﻿Vizeink minőségére szigorúan kell ügyelnünk
Környezetvédelmi rovatunk
Magyar Nemzet
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1992. december 11., LV. évfolyam, 292. szám
Sikeres
kudarcok
Egy esztendővel az Európai Közösség történetében alighanem korszakosnak minősülő maastrichti találkozó után ma a skótok szép fővárosában ismét csúcstalálkozóra ülnek össze a tizenkettek, s megbeszéléseik napirendjén lényegében a maastrichti pontok szerepelnek - a szerződés életbelépése nélkül. Edinburghban a közösség kibővítéséről tanácskoznak majd a tárgyalások megindításáról az EFTA-államokkal, s szót ejtenek a visegrádiakról is; megkísérlik a dán gubanc szétoldását, hiszen ettől függ a brit ratifikálás, ezen keresztül a szerződés életbe léptetése a tizenkettek államaiban; éppen a dán és a brit idegenkedés csillapítására - s figyelmeztető volt a svájci népszavazás is -az állam- és kormányfők a szokásos zárt ajtók mögötti, minden bizonnyal éjszakába nyúló eszmecseréken szót ejtenek majd a „szubszidiaritás" elvéről, ami nagyjából azt jelenti, hogy megfelelő szintekre akarják „telepíteni" a döntéseket; vitáznak majd a Delors ll-nek elnevezett csomagtervről - arról, hogy miképpen alakuljon a közösség költségvetése az ezredfordulóig, $ folytatják a szó-párbajt arról, hogy elfogadják-e a közösség „kormányának", a bizottságnak a gazaaságélén-kítési tervét, a szokásos egyensúlyozó mutatványt végezve a visszaesést megszüntető „föl-pörgetés" és a túl erős költség-vetési injekcióból támadó inflációs veszély között.
Néhány héttel az év vége előtt Edinburghban kénytelenek szembenézni azzal, hogy január 1-jén nem lép életbe a maastrichti szerződés, s a teljes közös piac - az emberek, áruk, szolgáltatások és tőkék korlátoktól mentes mozgása a tagállamok között - sem lép még érvénybe, mert néhány ország a terroristaveszélytől tartva pontosabban kívánja rögzíteni az ellenőrzés szabályait.
A sikercélokat ezúttal is részleges kudarcok kísérik, mint a közösség történetében oly sokszor az elmúlt évtizedek folyamán. A „visegrádiak" nem reménykedhetnek abban, hogy a csúcstalálkozó távol lévő főszereplőivé válnak, hiszen Brüsszelben inkább úgy vélekednek, hogy a teljes tagságról egyelőre korai beszélni. Edinburgh inkább a sikeres kudarcok és kudarcos sikerek mérlegének ígérkezik, s újabb neki-gyűrkőzésnek, mikorra tudják megmászni a maastrichti csúcsot. A minap egy neves amerikai olyan beteghez hasonlította az EK-t, aki a „mániákus depresszió" félelmetes betegségében szenved: túl aktív vagy felettébb kétségbeesett. A világ-politika nagy válságai, s az elnökváltással elfoglalt Amerika egyaránt arra ösztönzi az EK-t, hogy úrrá legyen a szélsőséges „kedélyhullámzáson", s tovább alakítsa egy jövendő nagyhatalom magatartási kódexét.
Sikerekes kudarcokkal és kudarcos sikerekkel.
Martin József
Kormányszóvivői bejelentés
Büntetőeljárás a televízió két vezetője ellen
Az igazságügy-miniszter - a kormány nevében - a pénzügyminiszter által elrendelt könyvszakértői vizsgálat jelentése és egyéb, hivatalosan tudomására jutott adatok alapján büntetőfeljelentést tett Nagy László, a Magyar Televízió gazdasági főigazgatója, valamint Bányai Gábor, a Tv 1 intendánsa ellen különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt -jelentette be Juhász Judit csütörtö-
ki kormányszóvivői tájékoztatóján. Bejelentette azt is, hogy kijelölték a Hankiss Elemér ügyét vizsgáló, Bal-sai István vezette fegyelmi bizottság tagjait Füzessy Tibor, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Kiss Gyula munkaügyi miniszter és Kupa Mihály pénzügyminiszter személyében.
Juhász Judit a Hankiss Elemérrel kapcsolatos kérdésekre válaszolva kifejtette: Hankiss Elemér továbbra
is a Magyar Televízió elnökének tartja magát. Sőt egyik nyilatkozatában kilátásba helyezte: ha munkája végzésében akadályozzák, sztrájkot szervez. A szóvivő leszögezte: Hankiss ellen fegyelmi folyik, s a kormány reméli, hogy a felfüggesztett elnök tiszteletben tartja a jogszabályokat, és ennek megfelelően cselekszik.
(Folytatás és médiaügyekről további anyagaink a 4. oldalon)
Bonn elítélte a szélsőjobboldali terrort
BONN - A szélsőséges politikai mozgalmak elleni harcra hívott föl csütörtöki határozatában a német parlament. A Bundestag vitáján Helmut Kohl kancellár kormánynyilatkozatot tett. Ebben hangsúlyozta, hogy a német lakosság döntő többsége nem ért egyet a szélsőjobboldali mozgalmak céljaival, és elítéli az erőszak minden formáját. A szövetségi kormány a törvény szigorát kívánja alkalmazni. A kancellár külön méltatta a német zsidóságnak az országépítésben szerzett érdemeit.
(Folytatás a 2. oldalon)
„A magyar külügyminisztérium térfelén van a labda”
- mondja Melescanu, a román diplomácia vezetője
BUKAREST - Az új román kabinet egyik markáns, s a magyarországi közvélemény által is meglehetősen ismert alakja a korábban külügyi államtitkárként dolgozott Teodor Melescanu, aki a Vacaroiu-kor-mányban a külügyi tárcát kapta. Elképzeléseiről nyilatkozott a bukaresti Magyar Szó munkatársának, aki lapunk nevében is kérdezte.
-Azzal, hogy szaktekintély került a román diplomácia élére, várható-e bizonyos módosulás a külpolitikai irányvételben?
-	Fő feladatomnak nem a változást, hanem a folytonosság biztosítását tekintem. Ezt pedig úgy igyekszem elérni, hogy hangsúlyozottan profijelleget adnánk a külügyminisz-tériumi állománynak. A külügymi-nisztériumi dolgozók politikamentessége azt jelenti, hogy nem párt-, hanem össznemzeti érdekeket szolgálnak.
-	Úgy tűnik, mintha jobban előtérbe került volna a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok kérdése.
-	Abszurd dolog lenne a romániai-ausztráliai vagy román-amerikai kapcsolatok javításán fáradozni, megfeledkezve a szomszédokról. Igaz, a környező országokhoz fűződő viszony tekintetében más alapok-
ról indulok, mint annak idején elődeim, előnyömre szolgálnak az előzmények. Ukrajnával kapcsolatban például túl vagyunk egy roppant nehéz időszakon. Parlamentünk annak idején elfogadott egy nyilatkozatot, amivel mi nem értettünk egyet, de amit az ukrán parlament jól fogadott. Most sikerült rátérni a dialógus útjára. Küldöttségünk múlt heti ukrajnai tárgyalásai nyomán remélhetően egy-két hónapon belül az alapszerződés aláírásához is eljutunk. A Bulgáriával való kapcsolataink is új szakaszba léptek. Egyezményt írtunk alá, tisztázódtak viszonyunk elvei. Persze akadnak még megoldásra váró problémák, ökológiai és más jellegűek.
-Pájö pont a Jugoszláviához fűződő kapcsolatok ügye: az ottani konfliktus miatt gyakorlatilag befagytak. Aggodalmat okoz, hogy a kétoldalú viszonyra az utóbbi időben bizonyos incidensek is rányomták a bélyegüket. Az ottani tragádia miatt a lakosság többi részével együtt most a román nemzeti kisebbséghez tartozók is szenvednek.
- A román-magyar kapcsolatokra bizonyos mozdulatlanság jellemző, s nem hiszem, hogy elsődlegesen a mi hibánkból. Roppant lassan, kis léptekkel haladunk előre, illetve egy helyben topogunk.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jelcin és a parlament háborúja
Alkotmányos válság Oroszországban
Jegor Gajdar ügyvezető kormányfő
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Drámai fordulatot vettek csütörtökön a népi küldöttek kongresszusának eseményei: Borisz Jelcin a parlament szószékéről közvetlenül választóihoz intézett beszédében referendumot kezdeményezett annak eldöntésére, hogy a lakosság az elnököt és reformjait vagy a szerinte a változásokat fékező törvényhozó testületet támogatja-e. „Alávetem magam a nép akaratának” - jelentette ki az orosz államfő, aki e felelősségteljes pillanatban nyugalomra és fegyelmezettségre intette a polgárokat.
A képviselőkongresszuson történtek arra, kényszerítenek, hogy egyenesen a néphez forduljak - lépett a szónoki emelvényre csütörtök reggel Jelcin, s rögtön a lényegre tért: „Egy ilyen kongresszussal tovább együtt dolgozni lehetetlen”, „a reformok veszélybe kerültek”, a parlamentben „elsöprő támadás” indult az elnök és kormánya által követett kurzus és azok ellen a „reális átalakulások” ellen, amelyek az utóbbi hónapokban megóvták az országot a gazdasági katasztrófától.
(Folytatás a 3. oldalon)
A következő két évre Készül az új Demszky-program
,3üszkék lehetünk arra, hogy sikerült megőriznünk a város működő-képességét, de azt korántsem mondhatjuk, hogy kényelmes ülés esik ba-bérainkon” - összegezte Demszky Gábor a budapesti önkormányzat elmúlt két évének munkáját a csütörtöki közgyűlésen. A tegnapi beszámolóra Ungár Klára (Fidesz) korábbi javaslata alapján kötelezte a képviselőtestület a főpolgármestert.
Demszky Gábor beszédében három „eredményfelmutató” ágazatát emelte ki az önkormányzatnak: az egészségügyet, a közlekedést és a közművesítést. Az elsővel kapcsolatban konkrét fejlesztésekre hivatkozva a kórházi ellátás színvonalának emelését említette, s hozzátette: ez a főváros és a kormányzat közös beruházásának eredményeként valósulhatott meg. Ezzel szemben a városi közúthálózat fejlesztését Budapest kizárólag saját forrásaiból fedezte: 1992-ben hárommilliárd forintot költöttek e célra. Ezen túl a közcsatornahálózatot is sikerült bővíteni, az önerős építésekre támaszkodva. A városháza a kultúrát sem hagyta magára - folytatta a beszámolót -; a költségvetésből több kulturális alapot különítettek el, s a pénz felosztásáról pályázat alapján szakmai kuratórium döntött (Folytatás a 12. oldalon)
Közlekedés, hírközlés, víz- és csatornadíj
Ismét emelkednek a tarifák
Ezekben a napokban zárul az a tárcaközi egyeztető folyamat, amelynek révén véglegessé válik, hogy mennyivel drágulnak a jövő év elejétől a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium árhatósági jogkörébe tartozó tarifák.
Amint azt dr. Petőfi Lászlótól, a KHVM árosztályának vezetőjétől megtudtuk, a tárca arra törekedik, hogy az új díjtételek a jövő év január 1-jétől lépjenek életbe, hiszen a kétkulcsos - a mentességet élvező postai szolgáltatások kivételével e területre jellemző hatszázalékos - általános forgalmi adót feltétlenül ettől az időponttól kell érvényesíteni az árakban. így nem tartanák szerencsésnek, ha az egyéb okok folytán indokolt tarifaemelések miatt még egyszer változtatniuk kellene a jövő év folyamán az árakat. Az már szinte bizonyos, hogy a víz- és csatornadíjak, a postai szolgáltatások tarifái, a vasúti személyszállítás díjtételei, a helyközi autóbuszok jegyárai január 1-jétől drágulnak, míg a többi, e tárca hatósági jogkörébe tartozó tarifák legkésőbb február 1-jéig emelkednek.
Dr. Petőfi László elmondta, hogy a tárcaközi egyeztetés folyamatában gyakorlatilag a Pénzügyminisztérium vétójogán múlik, életbe léphetnek-e január 1-jétől a KHVM által kalkulált árak.
Ezekről tételesen megtudtuk: a
vasúti személyszállítás várhatóan bruttó 20 százalékkal, míg az áruszállítás 13, illetve az e feletti, de visszaigényelhető 6 százalék áfával drágul. A helyközi autóbusz-közlekedés tarifái az előzetesen tervezett 25 helyett valószínűleg bruttó 22 százalékkal emelkednek. A postai szolgáltatások átlagosan 17 százalékkal drágulnak. Ezen belül például a szabványnak megfelelő levelek helybeni kézbesítéséért a jelenlegi 9 helyett 10 forintot kell majd fizetnünk, a közigazgatási határon túli továbbítás 15 forintról 17-re drágul, míg a csomagok átlagos továbbítási díja 21-22 százalékkal emelkedik. Az expressz levélpostai küldeményekért a mostani 26 helyett várhatóan 30 forintot fogunk fizetni, a táviratok pedig 50 százalékkal kerülnek valószínűleg január 1-jétől többe.
A néhány héttel ezelőtti elképzelésekhez képest kevésbé világos, hogy hogyan változnak a távközlési díjszabások. Korábban ugyanis arról volt szó, hogy a nettó 15 - bruttó 22 százalékos - telefontarifa-emelést impulzusgyorsítással oldják majd meg, azaz nem az 5 forintos díjat emelik, hanem a beszélgetések 3 percenkénti számlázási időtartamát kurtítják meg. Erről azonban további egyeztetéseket kell még folytatni. Ugyancsak nem dőlt még el, hogy a jövő évtől egységesítik-e a fő- és ikerállomások telefonelőfizetési díját, az viszont bizo-
nyos, hogy a díj mértéke növekedni fog. Az előterjesztés szerint az egyéni előfizetők főállomásainak havi alap-diját a jelenlegi 250 forintról 400-ra akarják emelni, míg a közületi előfizetőknél 400-ról 500 forintra emelkedne a díj.
Az Antenna Hungária műsorsugárzásért fizetendő tarifái nettó 20 százalékkal drágulhatnak, ezt azonban a lakosság csak abban az esetben érezheti, ha a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió az előfizetési díjakban érvényesíti költségeinek emelkedését.
Az idáig legnagyobb vihart kavart víz- és csatornadíjak pvő évi változásáról annyit tudtunk meg, hogy országos átlagban a vízdíjak mintegy 42 százalékos mértékű emelését tervezik, míg a csatornadíjak vélhetően 27 százalékkal drágulnak. A települések között azonban igen nagy a szóródás, így egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy Budapesten az áremeléssel a víz köbméterenkénti ára 13,50-ről 21 forintra, a csatornadíj pedig 9,50 forintról 18 forintra emelkedik. A jövő évi költségvetésben 1,5 milliárd forintot különítettek el az országos átlagnál jelentős mértékben magasabb víz- és csatornadíjak kompenzálására. Azt azonban még nem határozták meg, hogy milyen mértékű díjnál vezetik be a támogatást.
(pató)
(Az üzemanyagár-emelkedésekről információnk a 9. oldalon)
BELFÖLDÖN
Pető nem találkozik Antall-lal
4.	oldal
Legyünk úrrá
5.	oldal
Kupa: Az élénküléssel már számolhat a gazdaság
9. oldal
Anyanyelvápolók
2000-ben
11.	oldal
Nyílt lesz a tender az új metróvonalra
12.	oldal
Pulitzer-díj
KÜLFÖLDÖN
Amerikai tanulmány a biztonsági félelmekről
A BT figyelmeztette Szerbiát
Kodolányi átadta Clintonéknak Antall levelét
3.	oldal
Bécsi kiállítás a szabadkőművesekről
7. oldal
HOLNAP
Szabó Iván miniszter:
A mesterlövész kancsalsága
A politikai Janus-rejtély
Az új katekizmusról
11. oldal
Szombati
mellékletünkben:
Elkerülhető-e a karácsonyi csapda? Rendszámtáblák A babaszoba titkai