﻿Az emberek visszakövetelik folyópartjaikat
Környezetvédelem rovatunk a 10. oldalon
Ara: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. november 27., LV. évfolyam, 280. szám
A befektető kockázata
Az utóbbi években sokat változott a világ, aminek Hatására több kifejezés jóformán teljesen eltűnt a magyar üzleti köznyelvből. Közülük is talán a legfájdalmasabb a „biztos" szavunk szükségszerű elvesztése volt. Nincsenek ma már biztos munkahelyek, el-elmara-doznak a tizenharmadik havi fizetések, és köddé váltak a százszázalékosan biztos befektetések, a „tuti tippek" is.
Ma már többé-kevésbé mindenki tisztán látja, hogy hiába jut valaki egy csapásra akár hihetetlenül nagy összeghez: a váratlan jólét hamar semmivé olvadhat, ha a szerencsés nem „gondozza" folyamatosan a nyakába szakadt pénzt. A legtöbben azonban nem a hirtelen jött gazdagság marokban tartásáért, hanem a munka-nélküliség réme miatt a talpon maradásért állítják élére, teszik félre forintjaikat. Ez pedig fokozottan arra inti az állampolgárokat, hogy megfontoltan válasszák ki, milyen formában kívánják gyarapítani - már ha van mit - a félretett fillérekből lassacskán kerekedő tőkéjüket.
Fontos tudni: a befektetések biztonsága és a várható hozam egy jól működő tőkepiacon általában fordított arányban áll egymással. Mivel ezt a szabályt Magyar-országon még ritkán lehet igazolni a gyakorlattal, különösen fontos körültekintéssel meghozni a befektetési döntéseket.
Szerencsére a választási lehetőségeink palettája évről évre szélesedik. Míg korábban szinte kizárólag a bankbetétekben helyezhettük el a pénzünket, ma már vásárolhatunk banki és állampapírokat, vállalati kötvényeket, befektetési jegyeket és egyéb értékpapírokat. A napokban kezdődik például a Pick Szalámi Rt. és a Danubius Hotels részvényeinek nyilvános kibocsátása, miközben több zárt végű befektetési alap jegyeit is megvásárolhatják a befektetők. Mindegyiket a nosszú távon gondolkodó megtakarítóknak kínálják.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a több évre szóló befektetések között is lényeges különbségek lehetnek és vannak jelenleg is. A befektetési alapokat kezelő társaságok például - úgymond -csak kölcsön kérik tőlünk a pénzünket, hogy azt jövedelmezően megforgassák a tőke- és pénzpiacon (ma még jórészt az állam által kibocsátott, magas hozamú és biztonságos értékpapírokkal). Ezzel szemben a részvények a jelenleg vásárolható befektetési jegyeknél ugyan nagyobb kockázatot jelentenek, de tulajdonosi jogokat adnak és - idővel talán - magasabb hozamot nyújthatnak a biztonságosabb értékpapíroknál.
Azt nem lehet tudni, hogy mi történik majd az előttünk álló években. Elképzelhető, hogy néhány esztendő múltán nem az állam által kibocsátott papírok hozzák a legnagyobb hasznot, és így azok választanak jól, akik egy-egy sikeres társaság részvényei mellett teszik le voksukat ma. Nem kizárt azonban ennek az ellenkezője . sem: az új nemzetközi piacok megszerzése helyett a hazai cégek némelyike elveszíti az eddig biztosnak hitt vásárlókat is. Vagyis a termelő, illetve szolgáltató vála-latok némelyikének bevételi forrásai elapadnak, bevételei csökkennek, és nemhogy hozamot nem várhatnak a részvénytulajdonosok, de a befektetett pénzt sem látják újra. Bármit dönt is a befektető, az eredményt tekintve önmagával kell elszámolnia: garanciát csak a megalapozott, körültekintéssel meghozott döntések adhatnak.
Alkonyi László
Manipulálták az EK-bizottság munkáját?
A Természetvédelmi Világalap sajtótájékoztatója a belga fővárosban
(Tudósítónktól)
BRÜSSZEL - Egy nappal a bősi erőmű jövőjével foglalkozó háromoldalú bizottság pénteki ülése előtt a Természetvédelmi Világalap (WWF) sajtótájékoztatót tartott a brüsszeli Quaker Központban a Cousteau Alapítvány, a Duna Kör, a szlovák környezetvédő szervezetek képviselője, valamint a WWF osztrák tagozatának részvételével. A rendkívüli találkozó összehívását, mint azt Tony Long, a WWF európai osztályának politikai felelőse kifejtette, nemcsak az magyarázta, hogy a londoni egyezményt a csehszlovák fél nem tartotta be, és tovább folytatta a munkálatokat, hanem az is, hogy az EK-bizottságnak hétfőn átadott szigorúan titkos szakértői jegyzék hiányos ismeretekre támaszkodik, és pártatlansága is megkérdőjelezhető. Az EK által megbízott szakértői csoport vezetője, Jens Khristian Refsgaard, a Dán Hidrológiai. Intézet munkatársa, ugyanis egyben egy olyan szlovákiai PHARE-projektnek is résztvevője, melyben közvetlen felettese az az Igor Mucha professzor, aki a háromoldalú tárgyalásokon Csehszlovákiát képviseli. Mint Vargha János, a Duna Kör elnöke - aki a sajtókonferencián egyenes „ma-
nipulációról” beszélt - a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, a fenti „véletlennek” köszönhetően az EK szakértői véleményezéséből minden olyan kérdést ki kellett hagyni, mely kellemetlen lett volna a vízépítők számára. Ezenkívül megannyi félrevezető megállapítás szerepel a leírásban, mely a környezetvédők és a térség lakóinak megkérdezése nélkül készült. Az Európai Közösségnek Vargha szerint a szükséges szeizmológiai vizsgálat betiltása helyett inkább saját egykori tapasztalataival kéne érvelnie. A hatvanas években ugyanis félbehagyták a Rajna oldalcsatomájának építését. A bizottság munkája tehát nem felelt meg a Londonban leszögezett feltételeknek, amit mi sem igazol jobban, mint a szigorú titoktartás, s az a tény, hogy - akár Kádár Magyarországán - a környezetvédők és az érintettek csak a jóakaratú EK-tisztviselők jóvoltából juthattak a kiszivárogtatott jegyzékhez. Vargha János a helyzetben rejlő politikai veszéllyel kapcsolatban is kifejezte aggodalmát: attól tart, hogy az európai csatlakozásunk jegyében esetleg külső nyomásra a magyar parlamentet egykori jól megfontolt döntése megváltoztatására kényszeríthetik. Bertrand Charrier, a
Cousteau Alapítvány munkatársa megállapította: tény, hogy véleményüket nem vették figyelembe a szakértői jegyzék összeállításakor. Pedig valaha Jacques Delors személyesen biztosította Cousteau kapitányt az ellenkezőjéről. Mindez újabb bizonyítéka az utóbbi hetek során tapasztalható kapkodásnak. Elengedhetetlen, hogy a tárgyalások most elkövetkező, harmadik fázisában végre a tényleges érintettek is szóhoz jussanak, s a technikai, környezetvédelmi és gazdasági tényezők közös figyelem-bevételével szülessen meg döntésük. Gazdaságilag pedig - s ezt már Alexander Zinka, a WWF osztrák tagozatának elnöke mondta - indokolhatatlan a bősi szörny üzembe helyezése, melynek katasztrofális következményei már ma észlelhetőek. Kulcs-fontosságú tehát az EK-bizottság függetlenségének megőrzése - nemcsak azért, mert mint Tony Long mondta, az eredeti helyzet visszaállítása összeurópai érdek, hanem azért is, mert - Ljubisza Trubinova, a szlovák környezetvédők képviselőjének szavaival - e poszttotalitáriánus örökség eltávolítása csak a közép-kelet-európai demokráciák megerősítését szolgálhatja.
Mátyássy Miklós
Az Öreg-Duna kiapadó medre
(Várnai László fotója)
Keresik az elsüllyedt uszályt
A szlovák szakaszon a Duna továbbra is feltartóztathatatlan
POZSONY - A Duna vízállására hivatkozik a szlovák építészeti lobby, immár harmadik-negyedik napja, amióta a Duna újra megmutatta az erejét. Mert megmutatta. A Magyar Nemzet tudósítójának legutóbbi látogatása óta Dunacsún újabb árvízcsa-toma zsilipjét fosztotta meg kapujától, miközben kiderült az is, hogy az elterelő gát betontömbjeit is megbontotta a Duna. Ez abból állapítható meg, hogy a folyó eredeti medrében a víz-azokat a hatalmas betontömböket is sodorja, amelyeket az elterelő gát alapjaként kezdtek szómi a ponton-hídon felsorakozott teherautókból.
A Duna vízállása egyébként Pozsonynál már több mint egy métert esett, de az építők még így sem tudnak újra felsorakozni, folytatni a munkákat, és felmérni a károkat, hogy újra biztonságossá tudják tenni a C variáns működését szolgáló építményeket, beleértve az elterelő gátat is. Ezen munkálatok célja az lenne, hogy a lehető leggyorsabban megújítsák a hajózást, minthogy az ilyen vízmennyiség esetén a Duna eredeti medrében ez korábban lehetséges volt. Ezt Jozef Oblozinsky, a főberuházó vállalat igazgatóhelyettese nyilatkozta főnöke, Julius Binder távollétében. Azt is elmondta, jelenleg a legveszélyesebb a felvízcsatomát és a hajózást illetően az elsüllyedt uszály, valamint a gátról lesodort erőgépek, amelyeket mind ez idáig nem sikerült kiemelni a vízből. A
hajózás szüneteltetése egyébként tovább növelheti a szlovák oldalon a károkat, büntetések fizetése formájában, hiszen egyértelmű, hogy az állapotot a felvízcsatoma elsietett üzembe helyezése okozta.
Ezt egyébként a Szlovák Duna-hajózási Vállalat igazgatója is megerősítette, aki a szlovák rádiónak nyilatkozva elmondta, a mostani vízállás egyáltalán nem meglepő, ez a korábbi években is hasonló volt, és nem okozott hajózási gondokat. A vállalatnak most sincs semmilyen kára, leszámítva természetesen azt, hogy a csatorna miatt nem lehet hajózni. A hajózási vállalat képviselője ezzel tulajdonképen megcáfolta Július Binder egy nappal korábban tett kijelentéséi is, amely szerint a Duna
teljesen váratlanul és az időszakhoz mérten szokatlanul áradt meg. A főberuházó vállalat igazgatója azt is elmondta a tévé nyilvánosságának, hogy a Duna vízállása 150 éve nem volt ilyen magas, s hozzátette, ha a csatorna nem működne, már rég árvíz lenne a Csallóközben.
Binder ezen kijelentését kénytelen volt megcáfolni a Szlovák Hidro-meteorológiai Intézet is, amely szerint ugyan 1901-től november ezen időszakában valóban nem volt ilyen magas a Duna vízállása, de hát ez mégsem 150 év, az eltéréseket pedig inkább fordított előjellel szokták kimutatni. Azaz ilyentájt mindig magas a Duna vízállása, s ha nem, akkor azt negatív csúcsként tartják számon.
(Folytatás a 3. oldalon)
A szlovákok vissza akaiják szállítani az acélszerkezeteket
Levonult az árhullám a Duna szigetközi szakaszán, ezért csütörtök délután hat órától elsőfokúra mérsékelte az eddigi másodfokú árvízvédelmi készültséget az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Ugyanakkor az érintett térségben csütörtökön elrendelték az elsőfokú kárelhárítási készültséget. Az árhullám nagy mennyiségű hordalékot rakott le a hullámtérre, s hogy milyen egyéb károkat okozott, az a következő napokban derül majd ki. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a víz elsodorta a Mosoni-Duna torkolatánál november elején kiépített kavics ágelzárást, amelyre azért volt szükség, mert a szlovák fél a C változattal a Dunát elterelte, s ennek nyomán a kelleténél jóval kisebb vízhozam jut a Mosoni-Dunába.
Jakus György, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: a szlovák vízügyesek jelentkeztek a dunacsúni árapasztónál elszabadult acélkapuk ügyében. Bejelentették: szeretnék a helyszínen megvizsgálni, milyen módon lehetne járművekkel megközelíteni és Rajka térségéből elszállítani az acélszerkezetet. A monstrumokat a héten az árhullám hozta a magyar oldalra, az egyiket a vízügyi dolgozók kikötötték, a másikat nem tudták rögzíteni, azóta viszont már kiszaladt alóla a víz, bajt tehát nem okozhat a partra vetett 25 tonnás részegység.
Közeledtek az álláspontok
Göncz Árpád és Antall József tárgyalásai
Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök két napja szinte folyamatosan tárgyal a médiakérdés megoldásáról - jelentette be csütörtökön este Faragó András, a köztársasági elnök sajtó-szóvivője.
Göncz Árpád és Antall József a médiatörvény hiányából adódó helyzetben a tárgyalások során arra törekszik, hogy közösen megtalálják mind a személyi, mind az időbeli és szervezeti garanciákat. A két nap eredményeként az álláspontok közeledtek - hangsúlyozta a szóvivő. Hozzáfűzte: a köztársasági elnök bármikor kész további megbeszéléseket folytatni annak érdekében, hogy megnyugtató, mindkét fél számára megfelelő megállapodásra jussanak. A szóvivő az MTI kérdésére megerősítette, hogy ez azt jelenti: a tárgyalások folytatódnak.
Szabad György még nem döntött
Csurkától azonnal megvonhatná a bizalmat az MDF elnöksége
Legkésőbb jövő szerdára várható, hogy a Csurka István alelnökkel kapcsolatban felvetődött vitás kérdések rendeződnek. Addigra ugyanis Antall József kormányfő vélhetően összehívja azt a konzultatív bizottságot, amelynek feladata a Csurka-ügy megoldása. Elképzelhető azonban az is, hogy már vasárnap, az elnökök gyűlését követően Csurka javára vagy ellen billen a mérleg - tudtuk meg a vezetés egy jól értesült személyiségétől.
A vasárnapi tanácskozáson felszólal Antall József, a párt elnöke s Csurka István alelnök is. Csöppet sem közömbös, hogy a jelen lévők szimpátiája kinek az irányába nyilvánul meg, hiszen az elnökök a vidéki tagság véleményét is képviselik. Az MDF centrumához tartozó politikusok úgy vélekednek, Csurka, ha azt látja, hogy a tagság inkább a kormányfő-pártelnök véleményét osztja, esetleg önként háttérbe vonul. A visszavonulás fejében azonban, mint megtudtuk, bizonyos feltételek teljesítéséhez ragaszkodik. Korántsem biztos, hogy Szabad György, az Országgyűlés elnöke felfüggeszti MDF-tagságát, ha Csurka István a Demokrata Fórum alelnöke marad. Döntését nagyban befolyásolja, hogy mi történik a vasárnapi elnökök gyűlésén, illetőleg milyen eredményre jut az An-
tall József vezette konzultatív bizottság. Mint megtudtuk, az érintett Csurka István is helyeselte a különbizottság felállítását, s annak maga is tagja lesz.
Medgyasszay László kijelentette: nem jött létre vizsgálóbizottság annak megállapítására, hogy ki szivárogtatta ki a múlt heti elnökségi ülésen elhangzottakat. Medgyasszay szerint meddő dolog vizsgálódni, mert soha nem fog kiderülni, kik a sajtó informátorai. Lapunk kérdésére az MDF sajtószóvivője elmondta: az, hogy Csurka István alelnök-ként működik-e a januári országos gyűlést követően - tudniillik abban az esetben, ha továbbra is vezető szerepet kíván betölteni a párt életében, s nem vonul vissza - nem az országos gyűlés küldötteitől függ. A tisztújító közgyűlésen ugyanis a tagság csupán a 20 tagú elnökséget választja meg, ezt követően azonban a testület maga határozza meg az ügyvezető elnökség, illetve az alelnökök létszámát, s választja meg kebeléből a vezetőket. Elvileg arra is mód van, hogy akár most is megvonja a bizalmat Csurkától az elnökség, bár a vezetői tiszt megszűnésének módozatairól nem rendelkezik kifejezetten az alapszabály, s erre ez idáig még nem is volt példa - mondotta Medgyasszay László.
Cs.H.
MA
BELFÖLDÖN
Kisgazdahétvége előtt
4.	oldal
Készül
a lakástörvény
5.	oldal
Egy új
közalapítvány
indulásához
6.	oldal
Az igú Odüsszeusz megpihent Izraelben
7.	oldal
A jegyesség árnyai és fényei
Sorozatunk
a magyar-EK kapcsolatokról
8.	oldal
A munkanélküliség mérlege
9.	oldal
Yoko Ono galériája Budapesten
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
Orosz atomernyő a szomszédok felett
2. oldal
Bukaresti homály a vámilleték körül
2.	oldal
Adatok a boszniai háborúról
3.	oldal
HOLNAP
Interjúnk Julius Binderrel
9. oldal
Rendszerváltozás a magyar muzeológiában
11.	oldal
Thyssen-Bornemissza, a műgyűjtő
12.	oldal