﻿Elásott
talentumok
Amikor a gazda messzire utazott otthonától, egyik szolgájára öt, a másodikra kettő, a harmadikra egv talentumot bízott, mondván: sáfárkodjanak a legjobb belátásuk szerint. Míg az első kettő megduplázta a kapott pénzt, addig a harmadik - félve, hogy elveszíti - elásta azt. így, amikor a gazdája hazatért, a pénzt ugyan maradéktalanul visszaadta neki, ám a talentumot egy fillérrel sem gyarapította. Ezért ura elvette tőle az aranyat, míg a másik két szolgát megdicsérte és magasabb tisztségekbe emelte.
A közismert bibliai példabeszédet sokszor idézik. Bár a sorok leírója csak eszközt látott a pénzben, hogy a szellemi és lelki javakról beszéljen, mégis úgy tűnik: a sikeres piacgazdaságokban leszűrték a történet „materiális" tanulságát is. Magyarán szólva, kézzelfogható módon támogatják azokat, akik megtakarítanak, majd az így keletkező szabad pénzeiket befektetik és ezzel kockázatot vállalnak.
A megtakarítások ugyanis nem mindig ott keletkeznek, ahol friss tőkére van szüksége a gazdasát nak. Jól kell tehát működniük azol nak az intézményeknek, amelyek azonos csatornába terelik a pénz-keresletet és -kínálatot. Ehhez elengedhetetlen, hogy a megtakarítókat arra ösztönözzék: vállaljanak kockázatot a nagyobb haszon reményében, s ha kell, vigyék az értékpapírpiacra pénzüket.
Az ösztönzés legfőbb eszközei a különböző adókedvezmények. Különösen szükség van ezekre a tőkehiánytól szenvedő Magyarországon. Ennek ellenére hazánkban még mindig nem ismerték fel elegen, hogy például a tőzsde nem csak azért vegetál, mert a termelővállalatok osztalékai még nem versenytársai a banki kamatoknak: az árfolyamnyereség bőven ellensúlyozhatná a különbséget. Az osztalék- és kamatjövedelmeket terhelő adók nagysága mellett az érvényben lévő adókedvezmények is a józan befektetői gondolkodás ellen hatnak. Ma ugyanis, ha egy állampolgár megtakarításaiból értékpapírt akar vásárolni, akkor a befektetett összeget csak akkor írhatja le adóalapjából (éves jövedelme harminc százaléka erejéig), ha azt jegyzéskor vásárolt államkötvény, befektetési jegy és nyilvános társaság részvényeibe forgatja. Ezt pedig csak akkor teheti, ha a papírokat legalább három évig nem adja el.
E szabályozás több mint érthetetlen. Óriási tévedés, ha azt hisszük, hogy a hazai tőke nem törekszik a biztonságra és nem kíván egy romló gazdasági vállalkozásból egy sikeresbe átvándorolni. Míg az elmúlt húsz év hatalmas gazdasági eredménye éppen az volt, hogy elkezdte kialakítani a racionális üzleti gondolkodást, a jelenlegi szabályozás ezzel ellenkező hatást ér el. Abnormális helyzet, amikor a tőke csak azért nem vándorol egy halálra ítélt vállalkozásból egy másikba, mert akkor az állampolgárnak utólag és kamatostul kell megfizetnie a jegyzéssel leírt adórészt. A tőkepiac működését a jól felfogott üzleti döntéseknek kell vezérelniük, ezért a szabályzóknak magukat a befektetéseket kell támogatniuk. Ezért nem rendelhetik alá ezeket a szempontokat rövid távú privatizációs érdekeknek, vagyis nem kívánatos csak a jegyzéskor vásárolt papírokat adókedvezményben részesíteni mondjuk abból a meggondolásból, hogy így eladandó állami vagyonnak na-leayen. Nem lehet ndani: ha minden változatlan marad, talán az egyetlen racionális cselekedet az lesz, ha elássuk talentumainkat. így legalább szankciók nélkül kivenetiük pénzünket, ha találnánk esetleg egy jobb befektetést.
Alkonyi László
Magyarország a lehető legjobb kapcsolatokra törekszik Csehszlovákia két, önállóvá váló államával. Budapest és Prága kapcsolatépítését elősegíti, hogy Magyarország és Csehország között nincsenek vitás kérdések. Az MTI jelentése szerint ezt hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök, amikor hétfőn az Országházban fogadta Václav Hővel volt csehszlovák államfőt, aki magánlátogatáson tartózkodik Budapesten. A hivatalos eszmecsere folytatása volt annak a csaknem négyórás baráti beszélgetésnek, amelyet Göncz Árpád és Václav Havel még az előző nap este kezdett, amikor a magyar vendéglátó vacsorát adott a cseh író-politikus tiszteletére. A hétfőn immár hivatalosabb keretek között folytatódó eszjpecseréről Faragó András elnöki szóvivő adott tájékoztatást. A megbeszélésen < bek mellett szót ejtettek a visegrádi csoport tevékenységéről. Úgy vélekedett, hogy a korábban elhatározott szabadkereskedelmi egyezményt a szövetségi állam szétválása után Csehország és Szovákia már külön-külön írja alá.
Az elnöki szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy más külpolitikai kérdéseket illetően is azonos álláspontot képviselt Göncz Árpád és Václav Havel. A cseh író-politikussal személyes jó kapcsolatokat ápoló magyar államfő végül Havel lelkére kötötte, hogy éljen folyamatos és állandó meghívásával", és rendszeresen látogasson el Budapestre.
Délelőtt Antall József miniszter-elnök is fogadta Havelt. A kormány-szóvivői iroda tájékoztatása szerint a
miniszterelnök és a volt elnök kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről.
Havel elmondotta, hogy a szövetségi állam szétválasztása eddig rendezetten folyik. A Cseh Köztársaságban a kormány előterjesztette alkotmánytervezetét, amely hamarosan parlamenti vitára kerül. Kifejtette, hogy amennyiben a Klaus vezette koalíció javaslatára őt választják az új köztársaság elnökévé, integráló szerepet kíván játszani. (A CSTK
híre szerint Havel hétfőn megerősítette, megpályázza a cseh elnöki tisztet.) Antall József kifejtette, hogy zökkenőmentes együttműködésre számítunk a leendő Cseh Köztársasággal. Nagyon fontosnak .tartjuk azonban, hogy Csehország és Szlovákia mint utódállamok vállalják és korrekten tartsák, magukat az előd Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság által vállalt kötelezettségekhez. Ez számunkra elsősorban a bősi vízerőmű körüli vita rendezésére hi-
vatott londoni megállapodás végrehajtásában merül fel. A miniszterelnök hangoztatta, hogy a szövetségi állam szétválása után is változatlanul fontosnak tartjuk a visegrádi csoport, mint a térséget összehangoló politikái klub és mint tervezett szabadkereskedelmi övezet tevékenységét. A beszélgetés során érintették a volt kommunista országok piacgazdasági rendszerre való átállásának közös nehézségeit, az ebből eredő szociális feszültségeket.
A szlovákok Nagymarost is felépítenék
POZSONY - Nemzetközi elismerésben részesült a szlovák építőipar a múlt héten. Képviselői Madridban vehették át azt a nemzetközi elismerést, amelyet kis túlzással „az építőipar Oscar"-jának is lehetne nevezni. A szlovák építészek szerint külön kiemelték a Hydrostav vállalatot, amely köztudomásúan a bősi vízmű építője is. A Madridban átadott díj egyébként hivatalosan a szlovák és a csehszlovák építőipar megbízhatóságának szól, amelyet több európai építkezésen bizonyított be, sőt számtalan afrikai beruházás alkalmával is - igen nehéz körülmények között -igazolt.
Lehet, hogy ez a kitüntetés bátorította fel Julius Bindert, Bős főhősét, az építés vezetőjét arra, hogy a szlovák sajtóirodának elárulja: válla-
lata és a szlovák fél nevében Brüsszelben, illetve Budapesten, a Duna-bizottság rendkívüli ülésén felajánlják a magyar félnek: két és fél, de maximum három év alatt felépítik a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer nagymarosi szakaszát is, amennyiben megfelelő anyagi garanciát kapnak a magyar oldalról. Binder szerint az elképzelést a Duna-bizottság is támogatja, s azt is reméli, a világ a szlovákok egy újabb .jószomszédi” gesztusaként fogadja a felajánlást, s a magyarok sem zárkóznak el előle.
Hogy a szlovák építészek menynyiért vállalnák a mű befejezését és milyen nemzetközi garancia esetén vállalnák a megbízatást, illetve ki bízná meg őket ezzel, arról nem szól ahír.
N.S.
Németország támogatja közeledésünket az EK-hoz
- mondta a bonni külügyi államminiszter
(Munkatársunktól)
A jövő esztendő első felére jósolta társult tagságunk megvalósulását Ursula Seiler Albring, az EK-ügyekért felelős német külügyi államminiszter. A miniszter asszony másik jóslata az volt, hogy teljes jogú csatlakozásunkra a kilencvenes évek végén kerülhet sor.
Ursula Seiler Albring hétfőn Budapesten Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, Martonyi János külügyi államtitkárral és Bőd Péter Ákos MNB-elnökkel folytatott tárgyalásokat, és ezekről maga tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a napirenden mindenekelőtt az EK-
hoz történő csatlakozásunk kérdései szerepeltek, s ezenkívül a kétoldalú kapcsolatok, valamint regionális kérdések kerültek szóba. Ursula Seiler Albring szerint magyar tárgyaló-partnereivel áttekintették a társulási szerződések ratifikációs folyamatát, s ennek során kifejtette: német részről sem politikai, sem tartalmi akadálya nincs a társulási szerződés ratifikálásának. Ez csupán technikai okok miatt szenved késedelmet -utalt rá egy kérdésre válaszolva a miniszter asszony, s úgy vélte: Magyarország, valamint Lengyelország, illetve a szétváló Csehszlovákia társult tagsága 1993 első felében realizálódhat.
(Folytatás a 3. oldalon)
Nem a kiszivárogtatott listáról tárgyalnak az ellenzékkel
Kulin jövő hétre várja a médiadöntést
Kulin Ferenc (MDF), az Ország-gyűlés kulturális bizottságának elnöke bízik abban, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök a iövő héten dönt a mé-diaelnölcök felmentésére vonatkozó előterjesztésekről.
Az MDF médiapolitikusa hétfőn az MTI munkatársának elmondta: szerdára zártkörű műhelybeszélgetésre hívta a parlamenti pártok kulturális bizottságban helyet foglaló egy-egy médiapolitikusát, szakértőiket, valamint az ellenzéki frakcióvezetőket. Az említett politikusokkal Kulin Ferenc áttekinti a még megoldhatatlannak tűnő kérdéseket. Ugyanakkor szerdán és csütörtökön a bizottsági munka is folytatódik. A kulturális bi-
zottság ezen a héten és a jövő héten tárgyalja meg a médiatörvény-tervezethez benyújtott módosító indítványokat, és a testület elnöke szerint nincs kizárva, hogy november 30-ig a bizottság befejezi ezt a munkát.
A zártkörű műhelybeszélgetésre Kulin Ferenc azért nem hívta meg a koalíciós frakcióvezetőket, mert nem hatpárti tárgyalásokat szándékozik tartatni. Katona Tamás mindaddig nem vesz részt a médiával foglalkozó megbeszéléseken, ameddig a köztársasági elnök nem dönt- jelentette ki Kulin Ferenc. Az ellenzékkel folytatott tárgyalásokon nem a sajtó által kiszivárogtatott koalíciós listáról lesz szó. Kulin Ferenc az ellenzék javaslatait szeretné megtudni. A kulturális bizottság elnöke elmond-
ta: hétfőn délután megbeszélést folytatott Göncz Árpáddal, amelyen arról tájékoztatta az elnököt, hogy milyen ütemben képzeli el az e heti munkát és milyen kérdésekről igyekszik döntésre jutni. Az is kiderült: Göncz Árpád várja az MDF-es politikus által kezdeményezett és részben vezetett ülések eredményeit. Kulin Ferenc folyamatosan tájékoztatja egyeztető tárgyalásairól Antall József miniszterelnököt is, aki a kulturális bizottság elnöke szerint kényszerhelyzetben van, mivel mindaddig, ameddig az előterjesztésére nem kap választ Göncz Árpádtól, nincs tárgyalási pozícióban. Emiatt is az MDF médiapolitikusa rendkívül fontosnak tartja közvetítő tevékenységét.
Tornai József az írószövetség elnöke
Tornai Józsefet választotta elnökévé hétfőn a Magyar írószövetség választmánya. A késő délutánig ülésező testület két jelölt közül választott: Tornai József 37, Görgey Gábor 20 szavazatot kapott. Az új elnök mandátuma három évre - a következő közgyűlésig - szól. A választmány döntött az új összetételű elnökség tagjairól is. A testületbe választották Berták Lászlót, Fodor Andrást, Görgey Gábort, Jókai Annát, Mezey Katalint, Pomogáts Bélát. Az elnökségnek automatikusan tagja az elnök is.
Tomai József az MTI munkatársának elmondta: szeremé, ha az írószövetség tekintélye megerősödne; az irodalomra, az írókra és a művekre koncentrálna, nem pedig politizálna, mint az egypártrendszerben. Megalakul az irodalmi ügynökség, amely a kéziratokat közvetíti a könyvkiadókhoz.
Az oroszok fizetnek a szovjet tartozásokért
9.	oldal
Vas István és Szántó Piroska Pro Űrbe díja
KÜLFÖLDÖN
Clinton capitoliumi csatája
2.	oldal
A német gazdaság nehéz év előtt áll
3.	oldal
A bársonyos forradalom évfordulóján a kettéválásról
HOLNAP
Vitacikk a nemzeti érzés védelmében
6. oldal
Mártír vagy bűnös volt Tóth Ilona?
A Deszka Színház
11. oldal