﻿' °kos •múlt
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. november 30., LV. évfolyam, 282. szám
syöke*
•sodás
‘l idkjai. ,,c* be-"kióber
1 helyett #
"nhetőcu
s/cr/6". V(^ge '• Műdé. ^’s/öntd ’ ""••ghatd, “■■ltunk.
il.ilóan
lóban
• .-'-il tekint-i/onostör-imának. i*» Margit
cege
ne mona-késő este k adott éle-ei'es/.ség.
nu5 3,1
a monacói
rútjának és u / neí-nek ha. A fiata-ick egy
a/t is
g feleségül kv. aki •mély a
on
z!
zett
t.
vagy
hoz.
Parlamenti á la carte
A költségvetés maratoni vitája közben bizony szinte felüdülés a sokféle kérdés, a változatos témájú interpellációk sora. A napirend előtti felszólalások vastagodó karéjával mintegy politikai keretbe foglalják a törvényhozói munka fajsúlyos, ám olykor kissé unalmas és a közvélemény által nehezen követhető részét. A törvénymódosítások rengetegében történő araszol-gatás a témában laikus törvényhozók figyelmét sem képes hosszan lekötni. Akik így meg-csömörödve a parlamenti menürendszertől nagy kedvvel fordulnak a politikai á la carte, az interpellációk felé.
S mi tagadás, igen tetszetős a keddi étlap most is, gazdag a teríték. A legváltozatosabb tálalásban, bár jobbára ellenzéki ízlés szerint teszik a T. Ház asztalára a képviselők a témát. Egy-egy interpelláció címe önmagában is szellemi teljesítmény, kisebb politikai esszé. Tömören, lényegre törően és néha humorral ragadja meg a problémát, egyfajta hangulatot teremtve, közvetve jelzi a kérdező a politikai hovatartozását is.
De ahogy a koalíciós pártok politikai képlete változik, a szabad vegyértékek kormánypárti interpellációkban is egyre többször testet öltenek. A kisgazdák alkupozícióját, a kereszténydemokraták deklarált belső ellenzékiségét erősítheti egy-egy interpelláció. Ugyanennek az MDF gyűjtőpártjellegéből egyenesen következnie kellene.
Igaz, ellenzéki részről olykor megmosolyogják, ha a kormánypárti képviselő interpellálja saját miniszterét. Valójában ezen keresztül jól kitapinthatok a politika, a gazdaság allergiás pontjai és követhetők változó erővonalai. Talán a kabinet számára is jelzés értékű lehet a kárpótlás és a privatizáció anomáliájának mind gyakoribb napirendre tűzése. Legutóbb a kisgazda Pásztor Gyula kérdése nyomán vette a T. Ház a privatizációs miniszter „skalpját", most pedig az MDF-es Balás István vár magyarázatot egy újabb privatizációs vagyonvesztésre. A kereszténydemokraták igazságtételi javaslatához teremthet hangulati alapot a győri főügyész „politikai tevékenysége" miatt tett intézkedés számonkérése. De még sorolhatnánk a példákat arra, hogyan szolgálhatja az interpelláció a parlamenti politikai erők céljait, a konkrét kérdés felvetésén és megválaszolásán túl.
A parlamenti interpelláció tehát ma már nem^egyedül az ellenzék fegyvere. így hiába „morogja meg" frakciója Oláh Sándort azért, mert megfricskázta a belügyminisztert, a parlamenti fricska nem vész el, legfeljebb átalakul - interpellációvá. Új jelenség, hogy az interpelláció mind gyakrabban tekinthető bizalmi szavazásnak. S ha tudjuk, hogy a bizalmi szavazást, magát a kérdést és a miniszteri választ, a tv-közvetítés révén százezrek, netán milliók értékelik, az is nyilvánvaló: a válaszadó miniszter nem csupán saját bársonyszékével játszik.
A szavazógép egy-egy politikai asszó végén még átsegíthet a holtponton, de hosszú távon megnézheti magát az, aki a koalíciós képviselők „mentő kérdésére" sem ad elfogadható válaszokat az interpellációs vizsgán.
Bodnár Lajos
Népünk kezd magához térni
- mondta Göncz Árpád Tatabányán, a Turul-emlékmű avatásán
Soha nem látott biztonsági készültség közepette került sor vasárnap Tatabányán a felújított Turulemlékmű avatására. A város körül teljes rendőrségi gyűrűt vontak, a belvárost lezárták, az ellenőrzés kiterjedt a személygépkocsikra, vonatokra, távolsági buszokra, a szoborhoz vezető összes turistaútra.
Göncz Árpád köztársasági elnök érkezésére mintegy 1500-2000-en gyűltek össze a szobornál, s megjelentek miniszterek és nagykövetek is. Köszöntőt Bencsik János tatabányai polgármester mondott. Kiemelte: a Turul-szobor a város számára közösségteremtő helyet jelentett mindig, Ezután az államfő beszéde következett.
- Megújulva és a Magyarországot védelmezőén tárja szét fölöttünk hatalmas szárnyát Árpád fejedem törzsének madara, a hit és küldetés, népünk ol-tamának szimbóluma - kezdte beszédét Göncz Árpád. - Ha jelképesen is, azt hirdeti, hogy a magyarság megőrizte hazáját, magyarságát és azt a hitét, amely a legreménytelenebb helyzeteken is átsegítette. Ezer év múltán egy újabb hazát kell teremtenünk, a demokratikusan gondolkodó és cselekvő, egyenjogú polgárok új Magyarországát. A feladat nehéz, helyzetünk is nehéz, hiszen nem pusztán rendszert kellett és kell váltanunk, hanem viselkedés- és gondolkodásmódot, sőt beideg-zett cselekvési formákat is.
Zaklatott országban élünk, folytatta az államfő, ahol a gazdaság gondja természetszerűleg együtt jár a társadalom egy részének elszegényedésével, a szociális feszültség növekedésével. A ma munka nélkül maradónak, a holnapi munkája, megélhetése dolgában elbizonytalanodott fiatalnak nehéz elhinnie, hogy a gazdaság és a társadalom láza nemcsak a beteg-
ség jele, hanem a gyógyulás első fázisa is. És mégis, népünk többsége bölcs megértéssel, végtelen önfegyelemmel éli meg bizonytalanságunk napjait. Jóllehet, főként politikai közéletünkben csatároznak a múltat idéző
és a múltba visszavágyó álomképek a jövőbe tekintő valós bizakodással, s ádáz csatáik inkább ingerelnek, mintsem hogy erőink összefogására serkentenének.
Mint államfő én sem ígérhetem az
ország gondjainak és bajainak gyors megszüntetését. Ugyanakkor szívesen megosztom mindenkivel hitemet, reményeimet, sőt meggyőződésemet is -mondta Göncz Árpád, majd hangsúlyozta: Vallom, hogy Trianon és az ellenforradalmi Magyarország, a fasizmus és a kommunizmus, sőt a rendszerváltás megrázkódtatása után népünk kezd magához térni. Újjáéledt tennivágyása, segítőkészsége és egymásra szorultságának a tudata, azaz a demokratikus új Magyarország megannyi fontos szellemi, lelki előfeltétele. Ezek védenek meg a szélsőjobboldal kísértéséről, és ezek élesztik fel a már-már kiveszett szociális érzékenységet - mutatott rá Göncz Árpád.
Az ünnepséget követően az államfő a Hotel Árpádban sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, nem észlelt túlzott rendőri jelenlétet az ünnepségen. A szélsőséges csoportokkal kapcsolatban rámutatott: fő veszélye a mozgalomnak, hogy manipulálással vissza lehet élni erejével. Óvott attól, hogy a Turul-emlékművet és jelképet összemossák a hírhedt turulista mozgalommal. A köztársasági elnök végül kiemelte, hogy nem azért volt akkora rendőri biztosítás, mert esetleg félne - ilyen érzést az október 23-ai Kossuth-téri ünnepség eseményei sem váltottak ki belőle -, hiszen most is odament a tömeghez, akik tapssal és örömmel fogadták őt.
A sajtótájékoztatót követően lapunk munkatársa a Turul-emlékműhöz visszatérve turistákkal és 30-40, Tatabánya környéki, skinhead külsejű fiatallal találkozott. Utóbbiak azt sérelmezték, hogy belépőjük ellenére sem vehettek részt a rendezvényen.
(meszleny)
Az elnökök határozottabb fellépést várnak a kormánytól
Egy sokszínű pártot nem lehet homogenizálni
- mondta Antall József, az MDF elnöke
Külügyminisztériumi mérleg a tárgyalások állásáról
Brüsszeli Bősök
(Munkatársunktól)
Ne gondolják, hogy nem volt sok vita, s hogy melldöngető öntudat lobog bennünk. Azt azonban az MDF elnökeinek gyűlése után ismét leszögezhetjük: pártunk az újonnan alakult szervezetek közül a legerősebb, legszervezettebb politikai erő maradt ma is - mondta Für Lajos, az MDF alelnöke az elnökök késő estébe nyúló zárt ülése után tartott sajtótájékoztatón. - Optimista vagyok, a ’94-es választásokon nem következik be az MDF-re néz-
ve az a katasztrófa, amelyet az ellenzék emlegetni szokott. Nyolcszáz bejegyzett szervezetünk éléről ötszáz elnök jelent meg vasárnap, s a huszonhétezer főt számláló tagság szinte megszállottan végzi a dolgát. Azok a viták, amelyek a sajtóban nagyobb teret kapnak, őket szinte érintetlenül hagyták, s ezért nyugodtan nézhetünk az MDF VI. országos gyűlése elé. Kónya Imre mindehhez hozzátette: jó volt ismét MDF-esnek lenni.
(Folytatás a 4. oldalon)
HÍRELEMZÉSÜNK BRÜSSZEL - Tárgyalások után, újabb eszmecserék előtt: így jellemezhető a bősi vízerőműről folytatott párbeszéd a pénteki brüsszeli forduló után. Vasárnapi nyilatkozatában a magyar Külügyminisztérium e megbeszélések legfontosabb eredményének minősíti, a csehszlovák fél megerősítette készségét a tekintetben, hogy elfogadja a hágai Nemzetközi Bíróság illetékességét. Teljes mértékben helytálló a külügyminisztériumi állásfoglalás óvatossága: egyfelől leszögezi, hogy az eszmecserékkel újabb lépést tettek „a kérdés európai, civilizált rendezése felé”, másfelől azonban azt is megállapítja a dokumentum, hogy a kötele-
Siklós Csaba közlekedési miniszter:
/
Nem csak a MAY vezetése hibáztatható”
n
(Munkatársunktól)
Amint az a szombati híradásokból már ismert, továbbra sem született megállapodás a kormányzat, illetve a vasutas érdekvédelmi szervezetek képviselői között.
A tárgyalásokat követően Siklós Csaba, a közlekedési tárca vezetője lapunknak elmondta, hogy a kormányzat jelentős engedményeket tett a MÁV-on belüli válság rendezése, illetve a december közepére kilátásba helyezett általános sztrájk elkerülése érdekében. Eredetileg ugyanis a bér-fejlesztés nem szerepelt a kormányzati ajánlatcsomagban, a szombati tárgyalások azonban a már említett - jövő évi - 5 százalékos javaslattal zárultak. Az iméntiek persze nem azt jelentik - hangsúlyozta a miniszter -, hogy
a vasutasok bérének rendezésére nem kerülhetett volna sor a jövő évben; a tárca pusztán az első negyedévi adatok ismeretében szeretett volna tárgyalni arról. Siklós Csaba egyúttal emlékeztetett arra, hogy ma nem a vasútnál a legalacsonyabbak a jövedelmek, s az érdekképviseletek követeléseit csak a más foglalkoztatási ágakban - például az egészségügyben vagy az oktatásban - foglalkoztatottak kárára lehetne még tovább emelni.
Mivel a hét végi tárgyalások után tett nyilatkozatában Kupa Mihály pénzügyminiszter kijelentette: a most kialakult helyzet nyilvánvalóan a MÁV menedzsmentjének róható fel, megkérdeztük Siklós Csabát, egyet-ért-e a pénzügyi tárca vezetőjével, s várhatóak-e változások a vállalat vezetőinek körében. Válaszában a miniszter kitért a személyi változá-
sokra irányuló kérdés elől, azt viszont kijelentette: a mostani állapotért a MÁV jelenlegi vezetői is hibáztathatok. Teljes mértékben azonban nem a vállalati menedzsmentet terheli a felelősség, hiszen a gazdasági összeomlás gyorsabb volt a vasútnál, mint amire számítani lehetett; senki sem készülhetett fel a Jugoszlávia elleni embargóra és a KGST összeomlása után a volt szocialista országokba irányuló forgalom drasztikus visszaesésre, illetve a hazai ipar termelés-visszaeséséből fakadó, ugyancsak nagymértékű szállításkiesésre. A mostani, mintegy 50 millió tonnás évi teljesítményt mégsem tekinthetjük átmenti állapotnak - jelentette ki Siklós Csaba, utalva arra, hogy a mienkénél jóval korszerűbb nyugat-európai vasútvonalakon sem fuvaroznak évi 60 millió tonna árunál többet évente. Ezért
ekkora teljesítmény mellett hosszú távon nem tartható a foglalkoztatottak jelenlegi létszáma. A foglalkoztatási gondokon azonban enyhíthet, hogy a szakszervezetek kezdeményezésére már vizsgálják, mi módon lehetne -egyúttal az elmaradott térségek közlekedését is támogatva - a foglalkoztatási alapból pénzt biztosítani a MÁV-nak. A helyzet rendezéséhez a munkaügyi tárca egyetértése is szükséges.
Ez utóbbi információval kapcsolatban Gelencsér László, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete tárgyalódelegációjának vezetője jelentette ki lapunknak: bár eredetileg a MÁV-on belüli közhasznú munka bevezetését szorgalmazták, a közlekedési miniszter által támogatott alternatívával is egyetértenek.
(Folytatás a 9. oldalon)
BELFÖLDÖN
Interjú
Orbán Viktorral
4.	oldal
Befoltozható-e a szociális háló?
5.	oldal
A válság természetrajza
Tisztújító közgyűlést tartott a VOSZ
9.	oldal
Magyar mérnök, európai tudás
Régi esték Sziráky Judithnál
Üllői úti
futballmerénylet
KÜLFÖLDÖN
zettségvállalásnak „a tényleges cselekvés szintjén” is érvényre kell jutnia, legközelebb a hamarosan folytatandó budapesti szakértői eszmecseréken, amikor a hágai beadvány szövegét próbálják majd egyeztetni. A külügyminisztériumi nyilatkozat rögzítette azt is, hogy pénteken Brüsszelben „sem az erőmű lebontásáról, sem pedig egy átmeneti megoldásról nem sikerült megállapodni”.
Való igaz, hogy gyors előrelépésben - nemhogy megoldásban - aligha reménykedhetünk, s valószínű, jó néhány bősi forduló lezajlik még Brüsszelben, miközben fölvethető természetesen, valójában mi is történik a helyszínen.
(Folytatás a 3. oldalon)
Lantos támogatja Romániát a legnagyobb kedvezmény elérésében
Jelcin „elnöki párt” megalakításába kezdett
Kísértethajók
hullámsírban
10.	oldal
Az AIDS-hullám
és Magyarország
7.	oldal
Elvonások és félreértések az egyetemeken
Andrásfalvy Bertalan a kultuszminiszterek bukaresti tanácskozásáról