﻿A kisebbségek Európája
Nemzetközi kitekintő összeállításunk a 12. oldalon
Ára: 17,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1992. december 9., LV. évfolyam, 290. szám
Vállalkozói vagy állami világkiállítás?
Senki sem vitatja: lesz rá pénz. A honnan lesz és mennyi - ez már fogósabb kérdés. Az igazi tét pedig az, hogy ki fizeti meg a pénz árát.
Senki sem vitatja: a jól menedzselt vállalkozás vége nem is lehet más, mint a világsiker. A lehet-e, tudják-e jól menedzselni a beruházást, szintúgy fogósabb kérdés. Az igazi tét azonban az, hogy a legjobb jó szándék és a profizmus találkozik-e?
Senki sem vitatja: doppingszer lehet az ország egész gazdasága számára. Ám fogós kérdés: a főváros gyarapodása és benne a célfeladat megvalósítása összhangba hozható-e? Persze az igazi tét az, hogy az ígért állami garanciák árnyékában annyi forrás összpontosul-e ide, hogy az egyebütt keletkező hiány nem hat károsan a gazdaságra, következésképp nem tesz-e ellenérdekelt féllé sokakat?
Nem nehéz kitalálni: az 1996-os budapesti világkiállítás újraéledt parlamenti tüzéről van szó, s bizony idő kell, mire a lángok csitulnak, parázzsá zsugorodnak, majd pedig füstté válnak, kimúlnak. Pedig pontosan azon a héten, amikor a parlamentben az éjszaka kellős közepén megjelent a kakas, Párizsban felszállt a fehér füst, kimondták a döntést, a végsőt: Budapest már nem is menekülhet a világkiállítás elől. Meglehet, a magyar állam garanciái jótékonyan hatottak a világkiállítási honatyákra, hiszen az azt is jelenti: kerül, amibe kerül, jótáll a kormány, a központi költségvetés.
A szabaddemokrata képviselő, Mádai Péter hétfőn két egész percre kapott szót a T. Házban, de e rövid idő alatt is kimondta a lényeget: „Amióta a világon világ-kiállítás van, az mindig gazdasági ügy. S ha gazdaságilag hasznos, akkor nemzeti érdek társul mellé. Fordítva még soha nem sikerült." A parlamenti ellenzék szakmai érveket sorakoztatott egymás mellé - ha tetszik, ellenérveket. Bár sehonnan, még a baloldalról sem azt mondták ki, hogy ne legyen, hanem azt, hogy így, a tavaly elfogadott, szentesített változattól eltérően ne legyen. Pontosabban: a vállalkozóknak csak látszólagos bevonását, a mai és majdani költségvetés biankóját, a múltból emlékezetes állami nagy-beruházások új keletű mintáját ne szentesítse a T. Ház.
Lehet vitázni a honatyák nézetén, pártállás szerint mondták, mondják véleményüket a képviselők plenáris és bizottsági üléseken. De talán pontot tesznek a mondat végére, s fogadalmat, valóban kiűzik a felesleges politikai felhangot az expo parlamenti szó csatájából. Mert ha ez sikerül -most még nem is késő -, nyomban értelmezhetővé válik az összes gazdasági kérdés: a menedzsment megítélése, a fővárosi és az államháztartási finanszírozási rendszer összehangolásának módja, a vidék szerepének, befektető és profittermelő képességének kiaknázási lehetősége.
Hiszen pénz van - elvben nem is kevés, a költségvetési garancia ezt is jelentheti. Ha pedig a voks úgy szól, hogy világkiállítást, ámde pénzzel és ésszel, mindenek-feletti üzleti, vállalkozói profizmussal, akkor a világkiállítás nemzeti érdek, ami pedig igazán nem rossz tőke. Be is lehet fektetni.
Gergely László
Jeszenszky-Mijazava megbeszélés
Japáné az első expomeghívás
Tokióból jelenti az MTI: „A reménység csillagának” nevezte Magyarországot a japán kormányfő, a japán külügyminiszter pedig azt ígérte, hogy Japán a jövőben is minden módon támogatja a piacgazdaság megteremtésére irányuló magyar erőfeszítéseket. A hatnapos hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden találkozott Mijazava Kiicsi japán kormányfővel. A rövid megbeszélésen Mijazava nagyra értékelte a magyarországi politikai és gazdasági változásokat, Magyarország stabilitását.
Jeszenszky Géza a világ országai közül elsőként Japánnak adta át az 1996. évi expóra szóló meghívást. Vatanabe Micsio japán külügyminiszter az ezután tartott külügyminiszteri tárgyaláson szintén nagyra értékelte, hogy Magyarország az ismert nehézségek ellenére következetesen kitart a piacgazdaság átalakítása mellett. Japán a jövőben is minden módon támogatja a magyar erőfeszítések sikerre vitelét - hangsúlyozta a japán diplomácia vezetője, és megfogalmazta azt a kérést, hogy Budapest használja ki a már meglevő lehetőségeket. (Ezen megjegyzés a két évvel
ezelőtti 500 millió dolláros, még Ka-ifu Tosiki kormányfő által kezdeményezett Eximbank-hitelre, illetve az Dzsaido fejlesztési szervezet közelmúltban ajánlott 100 millió dolláros -magyar kis- és középvállalatokat támogató - alapjának felhasználására utal.) Új lehetőségek is felmerültek a tanácskozáson. Jeszenszky Géza tervezetet adott át japán partnerének a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére, ebben műszaki-tu-
dományos vegyes bizottság felállítását javasolja, és a lehetséges együttműködés területeiként többek között az energiaracionalizálást, biotechnikát, környezetvédelmet, informatikát és automatizációt jelölte meg. Vatanabe Micsio közölte, hogy Japán a magyar környezetvédelmi programok támogatására új hitelkonstrukció létrehozásának lehetőségét vizsgálja.
(Folytatás a 3. oldalon)
(MTI külföldi képszolgálat)
Vasutas-szakszervezetek
Késő estig nem volt megállapodás
Lapzártánk idején meg nem született meg a megállapodás a kormányzat, illetve az általános sztrájkot kilátásba helyező öt vasutasszakszervezet képviselői között.
A tárgyalások szünetében Bor-sik János, a Mozdonyvezetők Szak-szervezetének ügyvezető alelnöke közelinek minősítette a megállapodás lehetőségét. Mint mondta, a múlt heti kormányzati hatszázalékos ajánlatot ugyan továbbra is elfogadhatatlannak tartják, de bíznak abban, hogy a szakszervezetek által elképzelt bérfejlesztés mértéke már nem olyan magas, hogy a kormányzattal ne lehessen megállapodást kötni.
Borsik János mindenesetre úgy vélte, hogy az egyeztető tárgyalásokat mindenképpen be kell fejezni, mert tovább nem lehet lebegtetni az egy-két napos vasutassztrájk lehetőségét. Kérdésünkre az alelnök elmondta: egyelőre kevés esély mutatkozik arra, hogy a MÁV-osok által szorgalmazott, vállalaton belüli közmunka intézményét be lehessen vezetni. Szakszervezeti vezetőként egyébként nem hajlandó a dolgozók elbocsátásáról tárgyalni.
(Folytatás a 4. oldalon)
Felsőszintű találkozó?
Magyar-román
(Munkatársunktól)
Jeszenszky Géza levélben fordult román kollégájához, Te-odor Melescanu államminiszterhez. Ezzel a bejelentéssel kezdte szokásos keddi sajtótájékoztatóját Hermán János, a Külügyminisztérium szóvivője.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban Romániában több olyan esemény is történt, amely nem szolgálja a két ország közötti jó viszonyt. A történtek ellenére a magyar fél változatlanul a kapcsolatok építését és javítását tartja szem előtt, és ebből kiindulva a kapcsolatok fejlesztésének, a kialakult problémák rendezésének érdekében intézett levelet Jeszenszky Géza Románia külügyminiszteréhez.
(Folytatás a 3. oldalon)
Napirend előtt újra „guruló dollárok”...
Megkezdődött az igazságtétel parlamenti vitája
Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén egyebek mellett sor került a kormány igazságtételi törvényjavaslatának vitájára. A javaslat az elkövetés idején hatályos jogszabályokból indul ki.
Eke Károly független képviselő napirend előtti felszólalásával vette kezdetét a parlament keddi munkanapja, aki indítványozta, hogy 1996-ban Magyarország adjon otthont a finnugor népek második világkongresszusának. Horn Gyula, az MSZP elnöke felszólalásában némi iróniával megköszönte a miniszterelnöknek, utalva tegnapi beszédére, hogy jelentős figyelmet szentel az MSZP tanácskozásainak, de figyelmébe ajánlotta, hogy az ott elhangzott konstruktív javaslatokat (szomszédainkkal való kapcsolattartás, szociális reformok) is részesítse hasonló kitüntető figyelemben. A „guruló dollárokat” illetően megerősítette, hogy - véleménye szerint - itt kormányzati kampányról van szó. Ami pedig a politikai por-
Funárék akadékoskodása miatt ideiglenes helyen az emléktábla
Andrásfalvy az erdélyi színjátszás kolozsvári jubileumi ünnepségein
(MTI) Szónokok egész sora méltatta román és magyar részről hétfő este az erdélyi magyar színjátszás 200. évfordulóját, és a hagyományok mai folytatóit a kolozsvári Állami Magyar Színházban rendezett ünnepségen.
Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója nyitotta meg és Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója zárta a Román Televízió magyar adásában egy ideig egyenesben közvetített hivatalos megnyitó ünnepséget. Victor Opaschi, Ion Iliescu elnök tanácsadója az államfő üzenetét, Agata Niculau színésznő-képviselő pedig a román parlamentét tolmácsolta. Szólt az egybegyűltekhez magyar részről Kálmán Attila, a művelődési minisztérium politikai államtitkára és Fekete György államtitkár-helyettes. A Gheorghe Funar vezette városháza nem képviseltette magát azok között, akik a város magyar művészeit üdvözölték; a polgármester távol maradt a színháztól, szerepe az ünnepi plakátok kiragasztásának mindenáron való megakadályozására korlátozódott. A megjelentek között volt Domokos Géza, a Romániai Ma-
gyar Demokrata Szövetség elnöke, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi csoportjának vezetője. Az ünnepi alkalom idején is foghíjasán maradt padsorok azonban arról tanúskodtak, hogy a rangos eseménysorozat előkészítése nem volt problémamentes. Egyes erdélyi magyar társulatok rossz néven vették, hogy önálló előadásukat nem iktatták be a tíznapos, rangos nemzetközi produkciókat felvonultató programba.
Iliescu üzenete a harmónia és a megértés eszközeként méltatta a színjátszást, és egy román írót idézve arra utalt, hogy aki a kultúra, a megértés útjába akadályokat gördít, az a természet ellen vétkezik. Méltatták az ünnep jelentőségét az együttélés szempontjából a többi román szónokok is.
A keddi kolozsvári ünnepségek részeként Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter a házsongárdi temetőben megkoszorúzta az erdélyi magyar színjátszás nagy művészeinek síremlékét, majd az Állami Magyar Színházban elhelyezte azt a háromnyelvű emléktáblát, amelyet eredetileg az egykori Farkas utcában, annak a kőszínház-
nak a helyén avattak volna föl, ahol a kolozsvári magyar színészek első állandó otthona állt. Ám a hivatal pac-kázása, a hatóságok időhúzása megakadályozta a márványtábla elhelyezését, nem érkezett meg az engedély, mi több, Funar polgármester még azt is megígérte, hogy egyhamar nem is kerül a helyére. Ezért aztán ideiglenesen egy emelvényre helyezték el a Magyar Színház előcsarnokában, háromnyelvű felirattal, amely egyébként arra is emlékeztet, hogy miért itt, s nem az eredetileg tervezett helyen látható a tábla.
Andrásfalvy kedden több hivatalos tárgyalást folytatott, találkozott Boroianu román művelődési államtitkárral. A miniszter, aki ma reggel indul haza Budapestre, Ba-racs Dénesnek, az MTI tudósítójának elmondta, hogy a Mátyás-szobor feliratozása ellen személyesen tiltakozott a budapesti román ügyvivőnél. Andrásfalvy hangsúlyozta, hogy a sértő felirat erőszakos elhelyezése és más kolozsvári intézkedések ellentétesek a Duna menti országok kulturális minisztereinek legutóbbi tanácskozásán elfogadott elvekkel.
Elutasítottuk a kiadatási kérelmet
Draghici bűnei elévültek
Bukarestből jelenti az MTI: A magyar hatóságok elutasították az Alexandru Draghici egykori román belügyminiszter kiadatására vonatkozó hivatalos bukaresti kérelmet -jelentették be kedden Bukarestben. Románia főügyésze augusztus 31-én fordult a kiadatási kéréssel magyar kollégájához. Draghici, a Georghiu-Dej-korszak egykori belügyminisztere ellen a román hatóságok letar-tóztatási parancsot adtak ki, mert politikai indítékú gyilkosságra való fel-bujtással és más bűncselekményekkel vádolják. A hivatalos magyar indoklás szerint a kiadatási kérelmet azért utasították el, mert a magyar büntetőjog értelmében a bűnvádi eljárás az elévülés szakaszába lépett. Ebben az esetben pedig alkalmazható a magyar-román jogsegélyegyezmény 58/c. paragrafusának rendelkezése, amely szerint: „A kiadatást nem kell végrehajtani, ha annak a félnek a jogszabályai szerint, amelynek a kiadatási kérelmet benyújtották, a bűnvádi eljárást elévülés vagy más jogi indok miatt nem lehet lefolytatni.” Az illetékes román hatóságok újabb kiadatási kérelemmel fordulnak a magyar hatóságokhoz -idézi a Rompres a bukaresti igazságügyminisztérium közleményét.
nográfia vádját illeti, Horn ezt a miniszterelnök politikai szókincsének gazdagodásával magyarázta.
Balsai István igazságügy-miniszter szóvá tette, hogy Horn Gyula immár tizenhatodik napja hivatkozik a személyét érintő kijelentésekre, s kérte, hogy a képviselő interpellációban vesse fel a kérdést. Kónya Imre,az MDF frakcióvezetője „igen előnyösnek” minősítette az orosz katonai szállítások ígérvényét, viszont politikai felelőtlenségnek tartotta azt az összehasonlítást, amit Horn Gyula tett a guruló dollárok és a magyar-orosz megállapodás között. Kónya Imre szerint a T. Háznak el kellene gondolkoznia azon is, hogy Horn Gyula méltóképpen képviseli-e a külügyi bizottság élén az országot, és emlékeztetett rá, hogy a képviselő a forradalom és a szabadság leverésében részes terrorszervezet tagja volt.
A vitának ezt a részét ugyan berekesztették, de egy más vonulatban mégis folytatódott.
(Folytatás a 4.oldalon)
BELFÖLDÖN
Szomália belpolitikai ütőkártya lett!
4.	oldal
SZDSZ-veszteseknek elbocsátó üzenet
5.	oldal
Liberálisok diktatúra után
6.	oldal
Dr. Buda Béla a természet-gyógyászatról
7.	oldal
Kaput nyit az Apor Vilmos Iskola Győrben
KÜLFÖLDÖN
Prágában késelés, Pozsonyban lehallgatási botrány
2.	oldal
A szerb páncélosok elvágták Szarajevót
3.	oldal
Vázsonyi Bálint versenyzongorája
HOLNAP
Lesz magyar mozgóképgyűjtemény
Határ Győző Graham Greene-ről
Csütörtöki mellékletünk, a
GMa»ar Nemzet ^
AZDASAvf
EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából:
Expovita a parlamentben
A Magyar Autóklub expotervei
A lízingprivatizációról
Nonprofit üzleti partnerkeresés: IUionis állam irodája Budapesten
Eladó kastélyok
Kárpótlási kiskáté
Kanadai lakásépítés Magyarországon?