﻿JSsSsSl. mm orflffll* ik AllirlA^
"j ívidyydT
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
Ara: 17,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1992. november 25., LV. évfolyam, 278. szám
Koldusból
király
Most itt a kerítés is kolbászból lesz; ünnep, színpompás, ínycsiklandó seregszemle, anol tán még a koldus is királynak érezheti magát- ma nyílik az első nemzetközi élelmiszer-, ital- és élelmiszergép-bemutató, a Foodapest a kőbányai vásárvárosban. Mostantól öt napig bemutatják, hogy mi mellett dőzsöl a müveit Nyugat; a mi leckénk az okulás.
A bor iszogatása közben a kajánkodás is otthont kaphat, most mégis mondjunk le erről, vegyük komolyan a kirakatot. Mert a csillogó, gusztusos kiállítás nem vicc, még ha nekünk, a többségek annak is tűnik a libamájblokk szarvasgombával, a pácolt pulykamell meg gazdag díszítésű külhoni és hazai társai, hiszen millióknak már vasárnap sem kerül az asztalra kommersz rántott hús; tréfa, ha ez elfelejtődik. A mustra valójában nem nekünk szól, még ha a márkázott marhahúsok bennünket „vesznek is célba", lévéri hogy a fogyasztók azért mi vagyunk. Vagy leszünk.
A kiállítás a bizalom jele, az a cég, amely s aki ide jön - a 14 ezer négyzetméternyi térre meg is érkeztek több mint nétszázan, felük külhonból - abban is reménykedik, hogy helyben is piacot talál. Vagyis hisz bennünk, a pénztárcánk vastagodásában.
Köszönjük; ránk is fér a biztatás. A magyar élelmiszeripar ugyanis nem a piros betűs napjait éh. A korábban húzó ágazat teljesítménye tavaly is, az idén is csökkent; a mezőgazdaságtól egyre kevesebb alapanyagot vesznek át, egyrészt mert nem telik a nyersanyagok, a termelés finanszírozására, másrészt mert beszűkültek az értékesítés csatornái. Az egész élelmiszer-gazdaság a keleti piacra épült, s mikor az összeomlott, maga alá temetett számos iparágat, úgy, hogy azok még ma is a törmelék alatt vergődnek. De élnek, ami azért eredmény.
Botorság volna tehát elevenen eltemetni az élelmiszeripart. Azért is, mert a mezőny kettészakadt, az elgyengültek, a súlyos pénzügyi és értékesítési válságban vergőaők -mint a hús-, a baromfi-, a konzerv-, a gabonaipar - mellett vannak azért sikert elkönyvelő, fejlődő ágazatai is e szektornak. Tisztes profitot ér el például a szesz-, a dohány-, hűtő- és az édesipar. Vagyis azoknál mutatkozik eredmény, ahová megérkezett a tőke, jól halad, sőt gyakorlatilag be is fejeződött a privatizálás. Lám, az ájult is járni kezd, s megy a Lajtán túlra eladni, csodát tesz a nyugati szakértelem és tapasztalat - dörmögik a kevésbé szerencsések. Csak hát az egyes ágazatok erősödését alapvetően nem a külföldi menedzsment megjelenése magyarázza, bár ez sem lényegtelen, hanem a kapott pénzinjekció. Mert hiába termel többet s jobb minőségű alapanyagot farmer s téesz a jövőben, tőke, azaz beruházás, fejlesztés nélkül nem lehet eladható, a piacon versenyképes élelmi cikkeket előállítani. Ezt a közhelyet itthon is komolyan kell venni, mármint főként azoknak, akik tervezik s szervezik a hazai monetáris politikát, a tőkemozgást: egyebek mellett kedvezőbb hitelekkel is meg kell könnyíteni az e területre befektetni akaró belföldiek dolgát.
Tévedés azt hinni, hogy a magyar élelmiszeripar jövője a határainkon kívül dől majd el. A sikerét nem az fogja meghatározni, hogy többet exportál-e az EK térségébe, visszahóaitja-e a FAK-ot, hanem az, hogy állja-e o sorát belföldön. A mi világpiacunk itt lesz, s hogy az milyen is, ízelítőt ad koldusnak s kiránynak most a Foodapest - lehet kóstolgatni.
Horváth L. István
A bősi vita csak csepp a közösségi gondok tengerében
Tizenötmilliárd ECU-s gazdasági élénkítési csomagterv az EK előtt
(Munkatársunktól)
BRÜSSZEL - Az Európai Közösség illetékesei megkapták a bősi vízerőművel foglalkozó háromoldalú bizottság jelentését, s tanulmányozzák a dokumentumot.
A bizottság déli tájékoztatóján közölte ezt Andriessennek, az EK „külügyminiszterének” a szóvivője. A jelentés a tárgyalásról a szigorú hírzárlat miatt nem árult semmit, de hozzátette, hogy a hét második felében ismét összeülnek az érdekeltek. A várhatóan pénteken sorra kerülő megbeszéléseken hazánkat ezúttal is Martonyi külügyi államtitkár, a csehszlovákokat Pirek külügyminiszter-helyettes, a bizottságot pedig Pablo Benavides képviseli, aki a külkapcsolatokkal foglalkozó apparátusban a közép-európai ügyekért felelős. Az előzetes tervek szerint a magyar államtitkárt csütörtökre várják Brüsszelbe, csehszlovák sajtókörökben pedig úgy tudják, hogy a prágai diplomata ma, szerdán érke-
zik meg. A tanácskozások előzetes kommentálásától jó okkal tartózkodik mindegyik fél, hiszen a bősi gubanc kibogozásának a megkísérlése óriási diplomáciai körültekintést igényel. A szakértők néhány héttel ezelőtti helyszíni szemléje mintegy „folytatta” a londoni háromoldalú jegyzőkönyvet, amelynek parafálása után Martonyi államtitkár - higgadt realizmussal -mérsékelt derűlátásának adott hangot.
Az Európai Közösség székhelyén persze nem Bős, sem a vízerőművel kapcsolatos magyar sérelmek sora az első számú téma. Miközben a miniszteri tanács épületét szögesdrót akadályokkal kerítették el, mert a munkahelyüket féltő acélipari munkások tüntetésre készülődtek, az ipari miniszterek éppen a modernizációs terveket vitatták meg. A brüsszeli apparátus már teljes gőzzel készülődik a decemberi edinburghi csúcsra, s a pénzügyminiszterek egy nagyszabású gazdasági élénkítési csomagtervet kívánnak előterjeszteni a skót fővárosban. Hétfő esti brüsszeli villámlátogatásán mind-
azonáltal Major brit miniszterelnöknek meglehetősen tartózkodóan beszélt, a mintegy 15 milliárd ECU (15 milliárd dollár) mozgósítását előirányzó tervről, mondván, hogy a központi költekezés csupán a tagországok költségvetési gondjait fokozná.
Eközben a valutapiacok mozgása is első oldalas témát kínál az újságoknak: a peseta és az escudo hét végi hatszázalékos leértékelése után a spanyol és a portugál bank mellett az ír és a dán pénzintézet is emelte a kamatlábat. Máris megindultak a találgatások a dán korona leértékeléséről, sőt a mindeddig szilárdnak mutatkozó francia frank esetleges megingásáról. Mindez az európai valutakígyó további élénk mozgását, sőt akár „kettészakadását” is előrevetíti. Mindenesetre a közösségi vitákkal szinte Dunát lehetne rekeszteni, amiből természetszerűen következik, hogy a számunkra oly nagy fontosságú bősi vita csak csepp a diplomáciai akták és viszályok brüsszeli tengerében.
(m.j.)
Antall EK-követeket fogadott
Kedvező lehetőségek a párbeszédre
(MTI) Antall József miniszterelnök kedd délelőtt fogadta az Európai Közösségek tagországai és az EK budapesti nagyköveteit. A találkozó résztvevői rendkívül fontosnak tartották a kapcsolatok további fejlesztését és kedvezően nyilatkoztak a politikai párbeszéd eddigi eredményeiről.
Antall József külön kiemelte Lub-bers holland miniszterelnök közelmúltban tett budapesti látogatásának jelentőségét, áttekintette a belpolitikai helyzetet. A felek egyetértettek abban, hogy az Európai Közösségek kormányfőinek december 11-ei edinburghi csúcstalálkozója figyelemre méltó állomása lesz európai integrálódási törekvéseknek. Antall József kifejezte reményét a teljes jogú EK-tagság minőségi feltételeinek pontos meghatározása és a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdése iránt. A miniszterelnök végül tájékoztatást adott a bősi vízlépcsőépítéssel kapcsolatos magyar álláspontról és kifejtete nézeteit Csehország és Szlovákia politikai megítéléséről az európai régióban. Végezetül a kormányfő nagy súlyt helyezett a NATO európai szerepének változatlan fontosságára és említést tett az EFTA-val folytatott tárgyalásokról.
Benzinilleték a román határon
BUKAREST - A sofőrsztrájkkal való fenyegetőzés, majd a szak-szervezeti és kormányképviselők közti tárgyalásoknak meglett az eredménye - a szó legtágabb értelmében. Mert azt ugyan elérték, hogy év végéig 220 lej helyett csak 160 lejt fizessenek a benzin literéért, ám az üzemanyag körüli ügyeket felpiszkálták és rövid ideig nyitva is hagyták. Igaz ugyan, hogy már a 10 nappal ezelőtti tárgyalásokkor is szóba került, hogy valamilyen módon el kell zárni a külföldre átcsorgó benzincsapatokat, a döntést azonban néhány nappal kitolták.
November 25-től kezdődően azonban érvénybe lépett az a határozat, amely a Romániából kivitt üzemanyagra 200, illetve 400 százalékos vámilletéket ró ki.
(Folytatás a 3. oldalon)
' :MmÉS£Éimi
Franciaország északi és nyugati vidékein tovább tartanak a parasztmegmozdulások, amelyeket az Európai Közösségek és az Egyesült Államok múlt héten aláírt mezőgazdasági megállapodása elleni tiltakozásul szerveztek. Áz EK zászlajával átkötött szénabálát görget a tűzhöz két gazdálkodó, így követelve a kormánytól, hogy vétózza meg az érdekeiket sértő alkut. A francia nemzetgyűlésben szerdán tűzik napirendre a washingtoni egyezmény és a GATT-forauló témáját.
(MTI külföldi képszolgálat)
Túl gyakran fordulunk orvoshoz
Lakossági költségtérítés az egészségügyben?
Az MDF centruma az egység megőrzéséért
Debreczeni, Elek és Csurka lemondása kívánatos
A társadalombiztosítás egészség-ügyi alapjának jövő évre tervezett hiánya 17 milliárd forint. Emiatt a Magyar Kórházszövetség elképzelhetőnek tartja bizonyos egészségügyi ellátásokért a lakossági fizetési kötelezettség bevezetését, és elkerülhetetlennek vélik a társadalombiztosítás gyógyszerár-támogatási rendszerének megváltoztatását, ami a betegek anyagi terheit növelné - hangzott el a szövetség keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A bejelentéseknek az ad különös jelentőséget, hogy dr. Mikola István, a szövetség elnöke egyben a tb egészségügyi felügyelőbizottságának helyettes vezetője is. A kórházszövetség álláspontját hangsúlyozva elmondta: az egészségügy mai nehéz helyzetében a lakossági hozzájárulás olyan forrás lehet, amely az intézmények helyzetét javítaná. Jelenleg évente átlagosan minden magyar állampolgár 14,7 alkalommal fordul orvoshoz. A lakossági költségtérítéssel ezt az irreálisan magas számot lehetne drasztikusan csökkentetni. A sző-, vétség elnöke hozzáfűzte: a bevezetés eddigi elmaradása tehát nem szakmai, hanem politikai kérdés. A kórházszövetség keddi elnökségi ülésén azokat a pontokat próbálták megkeresni a szakértők, amelyek segítséget nyújtanának ahhoz, hogy a mai for-
rásszegény időkben se torpanjon meg az egészségügy reformja. A helyzetet nehezíti, hogy a szűkülő állami, ön-kormányzati és társadalombiztosítási keret mellett egyre romlik a lakosság egészségügyi állapota.
A megoldást a teljesítményfinanszírozás bevezetése mellett dr. Mikola István szerint az egészségügy szerkezeti átalakítása adhatja. Központi szakmapolitikai igényeket kell megfogalmazni a társadalombiztosítás és a tulajdonosok részére, hogy ne politikai és lobbyérdekek határozzák meg a fejlesztéseket. Példaként elmondta: a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését kell előnyben részesíteni például a gyógyfürdőkkel szemben. Dr. Mikola István hangsúlyozta: nem lehet jelentős összegeket felszabadítani az egészségügyi pazarlás megszüntetésével, mert a forrásokat azonnal leköti a mindenütt jelen levő „nyomor”. Az ágyak húsz százaléka lenne leépíthető, ha a szociálpolitika képes lenne átvenni azokat a „betegeket”, akik ezeket folyamatosan elfoglalják. Dr. Mikola István hangsúlyozta, a teljesítményarányos finanszírozástól nem kell tartaniuk azoknak a kórházaknak, amelyeknek fontos területi ellátási feladatuk van.
(élő)
Az MDF egységének megőrzése érdekében kívánatos lenne, ha Csurka István, Debreczeni József és Elek István, mint a párt két szélsőséges irányzatának képviselői lemondanának frakcióvezetői tisztségükről - vallják a párt centrumához tartozó parlamenti képviselők. Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint a „szélsőségek megfékezésének gondolatával” a kormányfő is egyetért, s vélhetően e kérdésről az elkövetkező napokban döntés születik.
Ezzel ellentétben az MDF más, meghatározó személyiségei nem tartanák helyesnek, ha Csurka István kilépne a demokrata fórumból, s új pártot alapítana. „Csurkának oly nagy a tábora, hogy egy új mozgalom vagy párt létrehozásával nagy valószínűséggel kihúzná az MDF alól a talajt. Biztosra vehető, hogy a régi tagok közül sokan követnék, s ezzel gyakorlatilag szétforgácsolod-na az MDF'- nyilatkozta az MDF egyik prominens személyisége, aki nevének titokban tartását kérte.
Mint ismeretes, a demokrata fórum elnökségének múlt szerdai ülésén felszólították Csurka Istvánt: mondjon le a párt alelnöki posztjáról. A 21 tagú elnökség túlnyomó többsége úgy ítélte meg, hogy az MDF alelnöke a legnagyobb kormányzó pártot végveszélybe sodorhatja. Híres-hírhedt tanulmánya
miatt pedig bizonyíthatóan romlott Magyarország külföldi megítélése. Az elnökségi ülésen elhangzott: Csurka esetleg lépjen ki az MDF-ből, s alapítson új pártot. Úgy tűnik, ezt a megoldást veti el most az elnökség, azzal a javaslatával, hogy nem szükséges az alelnöknek távoznia a pártból, elegendő lenne, ha csupán vezetői posztjáról mondana le. A legnagyobb kormányzó párt vélhetően mérlegelte Csurka kilépésének esetleges következményeit. Értesüléseink szerint az alapító Lezsák Sándor kulcsszerepet tölt be a Csurka-ügy megoldásában, mivel tekintélyével és kapcsolataival nagymértékben befolyásolhatja a tagságot. A Lakiteleki Alapítvány szellemi atyját közismerten szoros szálak fűzik Csurkához.
- Akármennyire is támadnak, nincs szándékomban visszavonulni -jelentette ki lapunk érdeklődésére Csurka István. S hogy mi lesz a januári országos gyűlést követően? Az alelnök leszögezte: olyan tisztséget látok el, amelynek betöltésére a tagság alkalmasnak talál. A miniszterelnökhöz fűződő kapcsolatát illetően kijelentette: nem ez az első eset, hogy valamiben nem értünk egyet, ez azonban a kettőnk közötti viszonyt nem rontja el. A ma esti elnökségi ülésen vélhetően folytatódik a személyi kérdések megtárgyalása.
(cseke)
MA
BELFÖLDÖN
Miniszterelnökség: csomó a kákán?
5.	oldal
A kétfelé szerepló' kormány
6.	oldal
Ne legyen a beteg kiszolgáltatott
7.	oldal
Építőipar -túl a mélyponton
7. oldal
KÜLFÖLDÖN
Clinton jelei és képei
2. oldal
A neonáci gyújtogatások előrevetítik a német demokrácia erőpróbáját
2.	oldal
Jelcin politikai fegyverszünetre szólított fel
3.	oldal
HOLNAP
Szakszervezeti „ki kicsoda?”
6.	oldal
301-es parcella
Tűzveszélyes
kegyelet
7.	oldal
A királyi szépítőbizottság után szabadon
10. oldal
Csütörtöki mellékletünk, a
GMOvNmü
AZDASAfj
EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából: A Budapesti Ingatlantőzsde tevékenysége
Új szereplő az ingatlanpiacon: Jendrusch & Partner
Az állam
az aranyrészvényekkel a különlegesen fontos nemzeti értékeket kívánja megőrizni
Kárpótlási kiskáté