﻿Kétfelé szerepel-e a kormány?
MagwNmt
Szombati mellékletünkben:
Elkerülhető-e a karácsonyi csapda? Rendszámtáblák A babaszoba titkai
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1992. december 12., LV. évfolyam, 293. szám
Értékünk a stabilitás
Irta: Maros Dénes
Mit fejez ki és mit eredményezhet a Létminimum Alatt Élők Társaságának aláírásgyűjtő akciója, amely a parlament feloszlatására kíván népszavazást elérni? Az első szabad választások után két és fél esztendővel. A kérdés egyelőre teoretikus. Részben azért, mert vitatott, hogy elrendelhető-e egyáltalán a referendum a megfelelő számú támogatás megszerzése után. Ha a kezdeményezőknek éhségsztrájkkal is demonstrált minapi követelését - a kétkulcsos áfa elvetését - tekintjük alapnak, akkor az adózás mikéntjéről szólna a népszavazás, amire a törvények értelmében nincs mód. Ám ez az okoskodás minősülhet logikai játéknak. Az aláírások a parlamenttel szembeni elégedetlenséget, a más összetételű ország-gyűlés óhaját mutatják meg.
A parlamenti demokrácia lényege, hogy a népakarat a választásodon érvényesül. Az állampolgár képviselőjére ruházza érdekeinek érvényesítését. Ha úgy tetszik, lemond általa a közvetlen beleszólási lehetőségéről, pontosabban szólva annak egy részéről. A legfontosabb döntéseket, a törvényeket a T. Ház alkotja, nálunk kétharmados, illetve egyszerű többséggel. A bizalom - ritka kivételtől eltekintve - a választási ciklus idejére szól. A kisebbségben maradt pártok támogatói tudomásul veszik, hogy a kormányzati felelősség a többséget szerzett riválisoké. Az ellenzék természetesen mindent megtesz a kormánykoalíció befolyásolására, valamint gyengéinek, hibáinak leleplezésére. Ily módon is bizonyítva a választópolgárok előtt, hogy vele jobban jártak volna, azaz a következő megméretésre próbál híveket szerezni magának. A fejlett demokráciákban korántsem szokatlan, hogy az ellenzéket rendre leszavazzák a parlamentben, hogy a kormányzó többség többségként viselkedik.
Ezeket az alapelveket a magyar parlamenti pártok egyöntetűen elfogadták, sőt, ha a sokat emlegetett MDF-SZDSZ paktumra emlékezünk, további garanciákkal erősítették meg. Függetlenül attól, hogy mennyi valósult meg a megállapodásból, hogy azóta mindkét fél hányszor nyilvánította semmisnek, az akkori szándék egyértelmű volt: a törékeny demokrácia létérdeke a politikai stabilitás, s ezen belül a kormányválságok elkerülése. Kívánatosnak tetszett a kényelmes kormánytöbbség, konstruktív ellenzékkel, hogy kialakulhasson, megszilárdulhasson a demokratikus intézményrendszer, hogy a nehéz átmenet ne torkolljék elviselhetetlen társadalmi feszültségekbe, s főként ne okozzon kiszámíthatatlan következményű robbanást, netán visszarendeződést vagy más típusú diktatúrát.
A stabilitás a választások óta még értékesebbé vált. A volt szocialista országok drámai konfliktusai figyelmeztetnek rá, hogy milyen végletes indulatok szabadulhatnak el, nem mellékesen még tovább súlyosbítva az amúgy is siralmas gazdaság helyzetét, késleltetve a célul tűzött fölzárkózást Európához. Az összehasonlítás persze nem igazán korrekt, hiszen másutt több gyúanyag gyülemlett föl, részben a korábbi rendszer diktatúrájának különbözőségei, részben az elfojtott etnikai, nemzetiségi sérelmek miatt. Az viszont elvitathatatlan érdeme a magyar kormánynak, a parlamentnek, hogy a demokrácia alapvető normái sértetlenül működnek. Ami még akkor is igaz, ha megjelentek a politikai porondon nyíltan szélsőjobboldali csoportok, ha illetékes államférfiak a szélsőbal leplezett hatalomátvételi készülődését sem zárják ki. A demokratikus világ meglehetős ér-
zékenységgel reagál a fasisztoid megnyilvánulásokra. Mert a történelem megtanította, hogy nem lehet veszélyességét eltúlozni. De senki sem állította, hogy az ordas eszmék hatással lennének a honi politika fő vonulatára. Okkal gerjeszthetnek félelmet dolgozatok és tüntetési jelszavak, még inkább az utcai atrocitások, amelyek azonban nem váltak és nem válhatnak a demokráciát fölszámoló erővé.
A kormánnyal, a parlamenttel szembeni aláírásgyűjtő elégedetlenség sem hozható összefüggésbe a demokrácia tagadásával. Sokkal inkább azzal, hogy jelentős társadalmi rétegek élik meg a rendszerváltozást elszegényedésként. A munkanélküliek, a létminimum alatt élők ugyanis vesztesei az átalakulásnak. Hosszasan lehetne sorolni, hogy milyen ágazatok, foglalkozások érzékelik peremre szorulásukat. Az oktatás, az egészségügy, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány a fönnmaradásáért küzd, az ellehetetlenülését panaszolja. És úgy látja, hogy a kormányzat, a politikai elit érzéketlen a bajai iránt. Az érdekképviseletre hivatott szakszervezetek még mindig nem elég erős tárgyalófelei a kormánynak, és főként nem a munkaadóknak. És még ebből az érdekegyeztetésből is sokan kiszorulnak. Az ÉT-megegyezés, a vasutasok megállapodása tekinthető reményteljesnek.
Korántsem kárhoztatható a perifériára szorultak, a vesztesek akaratnyilvánítása. A közvetett képviseletből kiábrándulva közvetlenül kísérlik meg demokratikus jogaik érvényesítését. A nyomásgyakorlás elfogadott eszköze a tüntetés, a sztrájk s végső soron a választási eredmények fölülbírálása is. A „mást vártunk, nem ezt ígérték, tehetetlenek, elvesztették bizalmunkat" ítélet ki-nyilvánításaként. Még az a föltételezés is megengedett, hogy minél előbb kerül sor a váltásra, annál kevesebb a kár. Ha valóban létezik olyan alternatíva, amely lényeges fordulatra képes. Van-e ilyen? Valóban elfecsérelt idő-e erre a arlamentre, erre a kormányra ízni a még hátralévő másfél esztendőt? (Nem mellékesen megjegyezendő, hogy a törvényes procedúra a népszavazással előrehozott választásokat jövő őszre jövendöli, azaz mindössze fél év az „időnyereség".) Jobbra tolódó, „béna kacsa" lenne a kormány, tehetetlen az Országgyűlés? S kevésbé lesz-e béna, tenefetlen, ha mandátuma megrövidül?
A népszavazással kikénysze-rített, előrehozott választás önmagákban nem veri szét a demokratikus intézményeket, aligha okozhat anarchiát. De megkérdőjelezheti az ország belső stabilitását. (Ezért az ellenzék sem támogatja a javaslatot.) Ennél kevesebb is elegendő a külföldi tőke elrettentéséhez, az EK-tárgyalások lelassulásához. És ami ugyancsak többé-kevésbé kiszámítható: az elégedetlenséget demagóg ígéretekkel irányítani lehet. Megfontolt, megvalósítnató programok helyett szavazatokat nyerhet a hitegetés. Amit követ a csalódottság, az újabb aláírásgyűjtés, az újabb népszavazás, az újabb választás. Mert százezrek még hosszú ideig, talán az idők végezetéig elégedetlenek lesznek, a referendum kimenetele kevésbé egyértelmű.
Mindez egyelőre puszta spekuláció. Sem a népszavazás jogi lehetősége, sem eredményessége nem dőlt el. Az aláírásgyűjtő akció meghirdetése - az előzmények ismeretében kiváltképp - segélykiáltásként is fölfogható. Amire kötelező odafigyelni, éppen azért, hogy a lefojtott elégedetlenség ne váljék a stabilitás szétforgácsolójává.
„Az európai vonatot nem érheti baleset”
Edinburghban tanácskoznak a tizenkettek
(M unkatársunktól)
EDINBURGH - A jachtján fogadta pénteken este II. Erzsébet királynő az edinburghi csúcsértekezlet résztvetőit. Az állam- és kormányfők, a kül-és pénzügyminiszterek igencsak zsúfolt tárgyalási napot zártak, s a megegyezés reményében folytatják eszmecseré-
jüket szombaton reggel. A
K'nteki vitatémák közé fölirat-zott az oroszországi hatalmi küzdelem is.
Ötven éve a legfontosabb esemény a skót főváros életében - mondta egy helyi vezető a csúcsértekezletről, jelezvén, hogy Edinburgh valóságos „euróláz"-bán él. A skót város egykori rezidenciáján pénteken délelőtt a vendéglátó John Major üdvözölte a tizenkettek vezetőit, miután a biztonságiak mindent igyekeztek megtenni a találkozó zavartalanságáért. Az elmúlt napok londoni robbantásai után igazán érthető, hogy fokozták a határellenőrzést, lezárták a belváros egy részét, s kutyás járőrök vigyázzák a politikai vezetők biztonságát.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jacques Delors az EK-csúcson
Zászlóaljnyi ENSZ-erő Macedónia határaira
Bush fogadja a közép-európai külügyminisztereket
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Még karácsony előtt fogadja az amerikai elnök a vele a boszniai és nyilván a szélesebb értelemben vett balkáni válságról tárgyalni kívánó közép-európai külügyminisztereket, köztük valószínűleg Jeszenszky Gézát is - tudta meg lapunk. Tar Pál washingtoni nagykövetet a Fehér Házban tájékoztatták arról, hogy Bush elnök - a korábbi hírekkel ellentétben - mégis hajlandó e témát megvitatni a Közép-Európai Kezdeményezések (KEK) diplomáciai vezetőivel. Az amerikai államfő egyébként december 17-én találkozik Washingtonban Major brit miniszterelnökkel, akivel aztán a hét végét Camp Davidben
tölti. Történetesen pénteken azt jelentette az amerikai sajtó, beszámolva a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozásáról, hogy Párizs, de elsősorban London vonakodik a boszniai katonai beavatkozástól, s így már a légi zárlat erővel történő megtartásától is, féltve az ottani EA/SZ-csapatoknál lévő katonáikat a szerb szabadcsapatok támadásaitól. Különben egy névtelenségét megőrző magas rangú amerikai kormány-tisztviselő a The Washington Post-nak elmondta, hogy Cheney, a Pentagon főnöke a brüsszeli tanácskozáson igyekezett rávenni európai kollégáit a szerb agresszió elleni „keményebb lépésekre”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Martonyi János:
Nincs
Az OTP tervei Bankkölcsön egyetemistáknak
Automatikus végrehajtás helyett egyre több bankszerű eszközt alkalmaz az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. a lakossági hátralékok begyűjtése érdekében. Főként azoknak az ügyfeleknek, akik ún. régi típusú lakáshitelekkel rendelkeznek, módot adnak a törlesztési szándék kinyilatkoztatására, a moratórium, az adósságátütemezés kérvényezésére. Októberben csökkentették a betéti és hitelkamatatokat, s a lakáshitelek árát 32 százalékról 28 százalékra csökkentették. (A régi feltételű lakáshitelek kamatmértékén csak az Országgyűlés változtathat az 1993-as költségvetésről szóló törvény meghozatalakor.)
Az OTP folyamatosan növekvő törlesztőrészletek alkalmazását tervezi, úgy, hogy ne haladják meg az adós jövedelemnövekményének mértékét. Az önkormányzatoknak újszerű szolgáltatásokat alakítanak ki: pénzügyi tanácsadást, üzleti terv kidolgozásához szaktudást és pénzt. Várhatóan a lakosság bankja lesz az első az országban, amelyik a nyugati országokban általános gyakorlatot, z egyetemisták diákévei költségeinek meghitelezését vállalja, magyarán, kölcsönt nyújt a tandíjra.
(Az OTP vezérigazgatójával interjúnk a 8. oldalon)
Az MDF-ben megszűntek az alelnöki posztok
. (Munkatársunktól)
Az MDF elnöksége késő estébe nyúló pénteki ülésén úgy döntött, hogy mivel a plenáris elnökség hetente ülésezik, az ügyvezető elnökség feleslegessé vált - mondta Med-gyasszay László az ülés után a sajtó képviselőinek. Ezáltal - folytatta -automatikusan megszűntek az alelnöki posztok is. Csurka István tehát, ha úgy tetszik, már nem alelnöke az MDF-nek, igaz Medgyasszay László, Furmann Imre, Lezsák Sándor, Farkas Gabriella, Szabó Tamás sem az már. Valójában tehát a Csurka ál-
Gyorsul a privatizáció, januártól várandóssági pótlék
(Munkatársunktól)
A kormány elfogadta a privatizáció gyorsításának koncepcióját s megvalósításának munkaprogramját. A koncepció arra a következtetésre jut, hogy irányváltásra van szükség - tájékoztatott pénteken Juhász Judit kormányszóvivő.
Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója elmondotta: továbbra is érvényben van
Bős ügyében
Nem hozott megállapodást a Bős ügyében zajló magyar-csehszlo-vák-európai közösségi brüsszeli tárgyalások újabb, kétnapos fordulója sem. A Martonyi János magyar és Zdenek Pirek csehszlovák külügyi államtitkárok vezette delegációk péntek estére csupán abban tudtak megegyezésre jutni, hogy legkésőbb január 20-ig ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Ugyancsak eredménytelenül zárult a jogi szakértők találkozója. Ők viszont - mint az MTI jelentette - már a közeli napokban folytatják az egyeztetést a hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtandó közös nyilatkozat véglegesítése céljából.
(Folytatás a 3. oldalon)
BELFÖLDÖN
A tévéügy fejleményei
4. oldal
Megállapodás a szakszervezeti
4.	oldal
Lakásfenntartási támogatás a fővárosban
5.	oldal
Privatizációs
pénzcsinálás
8.	oldal
Vagyonvédelmi
vállalkozások
9.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Clinton tanácsadói
tál már említett „átstrukturálás” ment végbe az elnökségben, amelyet e testület saját hatáskörében megtehet. Az ügyvezető elnöki poszt megmaradt, Für Lajos továbbra is e minőségében készíti elő a VI. országos gyűlést.
Az MDF ezen gyűlésén előterjesztendő alapszabály-módosítást szintén megtárgyalta az elnökség, végső formájába szombaton öntik a javaslatatot. E módosítás az MDF kétnapos hét végi választmányi ülésén is napirendre kerül.
(Folytatás a 4. oldalon)
az eredeti alapelv: az állami vagyonértékesítés piaci alapon, versenyeztetéssel történik, és nincs reprivatizáció. Az állami ellenőrzés keretében eddig a vagyon 16-17, spontán módon pedig további három-négy százalékát értékesítették. Várhatóan teljesíthető az eredeti négyéves program, hogy az állami termelővagyon 50 százaléka az időszak végén magántulajdonban legyen.
(Folytatás a 4. oldalon)
térségünkről
2. oldal
A román forradalom rejtelmei
Jelcin enged a parlamentnek
3. oldal
HÉTFŐN
Tegnapi és mai ügyvédekről
7. oldal
Az újjászülető költő,
Kálnoky László
Hétfői mellékletünk a
rAZDASA*
íG
A kétkulcsos áfa a költségvetés utolsó nagy tartaléka
Mennyi pénzt kapnak a pártok?
A lakásépítkezések áfa-visszaigénylési rendje
Kisbefektetőknek: nincsenek csodák, a 700 százalék sem az!
Bácskai Tamás , a hitelgaranciáról