" tömérdek gond emészti, s a posztszocialista világ fölzárkóztatása inkább évtizedeket, mint éveket vesz igénybe.
Ebben a folyamatban hazánk jól áll, hiszen a közép-, keleteurópai „klubban" a rendszerváltás előtt is megkülönböztetett helyünk volt. Most is van mit veszítenünk: elsősorban a társadalom bölcsességéből a posztszocialista világ egyik legszerencsésebb párt-szerkezetét mondhatjuk magunkénak, mert a parlamenti hatpárti struktúra nem szétdarabolódott, és nagyiából a polgári demokráciák áramlatai szerint tagolódik. Legfontosabb vívmányunk a békés átmenet, s ennek megőrzése mindennél előbbre való. A társadalom megosztottsága azonban már messze meghaladta a szükséges mértéket, az eldurvult közélet hellyel-közzel csorbítja az ország nemzetközi tekintélyét. Ártott az október 23-i botrány, s nehezen érthető, miért az ódzkodás a hatpárti vizsgálattól: ha nem történt mulasztás, ez megnyugtatóan tisztázódhatna, ha viszont igen, akkor a tisztázás a jövőt szolgálná. Nem használ hírnevünknek a médiaháború sem, mert köny-nyen egy sorba kerülhetünk azokkal a szomszédos államokkal, ahol a pártvezetőkből nacionalistává vedlett vezetők egy pillanatig sem engedték ki ellenőrzésük alól a médiát vagy annak egy részét. Egy végletesen megosztott országra a határainkon túl élő magyar anyanyelvűek aligha tudnak fölnézni, éppen ezért a clintoni újraegyesülés jelszavát nem ártana honosítani. Hogy az MDF ultrái miként befolyásolják a párt sorsát, arról maid a szavazók döntenek, de a parlamentáris demokrácia védelme nemzeti ügy, ennek érdekében az olykor beteges gyanakvás helyett a több helyütt meghúzódó héják visszaszorításával, a tág értelemben vett liberális gondolat jegyében kellene közeledniük a parlamenti centrumerőknek. A másik meghallgatása, a több igazság létének elismerése nélkül nincs polgári demokrácia, ahol „az alkotás a meggyőzés s nem az erő győzelme".
Mint csaknem hat évtizede írta Cs. Szabó László, Rooseveltet idézve.
Szigorítanák a szankciórendszert
Megkezdődött a kibővített BT-ülés Boszniáról
Boszniai szerb katonák a rövid fegyvernyugvást egy kis kikapcsolódásra használják fel. A sakktáblán még nem, de a boszniai fronton patthelyzet alakult ki
(Reuter külföldi képszolgálati
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Magyar elnöklettel kezdődött meg pénteken délelőtt a Biztonsági Tanács különleges vitája a boszniai helyzetről: több tucat nem BT-tag állam ENSZ-képviselője is szót kért az ily módon egész napos, sőt hétfőn is folytatódó ülésen. Főként a nemzetközi tehetetlenség miatt háborgó iszlám országok sürgették, hogy a
BT fórumán is kifejthessék véleményüket. Lapunk értesülései szerint viszont, az ő határozati javaslatukat mintegy megelőzendő, a három EK-tag és Washington ENSZ-diplomatái siettek megszövegezni a valószínűleg hétfőn elfogadható, a szankciórendszert szigorító, a tengeri és folyami ellenőrzést komolyabbá tevő újabb BT-döntést. így aztán, amikor a no-
vemberi soros elnök, Erdős André magyar nagykövet a vitát megnyitotta, az egymást követő felszólalások mellett lapzártánk táján sort kellett keríteni e határozati javaslat - csak a tizenöt BT-tagra korlátozott - külön konzultációjára is, amely nyilván a hét végi egyeztetésekkel folytatódik, mielőtt hétfőn beterjesztenék szavazásra.
(Folytatás a 3. oldalon)
Pető Iván az SZDSZ elnöke
A szabaddemokraták háromnapos tisztújító közgyűlése kezdődött meg pénteken este Budapesten, a Kertészeti Egyetem dísztermében. Az eseményen a parlamenti pártok vezetői képviseltették magukat, így többek között Kónya Imre (MDF), Orbán Viktor (Fidesz), Horn Imre (MSZP), Oláh Sándor és Torgyán József (FKGP). A rendezvényt üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök is, levelében egyebek között hangsúlyozta, hogy az SZDSZ a magyar parlamentarizmus és új demokráciánk egyik legjelentősebb erőközpontja, melynek sorsa nemcsak önmagának fontos, hanem a magyar társadalom egészének is. Az első nap került sor Tölgyessy Péter elnök, Tardos Márton frakcióvezető, valamint az országos tanács nevében Tamás Gáspár Miklós beszámolójára. Az éjszakába nyúló ülésen megválasztották a párt új elnökét, valamint ügyvivői testületét, ezt megelőzően a két elnökjelölt, Tölgyessy Péter és Pető Iván tartott programbeszédet. A szavazáson a küldöttgyűlés 525 szavazattal Pető Ivánt válosztotta a szervezet elnökének. Tölgyessy Péter 292 szavazatot kapott.
Demszky Gábor megnyitó beszédében kiemelte: ha a szabaddemokraták a következő választásokon alulmaradnak, akkor ezt nem bocsátja meg nekik sem a történelem, sem a társadalom, mert nélkülük nem lehet valódi demokráciát építeni. Tölgyessy Péter elnöki beszámolójában az elmúlt egy év politikai mérlegét vonta meg. Mint mondta, ma számottevő veszély fenyegeti az országot szélsőjobbról, s ha nem javul belátható időn belül a gazdaság, akkor veszélybe kerülhet a demokratikus intézményrendszer, ugyanis - mint hangsúlyozta - a szélsőjobb akkor törhet előre, ha az ország gazdasága végleg összeomlik. Az SZDSZ választási esélyeit mérlegelve úgy vélekedett, ma három politikai irányzatot lehet jól megkülönböztetni. Elsőként a kormányzó pártok által
képviselt konzervatív, államelvű irányzatot emelte ki, amely nem képes sikeresen szembeszállni a nemzetet sújtó problémákkal. Másodikként a szocialista párt vonalát említette, amely - mint mondta - szocialista alternatívát mutat fel, a késő kádári elit, valamint a válságágazatokban dolgozók előtt. A szabaddemokraták és a Fidesz politikai irányvonalát középen jelölte meg. A parlamenti választások sikere érdekében úgy vélte, az SZDSZ-nek együtt kell működnie a Fidesszel, mivel a következő megmérettetés alkalmával a fő rivális az MSZP lesz.
Tardos Márton a frakció munkáját elemezte, a kudarcok okaként azt említette, hogy ellenzéki pozícióban rendkívül nehéz eredményeket elérni, hiszen a kormányzó pártok automatikusan leszavazzák minden javaslatukat - mondta. A társadalom egyre hanyatlik, és ennek megállítása jelentős politikai változtatásokat követel meg. Nem a szélsőséges erők megjelenése jelenti az igazi veszélyt, hanem az, hogy a lefelé csúszó társadalom ügyét érdemben képtelen kezelni a kormány, s esetleg egy rendőri erő kaparintja kezébe a hatalmat - jelentette ki. A frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a nemzeti felemelkedés érdekében nyitni kell mindazon liberális erők felé, akár az MSZP-ben, akár az MDF-ben találhatók, amelyek rokonszenveznek a liberális gondolatokkal. Csurka István negatív társadalomromboló szerepe abban nyilvánulhat meg, hogy Antall táborában maradva, rendőri eszközökkel próbálja megőrizni a kormányzó párt hatalmát. A másik szélsőséges irányzat kapcsán a következő kérdést tette fel: Kell-e tartani a kommunista restaurációtól? Meg is adta a választ: a Szovjetunió katonai jelenléte nélkül Magyarországon a kommunizmus meg se tud mozdulni. Mégis, veszélyt jelenthet az a demagógia, mely szerint a Kádár-rer.dszer jobb volt, mint most, ez ellen következetesen fel kell lépni -jelentette ki.
(cseke-siimegi)
Javaslat és elutasítás Csehszlovák jegyzék Bősről
Prágából jelenti az MTI: A csehszlovák külügyminisztérium azt indítványozza a magyar félnek, hogy november 19 én és 20-án Prágában tartsanak kétoldalú szakértői tanácskozást a bősi kérdésnek a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban. Ezt tartalmazza az a jegyzék, amelyet pénteken adtak át a prágai magyar nagy-követség képviselőjének.
A szakértői tanácskozásnak -egy korábbi csehszlovák jegyzék értelmében - az lenne a célja, hogy a felek közösen megfogalmazzák azokat a jogi kérdéseket, amelyekben együttesen kívánják kérni a bíróság állásfoglalását.
A pénteken átadott legújabb csehszlovák jegyzék egyúttal elutasító választ is tartalmaz egy korábbi magyar tiltakozásra. A magyar fél azt tette szóvá, hogy csökkent a közös Duna-mederben átfolyó víz mennyisége. A válasz szerint Csehszlovákia teljesíti azokat a kötelezettségeit, amelyek az október 28-i londoni jegyzőkönyv alapján reá hárulnak, s tiszteletben tartja az Európai Közösség - háromoldalú bizottsági szakvéleményen alapuló - ajánlásait.
A jegyzék kitér arra is, hogy november 10-én a bősi erőmű üzemvízcsatornájában felújították az október 24-től szüneteltetett hajóforgalmat. A csehszlovák külügyminisztérium szerint most kedvezőbbek a hajózási feltételek, mint a fo-lyóelrekesztés miatti leállás előtt. A lentebb fekvő folyószakaszon azért nem lehetett javítani a hajózási feltételeket, mert a magyar fél egyoldalúan nem teljesíti az 1977-es szerződést - tették hozzá a csehszlovákjegyzék megszövegezői.
BELFÖLDÖN
Ki nem váltott gyógyszerek
5. oldal
„Te magyar, gyorsan költözz!”
Vajdasági riportunk a 9. oldalon
Autócsodák a vásárvárosban
8. oldal
Liberalizmus és polgárság
A szívlapát meg a költő
(Béri Géza irodalmi hagyatéka) 11. oldal
KÜLFÖLDÖN
A Hyundai alapítója a dél-koreai elnökválasztáson
Gazdagodó lengyel elit
Nemzetközi magazinunk
HÉTFŐN
Válaszúton az MDF tagsága
Ki védi a gyermek jogait?
7. oldal
Japán és az Erzsébet-díj között
Hétfői mellékletünk, a I HhearMmUl ,
fjAZDASAxjr
tartalmából
Konj unktura-előrejelzés: a fejlett országok gazdasága jövőre erőre kaphat
Vállalkozói sors Oroszországban
Bácskai Tamás rovata a pénzügyi szolgáltatásokról
fi
Htrmi