﻿Tudományos
Ára: 14,50 Ft
Magyar Nemzet
Brunner Győző, aki otthagyta Amerikát
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1992. december 8., LV. évfolyam, 289. szám
Svájci retesz?
Boldog Svájc. Lakói megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy nemet mondjanak Európára. Olyannyira jól érzik magukat svájci mivoltukban, hogy kellőképpen riasztóan tud hatni ráiuk a menekültáradat és a centralizált bürokrácia, amit az európaiság velejárójaként festettek eléjük a közeledés ellenzői.
Svájc német nyelvű kantonjai -egy kivételével - vasárnap elutasították, hogy országuk csatlakozzon a földrész 19 (illetve a vasárnapi „nem" után csak 18) fejlett államát tömörítő s a tőke, a szolgáltatás, az áru és a munkaerő korlátozás nélküli mozgását jelentő szabadkereskedelmi övezethez, amely lényegében az EK-csatlakozás előszobája az EFTA-tagállamok számára. Mivel a tizenhat német nyelvű kantont nem tudta ellensúlyozni a hat francia és az egyetlen német „másként gondolkodó", így az európaiság eszméjével szemben újabb bizalmatlansági szavazat született. A csapás ugyan nem akkora, mint amikor a dánok mondtak nemet a maastrichti szerződésre, de kétségtelen, hogy néhány nappal az edinburghi csúcstalálkozó előtt -amelynek az Európai Közösség újra megtalált egységét kellene demonstrálnia -kellemetlen disszonancia, hogy nem mindenki számára egyformán csábító az összetartozás lehetősége.
A vélemények megoszlanak arról, hogy Svájcra nézve milyen következmények adódhatnak. A csalódottak most azzal fenyegetőznek, hogy az ország kiszorul az általános európai folyamatokból, elszigetelődése a gazdasági fejlődés és a jólét rovására történik, s mind élesebbé válik a már a népszavazásban is megmutatkozó törésvonal a francia és német nyelvhatáron. Mások azonban úgy látják, hogy éppen ellenkezőleg, a mostani „nem" felgyorsíthatja a csatlakozás folyamatát a nyugati integrációhoz. Ugyanis a polgárokra növekvő nyomás nehezedik majd az EK-ba való belépés érdekében, amihez a szabadkereskedelmi övezet csupán hosszabb kerülőutat kínált volna.
Ám az alpesi kétségek és bizakodás mellett van egy általánosabb üzenete is a svájci népszavazásnak, mégpedig a dániai figyelmeztetés megismétlése: egy jól működő demokráciában soha nem szabad lebecsülni a választók pillanatnyi hangulatát. A svájci kormány a legutóbbi időkig annyira biztos volt a győzelemben - hiszen a társadalom csaknem minden fontos szerveződése, a bankok, az ipar, a szakszervezetek, de még a parasztság képviselői is egyetértettek a szabadkereskedelmi térség eszméjével -, hogy elintézettnek tekintette az ügyet. Csak körülbelül egy hónapja hegyeződött ki igazán a kérdés, amikor a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy kellően hatásosak azok az ellenérvek, amelyek szerint a csatlakozás lenne az első lépés a nemzeti szintű döntés-hozatal, a függetlenség és semlegesség feladása felé, s az országot bevándorlók öntenék el a szegényebb európai régiókból. A svájci kormánynak túl kevés ideje maradt ahhoz, hogy kellően hatásos ellenérveket tudjon felvonultatni és általánosan elfogadtatni, így most Svájcban is tudomásul kell venni - miként néhány hónapja a nem kevésbé csalódott dán Kormánytisztviselők tették -, hogy kemény, több hónapos munka kezdődik, amelynek során a közvéleménnyel el kell fogadtatni az európaiság előnyeit, meg kell találni azokat a megfogalmazásokat, amelyek eloszlathatják a mostani aggályokat.
Lombért Gábor
Antall József visszautasította az orosz adósság elengedésének vádját
Parlamenti hozzájárulás kell katonai részvételünkhöz a Szomáliái akcióban
Napirend előtti felszólalások formájában a hét vége kül- és belpolitikai fejleményei egyaránt beszü-remlettek a parlamentbe. A hétfői ülés elején Antall József miniszter-elnök tájékoztatta a parlamentet a magyar kormány válaszáról a Szomáliái válsággal összefüggő amerikai megkeresésre. A miniszterelnök elmondta, hogy Kodolányi Gyula címzetes államtitkár tolmácsolta a magyar álláspontot, s egyben az ország helyzetéről is tájékoztatást adott. A miniszterelnök leszögezte: Magyarország megkeresése összhangban áll az ENSZ alapokmányával, és részvételünk konkrét formájáról nagyköveti szinten is megkezdődtek a tárgyalások. Fontosnak tartotta a magyar miniszterelnök, hogy hazánk is részt vegyen a humanitárius jellegű ENSZ-akcióban, megfelelő előkészítés után egészségügyi, sőt kisebb - néhány századot kitevő - katonai kontingenssel is, szigorúan önkéntes alapon, az Országgyűlés hozzájárulásával.
A miniszterelnök felszólalásának második részében reagált Horn Gyulának, az MSZP elnökének arra kijelentésére, amely a guruló dollárok kérdését filléres tételnek minősítette ahhoz a mintegy egymilliárd dollárhoz képest, amelyről a magyar kormány a Jelcin orosz elnökkel folytatott tárgyalásokon gyakorlatilag lemondott. Antall József
visszautasította Horn Gyula vádját, és emlékeztetett arra, hogy nehéz tárgyalások után a kelet-európai térségben egyedülálló módon sikerült elérnünk az úgynevezett nullamegoldást. A kártérítési követelésekről való lemondást - az ismert pénzügyi feltételek mellett - jelentős eredménynek minősítette a miniszterelnök.
Az MSZP képviseletében -Horn Gyula távolléte miatt - Katona Béla reagált a miniszterelnök felszólalására. Antall József beszédének első részét - a Szomáliái válsággal kapcsolatos tájékoztatást -megköszönte, a felszólalás második részét pedig, mint várható volt, visszautasította. A képviselő felhívta a miniszterelnök figyelmét: párt- , rendezvényeken elhangzó kijelentésekről a parlament plenáris gyűlése . előtt ne nyissanak vitát. Antall Jó- ; zsef miniszterelnök viszontválaszában fenntartotta álláspontját, és rámutatott: Horn, Gyula kijelentésé a magyar kormány lépéseit érintette, és ez - különös figyelemmel annak tartalmára - megfelelő parlamenti választ is kíván. A miniszterelnök ugyanakkor reményének adott hangot, hogy - s feltehetően nem csak az MSZP-nek szólt - pártgyűléseken is csak valóságnak megfelelő kijelentések hangoznak el.
Kádár Péter, aki nemrégen a szabaddemokraták frakciójából ült
át a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjába napirend előtti felszólalásában az iskolagyalázá-sok, templomrongálások, valamint a kolozsvári szoborbecstelenítés mélyebb politikai összefüggéséit taglalta napirend előtti felszólalásában. A képviselő számon kérte a felelős politikai magatartást. A Fidesz képviselője, Áder János, napirend előtti felszólalásában kifejtette pártja álláspontját arról a népi kezdeményezésről, amely a parlament feloszlatását sürgeti. Áder János leszögezte: a népszavazás kezdeményezése, de különösen annak célja sem jogilag, sem politikailag néni szerencsés, sőt alkotmányos szempontból is vitatható. Szavaiból az mindenesetre kiderült: bár a Fidesz tart ma legkevésbé egy előrehozott választástól, a népszavazás kezdeményezői által kínált utat nem tartják járhatónak fiatal parlamentáris demokráciánk számára. Frakciótár-•sa, * Fodor Gábor a Fidesz nevében egy független képviselő (Gáli Ákos) napirend előtti felszólalására válaszolva leszögezte: a debreceni tanítóképző tulajdonátadását illetően a Fidesz elsősorban az intézmény jövője miatt aggódik, nem pedig azt nehezményezi, hogy a tanítóképzőt a református egyház kapja meg.
(Folytatás a 4. oldalon)
Kodolányi szerdán viszi a levelet Clintonéknak
Kapcsolatfelvétel az új csapattal
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Antall miniszterelnök kétoldalas, tartalmi és jelesen külpolitikai témákra összpontosító levelét szerdán adja át Kodolányi Gyula a megválasztott elnök nemzetbiztonsági csapatát szervező Sámuel Bergernek. A kormányfő személyes képviselőjeként egyhetes látogatásra az amerikai fővárosba érkezett államtitkár a magyar tudósítóknak elmondta, hogy washingtoni tárgyalásain egyfelől a jól kialakult kétoldalú és személyes kapcsolatokat ápolja a január 20-ig még hivtalban lévő ői«/:-emberekkel, másfelől megteremti a kontaktust a Clinton-csapattal; reménye szerint Bergeren kívül másokkal is módja lesz eszmét cserélni, s netán a Clinton részvételével lezajló keddi demokrata vacsorán a jövendő elnöknek is bemutatkozni. Kodolányi különben meghívást kapott arra a pénteki, szűk körű találkozóra, amelyen a Fehér Ház nemzet-biztonsági stábja ünnepli Busht és vezetőjüket, Scowcroftot, s így tőlük módja lesz búcsút venni. Az államtitkár korainak tartotta még csúcsszintű találkozóról beszélni, ám egyértelművétette, hogy Antall szeretné, ha a Bushsal kialakult személyes kapcsolata Clintonnal is folytatódna. Már csak abban is bízva, hogy Amerikának is komoly érdeke fűződik a magyar „sikerországhoz” a kelet-európai térségben.
(Folytatás a 3. oldalon)
Összecsapások Indiában	
Háborúvá szélesedő	
vallási ellentét	
HÍRMAGYARÁZATUNK	
Fanatikus hindu szélsőségesek hétfőn lerombolták Ayodhya város egyik mecsetét, ami után valóságos háborúvá szélesedett a vallási ellentét. A delhi kormány rendkívüli állapotot rendelt el, hogy megakadályozza a további összecsapásokat, amelynek eddig is már több tíz halálos áldozata van.
A mecset, amelyet az első indiai mohamedán hódító császár, Babur építetten 1528-ban, rengeteg háborúskodást okozott az elmúlt évtizedekben.
(Folytatás a 3. oldalon)
Szabó Iván az ipar jelenéről és jövőjéről
Ötmilliárd forintot leírtak a Dunaién* adósságából
Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter tegnap Dunaújvárosban a Dunaferr részvény-társaság által szervezett mun-kásgyűíésen bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében 5 milliárd forint adósságot elengednek a cég 11,5 milliárd forintos hitelcsomagjából. További 3,5 milliárd forint visszatérítésének átütemezését 1996 és 2003 közötti időszakra állapították meg. Mindezeken túl még 3 milliárd forint kerül a részvénytársaság tulajdonosainak számlájára.
Ez volt a leglényegesebb bejelentés tegnap a Duna menti kohászatban, ahol a miniszter vázolta az ipar mai állapotát, valamint az elkövetkezendő esztendő koncepcióját. Elöjáróban hangsúlyozta, hogy semmiféle hamis illúziót nem kíván táplálni, éppen ezért igyekszik az elkerülhetetlen nehézségekre koncentrálni. A magyar ipar át-még messze nem fejeződött
be, és éppen a környező államokban zajló forrongások, háborúk veszélyeztethetik a külföldi tőke beáramlását. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a világpolitikai szerepvállalásunkat is ez motiválja. Utalt az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntésére, ami megtiltja a dunai kereskedelmi forgalmazást Szerbián keresztül. Ez a határozat a magyar vállalatok közül különösen sújtjta a dunaújvárosi kohászatot, hiszen mind az alapanyag, mind a késztermék szállítása javarészt a Dunán keresztül zajlott. Elmondta, hogy a kormány legutóbbi ülésén a közlekedési tárca vezetőjét bízta meg a helyzet fel-térképezésével, a lehetséges megoldások felkutatásával, valamint annak megvizsgálásával, hogy hová lehet esetleg kártérítésért fordulni. Természetesen ennek részleteiről ma még többet nem mondhatott, csupán jelezte, hogy valamennyi számítás azt igazolja, hogy nincs az a kereskedelmi kár, amit a béke megteremtése érdekében sok lenne fizetni.
(Folytatás a 3. oldalon)
A volt VSZ-országok közül elsőként
Amerikai segítséggel korszerűsítik a magyar légierőt
Először írt alá az Amerikai Egyesült Államok megállapodást Magyar-országgal katonai eszközök szállítására - erről Charles Thomas, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete tájékoztatta az újságírókat tegnap a Magyar Honvédség Művelődési Házában. A nagykövet a szerződést, amelyet Für Lajos a rendezvényen nyújtott át vendégének, a Magyar Honvédség és az USA fegyveres erői közötti védelmi együttműködés új elemének nevezte. Ennek keretében Magyarország olyan légi irányítási rendszerhez jut az elkövetkező két évben, amely illeszkedik a nyugati országokéhoz.
- Ez az első eset, amikor egy volt VSZ-ország katonai technikai segítséget kap az USA-tól - hangsúlyozta az esemény jelentőségét Für Lajos, miután - egyebek mellett - emlékeztetett arra, hogy idén márciusban Washingtonba látogatott, ahol amerikai-magyar vegyes bizottság felállítását határozták el.
A légierő modernizálása 113 harcászati vadászrepülőgépet és négy
földi radarállomást érint. Mindez csaknem 13 millió dollárjába kerül az országnak. Mint ismeretes, a parlament 1,1 milliárd forintot irányzott elő erre a célra.
Egy kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, a segélyprogram nem pontos elnevezés, hiszen valójában üzletről van szó. Ugyanakkor Für Lajos komoly gesztusként értékelte a tényt, hogy az amerikai kormány haditechnikai eszközöket ad el hazánknak.
Egy másik kérdésre reagálva Turján Sándor, a HM helyettes államtitkára kifejtette: az amerikai kormány nem a nyáron kiírt tenderre jelentkezett, amely, mint arról lapunk is tájékoztatott, eredménytelenül zárult a közelmúltban. A magyar kormány végül is azért fogadta el az amerikai ajánlatot, mivel - bár az anyagilag nem volt kedvezőbb, mint a tenderre érkezett pályázatok - az Egyesült Államok kormánygaranciát vállalt a kivitelezésre.
(v. z.)
BELFÖLDÖN
Felfüggesztik Csurka és Gadó mentelmi jogát?
4. oldal
Balsai István meghallgatta Hankiss Elemért
4.	oldal
Kétféle expotervet dolgoz ki a főváros
5.	oldal
A külföldi befektetők még türelmesek
Szabó Magda:
Száz éve született Kosáryné Réz Lola
11. oldal
Olcsó a Néróból Budapesten
13. oldal
„Nem gyártottunk kábítószert”
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
Granasztói György nagykövet a luxemburgi félreértésről
Az új katekizmus vatikáni bemutatása
Amerikai
partraszállás
Szomáliában
HOLNAP
Kell-e siratni a fóti hagyományokat?
7. oldal
Apor Vilmos Iskola Győrött
11. oldal
Törökök
Németországban
Kisebbségi kérdésekről Nemzetközi kitekintő összeállításunk a 12. oldalon