﻿Szmog-stop
Huszonkét Nobel-díjas aláírásával nyilatkozat jelent meg földünk állapotáról. Ebben nemlceve-sebbet állítanak, mint azt, hogy az emberiségnek alig két évtizede van a bioszféra s vele együtt önmaga megmentésére. Felsorolják a legfőbb veszélyforrásokat is: az ózonlyuk tágulását, a vizek és a levegő szennyezését, az esőerdők irtását és a sivatagok térhódítását, a növény- és állatvilág pusztulását.
A figyelmeztetés mindannyiunknak szól, mégis mintha meg sem hallanánk. Mi sem jellemzőbb erre, mint a riói környezet és fejlődés világkonferencia, mely után -akárha semmi sem történt volna -minden megy a maga régi, mohó, pusztító és önpusztító útján, a maga képmutató módján. Fejlődésnek hazudva mindent, ami egy szűk kisebbség önös érdekét szolgálja természeti javainak, erőforrásainak kiárusítására kényszerítve a többséget, akit hol fejlődőnek, hol harmadik világbélinek vagy a fejlettebb Északkal szembeállítva egyszerűen Délnek mondanak.
Ez, azonkívül hogy önmagában sem igaz, csupán egyre jó, hogy elfedje a lényeget. Azt tudniillik, hogy a világ erőforrásainak 80 százalékát, a föld népességének mindössze 20 százaléka használja fel, sajátítja ki a maga javára.
Ez a torz és mindent felborulással fenyegető arány az európai térségben különösen kiszolgáltatottá teszi a volt szocialista országokat, köztünk hazánkat. Az ökogyarmatosítás ma már nem pusztán elméleti fogalom, viszont annál veszélyesebb, mert a haladás álarcát öltve exportál túlhaladott, olykor betiltott technológiákat, kihasználva a környezeti szabályozás hiányosságait. A botrányos szemét export-import üzletektől, az országon áthaladó útjuk során eltűnő és a környezetre veszélyes szállítmányokig számtalan példát sorolhatnánk. Felfedezésük többnyire a véletlen vagya lelkiismeretére hallgató és a leleplezés minden következményét vállaló elszántak műve. Hálátlan szerep. Mert ma a környezetért perbe szállni csupán a deklarációk szintjén divatos.
Egyetlen, a legutóbbi időkből vett példa erre: milyen hatalmas ellenállásba ütközött a benzin árába beépített, végül is 50 filléres termékdíj bevezetése, holott abból a levegő minőségét javító intézkedésekre lehet valamit fordítani. Abban a pillanatban, amikor a bugyellárisDa kellett volna nyúlni, egyszeriben mindenki elfeledkezett arról, hogy hazánk térségének 40 százalékán rossz, ezen belül is Budapesten feltűnően rossz a levegő minősége, hogy a légszennyezés miatt bizonyíthatóan megnőtt a légzőszervi betegségekben szenvedők száma, hogy a rák, kivált a tüdőrák miatti halálozás magas arányáról ne is beszéljünk. A statisztika ilyenkor nem számít, és arról is hajlamosak vagyunk elfeledkezni, hogy mi magunk vagyunk a statisztikák alanyai.
Hogy valamit tenni kell, leginkább akkor merül fel, ha a különösen szennyezett térségekben, például Budapesten hetekig szmog nyomorítja a várost, vagy katasztrofálisan bedugul a közíekedés. A légszennyezés elleni eredményesebb küzdelem érdekében, hívták létre a Szmog-stop Alapítványt, mely a Friedrich Ebért Alapítvány támogatásával rendezte meg első nemzetközi konferenciáját a Kultúrinnov épületében. Környezetvédők, közlekedéspolitikai szakemberek az ön-kormányzatok képviselői mondtak véleményt a helyzetről, keresték a kiút lehetőségeit. Ötletekben, megvalósítható kezdeményezésekben nem volt hiány, közülük néhányat remélhetőleg be is vezetnek.
Csupán egyvalami nem hangzott el a múlt hétvégi két nap alatt: hajlandók vagyunk-e önmérsékletet tanúsítani a gépkocsihasználatunkban, ezzel is javítva Budapest levegőjét és önmagunk túlélési esélyeit.
Sárvári Márta
Eredménytelen egyeztetés után
Hajnalban leállt a vasút
Mivel eredménytelenül zárultak szombaton a kormány, a MÁV vezetői és a vasutasok között folytatott egyeztető tárgyalások, ma hajnalban megállt az élet a vasúton.
Dr. Várhelyi András, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kormány képviselői megdöbbenéssel vették tudomásul a szakszervezeteknek a tárgyalások alatt tanúsított magatartását, vagyis a kompromisszumos megegyezésre való törekvés helyett a sztrájk megtartása melletti nyilvánvaló elkötelezettségüket. A közlemény szerint a szakszervezeti képviselők mindvégig kitartották 33 százalékos, január 1-jétől esedékes bérkövetelésük mellett. A kormány képviselői azonban azt csak a jövő év közepén - a gazdálkodási eredmények, illetve a megállapodásba foglalt intézkedések hatásának ismeretében és arányában - tartják megvalósíthatónak. Emellett a kormány képviselői a jelenlegi helyzetben indokolatlannak és teljesíthetetlennek nyilvánítják a vasutas-szakszervezetek követelését, hiszen költségvetési fedezet híján azokat csak a többi adófizető állampolgár rovására lehetne teljesítem.
A szóvivői közlemény szerint a kormány képviselői úgy vélik, hogy
(Munkatársunktól)
Vasárnap megállapodás született az Érdekegyeztető Tanács kétnapos rendkívüli plenáris ülésén. A tárgyalások során többször jutott holtpontra a vita, vált kétségessé a megállapodás. A társadalmi béke megőrzése érdekében kölcsönösen vállalt kompromisszumoknak köszönhetően azonban sikerült megkötni az egyezséget.
A kormány - többek között - vállalta, hogy 1993. február végéig -gazdaságpolitikai összefüggéseket is tartalmazó - átfogó foglalkoztatáspolitikai stratégiát készít. A program tartalmazza majd azokat az intézkedéseket is, amelyeket egy esetlegesen kialakuló rendkívüli foglalkoztatási helyzetben indokolt bevezetni. A Foglalkoztatási Alap 1993. évi keretét 18 milliárd forintban határozták meg, ezt az összeget növelheti a privatizációs bevételnek a tervezetten (45 milliárd forint) felüli része.
A Szolidaritási Alap bevételeiről és felhasználásáról a kormány negyedévenként beszámolót készít á szociális partnerek számára. A munkanélküliek jogellenes foglalkoztatásával kapcsolatos ellenőrzésnek mind a munkáltatókra, mind a munkavállalókra ki kell terjednie.
Bács-Kiskun Két hét múlva újabb választás
(MTI) A választók mérsékelt érdeklődése miatt eredménytelennek bizonyult a Bács-Kiskun megyei időszaki választás. A tizenhét települést érintő 4-es számú választókörzetben a Kunszentmiklóson működő választási bizottság adatai szerint vasárnap 17 óráig 45 809 szavazópolgár közül 9412-en jelentek meg az urnáknál. Ez a szám 20,5 százalékos aránynak felel meg. Az urnákat 18 órakor lezárták, és jelenleg is tart a szavazás hivatalos végeredményének megállapítása.
Két hét múlva újabb fordulóra kerül sor.
a sztrájk nem old meg semmilyen problémát, s az abból adódó veszteségek tovább súlyosbítják a MÁV helyzetét, valamint kárt okoznak az egész nemzetgazdaságnak.
Lapzártánk idején már megkezdték ügyeletüket a szakszervezetek sztrájkbizottságai. Közülük a sztrájk kimenetelét döntő mértékben befolyásoló Mozdonyvezetők Szakszervezetét kerestük meg. Érdeklődésünkre dr. Borsik János, a MOSZ alelnöke elmondta: a hajnali 5 és 7 óra közötti figyelmeztető akció nem igényelt különösebb előkészületet, hiszen a korábbi években már két alkalommal tartottak hasonló demonstrációt.
A megállapodások értelmében a figyelmeztető sztrájk ideje alatt is biztosítani fogják az úgynevezett minimális szolgáltatást a vasúton. Ez többek között azt jelenti, hogy a nemzetközi vonatok a határállomásokon, míg a belföldi szerelvények az állomásokon fognak a munkabeszüntetés ideje alatt vesztegelni. A kétórás időtartam alatt gondoskodnak a szerelvények, valamint a pályaudvari váró-helyiségek fűtéséről és világításáról. A figyelmeztető sztrájk ideje alatt várakozó vonatokat a mozdonyvezetők és a kalauzok nem hagyják el, s szükség esetén tájékoztatást adnak az utasoknak. A sztrájktól függetlenül biztosítják, hogy a baleseti és tűzoltó
A legkisebb munkabér összege 1993. február 1-jétől havi 9000 forint, órabérben számolva 52 forint. Az Érdekegyeztető Tanács - az 1992. évi főbb makrogazdasági folyamatok alakulására tekintettel -megállapodott az ez évi bérszabályozás megszüntetéséről is, ami nem érinti az ennek a jogszabályi kihirdetését megelőzően, év közben megszűnt (átalakult) vállalatok körét. A kormány az ennek megfelelő tartalmú jogszabályt kiadja.
A gazdasági-szociális fórumon áttekintették a csődeljárás alatt álló vállalkozások munkavállalóinak jogos bér és végkielégítés védelméről - szakértői szinten - eddig folytatott egyeztetések eredményeit is, s egyetértettek azzal, hogy 1993. február 4-ig egyeztetett szakértői javaslat készül az ÉT plenáris ülés részére.
A szociális partnerek megállapodtak abban, hogy a nők öregségi nyugdíjkorhatárának emelésére 1993-ban és 1994-ben nem kerül sor. Az érintett korosztályok felkészülése érdekében azonban már most bejelentik, hogy a nők nyugdíjkorhatára 1995. január 1-jétől kétévente egy-egy évvel emelkedik, olyan módon, hogy - meghatározott feltételek mellett - az emelt korhatár előtt is nyugdíjba lehet menni.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Bosznia drámája immár nemcsak címoldalas téma a hét végi amerikai lapokban is, hanem olyan drámai kérdéssé vált, amelyet nekiszegeznek mindenkinek, kinek szava volt vagy lesz a washingtoni külpolitika alakításában: meddig tűrhetjük ezt?! A szokásos vasárnapi tévéhálózali politikai inteijú- és vitaműsorokban sorra feltették e kérdést az amerikaiak világképének kialakításában máig befolyásos exeknek, Kissingernek és Kirkpatricknak, miként a Clinton egyik külügyminiszterjelöltjeként
vonatok, illetve környezeti katasztrófa esetén az annak elhárításában működő szerelvények közlekedhessenek.
Az alelnök szerint várhatóan a déli órákban már menetrendszerűen fognak közlekedni a belföldi járatok, és a nemzetközi forgalomban is körülbelül erre az időpontra tehető a hétköznapi forgalom helyreállása.
Dr. Borsik János kérdésünkre elmondta, hogy a kétórás sztrájk időtartama nem számít bele az abban részt vevők szolgálati idejébe, tehát erre az időtartamra a sztrájkolok nem kapnak majd bért. Sztrájkalapjából a MOSZ ugyan pótolni tudná az így kieső keresetet, ám a Sztrájksegélyt egy esetleges későbbi, huzamosabb időn át tartó munkabeszüntetés idejére tartogatják.
Erről - vagyis a decemberre kilátásba helyezett kétnapos általános sztrájk lehetőségéről - a Mozdony-vezetők Szakszervezetének alelnöke elmondta, hogy a szombaton félbeszakadt egyeztető tárgyalásokat csütörtökön folytatják. A rendezésre váró kérdések közül dr. Borsik János kiemelte: szükséges, hogy deklarálják a MÁV hitelfelvételeihez az állam garancia-vállalását, valamint a vasutas-bértarifa-rendszer 100 százalékos bevezetését. E követelések teljesítésétől függ, hogy december közepe táján megtartják-e általános sztrákjukat a MÁV-osok.
(pató)
ÚJVIDÉK - A boszniai szerb hadsereg föld-föld rakétákat telepít Szarajevó köré. Ez abból a levélből derül ki, amelyet Alija Izetbegovic bosnyák elnök intézett a Biztonsági
Tanácshoz. Izetbegovic szerint ez annak a jele, hogy a szerbek nem mondanak le a boszniai válság katonai megoldásáról.
A NATO adriai flottája parancsot kapott a BT 787. számú határozatának végrehajtására. A „Tengeri őr-
rebesgetett Hamilton képviselőnek is. A „valamit végre tenni kell” érzés tehát láthatóan elhatalmasodik a közéleten, amelyet mind jobban idegesít a boszniai tél jósolt szörnyűsége s a szerb szélsőségesek konok kitartása „az etnikai tisztogatás” mellett, amely immár új terepeket fenyeget.
Ha Koszovóra is kiteijedne, ENSZ-beavatkozással kell megállítani - közölte komoran Kissinger volt külügyminiszter az NBC tévében, aki szerint Bosznia már jószerivel „ellenőrizhetetlen”, ám az újabb (albán) mozlim áldozatokat „az iszlám világ nem lenne képes elfogadni”. S ezért „a szer-
Antall-interjú A hétben Nem valószínű kisantant létrejötte
(MTI) Antall József miniszterelnök interjút adott a Magyar Televízió A hét című műsorának, melyet vasárnap vetítettek. Ebben többek között a miniszterelnök kifejtette véleményét a magyar biztonságpolitikáról, a bősi vitáról, az adórendszer átalakításáról. Antall József hangsúlyozta, hogy Magyarország teljesítette valamennyi leszerelési és egyéb kötelezettségét, így a térségben - figyelembe véve a szomszéd országokat - a magyar hadsereg a legkisebb haderők közé tartozik. Magyarország, amikor fegyverzetet kíván vásárolni, ezt azzal a céllal teszi, hogy a meglévő hadieszközöket karbantartsa, a meglévő haderőt szinten tartsa. A miniszterelnök szerint nem valószínű, hogy Magyar-ország körül egy kisantant születhetne. Hazánk külpolitikai és nemzetközi kapcsolatrendszere ma erősebb, mint valaha. Ennek eredménye, hogy az utolsó fél évezredet figyelembe véve jelenleg a legjobb az ország biztonsági pozíciója. Az ország érdeke, hogy Európában, a térségben a NATO szilárd maradjon. Jelenleg nincs arról szó, hogy Magyarország a közeli jövőben a NATO tagjává váljon. Viszont a nyugat-európai katonai szervezet hazánk számára sokféle formában védelmet jelenthet.
(Folytatás a 4. oldalon)
ség” fedőnevű hadművelet vasárnap délután öt órákor indult be. Ettől az időtől kezdve a nyugati hadihajók leállítanak és átvizsgálnak minden hajót, amely jugoszláv felségvizekre
tart, ellenállás esetén fegyvert is használhatnak. Öt romboló és két fregatt látja el ezt a feladatot, de jelezték, hogy számukat növelik. Boszniából közben tífuszjárványról érkeznek hírek.
(Folytatás a 3. oldalon)
bekkel közölni kell, hogy amennyiben megteszik e lépést, a nyugati válasz elkerülhetetlen”. Kissinger ez esetre „valamilyen nemzetközi erőt” tudna elképzelni, mert ha az erélyes fellépés ezúttal is elmaradna, „az mindenütt bátorítaná az etnikai tisztogatást”. Kirkpatrick asszony, Reagan volt ENSZ-nagykövete kifejezetten „nemzeti érdeknek” minősítette, hogy megfékezzék a „kegyetlen, rasszista rezsi-meket”: szerinte Milose\’icsnek „már régen ultimátumot kellett volna adni”, de most legalább „Koszovónál meg kell húzni a vonalat”.
(Folytatás a 3. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
Az egységről tárgyaltak a kisgazdák
4.	oldal
Lakás-takarékalap német mintára?
5.	oldal
A foglalkoztatási társaságok segíthetnek a munkanélkülieken
8. oldal
Hol tároljuk az atomhulladékot?
Tudomány rovatunk a 10. oldalon
Édes Annával Sanghajban
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
A szomszédokkal kell felhőtlen kapcsolatokat kialakítani
Beszélgetés Domokos Gézával
2.	oldal
Jeszenszky hajlandó missziót vállalni Szarajevóban
3.	oldal
Az orosz ellenzék összefog a kormány
ellen
3. oldal
Engedmények után megállapodás az ÉT-ülésen Kilencezer a minimálbér, két évig nem lesz nyugdíjkorhatár-emelés
A NATO adriai flottája szigorúan ellenőrzi az embargót
„Milosevicset meg kell fékezni”
Kissingerék Koszovónál húznák meg a vonalat