﻿Milovan Gyilasz cikke 1956-ból: A kelet-európai vihar
7. oldal
Magw Nemzet
Expofórum
mellékletünkben:
A védelem üzlet, itt is vérre megy Az önprivatizáció reménytelen stációi
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTÓ™: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1992. november 19., LV. évfolyam, 273. szám
Reménykedő
universitas
Egyetemeink, főiskoláink épületeinek állagmegóvására, a felszerelés korszerűsítésére tömérdek pénzt lehetne elkölteni. Kellene is. Mindnyájan tudjuk. Mint ahogy azt is, hogy lehetőségeink a szűkös gazdasági viszonyok között korlátozottak. A magyar diákok és tanárok mégis szívesen látott vendégek a világ bármelyik egyetemén. A magyar felsőoktatásról és tudományról ma is elismeréssel szólnak mindenütt. De meddig? Mind az intézmények, mind az emberek tűrőképességük határára jutottak. Egyszerre kell gondoskodni arról, hogy nagy hírű egyetemeink fennmaradhassanak, hogy az évezred végére készer annyi hallgatót be tudjanak fogadni, és még az új időknek megfelelően fejlesztésre és a színvonal emelésére is jusson pénz meg energia. Ha ez nem sikerül, kárba veszhet rengeteg erőfeszítés, folytatódhat az értelmiség legjobbjainak elvándorlása. A napokban fiatal tudósok külföldi ösztöndíjukat megszakítva jöttek haza, több mint félszázan, most először, hogy itthon adjanak számot legújabb kutatási eredményeikről. Arról számoltak be, hogy nem kellett szégyenkezniük sehol. Meg arról, hogy őket minden ide köti, hiába összehasonlíthatatlanul jobbak másutt a körülmények. Nyugodt tanulási és munkalehetőséget, megfelelő társadalmi környezetet szeretnének találni ebben az országban, ha odakinn befejezik kiegészítő tanulmányaikat.
Hatalmas felelősség nehezedik azokra, akik a felsőoktatás jövőjéről határoznak, hiszen döntéseiknek hosszú távú, messzemenő következményeik lesznek.
Jó szándékban szerencsére nincs hiány. A régóta húzódó felső-oktatási törvény-előkészítés, úgy tűnik, végre valóban utolsó stádiumába érkezett. A hosszadalmas, nyilvánvalóan különböző érdekeket érzékenyen érintő tárcaközi egyeztetés is vége felé közeledik - reméljük. A magyar rektori konferencia, a főiskolai főigazgatói konferencia múlt év decembere óta rendszeresen tárgyal a Pénzügyminisztérium, valamint az érintett tárcák képviselőivel, és a pénzügyminiszterrel közösen azon dolgozik, hogy mielőbb a kormány, majd a parlament elé kerülhessen a törvényjavaslat, és megszülessen az új törvény, amely nélkül elképzelhetetlen mindaz, amit mindenki szeretne: a színvonalas oktatás, a tudomány, az igazi értékek megbecsülése.
Kupa Mihály pénzügyminiszter két napja részt vett azon a tanácskozáson, amelyet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének választmánya tartott, és ígéretet tett arra, hogy kiemelt gondoskodással fogják kezelni a felsőoktatás ügyét a parlamentben, a költségvetési vitában. A miniszter maga javasolta: ne évente egyszeri pénzelosztással próbálják orvosolni a bajokat, hanem készítsenek hároméves tervet a legsürgősebb feladatok megoldására. Márpedig a,feladatok egyre szaporodnál. Úrrá kellene lenni a pályakezdőket fenyegető munkanélküliségen, sürgősen meg kellene szervezni az átképzést - ebben a tanítóképzők járnak elöl jó példákkal -, az egyetemi szövetségeket, meg kell oldani az egyházakhoz visszakerülő főiskolák gondjait, az általános bérproblémákat -hogy csak néhányat említsünk.
A felsőoktatás fejlesztésére 2000-ig előirányzott program megvalósításához külföldi források is rendelkezésre állnak - elsősorban a Phare-programban -, de nagyon sok múlik az egyes intézmények kezdeményező- és kapcsolatteremtő készségén is. Meg azon, hogy ne álvitákba bonyolódjunk.
Ferch Magda
Charles Gáti nem tart hazánk háborúba sodródásától
NATO-döntésre várnak az Adrián az amerikai hadihajók
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - A Biztonsági Tanács tengeri és folyami blokáddöntését követően amerikai katonai és kormánykörök egybehangzóan jelezték, hogy az Adrián tartózkodó hadihajóik készek részt venni - az irakihoz hasonló - tengeri zárlatban, tehát a Kis-Jugoszláviába irányuló, onnan távozó rakományok kikény-szerített ellenőrzésében. Ezúttal a Pentagon is NATO-parancsra várt: az atlanti szövetség brüsszeli központjában már szerdán kidolgozni kezdett részletes előírásokra, amelyekkel párhuzamosan adnák ki a Nyugat-európai Unió római miniszteri értekezletének hasonló döntését (hírek szerint pénteken). Ez a párhuzamosság azért fontos, mert Franciaország nem tagja a NATO katonai szervezetének, viszont benne van az európai unióban. Keddi sajtótájékoztatóján a State Department szóvivője csupán azt tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hogy Washington várja a BT-határozat érdemi megvalósítását. A Pentagon szóvivője pedig elmagyarázta a tudósítóknak, hogy az Irak körüli tengeri blokádhoz hasonló eljárásra kell számítani: a hajókat megállíthatják, s gyanú esetén átszállnak fedélzetére, megvizsgálandó a rakományt, egybevetve azt a papírokkal. A dunai ellenőrzés viszont a parti államok hatóságaira vár, ám egy magas rangú kormánytisztviselő szerint az amerikai hírszerzés segíteni szándékozik a románokat és bolgárokat a
gyanús rakományú hajók észlelésében. S külön figyelem irányul a görögökre, kik amerikai tisztviselők szerint a szerbellenes szankciókat elsősorban megsértő cégeket hagy-
nak ténykedni (ezt állítólag Bush fel is rótta keddi találkozójukon Mico-takisz kormányfőnek). Szerdai vezércikkében a The Washington Post is „felelőtlenül proszerb” viselkedéséért marasztalja el Athént (és még a Macedónián Belgráddal való osztozkodás gyanúját is megpendíti): Szerbia más, a volt keleti tömbhöz tartozó szomszédai esetében legalább a gazdasági gondok, az éhség
a kemény valutára vagy a szerb jóakarat megnyerésének szándéka lehet magyarázat, ám a NATO-tag, a Nyugathoz tartozásból „profitáló” Görögországnak nincs mentsége.
(C &W Syndicate) Az amerikai sajtó főként az olajszállítmányok Szerbiába jutását tekinti a szankciórendszer fő „lyukának”, amit e BT-döntéstől vár betömni. Vezércikkében azt várja a Post a vízi blokádtól, hogy végre megérteti a szerbekkel: Milosevics túszul ejtette országuk („a nyugat történelmi barátja”) hímevét és zsákutcába vezette őket.
(Folytatás a 3. oldalon)
A Nyugat szóvá teszi a Duna egyoldalú elterelését
- mondta Lantos Budapesten
(Munkatársunktól)
Nemcsak Gore megválasztott alelnököt, de a politikailag igen befolyásos környezetvédő közösségeket is felháborítja, amit a Dunával tettek -jelentette ki Jeszenszky Gézával folytatott budapesti tárgyalásait követően Tóm Lantos amerikai demokrata párti képviselő. - „Hétfőn Szlovákiába utazom, felkeresem a helyszínt, találkozom Meciar úrral és másokkal. Nagy szükség van arra, hogy a szlovák vezetés megértse: a nyugati közösség nem hagyja szó nélkül, hogy egyoldalú lépéseket tettek a nemzetközi folyó eltérítésére.” Lantos elmondta, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy nagyobb előterjesztésen dolgozik Gore számára, akivel röviddel a visszatérése után találkozik is.
A képviselő egyébként a térséget érintő több más politikai témáról is elemzést készít, és mielőtt ezeket befejezné és átnyújtaná Bili Clintonnak, még egyszer fel akarta keresni Közép- és Kelet-Európát. Magyarországon és Szlovákián kívül elutazik még Romániába, Bulgáriába, Szlovéniába, Horvátországba és Kis-Jugoszláviába is, találkozik kormány-tisztviselőkkel és ellenzékiekkel, a magyar kisebbségek képviselőivel és másokkal. „Mostani látogatásom alatt fokozott hangsúlyt helyezek arra, hogy az érintett vezetőkkel áttekintsem a magyar kisebbségek helyzetét Szlovákiában, Romániában, a Vajdaságban. És megteszek minden tőlem telhetőt, hogy a magyar kisebbségek jogai teljes körben védve legyenek.”
(Folytatás a 3. oldalon)
Törökország katonai beavatkozást sürget Boszniában
Közös beadvány Bősről a hágai bírósághoz
Szakértői tárgyalások Prágában
ÚJVIDÉK - Kis-Jugoszláviában még a fő útvonalak is szinte teljesen kihaltak. A zárlatszigorítás megtette a hatását. A tartálykocsik, kamionok a határátjárókon rekedtek. A közlekedésügyi miniszter szerdai sajtóértekezletén elhangzottak szerint az átmenő áruforgalomra vonatkozó tilalom (a BT-határozat) súlyos csapás a vasúti és a közúti forgalomra, a tengeri blokád pedig megbénította a tengeri áruszállítást. A szigorítás a külföldi kikötőkbe kényszerítette még a jugoszláv hajókat is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a határok most már hermetikusan zárnak, nem lesz könnyű ugyanis felszámolni valamennyi jól bejáródon illegális csatornát. Főleg akkor nem, ha a szebiai vezetés nem azon fog munkálkodni,
hogy megszüntesse a szankciókat kiváltó okokat, hanem azon, hogyan tudná továbbra is, nehezebb körülmények között is, kijátszani az intézkedéseket, segítségére lenni a nemzet-gazdaságban fontos szerepet betöltő, a bankrendszerbe, de az egész rendszerbe beépülő alvilágnak, hogy a hasonló külföldi üzlettársakkal intézze Szerbia „külgazdasági kapcsolatait”.
A BT-döntés arra is utal, hogy a nemzetközi közösség egyelőre megmarad eddigi taktikája mellett, de azt következetesebben igyekszik végrehajtani. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdasági kényszerítést mindinkább katonai segédintézkedésekkel is kombinálja. A legújabb példa rá a hadihajós tengeri zárlat.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
Szerdán magyar külügyi és jogi szakértőkből álló küldöttség utazott Prágába, hogy a szövetségi kormány megbízottai-val a hágai Nemzetközi Bírósághoz eljuttatandó kérdések megszövegezéséről tárgyaljon.
A magyar delegációt Király Miklós kormányfőtanácsos, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter kabinetfőnöke vezeti. Mint dr.Valki László nemzetközi jogász, a delegáció tagja elmondta, a magyar fél már eljuttatta szövegjavaslatát Prágába. A kérdések arra vonatkoznak, hogy a bősi erőmű úgynevezett C variánsa jogszerű vagy jogszerűtlen, összeegyeztethető-e a nemzetközi joggal.
Ugyancsak kérdést fogalmaznak meg a bős-nagymarosi vízlépcső-rendszerről kötött 1977-es szerződés egyoldalú magyar megszüntetésének jogszerű vagy jogszerűtlen voltáról. A ma kezdődő szakértői eszmecserékre a közelmúltban Londonban parafáit háromoldalú jegyzőkönyv alapján kerül sor, s a magyar delegáció arra számít, hogy a megbeszélések péntek estéig befejeződnek. Ha a szövegváltozatban a magyar és a csehszlovák szakértők megegyeznek, akkor a kérdéstervezeteket a két kormány elé terjesztik, s a budapesti, illetve prágai jóváhagyás után nyújtják be a . beadványt - a londoni egyezségnek megfelelően - a hágai Nemzetközi Bíróságnak.
(m.j.)
Magyar gazdaság ’93
Csúszás után felfelé
Mit hozott Jelcin?
Iratok 1956-ról
(MTI) Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete megkezdte azoknak a dokumentumoknak a feldolgozását, fordítását és sajtó alá rendezését, amelyeket Borisz Jelcin orosz elnök budapesti látogatása során adott át Göncz Árpád köztársasági elnöknek.
A dokumentumok nagyobb része (47) a volt SZKP Központi Bizottságának archívumából, kisebb része (15) a Szovjetunió Külügyminisztériumának archívumából való. Terjedelmük összesen 299 oldal. A gyűjtemény magyar nyelvű kiadása a jövő év elején várható. A forradalmat megelőző időkből öt irat származik: Andropov három jelentése a szovjeteket nyugtalanító magyarországi helyzetről; Vorosilov feljegyzése Rákosival folytatott beszélgetéséről és Szeröv beszámolója az ellenzéki írók, újságírók kijelentéseiről Rákosi menesztése után.
(Folytatás a 4. oldalon)
Merre halad a magyar gazdaság? Erre a kardinális kérdésre próbáltak hiteles forrásból választ kapni tegnap azon az egész napos tanácskozáson, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezett.
Ámon Zsolt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, aki a magát kimentő miniszterét helyettesítette, hangsúlyozta: a gazdaság sikeres piacváltást hajtott végre, amit bizonyít, hogy a kivitel mennyisége eddig 5-6 százalékkal nőtt, és a PM prognózisa szerint ez az év végén sem lesz másként. Az ország fizetési mérlege a várakozásokat felülmúlóan alakul, az aktívum december végére elérheti a 800 millió dollárt; a devizatartalékok pedig megközelítik a hatmilliárd dollárt, így gond nélkül fizethetjük adósságainkat. Az infláció a tavalyi 36 százalékkal szemben az idén nem lesz több 26 százaléknál. Gyarapodott a lakossági és a banki megtakarí-
tás. Örvendetesen megnőtt a társas magánvállalkozások száma, a magánszféra ma már a GDP harminc százalékát állítja elő.
A főosztályvezető kellemetlen tendenciákról is beszámolt. Az ipari termelés a tavalyi alacsony szinten stagnál, az élelmiszer-gazdaság teljesítménye - részben az aszály miatt -csökkent. A következmény: a GDP öt százalékkal lesz kisebb az elmúlt évinél, ami a vártnál rosszabb. A munka-nélküliek száma az év végére 700 ezerre emelkedhet. A költségvetési deficit a tervezettnél háromszorta nagyobb lesz, megközelítheti a 200 milliárd forintot. A törvényszerűen nagyobb hiány finanszírozása azonban -szögezte le Ámon Zsolt - nem okoz különösebb gondot, nem növeli az inflációt sem, mert a deficit csökkentésének fő forrása a lakossági megtakarítás. Ez a ma még járható út azonban - tette hozzá - előbb-utóbb véget ér.
De ilyen alapokról indulva mit hozhat a jövő? A PM prognózisa mindezek ellenére optimista színezetű. A tárca arra számít, hogy a gazdaság teljesítményének csökkenése megáll, sőt egyes ágazatokban megindul a növekedés is, az export mennyisége ’93-ban tovább, öt százalékkal növekszik, itthon visszafordul a lakossági fogyasztás csökkenése, a beruházási kedv is megélénkül, vagyis a belföldi felhasználás összességében esetleg akár még egy százalékai is megemelkedhet. Serkentheti a gazdaságot a közelgő expo is. így a hazai össztermék, a GDP sem lefelé fog csúszni, hanem megindulhat felfelé, jó esetben akár három százalékkal is növekedhet. Az infláció is tovább lassul, várhatóan jövőre nem lesz több 16-19, ’94-ben pedig 11-13 százaléknál. A munka-nélküliek száma viszont tovább emelkedik, s elérheti a 900 ezret.
(h. 1. i.)
BELFÖLDÖN
A Köztársaság Párt alakuló kongresszusa
4. oldal
Demagógiából nem épül kiút
6. oldal
Pénzszűkében a Világgazdasági Kutatóintézet
9. oldal
Vidéki Magyarország:
Összeállításunk a 12. oldalon
KÜLFÖLDÖN
Az orosz elnök és a nép türelme
2. oldal
Áremelési hullám Romániában
Bush-Clinton
csúcstalálkozó
3. oldal
Népszavazási vita
a csehszlovák válásról
3. oldal
A Budapest Bábszínházzal Erdélyben
HOLNAP
Kis lakok a nagy Duna mentében
A fotó hónapja Párizsban
International
Democracy
1
Nemzetközi pályázat a demokráciáról fiataloknak a Magyar Nemzet és 13 ország egy-egy napilapjának szervezésében.
Részletes pályázati kiírás holnapi számunkban.