﻿Vidéki
Magyarország
Összeállításunk a közüzemi díjtartozásokról
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1992. november 26., LV. évfolyam, 279. szám
Magyar NATO- érdekek
A portugál védelmi miniszter egyértelműen fogalmazott Budapesten a minap, amikor azt fejtette ki, hogy Magyarország nem társulhat a Nyuget-európai Unióhoz, e szervezetnek csak a NATO- és EK-álla-mok lehetnek a tagjai. Az atlanti közgyűlés brugesi tanácskozásán Wörner főtitkár arról beszélt, hogy a NATO-nak mint egyedüli katonai és politikai szervezetnek a jövőben fontos szerepet kell vállalnia az európai biztonsági rendszer megteremtésében. Ez a folyamat lassúnak, megtorpanásokkal terhesnek ígérkezik. A délszláv válság azt mutatja, nem sikerült a válságkezelés módozatait kidolgozni, a tagországok eleve ragaszkodtak ahhoz, hogy az ENSZ adjon megbízást a békéltető tevékenységre.
A NATO jelenleg a változások korát éli, felismerte, hogy a kommunizmus bukásával új korszak kezdődött, nagyszerű demokratikus lehetőségekkel, ám a hidegháború nyújtotta stabilitás megrendülésével. A kelet-európai átalakulás figyelemmel kísérésére hozta létre az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsot, ekként közeledett a volt VSZ-orszá-gokhoz, anélkül, hogy alapelvét módosította volna, vagyis a tagállamok területét védelmezi, s Külső missziókat nem vállal. Ám az ENSZ vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet felkérésére hajlandó tapasztalatait, katonáit „kölcsönadni". Néhány hete ezért jelentették be a gyorsreagálású erők létrehozását. Mindazonáltal a NATO kapcsolatépítése a világszervezettel és az EBEE-vel még a tervezés szakaszában van.
E reformhangulatban hangzott el a brugesi eszmecserén a magyar törvényhozás külügyi bizottsága alelnÖKének a felszólalása, amelyben a közvetlen környezetünk feszültségzónáinak - Jugoszlávia és Szlovákia - ecsetelése után arra tért ki, hogy hazánk kész részt venni a
Kshadtest létrehozásában, és haj-ó befogadni az alakulatokat. Érdemes e felvetést végiggondolni. A magyar hivatalos álláspont szerint hazánkat katonai fenyegetés nem veszélyezteti, bár Kelet-Eu-rópa kétségkívül zilált állapotban van. Ha senki sem akarja Magyar-országot megtámadni, aligha kérheti fel az ENSZ vagy az EBEÉ a NATO-t, hogy repülőgépekkel lé-nyegében'piííanatok alatt bevethető erőit előretolva itt helyezze el. A délszláv határainkra küldhet legfeljebb megfigyelőket, ez meg is történt. Nem valószínű, hogy a NATO, amely elsősorban a krízisek megelőzésében érdekelt, egyoldalúan elkötelezné magát Magyarország mellett, ezt az EK sem tette meg a bősi vitában. Az sem feltételezhető, hogy e különleges egységek mondjuk, a Dunántúlról indulnának tádzsikisztáni vagy abháziai bevetésre. Ha viszont a délszláv térségbe küldenék őket Magyarországról, az gyaníthatóan befolyásolná a hosszú távú kapcsolatainkat Belgráddal, a vajdasági magyar kisebbség sorsáról már nem is Deszélve. Még problematikusabb a magyar részvétel. A hivatalos álláspont szerint magyar csapatok nem vehetnek részt a délszláv békefenntartásban sem. S vajon Grúziában és Moldáviában igen? Magyarország korábban is vállalkozott ENSZ-kötelékben békefenntartásra, ám béketeremtésre, etnikai viszályok elsimítására nem.
Magyarországnak a NATO-hoz és az EK-hoz fűződő viszonyát erősíteni kell, ez olyan gazdasági és biztonsági alapvetés, hogy vitát sem érdemel. A kapcsolódás mikéntje azonban igen, ez a kérdés tisztázást igényel, hogy kiérleletlen felvetésekkel, érdekeink át nem gondolt képviseletével ne lehessen zavarba ejteni a mindeddig nemzetközi tekintéllyel büszkélkedő magyar diplomáciát.
Blahó Miklós
A szlovák külügyminiszter ígéri, elfogadják a szakértők döntését Bősről
Tóm Lantos találkozója pozsonyi magyar képviselőkkel
POZSONY - A bősi vízmű kapcsán megindult párbeszéd és háromoldalú vizsgálódás miatt a sajtó hasábjain elcsitult a probléma körüli vita. Ahogy azonban azt a csallóközi emberek megfogalmazták tegnap a Magyar Nemzet tudósítójának - aki az elterelő gátra szeretett volna feljutni, de az árvízveszélyre hivatkozva közelébe sem engedte a rendőrség a Duna nem hagyja magát, így védekezik. Emlékeztettek arra, hogy tavaly, amikor szivattyúzással próbálták feltölteni a felvízcsatomát, áradásával leemelte a csövekről a szivattyúhajót, később hatalmas erejével megrongálta a hajókamra kapuját, most is közbeszólt. Igaz, kicsit későn, mert ha most baj lesz, az emberek sínylik meg. Azok, akik körülötte élnek, s hiába kérték petíciókban, tüntetéseken az építőket, hagyják békén a Dunát, nem vette senki figyelembe véleményüket.
A tájékoztatás persze nem volt ilyen higgadt hangvételű, mert a csatorna körül élők akarva-akaratlanul is látják, nagy a sürgés-forgás a fel-vízcsatorna körül, aminek pedig az az oka, hogy - a vízmennyiségtől és a magas vízállástól teljesen függetlenül - szivárognak a sáncok, ami nem jó jel. Az idősebbek ugyanis emlé-
keznek az 1965-ös árvízre, s arra is, az is úgy kezdődött, hogy az árvíz-védelmi sáncok átszivárogtak.
Ugyanakkor Július Binder, a főberuházó vállalat igazgatója szerint természetes, hogy szivárognak a fel-vízcsatorna falai, számítottak erre, azért folytatják a szigetelést. Sajtótájékoztatóján elmondta, nem ez a fő gondjuk, hanem az, hogy a nemzetközi politikai nyomás miatt leállítottak, illetve lassítottak néhány munkálatot, ami most bosszulja meg magát. Binder úr kifejtette, nagyon sajnálja, hogy hallgatott a politikusokra, s nem volt keményfejűbb, akkor már készen lehetnének az elterelő gát ár-vízvédelmi csatornájával, s nem történhetett volna meg, hogy félig kész berendezéssel kelljen védekezni az árvíz ellen, ami végül is azt eredményezte, a víz elszakította az egyik acélkaput, s nem tudni, hová sodorta. Binder azonban kénytelen volt beismerni azt is, hogy nem számoltak a Duna ilyen magas vízállásával, ezért az elterelő gáton átcsapó vízhullámok néhány műszaki berendezést is megrongáltak, illetve egy-két kisebb gépet magukkal sodortak. A károkat egyelőre nem is lehet számba venni, de feltehetően a több tíz millió koro-
nát is elérhetik. Binder a politikusok szakszerűtlen döntésén kívül újra megvádolta a magyar felet is, mondván, minderre nem került volna sor, ha felépül Nagymaros is, de legalább az eredeti terveknek megfelelően használhatták volna a dunakiliti létesítményeket. Egyébként az ő műszaki elképzelésük tökéletes volt, csak nem maradt idő a kivitelezésre.
Binder különben alig várja a hét végét, amikor megszületik a szakértői döntés, hogy újra teljes erővel folytathassák a munkálatokat, mert -ahogy elmondta - amennyiben a szakértői csoport valóban objektíven ítéli meg az építményt, a döntés nem lehet más, mint az eredeti tervek szerint befejezni a vízmű építését.
Milán Knazko, a szlovák kormány alelnöke, szlovák külügyminiszter már békésebb hangnemben nyilatkozott a vízmű jelenlegi állapotáról. Elmondta, hogy átvette a brit nagykövettől a brit kormány felszólítását arról, hogy a londoni megállapodásokat tartsák be a felek, s arról, hogy a brüsszeli döntés után fogadják el a szakértői csoport ajánlásait. A szlovák külügyminiszter szerint ezt a jegyzéket Prága és Budapest is megkapta.
(Folytatás a 3. oldalon)
Martonyi államtitkár a brüsszeli tárgyalásokról
Az előjelek nem kedvezőek
A belga fővárosban csütörtökön és pénteken kerül sor a bősi erőművel kapcsolatos nemzetközi tárgyalások újabb fordulójára. A magyar delegációt Martonyi János, a Külügyminisztérium államtitkára vezeti, aki a brüsszeli megbeszélések kilátásairól nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
-	Államtitkár úr! Hogyan értékeli a bősi erőmű körüli helyzetet a londoni tárgyalások után? Mi a véleménye, a csehszlovák, illetve a szlovák fél mennyire tartotta be a Londonban létrejött megállapodásokat?
-	Minden jel arra vall, hogy a londoni megállapodást a csehszlovák fél nem hajtotta végre. Egyrészt nem biztosítja a megállapodásban előirányzott vízmennyiséget, azaz a korábbi vízmennyiség 95 százalékát. Másrészt pedig tovább működteti a turbinákat. Ugyanakkor hozzáteszem, hogy a jelenlegi műszaki adottságok mellett a megállapodásban rögzítettek végrehajtására a cseh és szlovák fél nem is képes.
-	Mindennek fényében milyen célkitűzésekkel indul Brüsszelbe, és hogyan néz ki a tárgyalások tényleges forgatókönyve?
-	Csütörtökön az immár hattagú szakértői munkacsoport jelentést tesz a bősi erőművel kapcsolatban sürgősen hozandó intézkedésekről.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az MDF elnökségének döntése
Bizottság alakul a Csurka-ügy megoldására
Fejetlenség és felháborodás a határátkelőknél
Az MDF elnöksége - egyhangú döntése nyomán - szerda este felkérte Antall József miniszterelnököt mint a Magyar Demokrata Fórum elnökét, hogy hívjon össze konzultatív bizottságot, amely javaslatot dolgoz ki a Csurka István alelnökkel kapcsolatban felvetődött vitás kérdések megoldására - erről tájékoztatta Med-gyasszay László alelnök és sajtófőnök az MTI munkatársát. A politikus úgy fogalmazott: a bizottság feladata, hogy javaslatot dolgozzon ki „az ismert problémakör megoldására”. A bizottság - reményeik szerint - a kérdést összességében meg tudja vitatni, és egy jó javaslatot tud kidolgozni. A tes-
tület az elnökség elképzelése szerint az elnökség, a választmány és a frakció néhány tagjából állna, de a miniszterelnök bizonyára felkér néhány kormánytagot is a részvételre. Az MDF elnöksége ezt megelőzően tudomásul vette, hogy a demokrata fórum jelöltje, Tóth András, a Bács-Kiskun megyei időközi országgyűlési választás első fordulója után visszalépett Ablonczy Gábor, a KDNP jelöltje javára, mivel ez utóbbi nagyobb arányú szavazatot kapott, mint Tóth András.
Az MDF elnöksége a késő esti órákban folytatja ülését, de ennek témáit várhatóan csak a csütörtöki napon hozzák nyilvánosságra.
BUKAREST - „Sikeresen” mutatkozott be az alig néhány napja beiktatott új román kormány: az 1992. november 20-i 765. sz. határozata alapján hozott 32. sz. rendeletével ugyanis olyan felfordulást okozott a határátkelőknél, amilyenre rég nem volt példa. Mert miközben a vámőrség főigazgatóságának vezetésével megbízott Mihai Pinzariu államtitkár-helyettes a fővárosban nyakra-főre nyilatkozott a külföldre távozó benzin vámilletékének felettébb fontos voltáról, a rendelkezés fontosságáról és céljáról, addig a határok mentén vámos és utas egyaránt fogta a fejét. Az átkelőkről beérkezett szerda hajnali hírek szerint ugyanis maguk a vámosok is a rádióból vagy
a tévéből értesültek e fura intézkedés még furább életbelépéséről. Elképzelhető, hogy milyen felkészületlenül érte őket ez a képtelen kormány-rendelet. Mert a gépkocsivezetőknek bizony nehéz megmagyarázni, hogy arra a benzinmennyiségre is 200 százalékos vámilletéket fizessenek, ami hiányzik a tartályból. Teljes tankkal pedig már csak azért sem lehet távozni az országból, mert az átkelőhelyek közelében nem működnek benzinkutak...
Különösen nagy volt a tanácstalanság a román-jugoszláv, illetve román-magyar határnál, és mindenekelőtt ' az idegen állampolgárok körében.
(Folytatás a 3. oldalon)
„Bosznia-értekezlet” Bosznia nélkül
(Munkatársunktól) ISZTAMBUL - A megnyitó előtti órákig úgy gondolták a rendezők, hogy Isztambulban Bosznia-ér-tekezletet tarthatnak a délszláv probléma kezelésére, a török vendéglátók azonban az utolsó percekben kénytelenek voltak módosítani az elnevezést. így szerda délelőtt a konferenciateremben már hatalmas betűkkel az állt: „Isztambuli értekezlet”. A változtatásnak politikai okai voltak, nevezetesen, hogy az eredetileg meghívottak közül többen, így Görögország, nem szándékozott abban a körben tárgyalóasztalhoz ülni, amelyben Törökország adta meg az alaphangot. Másokat viszont, például Kis-Jugoszláviát, nem is invitálták meg. Többen a tervezett külügyminiszteri szintnél alacsonyabb ranggal képviseltették magukat; Románia, Bulgária belpolitikai okok miatt, Olaszország egyéb elfoglaltságra hivatkozva küldött helyettest, Bosznia-Hercegovinából pedig a delegáció egyszerűen nem tudott a gépével fölszállni, az értekezletet ezért Izet-begovics elnök telefonon üdvözölte. A török meghívásnak hét ország tett eleget.
(Folytatás a 3. oldalon)
Szarajevói fiatalok így próbálnak megbírkózi
a tél beköszöntével rer