﻿Nemzetközi
pályázat a demokráciáról
A felhívás és a d(jak jegyzéke a 16. oldalon
Magar Nemzet
Szombati
mellékletünkben:
Clintonék költözködnek Újjáéledt sztárcsinálók Párizsi téli divat
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. november 28., LV. évfolyam, 281. szám
Az aktív passzivitás
Irta: Pethő Tibor
Egy időközi választás eredményéből nem lehet mesz-szemenő következtetéseket levonni. Felelőtlenség lenne. Az eredménytelenség azonban mélységesen elgondolkoztató. Kisbér óta a távolmaradó választók száma mindig jóval nagyobb volt, mint a szavazóké. Ennyire közömbös lenne az ország lakossága a jelen és a jövő iránt?
Róbert Musil egy helyütt azt írja egyik fő alakjáról, hogy „a passzív aktivitás" állapotában volt. Mint rab ugyanis szüntelenül terveket kovácsolt a szökésre. Már-már arra kell gondolnom, mintha hasonló helyzetben, vagy akár fordítottan is mondhatnám, „az aktív passzivitás" állapotában lenne népünk. Egyfelől ugyanis a társadalom tele van életerővel, lázas igyekezettel - ez tagadhatatlan. Látványos teljesítmények születnek, az évtizedek óta megszokott utcakép úgy megváltozott, mint amikor a színpadra új díszleteket tolnak be. S ez nem Patyomkin-lát-vány, hanem valóság, megszépült, kicsinosodott üzletek, éttermek nyíltak, a reklámfények jól ismert és eddig ismeretlen neveket - főleg angolokat - egyaránt hirdetnek, az autóforgalomban nagyrészt már nyugati márkájú gépkocsik közlekednek. Naponta alakulnak új egyesületek, alapítványok, kft.-k, részvénytársaságok.
jL politikai pártok szünfele-nül rendezgetik soraikat, /	\ meglepő alakzatok, cso-
portok sasszéznak jobbra, balra. Az újságosstandokon új vagy átalakult lapokkal találkozik a vásárló, amelyeknek kiadói fantázianeveiben legfeljebb a rejtjelkódot ismerő komputer juthat a tulajdonos nyomára. Sajnos, de ez a dolog velejárója, rendkívüli módon aktivizálta magát a bűnöző alvilág, s jelenleg a rendőrségre való beépülés leghatásosabb módozatai foglalkoztatják. A szemfüles újságírókat pedig előbb-utóbb golyóálló mellényekkel kell ellátni. A parlamenti üléseket figyelemmel kísérő nézők új és új, enyhén szólva szokatlan kifejezésekkel gazdagíthatják szókincsüket - vitakészségünk nagyobb dicsőségére. A szélső-
1'obboldal jelentkezéséről szóló áradások - a külföldiek és a hazaiak - növekvő nyugtalanságot keltenek, s valami különös nosztalgia tapasztalható a letűnt éra iránt, amit a baloldal nem rest kihasználni.
Az emberek tettrekészsége és serénykedése mögött mégis ott sötétlik a politikai passzivitás, a demokratikus jogok, s bátran mondhatjuk, kötelességek elhanyagolása, ami előbb-utóbb magát a demokratikus államberendezkedést, a népuralmat ássa alá. Az időközi képviselő-választásokon éppúgy, mint a helyi önkormányzatok és polgármesterek ügyeiben a többségi akarat hiánya a patthelyzetek sorát teremtette, s így sajátos bénultsághoz vezetett. Az okokat jó ideje kutatják a hazai közélet hivatásszerű megfigyelői, de a kiábrándultságon, a gazdasági nehézségek nyomasztó hatásán, a politikai érdektelenségen túl mélyebb rétegekig nem jutottak el.
A XX. században, különösen a bolsevizmus és a fasizmus rémtetteinek hatása alatt az értelmiség megkülönböztetett figyelemmel fordult az athéni demokrácia örök értékei, tanításai és tanulságai felé, amelyek 25 évszázadon keresztül világító
szövétnek gyanánt utat mutattak az igazságosabb, eredményesebb társadalmi berendez kedéshez. Az igény napjainkban tovább erősödött, aminek apró, de jellemző mozzanata, hogy néhány nappal ezelőtt a posta ízléses kis könyvecskét juttatott el hozzám, Dobó Andornak „Az athéni demokrácia" című tanulmányát. A szerző nem történész, nem politológus, hanem honunk állampolgára, aki belső szükségét érezte annak, hogy - mint írja - „az athéni demokrácia legfontosabb, számos vonatkozásaiban máig is érvényes és most is ható elemeit megismertesse az olvasóval." Hasznos és dicsérendő tett, hiszen éppen e politikai passzivitás körülményei között mi sem lehet fontosabb annak bemutatásánál, mint hogy a nép uralma nem képzelhető el a nép részvétele, aktív közreműködése nélkül.
Az optimista XIX. század kevesebbet foglalkozott a klasszikus korral, mert úgy vélte, az európai fejlődés már nemcsak megvalósította, de túl is haladta a görög lélek teremtő erejének ezt a két emberöltőnyi felvirágzását. A kutatásokban -így például Burckhardtnál - inkább a kritikai elem jutott túlsúlyra. Az árnyoldalak mellett azonban mégis csak az volt a világraszóló teljesítmény, hogy a mara-thoni és a szalamiszi győzelem után Athén szabad és bátor emberek városállamává vált. Ez arra késztette az embereket, hogy egy kis csoport vezetésével szép és nagy dolgokat alkossanak.
Csak ábrándozó lelkek gondolhatják, hogy Kleiszthenész-nek, Periklésznek és a többieknek valóban sikerült bevezetniük a tökéletes demokráciát, és biztosítaniuk a nép zökkenőktől mentes uralmát.
Athénben a demokráciát juttatták uralomra és nem a dema-t, mindezt azért szükséges
hangsúlyozná, mert az „aranykort" követően éppen a Kleon-féle demagógok és szikofanták (besúgók) ásták alá és semmisítették meg a demokráciát. Az athéni alkotmány haszontalannak minősítette azt a polgárt, aki nem vett részt a közügyekben, sőt anyagi feltételét is megteremtette az állampolgári kötelesség teljesítésének.
A szólásszabadság oly általános és teljes volt, hogy Periklész harminc éven keresztül kimagasló szónoki tehetségével és nem sztratégoszi eszközeivel irányította az államot. Hatalmának alapja a szószék volt, beszédeit villámlásnak és mennydörgésnek nevezték, s így a nép-gyűlésen szinte mindig el tudta érni terveinek jóváhagyását.
Bármenyire is óvakodnunk kell az erőszakolt analógiáktól, jelen helyzetünkben mégis figyelnünk kell azokra az okokra és jelenségekre, amelyek végül megbuktatták a demokráciát. A népgyűlés döntött mindenben, de a hanyatló korban a féktelen demagógia arra törekedett, hogy erkölcsileg és anyagilag tönkretegyen mindenkit, akit a demagógia kiszemelt. Ekkor a kiemelkedő személyek csupán tehetségük miatt is gyanússá váltak, és a szabadságon mindinkább felülkerekedett a megfélemlítés.
Az athéni demokráciában a szuverén nép kormányozta önmagát. A polgárok kétharmada a demokrácia gyakorlati működtetésével foglalkozott, korántsem volt passzív.
Vajha mi is már eljutnánk az „aktív aktivitás" állapotához.
15 napon belül folytatódnak az eszmecserék
Egy lépéssel közelebb a bősi probléma megoldásához
(Munkatársunktól)
BRÜSSZEL - Zárt ajtók mögött tanácskozott pénteken a ma-gyar-csehszlovák-EK hármas arról, hogy miként lehetne oldani a feszültséget a bősi vita ügyében. „Valamivel közelebb kerültünk a megoldáshoz, de az előrelépés mértéke attól függ, hogy az egyezményeket miként sikerül betartani" - mondta Martonyi államtitkár a mintegy 9-10 órás tárgyalások után a Magyar Nemzet munkatársának kérdésére válaszolva.
A magyar delegációt Martonyi János külügyi államtitkár, a csehszlovák küldöttséget Pirek külügyminiszter-helyettes vezette, az EK-t pedig Pablo Benavides képviselte, aki a közösség külügyi apparátu-
sában Közép-Európáért felelős. Az Európai Közösség egyik brüsszeli épületében folytatott, szigorúan bizalmas tárgyalások logikusan következtek a Londonban parafáit jegyzőkönyvből. A tárgyaló felek megvitatták azt a jelentést, amelyet néhány EK-szakértő készített, és amelyet a napokban kaptak meg az illetékesek.
Az MTI, a Magyar Rádió és lapunk munkatársát tájékoztatva a pénteki maratoni eszmecseréről, Martonyi János arról beszélt, hogy a jogi utat végig kell járni, s a Londonban parafáit jegyzőkönyv előírásainak érvényt kell szerezni. Az államtitkár elmondta, 15 napon belül Brüsszelben folytatódnak a háromoldalú eszmecserék. Most a felek megegyeztek abban, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztenek egy úgynevezett közös „alávetési” nyilatkozatot.
(Folytatás a 3. oldalon)
Módosították a benzinvámot
A román tévéhíradó helyi idő szerint 8 órás híradásában közölte, hogy a román kormány a 775-ös számú mai határozatával módosította a 747-es és a 765-ös számú határozatait, amelyek a benzinkiviteli különadóról rendelkeznek. A módosítás értelmében azok a nem Romániában honos állampolgárok, akik a vámszerveknél bizonyítani tudják, hogy a 765-ös határozat életbelépése előtt léptek be Romániába, mentesülnek a különadó megfizetése alól - adta hírül az MTI-nek pénteken este Vitai Károly, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa.
Kasán Attila, a határőrség szóvivője szerint péntek délutánra lényegében helyreállt a szokásos gépjárműforgalom a magyar-román határ-állomásokon. A személyforgalomban hazánkba érkezőknek Nagylaknál 10, Biharkeresztesnél 22, Csen-gersimánál 6-7 órát kell várakozniuk az átlépéshez. Csak Gyulánál akadálytalan a forgalom.
Médiaügy: a Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye
Göncz Árpád levele Antall Józsefnek
Csütörtökön este a köztársasági elnök szóvivője a médiaüggyel kapcsolatos államfői-miniszterelnöki tárgyalások folytatásáról, az álláspontok közeledéséről tájékoztatta az újságírókat. Pénteken délelőtt a köz-társasági elnök sajtóirodája Göncz Árpádnak a médiaüggyel kapcsolatos, Antall József kormányfőhöz intézett levelét juttatta el az MTI-hez.
„Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy az ön által kezdeményezett többnapos egyeztető tárgyalásunk megszakadt. Bízom abban, hogy az eddig megnyilvánult kölcsönös kompromisszumkészségünk átsegíti tárgyalásainkat a kritikus ponton.
Továbbra sem zárkózom el attól, hogy az ön kérésére a Magyar Rádió és a Magyar Televízió új elnökeit és alelnökeit még a médiatörvény előtt a kulturális bizottság tagjai kétharmadának támogatása mellett kinevezzem. Akár azonnal készen állok rá, hogy az önnel már részben egyeztetett személyek közül az önnek megfelelő és az általam alkalmasnak tartható jelölteket kiválasszuk.
A médiák működőképessége zavartalanságának megőrzése, a vezetőváltás sima lebonyolítása úgy oldható meg, ha felelős elnök adja ál felelős elnöknek a munkakört. A jelenlegi helyzetre alkalmazható szervezeti és működési szabályzat hiá-
nyában jogilag nem biztosítható megnyugtató közbülső lépés.
Az ön által felajánlott lehetőségeknek - így például az elnököt helyettesítő alelnök részben korlátozott intézkedési jogosultságának - nincs meg a jogi háttere, s ez a felelősség későbbi megállapításának akadályává válhat.
Végezetül szeretném leszögezni, hogy bár messzemenően tekintetbe veszem politikai életünk feszültségeit, semmiképpen nem áll jogomban, módomban és szándékomban sem az MDF, sem bármely más politikai párt belső életének alakulását befolyásolni."
*
A Miniszterelnöki Sajtóiroda a médiaüggyel kapcsolatos alábbi közleményt juttatta el az MTI-hcz pénteken:
„1992. november 26-án a köztársasági elnök szóvivője a köztársasági elnök nevében, a miniszterelnökkel történt egyeztetés nélkül - minden alapot nélkülözően - olyan nyilatkozatot adott ki, amely szerint a médiakérdésben a két fél álláspontja közeledett egymáshoz. A miniszterelnök azonnal jelezte ezt a valóságnak meg nem felelő közlést a köztársasági elnöknek.
Sajnálatos módon november 27-én a politikai megbeszélések eredménytelenül fejeződtek be. A kérdés megoldása kizárólag az alkotmány és a hatályos jogszabályok szerint tör-
ténhet. Többszöri kísérlet és kompromisszumos javaslat után a köztársasági elnök részéről hangoztatott tárgyalási készség ellenére az elmúlt időszak tapasztalatai alapján politikai megegyezés, tényleges eredmény e tárgyalásoktól nem várható.
A köztársasági elnök november 27-én kelt elutasító levelében foglalt megállapítás, miszerint: »Az elnököt helyettesítő alelnök részben korlátozott intézkedési jogosultságának nincs meg a jogi háttere, s ez a felelősség későbbi megállapításának akadályává válhat«, nem felel meg a valóságnak, miután ez az 104711974. (IX. 18.) számú kormányhatározat alapján a kormány felügyeleti jogkörében jogszerűen megvalósítható.
A miniszterelnök magától értetődőnek tekinti, hogy a köztársasági elnök döntését egyetlen politikai párt belső életének alakulása nem befolyásolhatja, kizárólag az alkotmány és a törvények alapján járhat el. Az Alkotmánybíróság eddigi állásfoglalásai is nyilvánvalóan erre vonatkoztak. Ennek megfelelően az alkotmányjogilag és törvényesen tisztázott, az Alkotmánybíróság által meghatározott feltételek szerint várja a miniszterelnök a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökeinek felmentésére és a TV-alelnök kinevezésére vonatkozó előterjesztésére a köztársasági ebök válaszát.”
MA
BELFÖLDÖN
Vállalati közmunkát akarnak a vasutasok
5. oldal
Ágyra járó fogaskerék
8.	oldal
Riport a tatabányai turulról
9.	oldal
Binder úr, a gátépítő
9. oldal
Thyssen-
Bornemisza
műgyűjteménye
12. oldal
Rendszerváltozás a magyar muzeológiában
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Norvég maraton
2. oldal
Kennedy
és a rejtélykutatók
Nemzetközi kitekintőnk a 6. oldalon
HÉTFŐN
Kísértetfalu a Kishomoród völgyében
7. oldal
Magyar mérnök, európai tudás
Tudomány rovatunk a 10. oldalon
Hétfői mellékletünk/ a
I HhügNdttl
IcrAZDASAfj
tartalmából: Megoldódik a GATT-patt?
Ajkai kristály hatvan országban
ír menedzserképző központ Budapesten
Közszolgálati szakirányú képzés a Közgázon
Nyugdíj-kiegészítésként csalt a 72 éves szélhámos!
Az év autója: Nissan Micra